Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

MAI AJÁN KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: Napközben 11.00: A tegnap” magyar zeneszerzői 11.21: Radioton-korongokról 11.35: Üt a láthatatlan házhoz. Epizódok Lénárd Sándor önéletírásából 12.45: Intermikrofon ^ 13.00: Klasszikusok ' délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: örökzöld dzsessz- melódiák 15.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 15.20: Nótamuzsika 15.40: Poggyász 16.05: Szívesen hallgattuk 17.00: Tűnődés a tünetekről 17.30: A móri fúvószenekar játszik 17.45: A Szabó család 19.15: A Rádiószínház bemutatója 20.36: Tudomány és gyakorlat 21.06: Hallgassuk együtt! 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Operarészletek PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Napraforgó - , 9.05: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik 9.40: Rivaldafényben 13.05: Testőrségen 14.00: Egy énekes — több szerep 15.15: Csúcsforgalom 17.30: Tárcsázz! 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Kérted — hallgathatod! 20.25: Népszerű muzsika 21.05: Egy hírhedett kalandor, a XVII. századból. Jókai Mór regénye 21.25: Operettegyüttesek 22.00: Zsindelyezik a kaszár­nya tetejét. . . / Boros János és Rap- csányi László doku­mentumjátéka. 4. rész 23.50: A Budapest rézfúvós- együttes és a lipcsei rádió archaikus hang­szeregyüttese játszik BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Zenekari muzsika 10.18: A kísértetkastély. Részletek Moniuszko vígoperájából 11.00: Magyar muzsika a XVII. és XVIII. századból 11.23: A budafoki kamara­kórus énekel 11.42: Asconai ünnepi játékok — 1987. — Vl/3. rész 13.05: Rockzene CD-n 14.03: A Császár. Ryszard Kapuscinski könyve 15.01: A Liszt Ferenc ka­marazenekar hangver­senye a Pesti Vigadóban 16.22: Nagy mesterek kamarazenéjéből 17.35: Poggyász 17.55: A Rádió Dalszínháza 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: ln der Muttersprache 19.35: Az északnémet rádió szimfonikus zenekarának hangver­senye a hamburgi rá­dió hangverseny- termében 21.07: A heavy metal kedvelőinek 21.30: A föld alatti világ kutatója 22.00: Elena Suliotis opera­felvételeiből 22.30: Népdalfeldolgozások 22.50: Üj magyar zene itthon és külföldön MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Regge­li körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me­gyéből. — Reklám. 17.30: Mű­sorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Pódium. Zenés riport­LATUNK műsor. Szerkesztő: Beély Ka­talin — Döntött a bíróság. Dr. Timár László jegyzete. 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.53: Műsorismertetés 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Szünidei matiné 10.15: A magatartáskutatás története. VI/3, rész 11.00: Mozgató Tévétorna mozgás- korlátozottaknak 11.05: Képújság 16.58: Műsorismertetés 17.00: Hírek 17.05: Három nap tévéműsora 17.10: Kuckó 17.40: Bújócska. Végh György: Álom egy helikopterről 17.45: Egy szó, mint száz 18.25: Reklám 18.35: Tévétorna 18.40: Nils Holgersson csodá­latos utazása a vad- ludakkal. y NSZK-rajzfilmsorozat Gorgó, a sas 19.05: Esti mese 19.20: Közlemények — előzetesek 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Eltűnt otthonról Angol tévéfilmsorozat, VI/6. rész 20.55: Stúdió ’88. 21.40: Magyaroknál Ausztriában. Dokumentumfilm 22.30: Híradó 3. 2. MŰSOR: 18.13: Műsorismertetés 18.15: Képújság 18.20: Stiri. Hírek román nyelven. 18.25: Autó-motor sport 18.45: Lássuk a zenét! Fantázia három tételben. NSZK-film 19.10: De Kooning de Kooningról. Angol dokumentumfilm. (Ism.) 20.00: Képújság 20.05: Tíz évvel közelebb a célhoz. A pécsi körzeti stúdió műsora 21.10: Híradó 2. 21.25: Betűreklám 21.30: Anatol úr kalapja. Lengyel film. 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Tv-sorozat (ism.) 9.55: Sportvisszhangok (ism.) 11.00: Vitamüsor (ism.) 35.55: Objektív — magazin 16.25: Skoda Pilsen—Sparta Praha labdarúgó­mérkőzés. A szünetben: A nap percei 38.20: Esti mese 18.30: Távlatok — magazin 19.30: Híradó 20.00: Rezident — szovjet filmsorozat 21.10: Lakások, lakások, lakások. . . 21.40: Maputo — dokumentum­film 22.05: Musica Vivá — magazin 2. MŰSOR: 38.20: Zenés-szórakoztató műsor gyerekeknek 18.50: Megyei magazinok 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhiradó 22.i5: Leonardo da Vinci — dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A három amigo. Színes, szink­ronizált amerikai westernpa- ródia. — Kamara: Felfelé a lejtőn. Magyar bűnügyi film. — Kohász: Szépleányok. Szí­nes magyar film. — Tarján vendéglő: Hajsza szárazon és vízen. Szovjet kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Nagy zűr Kis-Kínában. Szí­nes. látványos amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Ka­mara: Az ünnepség. Színes, szinkronizált olasz film. — Bátonyterenyei Petőfi: Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Bányász: Rövidzárlat. Szí­nes, szinkronizált amerikai fantasztikus filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Szárnyas fejvadász. (16) Színes, szinkro­nizált fantasztikus kaland­film. — Pásztói Mátra: este fél 6-tól: Hosszú búcsúzások. Szovjet film. NÓGRÁDI TÁJAKON. .. TELEXEN ÉRKEZETT. . Vélemény Szerelmes történetek Állványok mögött a Szfinx. Titokzatos, méltóságteljes és vagy 4 és fél ezer éve őrzi a halotti kápolnát a mad Kairó elővárosában, a gizai piramisok lábánál. Hétfőtől állványok takar­ják a 20 méter magas 57 méter hosszúságú, napisten- fejű oroszlántestű kőszob­rot. Nem új a vészjelzés, ihogy annyi más öröknek hitt értékkel együtt a Szfinx is lassan-lassan el­pusztul. A szomorú tény nyilvánvalóan összefügg a civilizáció ártalmaival. Hi­szen évezredeken át semmi baj nem volt, amíg a siva­tag jótékony homokja fedte ibe. 1818-ban hordták le elő­ször a szemcsés fimon ho­mokot róla, majd még két­szer ki kellett ásni: 1852- ben, majd 1925-ben. A szobor egyfajta jelképe Kairónak, s kedves nem csak a turisták millióinak, hanem a nemzeti múltjukat, a fáraók örökségét becs­ben tartó egyiptomiaknak is. Pusztulása érthetően nagy vihart kavart, akkorát, hogy Ahmed Kadrinak, a mű­emlékvédelmi hivatal elnö­kének például állásába is került, öt azzal vádolják, hogy nem gondoskodott kellőképpen a szobor álla­gának biztosításáról, s nem akadályozott meg bizonyos terveket, amelyek az ide­genforgalomnak, vagy a vá­rosfejlesztésnek ugyan ja­vára váltak, ám a Szfinx fennmaradását veszélyeztet­ték. Minek kellett például csak a turisták kényelmére gondolva aszfaltozott utat építeni szinte a szobor lá­báig? Hiszen így a benzin­gőz és a rázkódás még közvetlenebb kárt okoz benne! A szakemberek a gépko­csiforgalom azonnali kitil­tása mellett kardoskodnak. Igaz, a szakértői vizsgálatok nem egyértelműen a jármű­veket tartják ludasnak. Leg­alább annyi rombolást okoz­nak azok, akiket az idegen­forgalom áldásai vonzanak a piramisok környékére. Le­telepedésükhöz nincsenek meg a feltételek, csatorná­zás nincs, a szennyvíz vi­szont alámossa a laza ta­lajt. Még nem jutottak a szak­értők közös nevezőre abban, hogyan lehetne restaurálni a szobrot, vagy legalább megóvni a további viszon­tagságoktól. Üvegharang alá helyezni? Üjra betemetni? A műemlékvédelmi hivatal új vezetőjének, Zahi Havas­nak mindenesetre az ■ volt az első dolga, hogy érvény­telenítse elődjének egy-két igencsak fura intézkedését. Visszavonta például a „kincs­keresési engedélyt” azoktól, akik mesés vagyont véltek a Szfinx belsejében, s en­nek reményében tervezték „megfúrni” a szobrot. Meg­kezdőtett kicsit távolabb a piramisoktól és a szobortól a föld alatti parkoló építésé­nek tervezése is. A sok vita közben pedig lassan-lassan újabb kőtöm­bök lazultak meg. A pusz­ta életveszély elhárítására — bármennyire bosszantó is a dolog — 'sürgősen intéz­kedni kellett. A hét második felében két új magyar produkció is a magánélet, pontosabban a szerelem területén igyekezett közérvényű gondolatokat megfogalmazni, egyúttal kel­lemes szórakozást nyújtani. A sikerültebb mindenképpen a másodikként látott, Huszti Péter átigazította és rendez­te, hatvan évvel korábban játszódó, francia történet volt. Míves irodalmi alap­anyagból készült a Gyere hozzám feleségül! is; az ame­rikai John Updike regényét Horváth Péter dolgozta át televízióra, s teljes egészé­ben ő is rendezte. (A teljes egészében kitételnek az a magyarázata, hogy a har- minc-egynéhány éves rendező mellesleg művészcsaládban született — színészként tűnt fel a színházi és filmes vi­lágban, majd íróként és dra­maturgként dolgozott, s Dob- ray Györggyel közösen lét­rehozója egy nagyon sikeres mozifilmnek, a Szerelem első vérig nek.) A Gyere hozzám felesé­gül !“t nem szükséges össze­hasonlítanunk az eredeti re­génnyel, már csak azért sem, mert az egy óra öt perces változatból kiindulva, úgy gondolom, Horváth Péternek eleve nem adódott lehetősége a teljes „átírásra”. Arra le­gyünk hát csak tekintettel, amit Horváth kínál, a racio­nálisan, tömören megfogal­A tanmeneti, óratervi kö­töttségek feloldása, az is­kolák teljes körű önállósá­ga, a nyelvi kommunikációs képesség fejlesztése, az esz­tétikai és a testi nevelés ki- terjesztése — mindez évek óta viták, pedagógiai tanács­kozások visszatérő gondo­lata, és javaslatként ezt fogalmazza meg az a kö­zelmúltban készült program is, amely az alapfokú okta­tás korszerűsítését szorgal­mazza. Ez a Művelődési Minisz'é- riumban kidolgozott szakmai program nem újabb tantervi reformot jelent, hanem egyfajta útmutatóul szolgál a folyamatos fejlesztéshez és megújuláshoz. A program kiindulópontja: változtatni kell az általános iskolában eltorzult tantervi arányokon. Erre már egy korábbi, 17 országra kiterjedő reprezen­tatív vizsgálat adatai ráirá­nyították a szakemberek figyelmét. A felmérésből kiderült ugyanis, hogy a magyar általános iskola teljesítménye igen nagy el­téréseket mutat az egyes műveltségi területeken. A természettudományos és a matematikai műveltség te­rén az átlagosnál jobbak a mutatók, míg az olvasásmeg­értés, az anyanyelvi és kom­munikációs képességek te­kintetében a nemzetközi át­mazott szerelmi négyszögre. Ennek pikantériája (vagy ta­lán már nálunk sem olyany- nyira különös), hogy a szere­tők egymással jóban levő há­zaspárok. De csak az egyik kapcsolat ismert mindenki előtt, a másikat csupán az érintettek ismerik, minthogy az voltaképpen bosszú, még inkább egy visszahódítási kísérlet taktikai következmé­nye. Az alapheljtzet az én olva­satomban az, hogy az igazán felnőtt döntésekre és válla­lásokra képtelen férfi szük­ségszerűen nem találja he­lyét a családjában, s képte­len új szerelmében is a megfontolt, önálló, karakte­res cselekvésre. Gyermekien önző, türelmetlen és robba­nékony, csökkent autonómi* ájú személyiség. Emiatt szenved, ezért nem tudja sohasem azt tenni, ami­re vágyik, amit akar- Erről más művekben is hallhat­tunk már, több Közép-Kelet- Európában születettben is, annyi különbséggel, hogy a tehetetlenség érzése Updike meséjében az egyéniségből következik, míg a másikban társadalmi-történelmi gyö­kerű, beágyazottságú. Horváth Péter tehetsége átsüt a képeken. Ahogyan indít („Miért hallgat az is­ten?”), ahogyan megszerkesz­ti, bonyolítja a cselekményt, ahogyan megteremti a kö­lagnál jóval gyengébbek az eredmények. Ennek okát jórészt abban lehet felfedezni, hogy a hat­vanas évekhez képest csak­nem negyven százalékkal kevesebb a magyar nyelvre és irodalomra fordított óra­szám. Viszont a természet- tudományos tárgyak okta­tására szánt idő mintegy 15 százalékkal növekedett az elmúlt két évtizedben. Mind­ez a szerkezeti aránytalan­ság az olvasástanítás és -megértés, illetve a nyelvi kommunikációs képesség- fejlesztés terén súlyos gon­dokat és lemaradást okozott. A programban vázolt elképzelések szerint tehát a hangsúlyt a nyelvi-kommu­nikációs képességfejlesztés­re kell helyezni, hiszen ez egyúttal mindenfajta isme­retszerzés alapfeltétele is. A különböző kísérletek ré­vén ma már az iskolák ren­delkezésére áll a Zsolnai­féle nyelvi, irodalmi, kom­munikációs módszer, ameiy* lyel e képességfejlesztés nagy hatásfokkal megvaló­sítható. A Zsolnai-féle ne­velési program az új okta­tási törvénnyel egyidejűleg lett választható. alternatív tanterv az általános iskolák­ban. Ennek ellenére még csak néhány iskolában folyik az oktatás az új tanterv és tankönyvek alapján. zéposztálybeli, jómódú ame­rikai környezetet, többről vall rendezői képességeit il­letően, mint amennyit e té­véfilmben megismerhettünk. Egészében lapos és érdeke, télén a nagycsaládos szegen tők „lőve storv”-ja, s hűvtíár sen hagy mindaz, ami velük történik. Ezen Kiss Mari és- Andorai Péter remek játéka,. Bordán Irén harmonikus szépsége és Oszter Sándor férfias külleme sem segít.. Idegenek, színtelenek a jel" lemek. , irar Louis Verneuil Lamberther ura a megtalált szerelem drámája. Középkorú szerep­lői kalandos előélet után sze­retnek komolyan, végzetesen egymásba, de az asszony nem tudja megszüntetni ko­rábbi, kényszerű és immáron méltatlan kapcsolatát, amely egy pénzes és zsarnok öreg- úrhoz fűzi. A férfi rádöbbeni a hazugságra, megöli Larrr berthier urat, nem fogadja' el felesége mentő vallomását, és feladja magát a vizsgáló11 bírónak. Az igazság szerelemfölőt* tiségét, sőt: mindenekfölötti- ségét kulturáltan, meggyőzőb­en és élvezetesen hirdeti a történet, amelynek két sze­repét Lukács Sándor és Pi­ros Ildtkó játssza. Lukács magával ragadóan, Piros meglehetősen egysíkúan. A természettudományos és az úgynevezett humán tár­gyak helyec tantervi arányá­nak megteremtése mellett fontos feladat — hangsú­lyozza a fejlesztési program — az esztétikai nevelés, s ezen belüT különösen a -vizu­ális és a zenei oktatás ór t- számának növelése. Kiemel­ten kell kezelni a jövőben a gyerekek testi nevelését is. A cél: a heti háromórás testnevelésről áttérni a min­dennapos testedzésre. Ehhez viszont szorosan kapcsolódik a tárgyi feltételrendszer, az­az újabb tornatermeket kell építeni. Az elkövetkezendő öt évben 500 új tornaterem megépítését tervezte a kor­mányzat, ám ez — a növek­vő építőanyagárak mellett — előreláthatóan nem való­sítható meg. A tervekhez szorosan kap­csolódik a pedagógiai ku’- túra új alapokra helyezése. Ennek lényege, hogy az is­meretek befogadására és csupán reprodukálására épí­tő oktatási-nevelési rendszert felváltsa egy olyan új pe­dagógiai módszer, amelynek középpontjában a képesség- fejlesztés áll. Mindehhez vá­lasztható, alternatív oktatá­si programokra van szük­ség. amelyek nem kötelezően előírt tanmenetek és nem fetisizálják a tantervet, a tankönyvet. (sulyok) az általános iskola feilesz fősére mm Esküvői rekord Rekordszámú esküvőt tar­tottak Berlinben hétfőn, a négy nyolcas napján. Míg egész augusztusban ösz~ szesen másfél ezer házasság- kötést tartanak. 1988. VIII. 8-ikán 510 fiatal pár mondta ki a boldogító igent. Ennél jóval több volt a jelentkező és már hónapokkal ezelőtt minden berlini anyakönyv­vezető programja betelt an­nak ellenére, hogy ezen a napon meghosszabbított nyit­va tartással. reggel fél nyolc­tól este kilencig tartották a házasságkötéseket. A legszerencsésebbnek bi­zonyára az a fiatal pár érzi magát, amely rávette az anya­könyvvezetőt, hogy nyolc óra nyolc perckor kezdődjön a ceremónia. Aki ezek után azt hinné, hogy a berlini házasulandók mindig is hittek a különle­ges dátumok tartós boldog­ságot hozó erejében, az bi­zony téved. Sem 1966. Vl. 6-ikán, sem 1977. VII. 7'ikén nem volt több esküvő a szo­kásos néhány tucatnál. Az pedig, hogy a hétfői esküvői roham a jövőben szokássá válik-e, majd kiderül 1999. IX. 9-én.

Next

/
Thumbnails
Contents