Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-07 / 214. szám

MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON rpi/r7rjT IdBafedC CIM ■ * » KOSSUTH RADIO: S.20: Ecomix *.50: A Rádió Dalszínháza 11.11: Íróvá avatnak 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv szá­zadai 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.40: Farkas Ferenc: Klasz- szikus változatok soproni zenélőóra­dallamokra 16.05: Észkerék 17.00: A képviselő noteszéből 17.30: Krisztinavárosi madri­gál. IX/1. rész. Huszár Klára önéletrajzi regé­nye folytatásokban 19.30: Fejezetek a rádióren­dezés történetéből 20.13: Sztevanovity Zorán felvételeiből 20.30: Mesterségük: RIPOR­TER 21.00: Arturo Toscanini Ko­dály-műveket vezényel az NBC szimfonikus ze­nekara élén 21.37: Barokk muzsika 22.00: Hírvilág 22.30: Egy igazgató névjegye 22.50: Esti muzsika PETŐFI RADIO: 8.05: idősebbek hullám­hosszán 9.05: Napközben 12.10: Fúvóspolkák 12.30: Népdalok 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Akár hi-fi, akár nem... 15.05: Zenerulett 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 38.30: Garázs 19.05: Nóták 19.55: Albumajánlat Közvetítés a Bp. Hon­véd—Celtic BEK-mér- kőzésről 21.05: „Találkozás egy régi szerelemmel”. Gábor S. Pál dalaiból 22.00: Mozaik 23.10: A dzsessz története 23.50: Magyar századok énekelt dallamaiból BARTÓK RADIO: 9.08: Zenekari muzsika 10.13: Kamarazene 11.00: Vécsey Jenő: Szimfo­nikus concerto Krúdy Gyula emlékére 11.43: Vivaldi: Titus Manlius. Háromfelvonásos ope­ra. II. felvonás 33.05: Szonda 13.35: Muzsikáról versben, prózában 14.05: A spanyol rádió és tv énekkara 34.24: Slágerfilmek-film- slágerek 35.00: Francia muzsika 15.35: ..Brazil, le csodálatos világ!”. Szubjektív pillanatok Brazíliáról 16.05: Zenekari muzsika 17.00: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót 18.05: Holnap közvetítjük 18.30: V materinskom jazyku 19.05: Sosztakovics: Az orr. Háromfelvonásos opera 20.52: Régi fúvószene 21.00: Elbeszélés a jó ember­ről. Georgi Markovszki elbeszélése 21.55: Mozart: Falusi muzsi­kusok. K. 522. 22.20: ..Hősök földje, Litvá­nia”. II/2. rész MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok. információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Gazdaságról zene közben. A tartalomból: Kibontakozás útján a diós­győri és az ózdi kohászat. — Kerekasztal-beszélgetés a stú­dióban. (Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorve­zető: Csonka László.) 18.00— _______________________ F inom emberek Hangszóró mellett C s o d 18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MOSOK: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak ■ 8.0«: Képújság 8.05: Elveszett boldogság Francia film (ism.) (FF) 10.45: Képújság 17.10: Hírek l?.l5: Front kegyelem nélkül XIII 10. rész: Pabló veszélyben 18.15: RTV-közönségszolgálat 18.20: Bújócska 18.25: Cim-cim 18.40: Reklám 18.50: Tévétorna 18.55: Esti mese 18.10: Álljunk meg egy szóra! 18.25: Reklám 18.30: Hiradó 20.00: Reklám 20.05: Nestroy—Heltai Jenő: Lumpáciusz Vagabundusz Tévéjáték 21.20: Reklám 21.25: Interbűn és bűnhődés Az Interpol 22.05: A hét műtárgya Pesellino: Tengelicés Magdolna 22.10: Fejezetek az első világ­háborúból 22.55: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.15: Képújság 17.20: Nachrichten — Hírek német nyelven 17.25: Pannon krónika 18.25: Abrahám gyermekei Paul Jacques Callebaut és Nicole Saey sorozata 18.55: Bp. Honvéd—Celtic Glasgow Bajnokcsapatok Európa Kupája labdarúgó­mérkőzés 20.45: Gyémántdíjasok feszti­válja ’87 Belga zenés film 21.10: Híradó 2. 21.25: A havasi selyemfiú 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.20: Kicsinyek műsora 8.55: Bolgár film (ism.) 11.20: Vitamüsor (ism.) 15.20: A történet és a jelen — művelődési sorozat 15.50: Bulgaria — dokumentumfilm 16.15: Honvédelmi magazin 16.55: Sparta Praha— Steaua Bukarest — labdarúgó-mérkőzés A szünetben: A nap percei 18.50: Esti mese 19.30: Hiradó 20.0«: NDK-tv etnográfiai sorozat befejező része 20.25: Gyilkosság az idény elején — angol film — 2. rész 21.15: Chile — dokumentumfilm 22.10: A bolgár tv zenés­szórakoztató műsora 2. MŰSOR: 17.25: Orosz nyelvtanfolyam 17.40: Lev Tolsztoj — szovjet- csehszlovák film — I. rész 19.00: Torna 19-10: Esti mese 19.30: Hiradó 20.00: Inter Bratislava— Sredec Sofia — labda rúgó-mérközés A szünetben: Híradó 21.50: Híradó 22.05: Világhíradó 22.20: Önöké a szó. . . — publicisztikai műsor MOZIMŰSOR: Peter Adruska Finom em­berek című regényét a cse­lekmény érdekes bonyolítása mellett őszintesége, szóki­mondása, a minden sorát átható javító szándéka te* szí rokonszenves és érdekes olvasmánnyá. Adruska re­gényét 1981-ben a szövetsé­gi belügyminisztérium és a csehszlovák írók szövetsége által meghirdetett irodalmi pályázaton első díjjal ju­talmazták. A könyv a pozsonyi Ma­dách könyv- és lapkiadó gondozásában most jelent meg magyar nyelven, a 3 ezer példányból 1800 példány az Európa Könyvkiadó ré­szére készült a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság közös könyvkiadási egyez­ményének keretében. A re­gényt a Nógrád megyében is ismert, jelenleg Losoncon élő író, Ardamica Ferenc fordította, aki a többi között rendszeresen publikál a sal­gótarjáni Palócföldben. Az ötven-egynéhány négy­zetméteren élés, az eleve el­lehetetlenülés, a minden ál­mot lehúzó gondok, a pa­nellét folytonos zörejei-zajai, a távfűtőrendszer csöveinek szerepe a ház lakóinak kényszerkapcsolatában. az állandó áthallások, a nem­zedéki gondok és ellentétek, mondjuk anya és fia kö­zött — mindez lehet ugyan témája egy mai és holnapi hangjátéknak, de... ☆ Csőd címmel adta ismét­lésben az elmúlt héten ked­den Békés Pál hangjátékát a Kossuthon a Zsebrádió­színház (rendező Kőváry Katalin). A darabocska hangzatos alcíme a figyelem- felkeltés eszközeként szerin­tem az egész játék teljes tartalmát és „mondanivaló­ját” tartalmazza. „Játék táv­fűtőesőre és indoeurópai zár­hangokra”. Gábor az egye­temista ebben a panelzaj­ban készül másnapi germa­nisztikai vizsgájára. Anyja állandóan zavarja közbeszólásaival, majd mi­után elmegy a lakógyűlésre — Gáborra bízza a feltett töltött káposztát... Időközben Magda, aki Gábor szerelme volt? és külföldön él. utaz­gat üzletember (angol) férje oldalán s küldözi lapjait — megelevenedik, leszáll leg­utóbbi fotójáról és minden­féléről beszél Gáborral, aki persze tanulni szeretne. Szó van az ilyenkor szokásosak­ról. hogy ugyanis van (Mag­da), akinek az egész világ kell „szőröstől-bőröstől”, s van (Gábor), aki beéri egy szeletével, ahol megmele­gedhet az embei'. E két felfogás aztán csak ideig-óráig létezhet együtt, amiként a játékban is mind­össze negyedórányi időre elég kettejük — és az író — mondanivalója. Magda visszamegy a képre (fotóra), Gábor természetesen nem tudta magáévá tenni, hiszen ott vannak még az indo- európaii zár. és réshangok, valamint a távfűtőművek koncertdarabjai a csöveken. S ott van (volt inkább) ma­ga a káposzta, ami végképp elégett. Ez egyébként az egyetlen igazi konfliktus a darabban, sőt ez az egyet­len drámai pont is, mert a káposztáért mindenképpen kár. ☆ Azok az itt-ott tapasztal­ható vaskos félreértések, hogy ugyanis az élet egy­szerű ábrázolása már ön­magában a művészet — eb­ben a játékban teljes teret kapnak. Feltehetően nem dramaturgiai érték az. ami nem más, mint amit bárhol, bármelyik ötven-egynéhány négyzetméteres panellakás­ban tapasztalni lehet. ha más-más tartalommal, de végül is azonos módon. így élni valóban csőd, de ezt így megmutatni nem más, mint egy nagyképűen elő­adott riport. A tipikusság önmagában ugyanis semmit sem ér. A katarzis, mint ódivatú fogalom, nem fordul­hat meg egy fazék leégett káposzta körül. Vagy ha mégis, akkor írói csődről is szó van. Jók voltak: Szemes Mari az anya hangján, Balogh Erika a lány képzelt hang­ján, jó volt a technika, az effekt, valamennyi részleté­ben jó. sőt kiváló (Papp Ti­bor és Horváth Ildikó), rossz volt viszont a fősze­replő hangja, inkább a mu­táló hetedikesekre emlé­keztetve. mint egyetemistára (Rudolf Péter). A Csőd teljesnek mond­ható. (T. Pataki) — Nem lep meg a kérdés. Találkozunk értetlenekke'. „tamáskodókkal”, sőt „el- lendrukkerekkel” is, de sze • rintem a tájékozatlaoiság le hét csak az oka. Inkább jellemző a nagyszámú hívő és érdeklődő. A személyes találkozáso­kon azt tapasztaljuk, hogy sokan ismerik és elismerik a grafológia tudomány-,’, szükségesnek tartják közre­működő, segítő jelenlétét éppen napjainkban, a „re­formidőkben”. Sokan fel ajánlották aktív részvételü­ket a társaság munkájában. Legtöbben persze, első sorban tanulni szeretnének. Nem sarlatánokat, nem ama­tőröket akarunk „nevelni”, hanem nagyon is jól kép­zett, lelkiismeretes, segítő­kész írásfejtőket — mon­dotta befejezésül Frank Ti­bor. Amikor kiléptem a Mű szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Kossuth téri székházából leültem egy közeli padra és elővettem napjaink könyv­szenzációját: Mark H. Mc. Cormack világhírű amerkai menedzser 1984-ben írott „bombasikerű” „Amit a Harvardon sem tanítanak" című könyvét. Nem vélet­lenül tettem. Lehetséges len­ne — tűnődtem a könyvet és jegyzetfüzetemet lapozgo’.. va —, hogy Magyarország >n a grafológia is valami ilyesféle, egyetemen nem ta­nított, de változó világunk­ban nélkülözhetetlen tan­tárgy lesz valamikor? Talán nem is sokára? Elekes Éva Vallanak a betűk? Megalakult az írástauulmáuifi társaság Mohás Lívia szociológus író egyik népszerű könyvé­nek (Mit tudsz önmagádról’’) kiadói előszavában az olvasó­ható: „Iránytűt kap az ol­vasó a kezébe a világ, a tár ­sadalom, a vallás, az er­kölcs, s nem utolsósorban az ember és önmaga megis­meréséhez.” Ezeknek a mindannyión • kát oly közelről érintő kér­déseknek igyekszik sikeresen megfelelni a közelmúltban újra alakult ÍRÁSTANUL- MÁNYI TÁRSASÁG. Elő­ször 1930-ban hozták létre az MTA keretében. Akkori alelnöke a kor híres grafo­lógusa Románná Goldzieher Klára volt, aki neves pro­fesszorokkal együtt irányí­totta a szakemberképzést. Az ő (és Passuth László) felfedezettje volt az a Rákosné Ács Klára is, akinek a „Vallanak a betűk” című könyve az 1985. évi könyv­hét egyik nagy bestsellere volt. Természetesen voltak ellenvélemények, nemcsak a tudományos világban, ha­nem a közvéleményben is De azt is tudni kell, hogy a könyv megjelenése körüli „vihart”, több évtizedes „csend” előzte meg, ugyan­is a társaság — az ötvenes évek légkörében, 1951-ben megszűnt. Amikor felkerestem az újonnan alakult társaság egyik vezetőségi tagjá'. Frank Tibort (aki korábban a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság főtitkár­helyettese volt) a vele és még néhány új taggal foly­tatott beszélgetés során meggyőződtem arról, hogy a kényszerű több évtizedes szünet, bár jelentett vissza­esést, nem jelentett vissza­fejlődést. — Mi a társaság cé'ja most, 1988-ban, éppen a re­formidőkben? — kérdeztem Frank Tibortól? — Célunk az (emberi) tér mészetvédelem. A grafológia segédtudománya a történc lemnek, a pszichológiának így nemcsak a történeti ku­tatásban lehet jelentős szí­repe, hanem a jelenben élő, alkotó, egészséges, (vagy éppen beteg) emberek sze­mélyiségének, a titkainak felderítésében, karakter­elemzésben is sokat segít­het az írástudomány. Tudo­mányágakban és a minden­napok gyakorlatában (pél­dául pályaválasztási tanács­adásnál, személyzeti és ká­derképzésnél. kriminaliszti­kánál akár) egyaránt jól felhasználható. — Tudományosan bizonyí­tott. (magam is megtapasz­taltam már), hogy az írás értékes és értékelhető sze­mélyiségjegyeiről, betegsé­gekről, is „árulkodik.” Ért­hető. hát az érdeklődés az írástudomány, a grafológia iránt. —• Eddig hány tagja van már a társaságnak, és mi lyen területről valók? — Eddig 150-en kérték csatlakozásukat az írásta. nulmányi társasághoz. A ta­gok között vannak pszicho­lógusok, újságírók, orvosok, közgazdászok, mérnökök, pe­dagógusok, rádióriporterek, tisztviselők. — Hogyan képzelik el az oktatás beindítását? Van-e elegendő oktató- és tankönyv? — Rákosné Ács Klára ve­zető pszichológusunk köré —, nem titkolt szándékunk — jelentkezők soraiból ki- tedrára emelni más pszicho­lógusokat is. Oktatási téma tikánk már van, a társaság szakmai vezetősége jóvá­hagyta. Tankönyv még nin­csen, ezt még meg kell írni. — Csak a fővárosban mű­ködik a társaság, vagy lesz vidéki szervezete is? — A belépők 80 százaléka budapesti, de ahogy 10—1? főnyi tagság összegyűlik egy vidéki városban, azonnal megalakítjuk a csoportot, s számukra megindítjuk az ottani társadalmi életet. — A grafológia sajátos problematikája és módszerei miatt nem marad elvont „tanszéki” tudomány? Salgótarjáni November 7.: du. fél 4 és este 7-től: Híd a Kwai folyón I—II. Színes, lát­ványos, szinkronizált angol történelmi film. — Kamara: Élveboncolás (16). Színes svéd film. — Kertmozi: Hóbortos népség. Színes filmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: Nyitott ablak. Színes magyar filmvigjáték. — Kamara: Az Ígéret földje I—II. (16). Szí­nes, szinkronizált lengyel film. — Bátonyterenyei Pe­tőfi: Az ördög jobb és bal keze. Szines, szinkronizált olasz western. — Bányász: Fantasztikus labirintus. Szí­nes, szinkronizált amerikai kalandfilm. —- Pásztói Mátra: fél 6-tól: A keresztapa I—11. (16). Színes, amerikai bűn­ügyi film. Családi Léi vége Nagyorosziban Nagyorosziban ígéretesnek mutatkozik a művelődési ház programja. Szeptember 7-én, szerdán 19 órakor szó­rakoztató műsorra invitálják az érdeklődőket, amelyben fellép Csala Zsuzsa, Straub Dezső és Magay Klementi­na. Tizedikén 17 órakor hi­degtál-bemutatót tartanak a francia konyha remekeiből. 15-re pedig a gyermekek­nek szól a Négy évszak cí­mű előadás. Szeptember 17- én egész napos rendezvény­re. úgynevezett családi hét végére hívják a helybélie­ket. Alsótoldi óvodások —képek: kj—

Next

/
Thumbnails
Contents