Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 189. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1988. AUGUSZTUS 9.. KEDD Egyszer, de kifogástalanul (3. oldal) Hegmozdult az „állóvíz" (5. oldal) Képek a Hungaroringről <7. oldal) Illést tartott a salgótarjáni városi pártbizottság A válaszokat közős gondolkodással kell koresni Az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokat vitatta meg hétfői ülésén az MSZMP Sal­gótarján Városi Bizottsága■ A napirend fontosságárra való tekintettel a tanácskozáson az állandó meghívot­tak mellett ott voltak a közvetlen irányítás alatt álló pártszervezetek titkárai is. A pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt dr. Gordos János, a megyei pár- bizottság titkára. A városi pártbizottság elá került dokumentumterve­zete szerint az irányító- munkában kiemelten keze­lik a lakossággal együtí- gondotkodó, kezdeményező­szerepet vállaló nyilvános 'várospolitika kialakítását; a gazdaság korszerűsítésének és strukturális átalakításá­nak az előkészítését, követ­kezményeinek elfogadtatá­sát, az ehhez szükséges sze­mélyi és politikai feltételek megteremtését.. Az alkotó­erők, a nagyobb tudós meg­becsülése, az értelmiséggel való folyamatos párbeszéd mellett központi helyet kap a feladatok között az önál­lóbb, felelősségteljesebb gon­dolkodásra, nyílt, kezdemé­nyező, a tagság véleményé­re építő, a környezet köz­szellemét befolyásoló, moz­gósító erejű pártélet megte­remtése. A fenti célok valóra vál­tása érdekében a javaslat határidőkkel és felelősökkel megjelölve szól a városi pártbizottság munkamód­szerének és munkastílusá­nak korszerűsítéséről, az apparátus szervezeti felépí­tésének új rendjéről, a politi­kai döntések előkészítésének demokratizmusáról. A ja­vaslat szerint a városi párt­bizottság alakítsa ki a tár­sadalmi, gazdasági reform, a pártmunka megújításának személyi feltételeit. Szóbeli kiegészítőjében dr. Sándor László, a városi párt- bizottság első titkára, úgy tekintett vissza az országos pártértekezletre, hogy az kedvező feltételeket terem­tett a társadalmi és politi­kai megújuláshoz. Részlete­sen idézte a közvélemény — így Salgótarján lakossá­ga — reagálását, szólt a visszatérő kérdésekről, majd így fogalmazott: „Olyan megújulási szakaszban va­gyunk, amikor nincsenek sablonok és formák, a vála­szokat közös gondolkodás­sal kell megkeresni”. Az el­térő véleményekre való utalást követően az első titkár kifejtette: a mai hely­zetben gondolkodásra, ala­posabb munkára, akcióké- pesebb testületre, demokra­tikus munkamódszerre van szükség. Változnia kell az irányító szerveknek is, az alapszervezetek joggal vár­nak példaadó gyakorlatot. Dr. Sándor László elemez­te a párt belső életének alapvető feladatait, hang­súlyozva azt is, hogy a sze­mélyi feltételekben jó néhány helyen előbbre kell lépni. A feladatterv kapcsán felhív­ta a figyelmet arra, hogy azt senki ne másolja, ehe­lyett mindenki azt keresse, hogy mit tehet a saját köze­gében. A tartalmi kérdések részletezése után megálla­pította: e célok megvalósí­tására csak gondolkodó, utat mutató párt képes. E közszellemet és közérzetet formáló munkát szükséges (Folytatás a 2. oldalon.) Vb-ülés Szécsényben és Bátonyterenyén Helyzetkép egészségügyi ellátásról és tanácsi feladatok teljesítéséről Az egészségügyi alapellá­tás helyzetét vitatta meg más napirendek mellett hét­főn Szécsény Város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága. Ennek során elmondták, hogy a közvetlen, helyi irá­nyítás az alapellátás nem minden területén valósul meg (például a gyermekor­vosi ellátás a megyei kór- h á z-rend el őin tézet sza kren- deléseként működik, az ügyeleti szolgálatot pedig a balassagyarmati intézmény koordinálja), így az igények és elvárások csak áttétele­sen érvényesülhetnek. Nagy a betegforgalom a két körzeti orvosi rendelé­sen (tavaly 38 ezren keres­ték fel ezeket) és magas az ügyeleti szolgálatot igénybe vevők száma. Sürgetővé vált a harmadik körzeti orvosi állás mielőbbi betöltése, melynek intézése folyamat­ban van. Bővült a fogorvo­si rendelés kapacitása az is- koiafogászat beindításával, azonban a gyermekorvosi ellátás jelenlegi teljesítőké­pessége csak a 0—1 éves ko­rú csecsemők, illetve a böl­csőde orvosi teendők ellátá­sára elegendő. A tanácsadást és az isko­laorvosi munkát a három védőnő és a körzeti orvosok látják el. Szakképzett egész­ségügyi dolgozók végzikv az ápolói és az asszisztensi fel­adatokat. A körzeti, üzem-- orvosi, fogorvosi rendelők műszerezettsége jó, az anya- és gyermektanácsadó valamint az idősek klubja felújításra szorul. Országos és megyei vi­szonylatban is csökkent a táppénzesek, valamint aiz egy dolgozóra jutó táppén­zesnapok száma, ugyanak­kor az egy betegre jutó táppénzesnapok száma , emelkedett. Az 1985-ben megalakított alkoholizmus- ellenes bizottság idén átala­kult egészségvédő tanáccsá feladatkörében az egész­ségmegőrző program helyi tennivalói fontos szerepet kapnak. összességében a város egészs égügyi al a p el 1 á t á sá n a k tárgyi, személyi feltételéi megfelelőek, de a fejlődést mutató tények mellett meg­határozó a lakosság véle­ménye, amit kedvezőtlenül befolyásol az orvoshiány miatti bizonytalanság és tü­relmetlenség. A vb határozati javasla­tot hozott a munka további javítására, az intézmények határidőre és jó minőségben való felújítására, valamint a harmadik körzeti orvosi ál­lás soron kívüli betöltésére. A továbbiakban az építési és vízügyi hatósági munká­ról, valamint az ügyfélfoga­dás tapasztalatairól volt szó. Bátonyterenyén, a tanács végrehajtó bizottsága hét­fői összejövetelén Szabó Fe­renc tanácselnök, a nagyc községi pártbizottság 1985 februári értekezlete határo­zatából adódó tanácsi fel­adatok időarányos teljesíté­séről szólt a megjelentek­nek. Az élet- és munkakörül­mények fejlesztésének kap­csán elhangzott, hogy a la­kásépítési terv — a neheze­dő gazdasági körülmények miatt — lényegesen alacsor nyabb szinten valósul meg. •(A tervezett 701 lakás he­lyett előreláthatólag 460 épül fel majd a VII. ötéves tervidőszakban.) A tanács- 'rén delet módosításá val meg­teremtették annak a lehe­tőségét, hogy a tanács anyagilag támogathassa azo­kat a fiatalokat és több­gyermekes családokat, akik lakásproblémá j ukat sa j át erőből kívánják megoldani. Erre a célra 1986-ban há­rommillió. tavaly négymillió forintot költöttek, idén 15 millió forint körüli összeget használnak fel. Kiemelten fontos helyet kapott az elmúlt időszak­ban a környezetvédelem és a környezeti kultúra fejlesz­tése. Az intézményes sze­métszállítás bővítésének eredményeként jelenleg a lakások nyolcvan százaléká­tól rendszeres a szállítás. Visszatérő gond az illegá­lis szemétlerakóhelyek fel­számolása. Vezetékes ivóvi­zet kap már a lakosság nyolcvan százaléka, az egészséges ivóvízzel való el­látás azonban továbbra is hangsúlyos feladat. A szennyvíztisztító bővítése — a fejlesztési források csök­kenése, a csatornahálózat megépítése pedig a tisztító szűk keresztmetszete miatt nem volósulhat meg. A végrehajtó hizottság, a fentiek mellett tárgyalt a hatósági jellegű feladatok végrehajtásáról, valamint lakásvásárlási támogatás odaítéléséről is. Grósz Károly válasza az országos diákparlament levelére Ez év áprilisában a kecs­keméti országos diákparla­ment küldöttei levelet intéz­tek a Minisztertanácshoz, amelyben több javaslatot té­ve kérték az oktatásügy ki­emelt támogatását. A diákparlament levelére Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, miniszterelnök vála­szolt. ☆ A Minisztertanács megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy a középfokú nevelési- oktatás) intézmények tanulói a Kecskeméten megtartott or­szágos diákparlamenten el­kötelezetten és felelősségtel­jesen vitatták meg a ma­gyar közoktatás jelentős gondjait, gazdasági, pénzügyi nehézségeit, és javaslatukkal a kormányhoz fordultak. A Minisztertanács egyetért a diákparlamént levelének tar­talmával, így azzal a fontos gondolattal is, hogy az el­múlt évben elfogadott, a sta­bilizációt és a kibontakozást szolgáló munkaprogramjának megvalósulása többek között az oktatás kiemelt fejleszté­sét is feltételezi. Az oktatás korszerűsítésének követel­ményét — kiemelt központi feladatként — a munka- program is rögzítette. A megvalósulás érdekében a Minisztertanács tett is már lépéseket, amikor a közel­múltban elfogadta a felsőok­tatás fejlesztésének program­ját és intézkedett a felsőok­tatás-fejlesztési alap létreho­zataláról­A közoktatás fejlesztésével kapcsolatos célok megvaló­sulása — ahogy más' terü­leteken is — az egész társa­dalom megértését és a Mi­nisztertanács munkaprogram­jának gyakorlati támogatá­sát igényli. A Miniszterta­nács egyetért azzal, hogy a következő évi költségvetés előkészítése során és a ter­vezési folyamatokban fel kell tárni a közoktatás fejleszté­sére fordítható többletforrá­sokat. Az országos diákpar­lament javaslatának megfe­lelően a rendelkezésre bo­csátható többletforrások fel­használásának tervét társa­dalmi vita után a művelődé­st miniszter 1988 végéig a Minisztertanács elé fogja ter­jeszteni. Összhangot kell teremteni a társasági és a szövetkezeti törvény között Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának (OKISZ) elnöksége Köveskuti Lajos vezetésével tartott hétfői ülésén tájékoztatót hallga­tott meg a vállalkozási nyereségadóról, és az 1989. évi keresetszabályozásról fo­lyó vitákról. Mindkét kér­désben kialakította állás­pontját. Mint ismeretes: a Pénzügyminisztérium ver­seny- és szektorsemleges, egységesen 50 százalékos kulccsal működő vállalko­zási nyereségadótervét dol­gozta ki. A kivételek szű­kítésével a kormányzat el kívánja érni, hogy a kü­lönféle gazdálkodó szerve­zetek munkáját egységesen az eredmény minősítse. Az OKISZ elnöksége úgy látja, hogy az elvonások tervezett mértéke az ipar műszaki fejlődését és a szerkezetátalakítást erősen visszafogja. Szükséges ezért, hogy az elvonásokat felül­vizsgálják, illetve a prog­resszív, hatékony ipari te­vékenységek fejlődését a kormány jobban segítse elő. Ugyanakkor fontos, hogy a kisebb szervezetek létrehozását is támogassa a kormányzat. A kisszerveze­tek eddig beruházásaik után igényt tarthattak a beruházási forgalmi adó visszatérítésére. Az elnök­ség javasolja, hogy ez a kedvezmény legyen általá­nos, vagy legalább a szö­vetkezeti ipar egészére ter­jedjen ki. Az elnökség el­fogadta azt a tervezetet, amelyben az OKISZ javas­latot tesz a Pénzügymi­nisztériumnak az intenzív vagyonérdekeltségi rendszer rendelettervezetének elké­szítésére, és 1988 folyamán való bevezetésére. Ez lehe­tővé tenné az ingyenes va­gyonjegy intézményesítését. A bérszabályozással kap­csolatban a kormányzati szervekkel folyó konzultá­ciók során az OKISZ-nak az az álláspontja, hogy a tár­sulások és a szövetkezetek között ne legyen eltérő sza­bályozás a szövetkezetek hátrányára. Az elnökség ülésén is elhangzott: összhangot kell teremteni a társasági tör­vény és a szövetkezeti tör­vény közt. A szövetkezetek és társulások egymásba va­ló átalakulásának lehetősé­gét vagy az átalakulási törvényben, vagy magában a szövetkezeti törvényben kell kimondani. Kisterenyéröl az NDK-ba A Nógrádi Szénbányák kisterenyei vállalkozási üzemében állítják jeló a nagy teljesítményű vil­lamos mozdonyok és vá­rosi villamosok motor­jának álló- és forgóré­szeit. Az évi 350 millió forint értékű termékből a hazai piacon túl az NDK-ba is kerül. — bp —

Next

/
Thumbnails
Contents