Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-13 / 193. szám
1988. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT NOGRAD 3 re neki sem akad rendkí* vilii feladata. A gyalogos járőrökkel készül találkozni. Ezen az éjszakán még többször látjuk fényszóróját szembejönni. Szétnézünk az alvó Besz- terce-lakótelepen, majd visszafelé megállunk a kórháznál, ahol 35-en vigyázzák a bent tartózkodni kényszerülőik egészségét. Meg-' tudjuk, hogy az est eddig nyolc nyomóműves NDK ofszetrotációs nyomógépet. Nem mindennapi érzés az óránként 30 ezer példány teljesítményű gép mellett állva nézni a tovafutó pa- pírszalaigot, a kikerülő kész újságok kötegeit. Még folyik a munka, amikor teherautó tolat a bejárathoz. Hajnali egy óra lesz tíz perc múlva: most kell indulnia lapunknak BalassaMiklósné Lidik Éva éjszakás nővér és Butkaj István ügyeletes műtős talál magának elfoglaltságot. „Későre jár. Kérjük hal- kitsák le készülékeiket!” Figyelmeztet a rádió kellemes tompított hangú bemondója. A készülék amúgy sem szól hangosan, e ,két mondat azonban ezen az estén másfajta figyelmez- test jelent számomra: a kávéfőzőhöz lépek és bekészítek két adagot. Kollégámat várom, éjszakai riportra indulunk. ☆ A kávé nem túl erős, de legalább forró. A délutáni vihar után lehűlt a levegő, jólesik a meleg ital. Fázósan húzzuk össze dzsekinket a Salgótarjáni Kohászati üzemek főportája előtt. Előre jeleztük érkezésünket, szinte be sem kell mutatkoznunk, a portás már hívja is diszpécsert. A kovácsoló gyárrészlegben elbeszélgetünk a művezetővel, s megtudjuk: az éjszakai műszakra semmivel sem jut kevesebb munka. mint a nappalosakra, vaev a délután dolgozókra. A hengerműi raktár éjszaka is dolgozik. Az „A” üzemben két ellenütős kalapács dolgozik, csavarkulcsokat, kúpkerekeket készítenek. Bár minden beszélgetésből az tűnik ki, hogy senki sem tudja megszokni az éjszakai munkát, mégis amikor kilépünk az üzem ajtaján, meglep a sötétség. Az üzemben semmi nem emlékeztetett arra, hogy későre jár. A Malinovszkij út vége felé járunk, de még halljuk a hámor tompa moraját. A lüktető, dohogó zaj éppúgy tartozéka a sagótarjáni éjszakának, mint a Budapest utcáin hajnalfelé átdübörgő éjszakai járat. A város központjában csend és nyugalom. Akiknek megadatik azok a Ka- rancs Szálloda éjszakai bárjában költik idejüket és pénzüket. A rendőr- járőrkocsi * mögött parkolunk. Az autóban ülőtől megtudjuk, hogy nemcsak szerintünk eseménytelen az éjszaka, hanem szerencséeltelt ideje alatt szokványos eseteknél jártak el: családi, baráti csetepaték áldozatait ápolták, belgyógyászati panaszokkal szenvedőkön segítettek és ideggyógyászati eseteket rendeztek le. Sajnos, ritka az olyan éjszakái beteg, aki józanul érkezne. Maradék idejükben a következő napi kór- és betegfelvételi lapokat készítik elő. Salgótarjánban kettő, a megye többi részén pedig további öt mentőautó teljesít éjszakai szolgálatot. A kórház és közöttük ilyenkor is élő a kapcsolat. Visszatérve a városközpontba, a vasútállomáson gyülekezőkre leszünk figyelmesek, Az éjszakai bár kiszűrődő diszkrét muzsikáját olykor a ■ várakozók zaja töri meg: óvónők egy csoportja készülődik a lengyelországi Katowicébe. Munkahelyükön „kitört” a nyári szünet és baráti társaságuk úgy döntött, hogy meglátogatják északi ismerőseiket. Nem várjuk meg velük a Polónia érkezését, inkább a nyomda felé vesz- szük utunkat. A Tüzép-telep mögött, a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat telepén éjjel tizenegy órától nyomtatják a másnapi NŐGRÁD-ot. Kollégámmal izgatottan és örömmel vesszük kézbe a még „meleg”, igazán friss újságot, s jóleső érzéssel szemléljük munkánk eredményét. Praznovsztky Miklós gépmester bemutatja a gyarmatra és környékére, hogy reggelre már az olvasókhoz kerüljön. A gép számlálója' eléri a kívánt 28 ezer 200-as példányszámot. Rövid átállás után a ;,Nógrádi Építőmunkás” című üzemi lap legújabb számának nyomtatásához kezdenek. Tizen- háromféle üzemi lap készül az üzemben, küpülük nem egy országos terítésre kerül, mint például az Üvegipari Művek „Üvegipar” című újságja. A „Nógrádi Építőmunkás” elkészülte után ismét átállítják a bépet. A „Homályos zóna” című fantasztikus regény harminckét oldalát készítik ezen az éjszakán. „Ragadós” szemekkel búcsúzunk nyomdász kollégáinktól. Lassan egy napja vagyunk talpon. Az éjszaka csendesen alvó városon olykor egy-egy kamion robog váratlanul, zajosan keresztül, távoli célja felé csörtetve. Áz épületek is megfázkódnak kissé és a bennük pihenők talán a másik oldalukra fordulnak ilyenkor. Nemsokára szerte a hálószobákban megszólalnak az ébresztőórák: új nap kezdődik. ☆ Bizonytalan léptű férfi halad az utcán. Szemébe már a reggel első hírnöke, a tejesautó fényszórója világít. Mészáros Zsolt Bencze Péter Praznovszky Miklós és kis csapata már a „holnapi” újságot veszi szemügyre. u r d o v i z il l a határ? A véleménynyilvánításban HÓI ma már nemigen érvényesül az „ed. dig és nem tovább”, a fésületlen gondolatok közreadására a toll, a mikrofon és a képernyő is vállalkozik. Hol a határ? A pásztói közélet nagy tapasztalaid és köztiszteletben álló idős szereplője szerint egyáltalán nincs határ, s ez a tény kellőképpen felkorbácsolja az indulatait is. Hogyisne, amikor előző nap nem csekélyebb értékű agitációs eszközből, mint a rádióból hallotta a nyilatkozatot: ne higgyünk a kormánynak! A csodálkozás kifejezése kommentárral párosult: manapság annyi információ éri az embert, .hogy csaknem megszédül tőle, ahogy mondani szokás, azt sem tudja, „merre hány méter”. A rádióműsort1 felemlegető honfitársunk persze nem gátakajt akar, a tiszta beszéd, a nyíltabb tájékoztatás híve: „ne kaoskaringós úton menjünk el oda, ahová egyenesen is el lehet jutni”. Mindehhez hozzátette, hogy értelmezése szerint a demokráciának fontos eleme a félelem nélküli beszéd lehetősége — abban az esetben, ha a lehetőség felelősséggel párosul. Az érvelésinek • aranyfedezete van, egy életút állomásainak tényei beszédes bizonyítékok. Idézhetnénk tőle a lakással, a gépkocsikkal, a változó élet más tényeivel kapcsolatos adatsorokat, ehelyett azonban álljon itt egyetlen kifejező mondat: „A ma gondjai nem gyermekkorom gondjai...” A folytatást mindenki elképzelheti saját ismeretei alapján. Joggal berzenkedik tehát hősünk, amikor egyre inkább azt tapasztalja, hogy kihagy az emlékezet; hogy feledjük a jót; hogy sikk hőbörögrp. Csak azt sajnálom, bogy a pásztói polgár nem lehetett jelen egy rétsági fórumon* ahol éPpm egy fiatalember szólt hevesen az emlékezetkihagyás, a minden méltánylandó eredményt elsöprő véle- , kedés ellen. De ki figyel oda arra, amit a most keserű szájízzel fogalmazó pásztói közéleti ember és sck-sck társa húsz-h.arminc-negyven év .alatt eszével, két kezével megteremtett? Mi ebben a pláne? Az a gyanúm, manapság átestünk a ló túlsó oldalára, eredményeink és bajaink okulásként szolgáló józan összevetése helyett a bírálat hangosabb. Ez a mai divat. Mindegy, hogy eseményről, reflektorfényben álló személyről, avagy egy döntésről van szó, a lényeg az emelt, hang, nemegyszer az útszéli modor és módszer. Az érzelmekre és a hatásvadászatra építő megnyilatkozás természetesen, népszerű, s könnyen rábólintunki‘ez igen! A jelenség kapcsán a divatminősítést egy salgótarjáni tanácskozáson jegyezhettem le, amelyen bőséggel illusztrálták: a szélesedő demokratizmust, a nagyobb nyilvánosságot jó néhányan hőzöngésre, kételyek ébresztésére kívánják felhasználni. Mindegy, hogy az adott ügyben nincs szakismeret, a háttérbői való bekiabálásnál egyébként is egy a lényeg: a mindenáron való ellentmondás tetszést arat. A példák sorolhatók tovább. Tagadhatatlanul vezetőellenes hangulat van, miért ne lenne hát népszerű vállalkozás egy-egy döntést személyhez kapcsolva beállítani . és kommentálni — véletlenül elfeledve a tényeket is. Időrabló példálózás helyett azonban álljon itt az alábbi megállapítás: Salgótarján tömegközlekedésével kapcsolatban mindenki tele van ötletekkel, 's amikor a változtatás előtt összehívják az embereket, hogy véleményüket kérték, a sok ezres Besz- terce-lakótelepen elnwgy az eseményre egy-másfél tucat. A „nagy' ötleteket” pedig bekiabálja a pálya széléről — útszéli tartalommal, a modorról nem is beszélve. De hát ez a „korszellem”: a józan gondolkodás „csak” előrevisz, a hőbörgés pedig figyelmet kelt. Talán nem is véletlen, hogy ugyancsak az említett salgótarjáni eseményen másvalaki kimondta a kérdést: helyesen értelmezzük-e a szélesedő demokratizmust? Mindenesetre, ski azt his'zi, hogy a demokratizmus egyenlő ia felelőtlen indulatokkal, az tévúton jár. Az idézettek .azt hinnék, hogy csupa fáklyás menet az1 élet. kolbászból a kerítés? Aligha. Tudják ők bajainkat, mulasztásainkat. Szólnak is róluk —, de nemcsak ezekről. Az aránytévesztést teszik tehát szóvá,1' a nagyobb bajt okozó kisiklásoktól óvnak. Bajról esett szó a minap az Élet és Irodalomban, a szókimondása miatt (is) népszerű irodalmi és politikai hetilapban. Csakhogy megint az a bizonyos ló jut az eszembe. Mert beruházások, a párt belső élete, a párt* funkcionáriusok kapcsolata és életvitele, a demokratizmus és a választások, a rendőrség. kormányőrség —, s a tüzetes leltár mutatná ki. mi minden más — kapcsán csak az indulatokat korbácsoló írások kerültek az olvasó elé. Van persze, hogyne lenne, tisztességes kisvárosi első titkár., meg olyan közíró is, aki tudja, hogy ki a' tanácstagja és országgyűlési képviselője —, de ez nem téma, ki figyel oda? At M.1. Ii §11 salgótarjáni VéleményAZ emilTeTT cserén ygig^; azt mondta: a reformot ő úgy értelmezi, hogy az emberi és szellemi kiteljesedés érdekében meg kell változtatni a gazdaságban és a politikában, azt, ami eredménytelen. Az érvelés szerint tehát eredmény is van, a változásra serkentő gónd és baj mellett. Közéleti véleménycserénk me*ö ?erdőt feledő torzulását látva a fürdővíz jut eszembe. Az eset pedig fölöttébb sajnálatos: a tisztuló folyamattal együtt oda a gyerek is. Kiöntöttük az ablakon. Kelemen Gábor Áttérés az önelszámolásra A kísérleti, tervezői és tudományos kutatómunkák legfrissebb díjazási rendszere a Szovjetunióban a különböző tudományos szervezetek számára új pénzügyi-gazdálkodási formára való átállás alapjait vetette meg. Az új dokumentum szerint a tudományos kutatóintézetek munkájának finanszírozásáról áttérnek a konkrét kutatómunkák premizálására, és az állami támogatás mértékét minden egyes esetben vizsgálat útján döntik el. Az így megtakarított pénzösszeg az év végén jutalmazásra fordítható. Azok az összegek, amelyek a nyersanyagra, elektromos áramra és más egyébre szánt kiadásból megmaradtak, a tudományos-technikai A drégelypalánki gyümölcsfeldolgozó üzem a nyári nagy hajrában (júniusban, júliusban) 130 tonna szamócadzsemet, 1325 tonna gyümölcsvelőt és 450 tonna gyümölcslét gyártott. A gyümölcsvelő mennyisége lehetővé teszi 5500 tonna rostos ivóié gyártását a következő évi új termésig. Az eddig legyártott gyümölcslé 1300 tonés szociális fejlesztésre szánt alapba kerülhetnek. A későbbiekben az intézet anyagi-technikai bázisának fejlesztésére, kutatásokra. lakóházak építésére, szanatóriumi és üdülői beutalókra lehet költeni. A tudományos testületek vállalatok számára végzett munkáját szerződésben megállapított bérek szerint fogják" fizetni. Egyidejűleg szabályozzák azt is. hogy a tudományos intézetek nyereségéből mennyi illeti meg az államot. A maradék ugyancsak a tudományos-technikai fejlesztésre, a szociális alapba és a jutalmazásra fordítandó. A nagyobb munkákra az állam, a továbbiakban is megadja a szükséges anyagi támogatást. na gyümölcsszörphöz biztosít alapanyagot. Várhatóan feldolgozásra kerül még augusztus végéig 50 tonna őszibarack, 300 tonna alma, 200 tonna körte, \ 200 tonna szilva és 30 tonna szeder. Az üzem késztermékgyártási feladata augusztus végéig 600 tonna szörp és 300 tonna ivóié. Műtrágyázás — műszeres vizsgálattal A folyékony műtrágyázás technológiai rendszere újabb egységgel egészül ki: a Műszerautomatika Ipari Kisszövetkezetben elkészült az első önműködő vegyi elemző berendezés; segítségével a tápanyaggal telített 'folyadék összetételét lehet meghatározni. A mezőgazdaságban egyre szívesebben alkalmazzák a nagy- és kisüzemi termelők a folyékony műtrágyát. Felhasználása különösen jó hatású az intenzív termelésnél, amikor a növények meghatározott időközben kapják meg a pontosan kimért tápanyag-utánpótlást. Újabban a környezetvédelem’ is fölkarolta az úgynevezett szuszpenziós műtrágya alkalmazását, mivel ez az anyag könnyebben szívódik fel és a. környezetet nem éri károsodás. Az Agroterm elnevezésű berendezés anélkül „vallatja” a folyadékot, hogy annak alkotóelemeit előzőleg el kellene különíteni. A mérési eredményt viszonylag gyorsan, alig fél óra alatt közli. A pontos összetételt akár a számítógép képernyőjén is rögzíti, de képes arra is, hogy önműködően leírja az adatokat. Gazdaságosan használható fel annál is inkább, mivel a folyékony műtrágyázás veszteségeit — az esetleges túladagolást, vagy éppen annak ellenkezőjét. a nem elegendő dózisokat — megelőzhetik a készülékkel. Édes fonnak Éjjeli öriärat iáit
