Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... (3#=* TELEXEN ÉRKEZETT... Készül a Petőfi-monográfia Másfél évvel ezelőtt ír­tait! a NÖGRÁD-ban arról, hogy egy budapesti Petőfi- kutató kiadványt tervez a húzónkban található Petőíi- szobrokról és -emlékhelyek­ről. Azóta a szerző, dr. Varjas Károly összegyűjtöt­te- az anyagot, s elkészült altaézirata. Petőfi halálának 140. évfordulójára szeretné megjelentetni a monográ­fiát. Azt mondják egy határozat annyit ér, amennyit megva­lósítanak belőle. Áll ez a Salgótarjáni Városi Tanács múlt év nyarán hozott ha­tározatára is, mely szerint kötelezte az ingatlankezelő vtáilalatot a Salgó út 1—3. és 7-^9. számú épületek közötti park rendszeres karbantartá­sára. Ennek a határozatnak tavaly nyáron az ingatlan- kezelő vállalat eleget tett, és a füves-gazos területet rend­be hozta. Azóta a fű térdig nőtt, a gyomnövények, mint az élő tilalomfák emelkedtek a ma­gasba, míg a jobb érzésű la­kók több-kevesebb sikerrel A NÖGRÄD július 26-i számának 8-as oldalán „A fű benőtte, a szemét betakarta” címmel jelent meg írás. Ol­vasónk telefonon tett pana­szára Pintér András, a Sal­gótarjáni Városi Tanács Vá­rosgazdálkodási Üzemének főmérnöke adta a következő felvilágosítást: — A bejelentő által leír­tak nem fedik a valóságot, ugyanis a városgazdálkodási üzem a Vásártéren, a gyer­Zagyvarónai lakásunk elől július 2-án eltűnt bérelt sze­méttárolónk. Mindezt közöl­tem a városgazdálkodási üzem illetékeseivel, mivel 3 kuka az ő tulajdonukat ké­pezte. Értesítésemre kijött egy illető, jegyzőkönyvet vett fel, s közölte, hogy kétszemé­lyes bizottság alakul, akik majd eldöntik jár-e a kuka vagy sem. Ám a bizottság a mai napig nem alakult meg. Nógrád megye Petőfi-em- lékeit őrző tárgyairól .Vong- rey Béla klubvezetővel kar­öltve adtunk fotókat és leiratokat a szerzőnek. A monográfia az Antikva Ki­adó Kisszövetkezet gondozá­sában készül, s várhatóan 1989. március 15-én jele­nik meg. Dudás Pál Salgótarján ki nem rángatták a földből azokat. Ami megmaradt „le­feküdt” a földre, s félig el­száradva csúfítja az egyéb­ként jobb sorsra érdemes parkot. Az ingatlankezelő vállalat megbízottja a panaszt tévő lakóknak azt a választ adta, hogy a park karbantartásá­val a városgazdálkodási üze­met bízták meg- Mi lakók inem tudjuk, hogy a két vál­lalat között történt-e ilyen megegyezés, csak annyit, hogy a park — ahol naponta több százan járnak át —, gondozatlan, elhanyagolt. Mucsi Lajos Salgótarján mekfogászat melletti homo­kozóba 6 köbméter, a cross­barközponttal szembeni ho­mokozóba pedig 3 köbméter játszóhomokot szállított 1988. július 8-án. A kaszálási munkákat szintén elvégezte üzemünk. Sajnálatos, hogy a tisztelt városlakók nem győződnek meg a lakóhelyükön történ­tekről, ezáltal maguk is sok kellemetlenséget okoznak­Tatán nincs a városgaz­dálkodásnál két olyan sze­mély, aki ezt a „fontos” tisztséget elvállalná? Tudom, hogy a türelem rózsát terem, nekem viszont olyan szemét- tárolóra lenne szükségem, amibe a több mint egy hó­napja felgyülemlett szemetet beletehetem. Özv. Galcsik Józsefné Zagyvaróna, Zagyva út 47. Vásárló- szemmel az ellátásról Az áruellátás helyzetét vizsgálták megyénkben nem­régiben a népi ellenőrök, melynek során lakossági véleményeket is összegez­tek, kérdőíves felmérés alapján. A megkérdezett 255 vásárló többsége az áruválasztékot általában változatlannak ítélte, az élel­miszereknél jelentős arány­ban javulást is jeleztek. A vevők nagy része kifogá­solta a tüzelő- és építő­anyagok minőségét. Az olcsóbb áruik kínálatá­nak rosszabbodásáról szólt a válaszadóknak csaknem a fele, s ugyanilyen arány­ban számoltak be a hiány­cikkek listájának növekedé­séről. A megemelt árú ter­mékek közül a tetőcserép, a tégla, a bútorok, a gyer­mekcipők, női ruhák, tej- tejitermékek, húskészítmé­nyek, kenyér és pékáruk minőségének romlását is szóvá tették. A vásárlók tájékoztatását és a reklamáció intézését megfelelőnek tartják. Ha­sonló a megítélés a vá­sárlás körülményeiről is, azonban emellett sokan bí­rálták az üzletek rendezett­ségét. a kiszolgálás kultu­ráltságát és gyorsaságát. Karcsúsított öltönyök a kancellárnak Egy némiképp „áramvona- lasított” Helmut Kohl készül az ősszel a Szovjetunióba. A nyugatnémet kancellár emberemlékezet óta az auszt­riai Wolfgangsee partján töl­ti nyári szabadságát, és min­den esztendőben szentül meg­fogadja, hogy lead néhány kilót tekintélyes testsúlyából. Nincs ez másként az idén sem. Az elhatározást most a je­lek szerint valóban siker ko­ronázza. Helmut Kohl három új öltönyt rendelt a nyugat­berlini Volkmar Arnulf sztár­szabómestertől, és hírek sze­rint a derékbőségére vonat­kozó adat csökkenő tenden­ciára vall. (A hatás fokozása érdekében a mintázat hosz- szanti csíkozású lesz, ami köztudomásúlag egyébként is karcsúsít-) A „maestro” a három öltönnyel augusztus 25-én repül Bonnba, „első igazításra”. Október végén pedig már új ruhájában uta­zik Helmut Kohl Moszkvába. Közös kirándulás qs-i Egy határozatról Nem fedi a valóságot Kétszemélyes bizottság Megmozdult az „állóvíz" Mi tartozik a fiatalokra? Ifjúsági klub szinte minden faluban akad. Örökség. Még a hatvanas évek „nagy” generációja hagyta ránk, mai fiata­lokra. Persze, már nem az amatőr művészei i mozgalmak bontakoznak belőle, s nem is népművészeti (vagy újhullá­mos) együtteseknek ad helyet. A házigazda csaknem min­denütt a helyi KISZ-alapszervezet, s az ajtók többnyire bárki előtt nyitva állnak. Legalábbis ott, ahol nem csupán a kitöltött nyomtatványok tanúskodnak a szervezet meg­létéről. Az utóbbi időben ugyanis megfeledkeztek néhány településen a KISZ-ről. Talán egy picit maguk a fiatalon is. Az ürességtől kongó ifjúsági klubok legalábbis erről ta­núskodnak. A kialakult helyzetet vé­gül az egyik városi KISZ- bizottsóg elégelte meg. Szé- csényben úgy döntöttek, hogy a községekbe kihelye­zett munkatársak segítségé­vel próbálják megállítani a szervezet további szétziláló­dását. — Olyan fiatalokat keres­tünk, akiket ismer és elis­mer a környezetük — tájé­koztat Szandai László, a KISZ Szécsényi Városi Bi­zottságának titkára. — Ha' az elmúlt hét hó­nap mérlegét el kellene ké­szíteni, hogyan értékelné munkájukat? Mit tettek ed­dig a mozgalmi menedzse­rek? — Néhány hónapja még valóságos anarchia volt von­záskörzetünkben. Jóformán azt sem tudtuk, hány KISZ-es tevékenykedik a falvakban, mit csinálnak a szervezeteink és kik irányít­ják őket. Mára azonban át­tekinthetővé vált a helyzet. Sőt, mi több, a tavasz vé­gére megállt a taglétszám csökkenése. Bár a pezsgés­től még messze járunk, érezhetően mozgásba lendült az az „állóvíz”, amellyel a községi fiatalok szabad ide­jét szokták jellemezni a népművelők. Az endrefalvai mozgalíni menedzser Vargáné Nagy Mariann. Könyvtáros és a klubkönyvtár igazgatója is egy személyben. A barna, törékeny alkatú fiafalasz- szony a .helyi, a szécsény- felfalui, a pilinyi és a tsz KISZ-szervezeteinek viseli gondjukat. Ö maga így ösz- szegzi eredményeiket: — Nem kis dolog voLt új­ra megnyitni az ifjúsági klubot. Nagyon fontosnak tartom, hogy ma már újból „összejárnak” az egymás mellett élő fiatalok, s együtt töltik délutánjaikat és a hét végeket. — Mennyire ismerik el a mozgalmi menedzsert a fa­luban ? — A helyi pártbizottság ülésein állandó meghívott vendégként veszek részt Nem mondhatom el ugyan­ezt azonban az „állami vo­nalról” . . . Mint menedzser sem a tanácsülésekre, sem a végrehajtó bizottság ülései­re nem kapok meghívást. S persze maga az érdek- képviseleti 'tevékenység is feltételezi, hogy ezeken a fórumokon valaki kifejtse a fiatalok véleményét. Hogy elgond olása ika t egy ál talán mérlegelni lehessen a vitás kérdések eldöntésekor. — így gondoljuk mi is — folytatja Szandai László. — Ezért minden tanácsi veze­tő együttműködését kértük jó előre. Ám a menedzse­reinket alig-alig hívják meg ezekre az ülésekre, a „pozi­tív kivétel” egyedül Var- sány. . . — Miért nincs jelen a tanács- és vb-üléseken a mozgalmi menedzser? .— kérdeztük Bartus Sándor- nét, az Endrefalvai Községi Köizös Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárát. — Amióta tudunk a moz­galmi menedzserről, nem tárgyaltunk a fiatalokat is érintő témát ■— felelte. — Ha ilyesmi kerül napirend­re — például szeptember­ben a telekellátottság hely­zete —, természetesen vár­juk őt. Hiszen mindannyi­unkat érdekel, hogy az itt élő figtalok milyen elképze­léseiről számol majd be. — Véleményem szerint ez a fajta kategorizálás: „a fiatalokat érintő téma” vagjy „nem a fiatalokra tartózó téma” — önkényes, idejét­múlt besorolás, ami nem is állja már meg a helyét — fejti ki álláspontját a vá­rosi KISZ-bizottság titkára. — Egy-egy falu valamennyi döntést igénylő kérdése ép­pen úgy tartozik a fiata­lokra is, mint bármelyik helybelire. Még egy idősek napközi otthonának kérdése sem lehet közömbös, mert például részt kell vállalni a költségekből, vagy gondos­kodni a korosabb ismerő­sökről, családtagokról stb. Ezt azonban egy fél eszten­dő alatt sem sikerült elfo­gadtatnunk a tanácsok ve­zetőivel. — Már csak egy kérdés maradt tisztázatlanul. Mi­ért a mozgalmi menedzser­nek kell(ene) eljárnia ezek­re az ülésekre? Miért nem a KlSZ-t.itkárnak? Hiszen, így újabb, mesterséges „lép­csőfok” épül az érdekképvi­seleti, információáramolta- tási mechanizmusba. — Valóban célszerűbb lenne maguknak a titkárok­nak tolmácsolniuk a fiata­lok véleményét. Csakhogy ezt technikai akadályok miatt nem válthatjuk való­ra, mivel az ülések rend­szerint munkaidőben" kez­dődnek. S á KlSZ-titkár- nak nincs akkora presztízse, hogy emiatt elengedjék őt a munkahelyéről. (rt) Szécsényi üzemi véradók A BRG szécsényi gyár­egységében ez évben két véradónapot szerveztek, több mint kétszázan adtak ön­kéntesen vért. Segítőkész­ségből példamutatóan vizs­gázik a szerszámüzem kol­lektívája, Figyelmet érdemel az is, hogy emelkedik a fiatal véradók száma. (Fel­vételünk az utóbbi véradó­napon készült.) A képen: Oláh Vendel, Kovács Iván szerszámkészítők és több­szörös véradók az elsők kö­zött jelentkeztek. Kép-szöveg: Rácz András A szécsényi AE-klub és a pásztói „Hármas forrás” al­koholellenes klub tagjai jú­lius 30. és 31-én kétnapos közös kirándulást szervezett Nagyfára, ahol a szívélyes fogadtatás után megismer­kedhettek az intézménnyel, a Nagyfai Munkatherápiás Alkoholelvonó Intézet AE- klub tagjaival. Szálláshelyük a szarvasi kempingben volt, -ahonnan — kis pihenő után — éjszakai hajókirándulásra indult a csoport. Másnap városnézéssel és az arborétum megtekintésé­vel folytatódott a program. Ebéd után Jászárokszállás- ra vezetett az út, ahol a strandon töltötték a délu­tánt- Ez a két nap mindkét klub számára hasznos, tar­talmas és kellemes volt, mely a klubélet erősítését szolgálta. 1 Angyal Ágnes Pásztó Tisztelt szerkesztőség! , Családommal együtt kéthe­tente járunk a Bátonyterenye —Hatvan útvonalon autónk- . kai. Mindig felháborodva ta­pasztaljuk, hogy a Tar— Pásztó környéki 21-es útsza­kasz mennyire megváltozott. Az aszfalt feltorlódott, és így számos helyen bukkanok vannak. A legnagyobb a pásztói benzinkútnál dobálja a kocsikat. Már előre tudjuk, hogy hol kell vigyázni. Ám mi van azokkal, akik nem ismerősek ezen a helyen? Autónk még újnak mondha­tó, de el tudom képzelni mekkorát zökkenhet egy ré­gi, használt kocsi. Biztosan lehetne tenni valamit az út megjavítása érdekében. Csabai Károly Bátonyterenye ☆ (A szerk. megjegyzése: Örömmel tapasztaltuk, hogy a pásztói benzinkútnál már „legyalulták” a bukkanót. Jó lenne ezt a munkát folytat­ni. ..) A hétfői kenyér titkai A hétfői kenyér a kör­nyékünkön lévő ABC-árír ház egyik specialitása. Hoz­zá kell tennünk: a hétfői kenyér természetesen csak hétfőn kapható. Mi különbözteti meg a töb­bi kenyérfajtától? Nézzünk néhány szakvéleményt- Kata asszony a szomszé­dunk mesélte: — A férjem megpróbál­ta egy éles késsel feldara­bolni a hétfői kenyerét, nem sok sikerrel. A kenyér megmaradt, a kés három darabba tört. Hasonló a véleménye a házban lakó grafikusnőnek is: — Elektromos szeletelő­vel próbáltuk szétvágni a kenyeret, de tíz perc után leégett a berendezés motor­ja. Az ötgyermekes Elvira assszony mesélte: — Képzeljék el, milyen csapás ért. Most mindent egyedül kell csinálnom ott­hon. mert a múlt héten szegény nagyanyám lábára esett a hétfői kenyér. Or­vosi vélemény szerint há­rom hét múlva ki is jöhet a kórházból. Pozitívan nyilatkozott vi­szont Károly, \az üvegvágó­mester: l — Valamelyik nap ott­hon felejtettem az üvegvá­gómat, ezért az ablaküve­get a hétfői kenyér héjával karcoltam meg. Nem fog­ják elhinni, kiválóan mű­ködött. Azóta mindig van nálam egy kis darab hétfői kenyér. Mindezek a példák a hét­fői kenyér speciális jellem­zőjét mutatják, mégpedig azt, hogy elképzelhetetlenül kemény. Azonban nem minden vá­sárló értékeli kellően a sü­tőipar e remekét. Ezen a hétfőn az ABC'ben az el­adó így szólt a vásárlóhoz: — Vegyen mai friss ke­nyeret * hölgyem. ö azonban rögtön egy kérdéssel válaszolt: — Nem kaphatnék esetleg szombati kenyeret? Az va­lószínűleg puhább lehet. Megpróbáltunk utána­járni annak, hogyan készít­hetik a hétfői kenyeret. Ha egy kis kitekintést te­szünk, akkor megállapít­hatjuk. hogy az élelmisze­rek előállításában és feldol­gozásában egyre újabb technológiákat alkalmaz­nak. Eme újszerű eljárá­sok sikerei gyakran meg­döbbentenek minket. Így például a retek, a kelká­poszta, a zöldség fonnya- dási idejét sikerült olyan alacsonyra csökkenteni, hogy ezek az áruk a bol­tokba már eleve fonnyad- tan érkeznek. Eddig lega­lább a vásárló otthonában rothadtak meg. De térjünk vissza a hét­fői kenyérhez, a környék specialitásához. Miben is állhat ennek a rejtélye? Mi mindenesetre próbát hajtottunk végre: egy ki­lós kenyeret normál hőmér­sékleten és nedvesség! vi­szonyok között tároltunk. A kenyér penészes lett, de nem érte el a hétfői kenyér keménységét. Ekkor a tűző napra tettük ki a pékárut. Tele lett lyukakkal és ha­sadásokkal. A hétfői kenyér ezzel szemben mindenhol áthatolhatatlan és kemény. Hosszas gondolkodás után végre megvilágosodott fe­jünkben a megoldás. Az egyik: építsünk otthon ke­mencét s minden hétfői betevőnket süssük meg ma­gunk. A másik: ne együnk kenyeret a hét első napján, valamikor diétázzunk is. H. J. R.

Next

/
Thumbnails
Contents