Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-08 / 188. szám
1988. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ NOGRAD 3 Az adószakértő válaszol A haszonélvezeti jogról Még a felkészülés időszakában hallottam arról, hogy a vállalati nyereségadó-előleget december 28-ig ki kell egészíteni a fizetendő adó 90 százalékáig, mert ellenkező esetben különbözeti adópótlékot kell fizetni. Kérdésem: vonatkozik-e ez a vállalkozói adó összegére is? (K. P.) Nem kell kiegészíteni. Ez a szabályozás csak a gazdálkodó szervezetekre vonatkozik. Lehetséges-e elszámolás a kis összegű kifizetésekkel szemben? („Érdeklődő” jelige.) Igen, ha a kifizetett 2 ezer forintot meg nem haladó összeg költségtérítést is tartalmaz. Ezt a költséget a magánszemélynek igazolni kell. A bevételi részként elszámolt, de a 20 százalékos mértékű adó alapjából levont költségtérítés összegéről a kifizetőnek igazolást kell adni, hogy a magán- személy a Tv. 13. paragrafusban foglalt köteltezettség- nek eleget tehessen. (Pm. 36. sz. állásfoglalás.) Az ingatlan me'gvásárlá- sát követően, a haszonélvezeti jognak a megváltásáért kifizetett összeget a tulajdonos elszámolhatja-e majd a beruházásával kapcsolatos értéknövelő beruházás címén? (N. L.-né, P. I.) Haszonélvezeti joggal terhelten vásárolt ingatlan megvásárlását követően, a haszonélvezeti jognak az ingatlan tulajdonosa által történő „megváltása” ' az szja Tv. 9. paragrafusának (2) bekezdése szerint nem értéknövelő beruházás, hanem a „megszerzéssel” kapcsolatos költségnek tekintendő. Mint ilyen, egy esetleges 10 éven belüli értékesítés esetén az adó alapjából levonható. A haszonélvezeti jogot megvásárolta az, aki korábban már megvette a házamat. Hallottam, hogy ez adóköteles. Kinek kell fizetni, a vevőnek, vagy az eladónak? (Egy idős asz- szony.) A személyi jövedelemadót mindig annak a magán- személynek kell fizetni, aki a jövedelem birtokába jut. A haszonélvezeti jogról, mint vagyoni értékű jogról való lemondásból önnek származott jövedelme, így önnek lesz adókötelezettsége abban az esetben, ha a haszonélvezeti jog megszerzése 10 évnél nem régebben történt, és az „átruházásból” származó jövedelme, meg az éves nyugdíj együttes ösz- szege nem haladja meg a 96 ezer forintot. Nemzetközi műszakitudományos együttműködés Hz OMFB egyik üj tanulmányáról A jövőben is kiemelkedő szerepet szán a kormány munkaprogramja az agrárágazatnak. Továbbra is alapvető feladat . a jó színvonalú belső ellátás megőrzése, a külgazdasági egyensúly javítása és a jövedelemtermelő képesség jelentős növelése. Mindezen célok elérése érdekében nem kevesebbet kell tennünk, mint tovább folytatni például a műszaki-tudományos kutatásokat. A siker eléréséhez persze elengedhetetlen a nemzetközi összefogás is. Ezt a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködést segíti a vállalatok részére az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik új tanulmánya. — Mit kell tudni a tanulmány elkészítéséről ? — Az volt az elképzelésünk, hogy áttekintjük a nemzetközi tudományos együttműködés helyzetét, mégpedig a szocialista, valamint egyes fejlett és fejlődő országok viszonylatában — tájékoztat dr. Sánta Istvánná, az OMFB főosztály- vezetője. — Azt vizsgáltuk, milyen kölcsönös érdekeltség fűződik az együttműködésekhez, és milyen irányban kell erősíteni a kapcsolatokat. Ezzel az elemzéssel szeretnénk a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari vállalatoknak, szakintézményeknek, szakembereknek bizonyos segítséget adni nemzetközi munkájukhoz. — Melyek az eddigi tapasztalatok? — Sajnos azt kell mondanom, hogy nem elégségesek az információk, információ- áramlások. Nem mindig tudnak egymásról még az adott témákban külföldre utazók sem. — Ennek mi az oka? — Egyszerű. Kint járnak külföldön a szakemberek, elkészül az úti jelentés, amit megkap egy bizonyos kör- Nem biztos, hogy ez a jelentés eljut azokhoz, akik ugyanabba az országba, ugyanahhoz a vállalathoz látogatnak el egy következő alkalommal. Ez nem vet ránk jó fényt, hiszen belső informálatlanságot tükröz. Ezen szeretnénk mi segíteni, felhasználva a már meglévő eredményeket, de a saját elképzeléseinket is. A tanulmány kitér egyebek mellett azokra a főbb kutatási- fejlesztési munkákra, amelyek pillanatnyilag folyamatban vannak nálunk, és amelyekből — úgy gondoljuk —, olyan tőkét lehet kovácsolni, amely kölcsönös érdeklődésre tarthat számot. — Egyre fontosabb ma- napság az idegen nyelvek ismerete. Erre a tanulmány is kitér. Miért? — A problémák egy része abból ered, hogy éppen azok nem ismernek egyetlen idegen nyelvet sem, akik külföldre mennek tárgyalni. Tehát kell, hogy legyen egy olyan szakembergárda, amely valamilyen idegen nyelvet is ismer. A tanulmány előkészítése során, a szakmai viták egy része éppen arról szólt, hogy kiküldetésnél, szakmai útnál, ösztöndíjfiái nem mindig párosul a kettő: az adott ország nyelvének ismerete és a szakmai hozzáértés. Mert vagy jó szakember valaki, de csak magyarul tud, vagy fordítva. Mindkét esetnek az a hátul ütője, hogy nem tudja az illető hatékonyan felhasználni a tapasztaltakat. Ez tehát az egyik legfontosabb része a tanulmánynak. A másik az, hogy nagyon sok a tartalmatlan, formális együttműködés, amely csak a kapcsolattartásra szorítkozik. Ez vonatkozik bel- és külföldi vállalatokra egyaránt. Ezeket azonban a minimumra kell csökkenteni. Mi nagyon kis ország vagyunk, nem szabad ilyen kapcsolatokat kialakítanunk. Számunkra nagyon fontos, hogy az új eredményekhez minél előbb hozzájussunk, ezért is alapvető a nemzetközi együttműködés. — Módszerekben van-e különbség a szocialista, a fejlett, illetve fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatainkban? — Igen- A szocialista országokkal a műszaki-tudományos együttműködés a már kiépült csatornákon halad. Ez részben a KGST-n belül a sokoldalú, részben a módszerekben sajnos nem sokat változott kétoldalú kapcsolatokban ölt testet. A hatékonyság fokozása itt is elkerülhetetlen. A fejlődő országokkal kapcsolatban különböző régiókat kell megemlíteni. Az országok egyik részével már most jó a kapcsolatunk, néhány országról viszont kevés az információnk, de perspektívát látunk a velük való együttműködésre. A fejlődő országok esetében felvetődött, hogy jobban kellene támaszkodni azokra a szakemberekre, akik nálunk tanultak, velük kellene a kapcsolatot fenntartani, és rajtuk keresztül hamarabb megtalálnánk az utat a közös munkához. A fejlett tőkésországokkal — úgy tűnik — az együttműködési formák kedvezően alakultak, rugalmasabbak. Itt inkább arra kell törekedni, hogy rendelkezzünk olyan szellemi termékekkel, amelyeket ők elismernek. — Nekünk mi a legnagyobb fogyatékosságunk? — A megszokott dolog: nem vagyunk rugalmasak, pontosak. Most az a feladatunk, hogy elfogadtassuk magunkat, vonzóak legyünk azáltal, hogy az eredményeinket igyekezzünk megismertetni más országokkal. Ehhez az kell, hogy legyenek olyan kutatók, olyan „iskolák”, amiket elismernek. Az iskolát nem mint intézményt említem itt, hanem egy nagy egyéniség' köré csoportosult embereket alkotó kört, a köröttük kikovácsolódott szemléletet értem ezalatt. Vannak eredményeink is, de ézek számát gyarapítani kell. Mert vannak témák, amelyben jó szakembereink vannak. Nemzetközi szervezetek kérik fel őket együttműködésre, tanácsadásra. — Az OMFB nagyon sok tanulmányt készít. Vajon ezt a sok gonddal készített füzetet valóban felhasználják a vállalatok, vagy marad minden papíron? — Érdekes módon sokkal nagyobb az érdeklődés a vállalatok részéről, mint hittük. Az érintett vállalatok megkapták ezt a dokumentumot. Eddig még mindenki jónak, hasznosnak tartotta észrevételeinket, javaslatainkat. Köszönhető ez annak is, hogy nemcsak általánosságokat, hanem konkrét érdekességeket is tartalmaz a tanulmány — mondta végezetül dr. Sánta Istvánná. — h. L — Színesedik a patyolatfehér Salgótarján közepén, a garzoniház földszintjén található a Nógrád Megyei Patyolat Kelmefestő íés Vegytisztító Vállalat „garzon gyorstisztító szalon”-ja. A vezetőnőt a fogyasztási szokások változásáról kérdeztem. — Szalonunkban az ősz és a tavasz nevezhető az igazi szezonnak. Így, az év elejei forgalomcsökkenés nem volt túlságosan szembetűnő. A márciusi áremelés azonban sok megrendelőnket elriasztott. A^tavalyi csaknem 14 ezer darabos megrendeléssel szemben az első fél évben alig több mint 11 ezer darabos igénylést kaptunk — olvasta a hirtelenjében előkerült iratokból Lonsták Vilmosné. — Van-e törzsközönsége a szalonnak? — Vannak visszajáró, rendszeres megrendelőink. A kép azonban nagyon vegyes : egyrészt találkozunk a garzonház kis pénzű nyugdíjasaival, másrészt a tehetősebbek is elhozzák összepiszkolódott ruháikat. Ezzel kapcsolatban egyébként egy meghökkentő tendenciára lettünk figyelmesek, ^z áremelések hatását úgy próbálják kivédeni, hogy ritkábban mosatják halmijaikat. — Önök miként próbálják a keresletcsökkenést „túlélni”? — Egyrészt: tőkésimportból származó használt ruhákat értékesítünk, sterilen, kimosva, kivasalva. Nagy keletjük van, havonta növekvő, 30—40 ezer forintos forgalmat bonyolítunk le. Másrészt: jelentős mennyiségű harisnyát és zoknifélét is értékesítünik üzletünkben. Eleinte női divatáruval próbálkoztunk, de a hozzánk betérők könnyebben vásárolnak zoknit, mint blúzt. A belvárosból a baglyas- al-jai elágazóhoz, a vállalat központjába vezetett utam, ahol Hegedűs Béláné igazgatónő válaszolt. — Gondolom,, a vállalati központban is hasonló tapasztalataik vannak, mint a garzonszalonban. — Már tervkészítéskor számítottunk a csökkenő keresletre. Lakossági szolgáltatásainkat másfél Százalékkal vették kevesebben igénybe, de a közületi megrendeléseknél is a takarékosság a jellemző.- Már régebben is előfordult, hogy rövid időre visszaesett a mosás és vegyitisztítás iránti kereslet. A hullámvölgy után azonban eddig mindig sikerült vevőkörünket visz- szahódítani. Reméljük, ez most is így lesz. •> — Mit mutat a féléves mérlegük? — Az első hat hónapban nem ■ számolhattunk el nyereséget. Bevételeink és kiadásaink körülbelül megegyeztek. Eredményünk eddig is leginkább az esztendő második felében jelentkezett, így bízunk benőne, hogy az ez évre előirányzott 1,1 millió forintos nyereséget el tudjuk érni. Eddig 11,6 millió forint árbevételt könyvelhettünk el, melyből 9 millió származott az alaptevékenységből. Ezek hasonlóak a tavalyi számokhoz. — És annak köszönhetők, hogy márciustól jelentősen emelték áraikat? — Márciusban két ok miatt került sor áremelésre. Megszűntén mosatás 75 százalékos állami támogatása, és a vegyszerek és az energia ára, valamint a bérleti díjak emelkedtek. Ezek nagy részét egyébként nem is tudtuk megrendelőinkre áthárítani. Még annyit: vállalatunk eredményességének megőrzése érdekében a kiegészítő tevékenységeket állítjuk előtérbe. .De ,a tisztítást tartjuk elsődleges feladatunknak. — Milyen kiegészítő tevékenységekkel foglalkoznak ? — Kereskedelmünkkel már találkozhatott a szalonban. Eddig a Temaforg és a Skála gazdasági társulásán keresztül mintegy 3,5 tonna tőkés- és NDK-import- ból származó használt ruhát kaptunk. Nagy az érdeklődés irántuk. Valameny- nyi megyei üzletünkben forgalmazunk, sőt még a Heves megyei Verpelétre is jut belőle. Szélesíteni akarjuk e hálózatunkat, ezért keressük a kapcsolatot a tanácsokkal, szeretnénk a településeken vásárokat szervezni. Másik számottevő kiegészítő tevékenységünk a konfekcióipari bérmunka. Harminc embert foglalkoztató varrodánk a Páva Ruhagyár megbízásából belföldre és exportra szánt termékeket készít. — Van-e még valami „adu” a Patyolat tarsolyában? — Alapvető feladatunk felvevőhelyeink gazdaságossá tétele. Az emelkedő bérleti díj és rezsi költsége egyre nagyobb terhet jelent vállalatunknak. Már ez ügyben is megkerestük az érdekelt tanácsokat, s s jövőben lehetőség szerint kooperációban akarjak hasznosítani meglévő üzlethelyiségeinket. illetve újabb tevékenységeket is szándékunkban áll bevezetni. — Milyen gondok nehezítik leginkább az életüket? — Gond a gépparkunk karbantartása. Ügy gondolom azonban, ezzel nem vagyunk jegyedül a gazdálkodók között. A tőkésimportból származó berendezéseinkhez az alkatrészek beszerzését nemcsak az ismert importkorlátozás, hanem a nyugati partnerkör folytonos átalakulása is nehezíti. Szinte minden egyes vásárlás során újabb csatornákat kell felkutatnunk, hiszen egyik napról a másikra mennek 1 tönkre, alakulnak át a kinti cégek. Mindennapos gondunk például az ékszíjak beszerzése. De ugyanígy említhetném a kelmefestő szereket is: nemritkán a megrendelt 50 kilogramm helyett csupán tízet kapunk. ☆ A Patyolat Vállalat nem' várja tétlenül az élet kihívásait. Igyekszik azokat időben felismerni, így lehetőség nyílhat a kivédésükre, a helyzethez való alkalmazkodásra. Mészáros Zsolt Kefék Nógrádszakálból Készül az új szárítószín Huszár Józscfné két fúr. kefetesteJanuár elsejétől már a Fővárosi Kefe- és Seprűgyártó Vállalat tulajdona a nógrád- szakáli faüzem. A váltás kedvezett a kis üzemnek, ahol nemrégiben kezdték el és szeptember 15-ig befeje- zik az új szárítószín építését. A másfél millió forintos beruházás eredményeként 250 négyzetméterrel növekszik majd a tárolótér, ennek nyomán pedig 10 százalékkal a termelés. A főként látáscsökikenteket foglalkoztató vállalat termeléséhez szükséges kefetestek mintegy 30 százalékát készítik Nógrádszakálon. Az évi több mint 450 ezer darabos tervben megtalálható éppúgy autómosó és sárkefe, mint a ceglédi meszelő farésze. Oláh Béláné a marással gömbölyíti a kefe 6zárát. mészáros—ben ez e \
