Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

2 NOGRAD 1988. AUGUSZTUS 9.. KEDD A válaszokat közös gondolkodással kell keresni (Folytatás az 1. oldalról.) erősíteni az alapszerveze­tekben is. Bolla Mária, a pártbizott­ság és végrehajtó bizottság tagja újszerűnek minősítet­te a feladattervet, amely jó lehetőséget teremt a teen­dőkre. Egyetértését fejezte ki azzal is. hogy a pártbi­zottság elsőként a saját munkamódszerét kívánja megújítani. Kőszegi László pb'tag utalt arra az aggályra, miszerint megfelelnek-e az alapszer­vezetek az önállóság köve­telményeinek. Mint mondot­ta, alulról való építkezés nem létezhet ott, ahol nincs kellő önállóság. , Buliki lé Szolnoki Ildikó, a városi pártbizottság munka­társa — az addigi csendes szemlélődéssel szakítva — a testületi ülésen az appará­tus dolgozóinak szemszögé­ből viszgál-ta a legfontosabb teendőket. Mint mondotta új, fokozottabb igényeknek kell megfelelnie az appará­tusnak, szakítani szükséges viszont a rossz \ beidegződé­sekkel. az előítéletekkel. Petesházi Gábor, a városi népfrontbizottság ■ titkára a pártonkívüliek véleményét is tolmácsolta: a megvaló­sítás érdekében mindenki találhat csatlakozási ponto­kat. Várospolitikai fórumok tapasztalatai alapján pedig — több más mellett — ki­fejtette. hogy a demokratiz­mus nem lehet egyenlő a fe­lelőtlen megnyilatkozások­kal. Végül kitért arra is, hogy a támogató társadal­mi háttér megteremtése ak­kor lehetséges, ha az embe­rek magukénak érzik a dön­téseket is. Karakasev Anna, a városi KTSZ-bizottság titkára, a pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagja azzal kezd­te, hegy egymás ellenére és külön-külön nem lehet változtatni. A KISZ törek­véseinek idézése után kife­jezte: a városi pártbizottság feládattervéből adódó teen­dőik végrehajtása során a KISZ cselekvő részt kíván vállalni. Brechó Gyula nyugdíjas, a pártbizottság tagja történel­mi visszatekintés után az agitációs munka fontosságát hangsúlyozta, majd arra ösztönözte az apparátus tag­jait: fordítsanak nagyobb figyelmet az alapszervezeti munka segítésére. Lakatos József, az SKÜ pártbizottságának titkára, a városi pártbizottság és a vég 'ehajtó bizottság tagja mindenekelőtt egyetértését fejezte ki a feladattervvel. Hozzátéve: egy-egy fogalom kapcsán szükségesnek- tart­ja megvilágítani, hogyan értelmezi azokat. A demok­ratizmus kapcsán elmondta, véleménye szerint az nem más, mint a közösség ügyei iránti felelős magatartás. Ami pedig a nyilvánosságot illeti: teremtsen tisztánlátást minden olyan ’kérdésben, amelyben demokratizmust akarunk. Dr. Gordos János, a me­gyei pártbizottság titkára tlevezető szavai után kifej­tette: a feladatterv figye­lembe veszi a mai helyzet konfliktusait, kísérletet tesz olyan program elkészítésére, amelynek megvalósítása előbbrelépést jelenthét. Az, országos pártértekezletet kö­vető időszak elemzése kap­csán utalt a közvélemény reagálásaira, a hullámzó közhangulatra, összefoglal­ta ennek okait. Majd meg­jegyezte: a pártértekezlet igen jelentős állomás volt. amely lezárt egy korszakot, a mostani időszak pedig a XIV. kongresszusig terjedő átmeneti időszaknak tekint­hető. A továbbiakbán dr. Gordos János a gazdasági helyzet és az ideológia összefüggéseit elemezte, töb­bek között kitérve arra is. hogy a „jelent tudjuk ma­gyarázni, s nem szabad illúziókkal megterhelni a jövőt”. A megújuló párt­munka kapcsán megjegyez­te: az eddigi intézményi, munkahelyi tevékenységgel szemben jobban előtérbe kell helyezni a lakóhelyi part­munkát. Dr. Sándor László össze­foglalója után határozatho­zatal következett. A testü­let egyhangúlag elfogadta a feladattervet, amely az 1988. évi munkaprogram kiegészítő része. A pártbi­zottság végül megerősítette a végrehajtó bizottság in­dítványát: ne kerüljön sor városi pártértekezletre, na* nem a tennivalókra kon­centrálva a pártbizottság maga_ végezze el megerősí­tését. A pártbizottság ezután sze­mélyi ügyet tárgyalt. A tes­tület saját kérésére, érdemei elismerése mellett, eddigi munkáját megköszönve, más fontos munkakörbe kerülése miatt felmentette végrehajtó bizottsági tagsága és. a párt- bizottság titkári tisztsége alól dr. Szilágyi Tibort, aki to­vábbra is a pártbizottság tagja. A jelölőbizottság neveben Godó János ajánlotta, hogy Füzesi Istvánt, a megyei pártbizottság titkárságvezető­jét válasszák meg a városi pártbizottság titkárának. Herczeg Dezsőné, dr. Sán­dor László, Brechó Gyula és Bozsik Péter — dr. Szilágyi Tibor munkáját megköszönő, illetve a jelölt mellett érve­lő — hozzászólása után nyílt szavazással Füzesi Istvánt felvették a szavazólapra. A titkos szavazás eredményét Mátyus Miklós, a szavazat­szedő bizottság elnöke ismer­tette. Eszerint a salgótarjáni városi pártbizottság titkárá­vá egyhangúlag megválasz­tották Füzesi Istvánt. K. G. Nyolc évt tárté háború után Tűzszünet Irán és Irak között Zart ajtók mögött tár­gyalt hétfőn délelőtt az ENSZ Biztonsági Taná­csa az Irak es Iran kö­zötti fegyverszünettel kapcsolatos kérdések­ről. Megbízható értesü­lések szerint elsősorban a. fegyverszünet ellenőr­zéséhez szükséges ENSZ- megíigyelöcsoport lei- állításáról volt szó. A tanács közep-euró- pai idő szerint, a késó esti órákban tartott nyilvános ülést. Javier Pérez de Cu.ellar fő­titkár itt jelentette be. hogv a két fél elfogad­ta a tűzszünetet és az ENSZ augusztus húsza­dikában jelölte meg Irán és Irak tűzszüne­tének időpontját. Hans Daniels hétfői programja Hans Daniels, Bonn fő­polgármestere —, aki Irá­nyi Pálnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnöké­nek meghívására vasárnap érkezett Budapestre — hct- loj programját városnézés­sel kezdte. Feleségével együtt először rövid sét U tett a Várban, megtekintet­te a Mátyás-templomot és a Hilton Szálló dominiká­nus udvarát, majd ellátoga­tott a bazilikába. A bonni főpolgármestert és feleségét délelőtt hivata­lában fogadta Iványi Pál. A tervezettnél lényegesen hosszúbb megbeszélésen je­len volt Hans Alfred Ste­gen a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe. Délután Hans Daniels és felesége Szentendréié láto­gatott. A váfo.si tanács épü­letében a település minden­napjairól, kulturális életé­iül, idegenforgalmáról Ber­talan Ferenc, a végrehajtó bizottság titkára tájékoztatta a vendégeket. Ezt követően Esztergomba hejtattak, ahol a bazilika megtekintése után a Ke­resztyén Múzeum kincseiben gyönyörködtek. Kora este Paskai László bíboros. esztergomi érsek hivatalában fogadta a bonni főpolgármestert, és felesé­gét. (MTI) Á salgótarjáni városi pártbizottság új titkára Füzesi István 1942-ben a Békés megyei Mezőberény ben született, édesapja pá­lyamunkás, majd MÄV- tiszt, édesanyja szövőgyári munkás. Középiskoláját Hatvanban végezte, 18 éve­sen Nógrádban vállalt mun­kát: képesítés nélküli peda­gógusként dolgozott Héha- lomban és Bárnán. A főis­kola elvégzése után 1967— 1972. között Héhalomban általános iskolai igazgató, s ez idő alatt klubkönyvtár- vézetöként és tanácstagként is dolgozott. Rövid ideig a Pásztói Já­rási Hivatal közművelődési felügyelöjeként tevékenyke- détt, majd 1977-ben a me­gyei tanács művelődésügyi osztályára került. A továb­biakban ' az oktatási igaz­gatóság filozófiai tanszéké­nek vezetője, közben vörös diplomával elvégezte a po­litikai főiskolát. 1984-től a megyei pártbizottság mun­katársa­Füzesi István munkája mellett Pásztón a KISZ já­rási végrehajtó bizottságá­ban is tevékenykedeti, a megyei tanácson alapszer­vezeti párttitkár és az ap­parátusi pártbizottság tag­ja volt, legutóbbi munkahe­lyén pedig vezetőségi tag. Munkájáért megkavta a Szocialista Kultúráért ki­tüntetést és a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát. Füzesi István nős, két gyermek édesapja. Perez de Cuellar: a csendes békeharcos ■ ehet, hogy már csak •• napok, talán órák kérdése az iraki—iráni tűz­szünet? Ha létrejön a fegyvernyugvás, az a két ország kimerültségén kívül egy államférfi fáradhatat­lanságának is köszönhető: Javier Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának. Pérez de Cuellar magas, jólöltözött, bélyeget gyűjt, verseket ír és szívesen zon­gorázik klasszikus darabo­kat. A 68 éves perui karrier­diplomata hetedik éve a világszervezet főtitkára, de ennél több jó tulaj­donságára csak mosta­nában derül fény. Is­merősei szerint szeretetre méltó, nincsenek előítéletei, de hiányzik belőle a ke­mény határozottság. Amikor két évvel ezelőtt második ötéves időszakára megvá­lasztották, Margaret Tha­tcher brit miniszterelnök sze­rint ezt annak köszönhette, hogy az első ötéves idő­szakban „nem csinált semmi bajt”. Egy másik megfi­gyelő szerint, ha Pérez de Cuellar „kiesne a hajóból, talán nem is csobbanna”. A főtitkár csendes kitar­tása azonban, úgy látszik, mégiscsak meghozza gyü­mölcseit, rácáfolva az őt félreismerő véleményekre. Csendesen, szerényen, de ő irányította azokat a tárgya­lásokat, amelyek szerepet adtak az ENSZ-nek az Af­ganisztánból való szovjet kivonulás részleteinek meg­állapításában. Ma már szin­te minden érintett az ENSZ- re tekint Kambodzsa és Namíbia problémájának megoldási kísérletei köz­ben: hátha békefenntartó erőkkel segíthetné az ENSZ az ottani kibontakozást is? Az afganisztáni siker kö­vezte ki a főtitkár útját az iraki—iráni áttöréshez is, annál is inkább, mert úgy­szólván ő maradt az egyet­len nemzetközi szintű ál­lamférfi, akivel az iráni vezetők még hajlandók szóba állni. Szeptember elején Pérez de Cuellar tervet nyújt be Marokkónak, Algériának és a POLISARIO-frontnak, amely szerint az ENSZ igaz­gatná Nyugat-Szaharát ad­dig, míg a vitatott terület jövőjéről népszavazás dönt. Ugyancsak szeptemberben vendégül látja a ciprusi, tö­rök és görög közösség veze­tőit, akik háromévi szünet után kezdik újra tárgyalá­saikat. Pérez de Cuellar mag^ Gorbacsovnak és Rea- gannek tulajdonítja saját sikerét. Szerinte kettejük párbeszéde adott példát a világnak. „Természetes, hogy azóta egyre többen ismerik fel: a párbeszéd legjobb színhelye az ENSZ” — vé­lekedik. Mi tagadás, az utób­bi 15 évben az ENSZ egyet­len közvetítési kísérletre sem vállalkozott. Évi 200 ezer dollárt és költségtérítést jövedelmező állásában Pérez de Cuellart magát is várat­lanul érték szívós munkájá­nak hirtelen eredményei. De úgy véli, ezentúl sem kell kapkodnia: „Ha haté­kony akarok lenni, diszkré­ten kell dolgoznom. Célom a béke és nem a Nobel-bé- kedíj” — mondta a napok­ban. Mészáros György BARÁTAINK ÉLETÉBŐL A hatalom jelképeinek változása Bulgáriában Bulgáriában az ünnepna* pokat megfosztották a fölös­leges pompától és parádék­tól. Nem rendeznek többé kötelező és nagy tömegeket megmozgató felvonulásokat, ugyanakkor szabad teret en­gednek az alkotói képzelet­nek, a spontán megnyilvánu­lásoknak és a vidám össze­jöveteleknek. Mindez azonban csak egy kis része azoknak a változá­soknak, amelyek a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága egyik tavalyi plé­numának határozatai nyo­mán léptek életbe. Céljuk az. hogy megszüntessék a tartalmatlan és érdektelen ünnepléseket, "az üres for­maságokat, amelyek a szelle­mi értékek degradálódásé". hoz vezettek, és csak elpo­csékolták az. emberek idejét. Mostantól kezdve nagyobb hangsúlyt helyeznek a ter­mészetes formákra és önte­vékeny megnyilvánulásokra, amelyek az önigazgatás fel­tételei között jobban megfe­lelnek a demokratizmus új követelményeinek. E; eknek az elveknek alap­ion határozták el, hogy ezen- t ii 1 nem ünnepük meg élő politikusok és más ismert személyiségek évfordulóit. Megszüntették azt az egvko- ri és nem mindig célszerű gyakorlatot, hogy a középü­leteken és köztereken kifüg­gesztették a bolgár és szov­jet kommunista párt politi­kai bizottságai tagjainak port­réit. Nem állítható többé mellszobor azoknak az élő személyeknek, akik két alka­lommal nyerték el a Bolgár Népköztársaság Hőse vagy a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetést, amint az korábban általános gyakorlat volt. Mindezzel egy időben út szabályokat dolgoztak ki; amelyek a legfontosabb nem­zeti szimbólumokkal, a zász­lóval, az állami címerrel és a nemzeti himnusszal kap­csolatosak. A' nemzeti zász­lót állandóan ki kell füg­geszteni a központi állami szervek és főhatóságok, a területi és körzeti tanácsok és elöljáróságok épületén, az oktatási intézményekben és a határállomásokon- A hiva­talos ünnepek idején el kell helyezni Bulgária állami cí­merét a köztereken, a köz­ponti hatóságok, minisztériu­mok és a Bolgár Népköztár­saság nagykövetségeinek épü­letein. A bolgár televízió minden este a címer képével és a nemzeti himnusz elő­adásával fejezi be műsorát. A Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága és Köz­ponti Bizottsága határozatai­nak megvalósítása egyelőre, még számos régimódi bürok­rata-ellenállásba ütközik. He­lyenként a formalizmus, a túlbiztosítás és a maradiság akadályozza az új törekvése­ket. Nagyon sok párt- és ál­lami vezető arcképe függ még a régi helyén. A párt- határozatok megvalósításának legfőbb biztosítékát a Bul­gáriában napjainkban vég- befnenő változások jelentik: a társadalmi átalakítás, va­lamint a demokratizmus és az önigazgatás kiépítése. Számúéi Franszesz Együttes erővel Szovjet tudós a Mars-kutatásról „A világűr kutatásában a Mars a 1 legfontosabb fel­adatunk. és arz a javasla­tom, hogy ezt amerikai kol­légáinkkal együtt oldjuk meg” — jelentette ki Roald Szaggyejev .akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadé­mia világűr-kutatási intéze­tének igazgatója. Együttmű­ködési javaslatát a szovjet-— amerikai kerekasztal-megbe- s/élésen vetette fel. — Valószínűleg óvatosan kell elkezdenünk, először egy automatikus, pilóta nélküli készüléket kell el­juttatnunk a Marsra. Ez­után egy olyan eszközt kell együttesen kidolgoznunk, amely mintát tud gyűjteni a Mars felszínéről, és visz- sza is tudja juttatni a Földre — mondta a tudós. Az akadémikus egy „Mars- járó” megalkotását és fel­lövését javasolja, amely bo­nyolultabb lenne, mint ami­lyet az amerikaiak juttattak lel a Viking-program so­rán. — Nem szabad elfelejte­nünk, hogy a Marstól sok millió kilométer választ el minket, a rádiójelek is több perc alatt jutnak csak el oda, és hogy a „Mars-járó­nak” percenként több fel­adatot is meg kell oldania. Éppen ezért egy olyan moz­gó berendezést kell konst­ruálnunk. amelyik önálló „szakértői redszerrel”, mes­terséges intelligenciával ren­delkezik, hogy képes legyen egyedül is döntéseket hoz­ni — hangsúlyozta. 1992-beri az amerikaiak, 1994-ben pedig a szovjetek lőnek fel megfigyelőbe­rendezést Mars körüli pá­lyára. Szaggyejev akadémi­kus véleménye szerint ez a két program kölcsönösen kiegészítheti egymást, fel­adataikat lehetne koordiál- ni.. Az együttműködés ol­csóbb is, hatékonyabb is. Babszüret Csehszlovákiában A „Kceten" termelőszövetkezeti egyesülés keretében mű­ködő sedlránkyi gazdaságban betakarítják a babot. A babszüretet magyar gyártmányú aratógéppel végzik. A le­szedett bab további feldolgozásra a moehovi konzervgyárba kerül, ahol mélyhűtött és konzervált termékeket állítanak elő.

Next

/
Thumbnails
Contents