Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-09 / 189. szám
1988. AUGUSZTUS 9.. KEDD NOGRAD 3 Átalakítják a takarmánytárolót A Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz ludányhalászi telepén befejezéshez közeledik a takarmánytároló átalakítása. A munkálat eredményeképpen több miiit 1500 négyzetméterrel növekszik majd a tárolóterület, ahol 2000 szarvasmarha téli eledelét raktározhatják. Az abraknak való takarmány már á szárítóban van, s darálás és keverés után tárolják az új épületben. Területi tudományos központok Célszerű fejlesztések Profilváltást, legalábbis -módosítást szorgalmaztak az Akadémia területi bizottságai, és az MTA elnökségének nemrég megtartott ülésén — a területi bizottságok munkájának elemzésekor — érthető módon sok szó volt erről. Csaknem annyi, mint a korábbi ülésen, amikor a tudományos kutatási kapacitás területi megoszlása volt a fő téma. A résztvevők többsége úgy vélte: a meglévő intézmény- hálózatra és szellemi bázisra építve szükséges fejleszteni a regionális központokat. Hozzáfűzték ugyanakkor: nem lehet reális cél regionális kis akadémiákká alakítani őket, a decentralizáció túlértékelése lenne a teljességre törekedni mindegyik régióban. Hazánk területén kicsik a távolságok, a tudományos központok közel vannak egymáshoz, nincsenek köztük merev, adminisztratív határok. Szinte mindegyik bizottság újabb kutatóbázis létrehozását javasolta, amikor a véleményüket kérték. A Miskolci Akadémiai Bizottság például területi társadalom- tudományi műhely létrehozását igényli. Ez az intézmény a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával együtt, a régió társadalom- tudományi kutatóbázisa lehetne — vélekedtek. Ugyanakkor ajánlották: vizsgálják meg bányászati kutatóközpont létesítésének lehetőségét. Megítélésük sze-int a kohászati kutatásokat központi, a közgazdaság-tudományiakat vállalati támogatással lehetne fellendíteni. A Pécsi Akadémiai Bizottság célul tűzte ki a műszaki és természettudományi kutatások fokozottabb művelését. Éppen ezért szükséges lenng^ hogy fejlesszék a Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Karát, amely vállalná az. ilyen jellegű alapkutatásokat. Célszerű lenne a Paksi Atomerőmű Vállalatnál kialakult atomenergetikai es nukleáris technikai kutató- központ megerősítése. A mezőgazdasági kutatások fejlesztésére nagy lehetőséget kínál a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem és a kaposvári állattenyésztési kai. A Veszprémi Akadémiai Bizottság szintén komplex szellemi bázis kialakításáért szállt síkra. Véleményük szerint indokolt a régióban a vegyipari, az agrokémiai kutatás fejlesztése. Ennek során támogatni kell a biotechnológiai kutatást, elősegítve az ezen a területen született hazai alapkutatási eredmények gyakorlati hasznosítását. A régióban a Balaton, a Fertő-tó és a Velencei-tó körzetének, valamint a bős—nagymarosi vízlépcső hatásának elemzése sajátos, főleg környezetbiológiai kutatásokat Követel meg. A régió termálvízkészletének hasznosítása balneológiái és a balneoterápiához kapcsolódó orvostudománvi, valamint bányászati és földtani kutatásokat igényel. Kifogásolták, hogy az ország egyik legfejlettebb vidékén napjainkban csak műszaki és mezőgazdasági képzés folyik és a humán tudományt csupán a szombathelyi tanárképző főiskola képviseli. Azt ajánlották, hogy a meglévő intézmény- hálózaton belül teremtsék meg a közgazdaság-tudományi felsőfokú oktatás, a természettudományi szakos pedagógusképzés és a marke- tingmérnök-képzés feltételeit. Mindezek megvalósításához, az eredményes kutatáshoz nagy és célműszerek beszerzését, regionális műszerközpontok, javító- és szolgáltatóüzemek, innovációs parkok, információs szolgálatok létesítését, és sok más támogatást kértek az Akadémia területi bizottságai. Az elnökség a folyamatban lévő akadémiai intézkedéseket is figyelembe véve mérlegeli majd a fejlesztési javaslatokat. Ugyanakkor ajánlotta a területi bizottságoknak : kutassák fel és hasznosítsák a helyi tartalékokat, bővítsék együttműködésüket a felsőoktatási intézetekkel, az Akadémia tudományos osztályaival. A testület úgy ítélte meg, hogy a régiók —, amelyekben több mint 7000 szakember, köztük 57 akadémikus, 280 tudomány doktora, 1800 kandidátus dolgozik — az eddigieknél is jobban kívánnak részt venni a gazdasági, társadalmi megújulásban. M. E. Újrakezdési kölcsön Három megyében H kísérlet első tapasztalatai A foglalkoztatási gondok enyhítésére vezették be július elsejétől kísérletképpen Baranya. Borsod-Abaúj- Zemplén és Komárom megyében az újrakezdési kölcsönt. amelynek igénybevételével a dolgozó emberek saját maguknak teremthetnek új munkahelyeket — természetesen bizonyos feltételekkel — csökkentvén ezzel az állam terheit. A legfeljebb háromszázezer forint összegű kölcsönt azok igényelhetik, akiknek * munka- viszonya megszűnt, s felmondási idejük mghoszabbí- tását az illetékes tanács munkaügyi osztálya engedélyezte. illetve azok a volt tsz-tagok. akik a termelőszövetkezet megszűnése vagy átalakulása miatt mezőgazda- sági szakszövetkezeti tagokká válnak, de a közös gazdaságban szerzett jövedelmük nem haladja meg az évi hatvanezer forintot. A vállalkozáshoz kapott OTP-hitel kamatait és az eav százalékos folyósítási jutalékot a megyei tanácsok a foglalkoztatási alánból fedezik, ígv a kölcsön felhasználójának tulajdonképpen mindaddig kamatmentes, amíg a vállalkozást folytatja. A törlesztést egy éven belül — ültetvénytelepítés esetén a termőre fordulástól függően 3—4 éven belül — meg kell kezdeni. s legkésőbb tíz éven belül be kell fejezni. Az újrakezdési kölcsönön felül — a visszafizetésit garantáló bankszerű fedezetek megléte esetén — az egyéni és társas vállalkozók ötmillióig, a mezőgazdasági vállalkozók egymillió forint összegig terjedő további hitelt is igényelhetnek, s az ehhez szükséges harminc- százalékos saját erőbe az újrakezdési kölcsönt is beszámítják. Ha beválik e támogatási módszer, úgy országos bevezetésére is sor kerül. Baranyában az idén kétszázan kapták meg a megyei tanács munkaügyi osztályától a felmondási idő meghosszabbításához szükséges engedélyt, amely az újrakezdési kölcsön igénylésének egyik feltétele. Július végéig azonban mindössze két kérelem részesült kedvező elbírálásban. további hat igénylő kérelmét most vizsgálják. Borsod megyében eddig tizenegyen kértek igazolást a munkaügyi ' szolgáltatóiro- dától, arról hogy jogosultak az újrakezdési kölcsön felvételére. Közülük hárman mezőgazdaságon belül állattenyésztéssel, például juhásza-t- tal kívánnak foglalkozni. Ketten kértek kereskedői engedélyt, egyikyk a Miskolc városkörnyékéhez tartozó Var- bó községben akar termény- és tápkereskedést nyitni, másikuk mozgóárusként kíván Miskolcon működni. Legtöbben, összesen hatan, ipari magánvállalkozásra akarják a hitelt igénybe venni; közöttük központifűtés-szerelő, bádogos, valamint teherfuvarozó található. Komárom megyében eddig tizenöten igényelték az újrakezdési kölcsönt, közülük is csak hárman kaphatják meg. mert ők rendelkeznek a jogszabályban meghatározott feltételekkel. Mindhármuk munkaviszonya megszűnt, s a meghosszabított felmondási idejüket töltik, illetve elhelyezkedési támogatásban részesülnek. Gépkocsi-szerelői. állattartói és fuvarozási vállalkozásukhoz veszik igénybe az újrakezdési kölcsönt. Felgyorsult a tempó ? Egyszer, de kifogástalanul A kánikulában sem pihennek a Nógrád Megyei Tanácsi Tervező és Építőipari Vállalat dolgozói az idei, legnagyobb feladatot jelentő balassagyarmati új iskola és művelődési ház befejező építkezésén. Szorítja őket a határidő. A szemlélődő lakosok ugyanis nemcsak- nézik az új létesítmény születését, hanem gyakran meg is kérdik: mikorra lesz kész? Hagyományos technológiával — A rövid határidő, de a lakosság érdeklődése is gyorsabb tempóra ösztönöz bennünket — tér rögtön a lényegre Ladomerszky József, aki a betegszabadságon lévő építésvezetőt helyettesíti. — Sajnos pillanatnyilag késésben vagyunk, annak ellenére, hogy a januári kedvező időjárás nekünk segített. Ekkor azonban átlagban csak 80 munkás dolgozott az épületkomplexumon — mutat ki az építésvezetői iroda ablakán, a szemben látható iskolai szárny egy részére. — Márciusban viszont erőteljesen megemelkedett az itt- dolgozók száma. Előnye azért nem jelentkezik még szembetűnően, mert hagyományos technológiával készül, s ez a munka szinte eszi a kőműves szakmunkásokat, pedig belőlük a szükségesnél jóval kevesebb van. Mivel versenytárgyaláson elnyert munkáról van szó, a vállalat vezetése a megye más részeiből is ideirányította a legjobb szakmunkásokat, dolgozókat. — A létszám ugyan megduplázódott. Ez viszont nem jelenti azt, hogy most már gond nélkül dolgozunk. Kilenc alvállalkozó segít a beruházás kivitelezésében. Mivel késésben vagyunk, közülük többen nem tudnak most már időben belépni a technológiai folyamatba- Ugyanis szabad kapacitásukat, a mi hibánkból, másutt kötötték le. Akad köztük olyan is, amelyik rugalmasan igazodik mostani lehetőségeinkhez. Ide sorolhatom az egri KPM-et, a balassagyarmati és a pásztói kisiparosokat. — Hogy mivel biztatnak a jelenlegi lehetőségek? Számításaink szerint az iskolai és az igazgatási szárnyat minimális csúszással át tudjuk adni, a déli szárny, ahol a 400 adagos konyha, a klub, a kábeltelevízió, a könyvtár kap majd helyet, valószínű a vállalt határidőn túl készül majd el. Ha csak nem következik be kedvező változás. — Rettenetesen szigorúnak kell lenni, mert másképp egyesek megfeledkeznek magukról — magyarázza Bárány András művezető, aki két művezetőtársát i,s helyettesíti. — A szigort, amely nem okoz gondot a rendes embereknek — s ezek vannak többségben — természetesnek tartják. Aki viszont összetéveszti a munkahelyét az italbolttal, annak máshová kell mennie. No de a vállalat hírnevét öregbítő brigádok vannak többen. Olyanok, mint Czéhmeister György kőműves, Rigó János kubikos kollektívája. Kellemesen csalódtam a Holes József vezette kubikosbrigádban. Jó'képességű, jó szellemű emberek, érzik a vállalt munkáért a felelősséget... Amíg az iskolai szárnyba érkezünk, megtudom, hogy reggelenként százhatvanan kapják meg tőle a feladatokat. A legjobb kollektívák a cél elérése érdekében beteg társuk dolgát is elvégzik. Megnyújtják a műszakot, illetve addig maradnak itt, amíg a napi penzumot nem teljesítikÖsztönző bérele — Annyi munkánk van, hogy ki sem látszunk belőle. Egyösszegű utalványozás alapján dolgozunk. Egy hónapra előre tudjuk, mikor, mit kell elvégeznünk. Én diktálom a tempót. Érdekünk, hogy a kiadott határidőnél előbb fejezzük be a munkát, — utal az ösztönzés lényegére Czéhmeister György brigádvezető. — A kiadott időből eddig négy napot faragtunk le, ami számításom szerint ezerötszáz forint pluszt jelent. Egyébként addig nem hagyjuk abba a munkát, amíg az általunk megszabott mennyiséget, a kívánt minőségben el nem végezzük. Utána kocsiba ülünk és megyünk haza... Nemsokkal később a nyolc tagot dirigáló Rigó János kubikos brigádvezető így folytatja: — Mindenféle munkát elvállalunk. Egyösszegű utalványozás alapján teljesítményünk 110—120 százalék között váltakozik. Keresetünk viszont hat-hét ezer forint körül van. Nekem a pótlékokkal együtt felmegy nyolcezerre. Ezért a nehéz munkáért többet is el tudnánk képzelni. — Szigorú vagyok önmagámmal is, mert csak ebben az esetben követelhetek munkatársaimtól, — veszi vissza a szót Bárány András- — Nekik is mindig azt mondom, s meg is követelem, hogy a munkát egyszer kell elvégezni, de kifogástalanul. Eddig 40 millió A jelen helyzetről, a soron lévő munkákról és a várható átadási időpontokról Botka Miklós, a vállalat igazgatója tájékoztat: — Az iskolái szárny — az északi rész — augusztus 15- re műszakilag a berendezésekkel együtt teljesen készen lesz. Az igazgatási épület szeptemberben kerül az előbbihez hasonló állapotba. A teljes befejezési határidő október 31. Reméljük, hogy előtte megkapjuk az üzemeltetéshez szükséges hőenergiát. .. Az épületkomplexumon, — amely 90 millió forint bevételt jelent a vállalatnak — az első fél évben 40 millió forint értékű munkát végeztek el. A hátralévő 50 millióból a saját tevékenységük 25 —30 milliót képvisel, a többit az alvállalkozók biztosítják. (venesz) Csak így lesz nyereseg * Feszített ütemben A közelmúltban lezajlott rekonstrukciónak köszönhetően a tavalyihoz képest 20 százalékkal több üveggyártó szerszám készül a Pásztói Szerszám- és Készülékgyárban. (Fotó: Bábel L.) A Pásztói Szerszám- és Készülékgyár az első fél évben termelési és árbevételi tervét ugyan teljesítette, az előírt tízmillió forint nyereségből viszont csak négyet teremtett elő. Az elmaradást azzal magyarázzák, hogy kedvezőtlenül hatottak az év eleji árváltozások, a nagyobb nyereségtartalmat hozó munkák — gépek, berendezések — a nagy átfutási idő miatt, átkerültek a második fél évre. Az igazsághoz tartozik, hogy belső szervezési hiányosságok is közrejátszottak az előírtnál jóval alacsonyabb nyereségben. Az egymillióval megnövekedett kamatteher pedig nyomatékosan felhívj^ a kollektíva figyelmét, hogy gyorsítsa a tempót, növelje az ütemességet, javítsa a termelés gazdaságosságát. Ehhez a mostani fél évben alapvetően megvannak a feltételek. Sőt, egyes termékekből az igényeket nem tudják kielégíteni. Vonatkozik ez az üveggyárak részéről jelentkező formákra. A nagyobb értékű gépek és berendezések között 30 milliót képviselnek a síküveg- gvári üveggyapot-részvénytársaságnak készülő kiegészítő berendezések. Teljesítik a Tungsram Vákuum- technikai Vállalat megrendelését is. Szükség van a berendezés pontos szállítására, mert az egyre szűkülő piaci igények erőteljesen jelzik a vállalat vezetésének, hogy minden jónaik ígérkező üzletet meg kell ragadniuk, illetve fel kell kutatniuk. A júliusi teljesítés azt mutatja, hogy egyre indokoltabb a vezetőknek és a kollektívának azon bizakodása, hogy eleget tesznek az ez évi 210 millió forintos termelési tervüknek és a tervezett 25 milliós nyereségnek. Az elmúlt hónapban sikerült a korábbi elmaradást pótolni. Szerencsére az első hat hónapban jelentkező, és a nyereséget apasztó költségek a második fél évben már" nem drágítják a termelést. Ezenkívül számolnak azzal, hogy javul az alkatrészellátás. Ez feltétlenül szükséges a tempó gyorsításához, az ütemesebb, gazdaságosabb termeléshez.
