Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-08 / 188. szám

2 NOGRAD 1988. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ Ali Aíkbar Velajati iráni külügyminiszter vasárnap New Yorkban hivatalosan 'bejelentette: Irán eltagad­ta az ENSZ főtitkárának azt a javaslatát, hogy a tűzszü­net megteremtése után kezd­jen közvetlen tárgyalásokat Irakkal az öböl menti há­ború befejezéséiről. Perez de Cuellar főtitkár­ral tartott tanácskozása után elmondta: a főtitkár fog dönteni arról, hogy milyen időpontban és milyen szinten kezdődjék meg a két ország közötti közvetlen párbeszéd. Az iráni külügyminiszter Pérez de Cuellar főtitkárral az ENSZ-székház 38. emeleti konferencia temjében közöl­te, hogy országa a tűzszünet kihirdetése után hajlandó szemtől szembe tágyalni Inaikkal. Velajati a főtitkár­nak átadta Teherán pozitív válaszát arra a szombati bagdadi bejelentésre, hogy Irak visszavonja a tűzszünet előtti közvetlen tárgyalások­3 ugoszláv— bolgár vita Ismét vita kezdődött Ju­goszlávia és Bulgária között. A jugoszláv sajtó ezúttal azt a módot helyteleníti, aho­gyan Bulgáriában megemlé­keztek az ilindeni felkelés 85. évfordulójáról­A jugoszláv lapok a hét végén közölt írásaikban sé­relmezték, hogy Bulgáriában a ..makedón nép törökelle­nes felkelését a bolgár tör-, ténelem kiemelkedő mozza­nataként tüntették fel”. Ju­goszláv felfogás szerint, ami­nek a lapokban most hangot adnak, Bulgária „ki akarja sajátítani a makedón nép nemzeti felszabadító harcát”. A jugoszláv kommentárok a hét végén azt is helytele­nítették, hogy Bulgáriában az évforduló alkalmából méltatták az orosz—török háborút lezáró San Stefano-i szerződést, amely — írják —, papíron létrehozta az egész Makedóniát és Szerbia je­lentős részét magában fogla­ló Nagy-Bulgáriát”. A belgrádi Borba azt veti Bulgária szemére, hogy egy­részt jószomszédi viszonyt és együttműködést ajánl fel Ju­goszláviának, másrészt „nem ismeri el a jugoszláv szövet­ségi állam egyik tagköztár­saságának létét”. ilyen is legyen a jor­** dán politika, ha nem jordán? Husszein király ki­jelentése, hogy „jordanizál- ni” akarja országa politi­káját, tehát szigorúan belső ügyet jelenthetne. Ha azon­ban nem a kifejezésekkel játszunk, hanem a lényeget vizsgáljuk, megállapítható: fontos, új elem jelentke­zett a közel-keleti válság­ban. A jordanizálás gyakorla­tilag azt célozza, hogy Am­man — legalábbis hivatalo­san — feladja terveit, el­képzeléseit az Izrael által megszállt területekre vonat­kozólag, s elismeri a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet ezekkel kapcsolatos fel­ségjogait. Ez önmagában még nem jelentene újdonságot. Hi­szen Jordánia, nem kis vi­ták után, az 1974-es rab a ti arab csúcsértekezleten elv­ben kinyilvánította: a PFSZ, a palesztin nép egyetlen törvényes képvise­lője, s a felszabaduló terü­leteken palesztin államot kell létrehozni. Ezzel le­mondott a Nyugati Partról (Ciszjordániáról), valamint Zűrzavar a lengyel bankokban Irán kész közvetlen tárgyalásokra Irakkal Helyéről és idejéről az ENSZ főtitkára dönt ra vonatkozó követelését, feltéve, ha Irán a tűzszünet kihirdetése után közvetlen párbeszédet kezd Irakkal. Pérez de Cuellar az egy­begyűlt újságírókat arról tá- jékoztatta^ hogy ha a két fél között egyetértés alakul ki, hétfőn, vagy kedden beje­lentheti az pböl menti tűz­szünet kezdetének időpont­ját. A főtitkár szerint a hosszadalmas előkészületek miatt a tűzszünet gyakor­lati életbe léptetése két he­tet is igénybe vehet. Az iráni rádióban vasár­nap „hivatalos nyilatkoza­tot” olvastak fel a közvetlen tárgyalásokról és a tűzszü­net életbe léptetéséről. Az állásfoglalás szerint Irán kész arra, hogy a főtitkár védnökségével szemtől szem­be tárgyaljon Iránnal. A nyilatkozat leszögezte: „mi­után Bagdad visszavonta a béke-erőfeszítésekhez csa­tolt előfeltételeit, a főtitkár megkezdheti rendezési tervé­nek alkalmazását, és a tűz­szünet kezdetét jelentő D-nap kihirdetése után hoz­záláthat a tűzszüneti hatá­rozat más rendelkezéseinek alkalmazásához.” A Teheránban ismertetett hivatalos nyilatkozat han­goztatta: a Bagdad által emelt előfeltétel visszavoná­sa „lépés az 598-as határozat megvalósítása irányában” és „immár szabaddá vált az út a tűzszünet megterem­tése felé”. Az amerikai külügymi­nisztérium egyik illetékese Washingtonban üdvözölte Iránnak azt a döntését, hogy a tűzszünet kihirdetése után közvetlen párbeszédet kezd Irakkal. Az illetékes, aki nevének elhallgatását kérte, kijelentette: a pozitív iráni válasz egyenes követ­kezménye annak, hogy Bag­dad visszavonta a tűzszünet előtti közvetlen tárgyalások­ra vonatkozó követelését. Tömegjelenetek színhe­lye Lengyelország va­lamennyi olyan bankja, amely konvertibilis valuta- számlákat vezet. Már a nyi­tás előtt végeláthatatlan so­rok kígyóznak előttük, és nem ritka a hétórás vára­kozás sem, §őt, előfordul, hogy egész nap nem tudják kiszolgálni a várakozó kli­enseket. A nemegyszer szócsaták­hoz, de kézitusákhoz is vezető tumultus oka az, hogy a múlt hónaptól meg­szüntettek minden korláto­zást. Bárki minden igazo­lás nélkül konvertibilis va­lutaszámlát nyithat, amit az­tán szabadon használhat, akár külföldi utazásának fi­nanszírozására. Ennek nyomán ugrássze­rűen megnőtt az „egyna­pos” számlatulajdonosok száma, azoké, akik ma bete­szik készpénzüket, hogy hol­nap kivegyék, és a szüksé­ges igazolások átvétele után azonnal külföldre vigyék. A bankszakemberek szerint a pénzintézetek gyakorlatilag kiviteli engedélyek kiadásá­val foglalkozó hivatalokká alakultak, szinte kizárólag a valutakiviteli engedélyek kiállításával foglalkoznak, úgy, hogy már nem marad idejük a „tényleges” klien­sek kiszolgálására, vagyis azok pénzének átvételére, akik hosszabb időre tennék be megtakarított valutáju­kat. Néhány szakember egyene­sen azt javasolta: elégedjen meg a bank a konvertibilis fizetőeszköz felmutatásával és adja ki a kiviteli enge­délyt, megtakarítva a fölös­leges be- és kivéteket. Csakhogy — hallatszik az ellenérv — akkor nyilván egy és ugyanaz a százdollá­ros jó néhány lengyel ál­lampolgár számára szolgálna a szükséges formaság inté­zéséhez, bár — teszik hoz­zá — ma sincs semmi bizo­nyosság arra, hogy valami­vel több törődéssel ugyan, de szintén ugyanaz a pénz fordul meg többször is a bank kasszájában. Az így megszerzett banki igazolás aztán az utazó kedvű len­gyelek számára a legkülön­bözőbb határokon szolgál a konvertibilis fizetőeszköz legális be. és kihozatalára. Egyelőre tehát nem vár­ható a szabályok módosítása, marad a sorban állás a ban­kokban, ahol a technikai adottságok és a munkaerő létszáma szerint megszabott vezethető valutaszámláknak máris az 5—10-szeresét tart­ják nyílván. Hasonló tömegjelenetek tapasztalhatók azokban a pénzintézetekben, ahol ugyancsak egy új rendelet értelmében a konvertibilis valutát helyettesítő valuta- bonokat árusítanak zlotyért a szabadkereskedelmi árfo­lyamon, vagyis a hivatalos 450 zloty/dollár helyett 1800 zloty/dollárért. E bonokkal lehet nyugati importcikke­ket. de keresett lengyel ter­mékeket is vásárolni a Pe- wexekben, a dollárért áru­sító boltokban. Egyelőre fő­leg a vevők száma nagy; bont kínáló kevés akad. A lengyel „OTP”, a PKO, je­lenleg 1750 zlotyt kínál egy dollárbonért, de ezen az ár­folyamon váltja gyakorlati­lag a dollárt is, hiszen a pénztárablaknál az amerikai fizetőeszközt azonnal bonra cserélik, majd így, immár a szabadpiaci árfolyamon, megvásárolják. Újabban egyre több külföldi állam­polgár él ezzel a lehetőség­gel. ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag megszűnik a hivatalos árfolyam alkalma­zása. Sevardnadze befejezte afganisztáni megbeszéléseit Csökkentik a kabuli képviseletek létszámát Kabulban vasárnap közös közleményt adtak ki Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter afganisztáni láto­gatásáról. A közlemény emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság következetesen teljesíti a megállapodások értelmében ráháruló kötelezettségeket. A közös közlemény sze­rint nyugtalanságot kelt Pakisztán magatartása. Isz­lámábád módszeresen és dur­ván megsérti az egyezmé­nyeket, folytatja az afga­nisztáni ügyekbe való be­avatkozását, fegyverrel és A burmai kormányzattal szemben álló erők tiltakozó mozgalma Rangun után, a vidéki városokra is átter­jedt — erre engednek kö­vetkeztetni a dél-ázsiai or­szág hírügynökségének je­lentései. Ezek szerint tüntetések voltak az ország déli részén fekvő Pegu és Tamatpim, to­vábbá az észak-burmai Je- nanyaung városban. Ezért Jeruzsálem arab szektorá­ról, amelyek az .első és har­madik közel-keleti háború között (1949—1967) jordán fennhatóság alatt álltak. Igaz, olyan területeket adott fel, amelyek éppen nem voltak birtokában. S úgy mondott le róluk, minit-, ha meg akarná tartani azo­kat. Elég arra utalni, hogy a megszállt területek lako­sai jordániiai útlevéllel utaz­hattak; a folyó nyitott híd- jaim keresztül, Jordániánát exportálhatták a mezőgaz­dasági termékeket más arab .Országokba; 10 ezer 300 köz- hivatialnok, tanító, vallási tisztségviselő kapott rend­szeres havi fizetésit Jordá­niától; Amman 1,3 milliárd dollár értékű ötéves fejlesz­tési segélytervet szavazott meg a Nyugati Partnak; s amikor feloszlatása után tizenkét esztendővel, 1986-ban újra létrehozták a jordán képviselőházat, a hatvantagú parlamentben fele-fele arányban foglaltak helyet Jordánia, illetve Cisz- jordánia küldöttei. utánpótlással látja el az afganisztáni szélsőséges el­lenzéket, nem számolja fel a lázadók afganisztáni tá­maszpontjait, és erőszakkal igyekszik megakadályozni a menekültek hazatérését. A közlemény hangsúlyozza: az ilyen pakisztáni magatar­tás visszavetheti a rendezési folyamatot. Eduard Sevardnadze Ka­bulból való elutazása előtt nyilatkozatot adott a Bahtar hivatalos hírügynökségnek. Ebben egyebek között be­jelentette, hogy augusztus 15-ikéig a Szovjetunió ki­vonja az Afganisztánban tartózkodó csapatainak felét. Rangun után ezekre a tele­pülésekre is kiterjesztették a rendkívüli állapotot. A hírügynöksége jelentette, hogy Peguban, a rendőrök rájöttek az őket megtámadó tömegre, amely főként diá­kokból állít. Három ember meghalt, 18 megsebesült. Hasonló incidens volt Ta- naitpin városban is, az otta­ni áldozatok száma azon­ban nem ismeretes. Ennek most vége. Jordá­nia' szemmel láthatólag „ki­vonult” a megszállt terüle­tekről. Az igazi indítékokról folyik a vita. Az egyik vé­lemény szerint a nyolc hó­napja tartó palesztin felke­lés hozta zavarba Hussze­int, s attól tart, hogy a mozgalom átterjed országá­ra, ahol a lakosság számbe­li többsége palesztin hátte­rű. Tehát más formában megismétlődne az emlékeze­tes Fekete Szeptember, az 1970 őszén tizenötezer ha­lálos áldozatot követelő jár­dámat—palesztin összecsa­pás. Mások taktikát sejte­nek a döntés mögött: az uralkodó azt kívánja bizo­nyítani, hogy Amman nél­kül nem megy, tehát várja a „visszahívó” követeket. A szándéktól függetlenül, azonban máris megmozdult a közel-keleti politika, ösz- szehívták a 450 tagú palesz­tin parlamentet, a nemzeti tanácsot: a PFSZ-nek hatá­roznia kell, hogyan él a lehetőséggel. (Például mi­ként pótolja a kiesett anya­Megemlékezés a Hirosimái atomtámadásról (Folytatás az 1. oldalról.) A margitszigeti úttörősta­dionban egész napos prog­ramot szerveztek ez alka­lomból. A záróműsort, a délutáni Halász Judit-kon- centet több ezer gyermek hallgatta végig. A Deák téri evangélikus és a Böszörményi úti re­formátus templomban este ökumenikus imákkal emlé­keztek a 23 évvel ezelőtt történtekre. A Vörösmarty tér melletti Duna-parton a megjelentek égő gyertyákat vivő papírhajökat eresztet­tek a Duna vizére az atom­halált haltak emlékére, az atomfegyverek elleni tiltako­zásul. Hasonló megemlékezése­ket tartattak vidéken is, a többi között. Csongrádon, Pécsett. Kunszentmárton- ban, Székesfehérváron, Mis­kolcon, Szekszárdon, Kősze­gen és Debrecenben. gi juttatásókat; kész-e tár­gyalási javaslatokat tenni az új helyzetben; biztosíta­ni tudja-e a belső viszá­lyokba keveredett mozga­lom egységét.) Zavar mutatkozik Wa­shingtonban, ahol a Shul.tz- tervet elsősorban Jordánia közreműködésére építették és Izraelben., ahol könnyen ez a kérdés uralhatja a há­rom hónapon, belül esedékes választások kampányfinisét Peresz munkapártja a jor- dániai megoldást vallotta magáénak, de most mit mondhat? Samir annak bi­zonyítékát látta a döntés­ben, hogy a király is azt véli: Izrael nem vonul vi.sz- Síza. (A szélsőséges Tehija párt egyenesen a megszállt területek jogi bekebelezését követeli.) Csakhogy ebben az esetben a magasabb sza­porodási rátát figyelembe véve, nem sokai 2000 után arab többség alakulna ki Iz­raeliben. Vagyis a térségben megint egyszer minden felfordult, dehát ez igazán nem újság a 'Közel-Keleten... Réti Ervin Az afgán külügyminiszté­rium nyilatkozatot tett köz­zé azzal kapcsolatban, hogy a kormányellenes erők táma­dásai miatt egyes nyugati or­szágok hazamenekítik Kabul- ' ból diplomáciai képviselete­ik munkatársainak egy ré­szét, illetve azok családtag­jait. A Kabulban kiadott doku­mentum a diplomáciai kép­Mathias Rusttal közöl többoldalas interjút vasár­napi számában a The Mail On Sunday londoni lap. A nyugatnémet fiatalembert a hét közepén részesítette ke­gyelemben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és utasította ki az országból. Kalandor vállalkozásával kapcsolatban az angol lap­nak adott exkluzív nyilat­kozatában megint azt állí­totta: azért utazott a Szov­jetunióba, mert találkozni szeretett volna Mihail Gor- bacsovval, hogy megvitas­sa vele „álmát egy olyan világról, ah«i nem lesz többé háború”. Mint elmondta., hosszú hónapokig tervezte útját különböző térképek segít­ségével, igen alapos számí­tásokat végezve. Minderről Továbbra is Michael Du­kakis előnyét mutatják az amerikai közvélemény-kuta­tások. A demokrata párt el­nökjelöltje számára komoly segítséget jelent, hogy — a The New York Times és a CBS televízió most közzétett közös felmérése szerint — az amerikai középosztály az idei választásokon nagyobb mértékben támogatja majd a demokrata pártiakat, mint a viseletek létszámának csök­kentését „provokációnak” minősíti. A külügyminiszté­rium alaptalannak nevezi a kabuli helyzet bizonytalan­ságáról elterjedt híresztelé­seket. A közlemény utal rá: az afgán kormány fegyveres erői megteszik a szükséges védelmi intézkedéseket a tá­madások visszaverésére. még szülei sem tudtak. Részletesen beszélt útjáról: egy szovjet MÍG vadászgép hosszú ideig követte őt, és olyan .közel repült hozzá, még a repülők arcát is tisztán láthatta. „Ekkor meg­ijedtem. Arra gondoltam, hogy most egy rakéta kö­vetkezik. ..” „Követtem volna, ha fel­szólítanak erre. De ők két­szer körberepültek a gé­pem körül, majd távoz­tak. .. Egyeszerűen nem tu­dom elképzelni, hogy miért nem akadályozták meg to- vábbrepülésemet... Csak a Vörös térnél történt lando­lás után... Kezdtem egyál­talán elgondolkozni arról, mi is következhet ezután... — nyilatkozta Rust. A kihallgatásokról elmond­ta, hogy azokon igen kifá­rasztották őt, de igen kor­rekten viselkedtek vele. republikánusokat. Reagan el­nökségének nyolc éve alatt ez a réteg, amely a szava­zók között a legaktívabb, kész volt az elnök politiká­jának elfogadására, most azonban nem bízik abban, hogy George Bush megfele­lő elnök lenne. Hasonlókép­pen Dukakis előnyét mutat­ja a Gallup intézet most közzétett közvélemény-ku­tatása is. Növekvő tiltakozás Burmában (MTI) Á királyi elöntés háttere Rust-interjú egy angol lapban Amerikai választások

Next

/
Thumbnails
Contents