Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-08 / 188. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 188. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ Színesedik a patyolatfehér (3. oldal) , Negyed milliomodik útlevél (5. oldal) Senna győzött a Magyar Nagydíjon \ : <7. oldal) L' ' ' ' • -'■ - ■ ■ ■ -- • • --1- V/r. . JAVULUNK? l_l a arról lehetne valami- ' ' féle statisztikát készíteni, hogy hány család életét tette már tönkre az alkohol - ál­talában az apa, a férj, de saj­nos nem túl ritkán a feleség, az anya alkoholizálása -, ijesztő lenne a kép. És a hazai alkoholfogyasz­tás alakulásáról - legalábbis eddig — mindig csak rosszabb és rosszabb híreket kaptunk, felfelé emelkedő mutatókat je­leznek a statisztikai ábrák. Tolón, talán — most mintha valami elkezdődött volna. Fél­ve merem csak leírni - ahogy mondani szokás: nem aka­rom elkiabálni. De előttem az Országos Statisztikai Hivatal jelentése a múlt esztendei al­koholfogyasztásról. És tessék figyelni: „Az előzetes adatok alapján 1987-ben mind az egyes italféleségek, mind az egy főre jutó alkoholfogyasz­tás csökkent. Éspedig az 1986- os fogyasztáshoz képest a bor 23,2 literről 22,9 literre, a sör 99,4 literről 99 literre, az egészségmegőrzés társadalmi programja szempontjából ki­emelt feladatként kezelt ége­tett szeszes ital 10,46 literről 9,30 literre. így 1987-ben az egy főre jutó abszolút alkohol­ban kifejezett fogyasztás 10,6 liter volt az 1986. évi 11,4 li­terrel szemben." Hurrá? Nem hurrá, mert még így is igen magas a fo­gyasztás, de az, hogy a fo­kozatos emelkedések helyett némi csökkenés mutatkozott, mégiscsak biztató. Igaz, még így is a lakosság személyes jövedelmének 10,4 százalékát fordította szeszes italokra, eb­ből égetett szeszes italra 4,5 százalékot. Lehet, hogy minden 'rosszban valóban van valami jó? Lehet, hogy a nehezedő életkörülmények mégiscsak fi­gyelmeztetnek egyeseket, hogy a megkeresett forintokat inkább a család alapvető céljaira kell fordítani, mint a mértéktelen alkoholfogyasztásra? Nem tudom. Azt viszont tu­dom — az Országos Egészség- védelmi Tanács titkárságainak információs célra összeállított anyagából —, hogy országszer­te számos újabb kezdeménye­zés van kialakulóban az alko­holizmus ellen. Hatvanban pél­dául Józan Élet Egyesület ala­kult, egyelőre 40 taggal. Az alkoholizmus elleni küzdelem helyi feladatainak megvalósítá­sa mellett a megyén túlra is szívesen kiterjesztenék mozgal­mukat. Nógrád megyében a munkahelyi baleseteket ele­mezve, az elsődleges okokat vizsgálva hat esetben állapítot­ták meg a sérült ittasságát, ami viszonylag nem magas az összes balesetet tekintve. A Szabolcs-Szatmár megyei Nagy- kállóban alkoholizmus elleni családvédő egyesület működik, mely folyamatosan szervez programokat a nagyközség la­kosságának. Legutóbb például Mitől vagy kitől félek címmel indítottak pályázatot, melyre 78 rajz és 15 szöveges pályamű érkezett. A részeges apa alakja •bizony ott szerepelt a félelem okozói között. Nem biztos, hogy mozgal­makkal, kezdeményezésekkel mindent meg lehet oldani. Egy azonban bizonyos: ha a sza­bad idő kellemes, az ivóst is kiküszöbölő formái mind jobban terjednének, tovább javulhatna a helyzet. Ha mór valami el­kezdődött, próbáljuk folytatni. C sak önfegyelem, csak oko­san gondolkodás, csak a családért, az önmagunkért ér­zett fokozott felelősség érzése kellene, hogy győzzön minél több családban. (s. i.) Grósz Károly nyomdászfiatalok között Szombaton Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke a II. országos nyomdász ifjúsági találkozó alkalmából Békés­csabára látogatott. A ven­dég elsőként a Kner Nyom­dát kereste fel, ahol Há­romszéki Pál vezérigazgató tájékoztatta az évente mint­egy kétmilliárd forint érté­ket előállító vállalat mun­kájáról, s a tízmillió dollár „ értékű világbanki beruházás helyzetéről. Ezt követően az MSZMP főtitkára üzemláto­gatáson ismerkedett a Kner Nyomda új csomagolástech­nikai és könyvnyomtató gép­soraival, s elbeszélgetett a gépeket irányító nyomdá­szokkal. A nyomdabeli látogatást fórum követte a békéscsa­bai tanítóképzőben, az or­szág 35 nyomdájából az if­júsági találkozón részt vevő félezer fiatallal. Itt Szabó Imre, a Kner Nyomda KISZ- bizottságának titkára kö­szöntötte a vendéget, majd Grósz Károly beszédet mon­dott a fórum hallgatósága előtt. A világpolitikai és gazdasági helyzetről, a szo­cialista országokban történő változásokról, és a hazai gazdasági és politikai meg­újulás halaszthatatlan fel­adatairól szólt a nyomdász­fiataloknak a főtitkár-mi­niszterelnök. A fórum részt­vevői egyebek közt az át­képzés és a családalapítás nehézségeiről, valamint a vi­déki nyomdák nem könnyű helyzetéről mondták el vé­leményüket. A fiatalok szót ejtettek mindarról, ami a szombaton megtartott alága- zati ifjúsági parlamenten is foglalkoztatta őket. (MTI) Az ősi kultúra védelmezői Nemzetiségi találkozó huszonkettedszer Dr. Boros Sándor A találkozó résztvevői a Bánki-tónál. ünnepi köszöntőjét mondja. Bencze Péter felvételei Csuhébabák Nézsáról, gyöngyös kalárisok Pest me­gyéből, fából faragott hasz­nálati eszközök, kerámiák szakavatott mesterek műhe­lyeiből és sok-sok népi ih­letésű gyermekjáték. Mindegyik a magyarországi szlovákok és németek haj­danvolt emlékeit idézték a mának. A fesztiválhangulat akkor kezdődött, amikor a bánki klubkön-yvtárból elindult a menet: zene-és énekszó, no és a több száz érdeklő kí­séretében vonult végiig a falun a tóparti színpadiig, a tucatnyi szlovák és német nemzetiségi hagyományőr­ző-csoport. Felvonulási táb­lák jelezték, hogy ki me­lyik község képviseletében érkezett. Az ünnepséget Gresina István, a Rétsági Városi Jo­gú Nagyközségi Tanács el­nöke nyitotta meg. Majd dr. Boros Sándor mondott ün­nepi köszöntőt, méltatva a 22. Nógrád megyei nemzeti­ségi találkozó jelentőségét Hangsúlyozta azt a széles körű érdeklődést, amely év­tizedek óta kíséri e rendez­vényit. A továbbiakban szólt arról, hogy a Magyar Nép- köztársaságban rendezett a nemzetiségi politika, nem változik annak függvényé­ben, hogy miként alakul más országokban a magyar nemzetiségek sorsa. Szá­munkra fontos, hogy a nem­zetiségeink léte, fennmara­dása, biztosítva legyen hogy minden állampolgár meg­őrizhesse saját kulturális és •nyelvi közösségét. Beszédé­ben kiemelte: lényegi kér­désnek tekintjük azt is, hogy ápolni engedjük annak a közösségnek a hagyomá­nyait, amélyhez tartozónak vallják magukat. Hiszen a nemzetiséghez való tarto­zásnak a fundamentuma csakis az önkéntes válasz­tás lehet. A továbbiakban megfo­galmazta, -hogy a velünk élő nemzetiségieknek a többségi nemzethez fűződő viszonya megnyugtatóan za­vartalan', kapcsolatot tart­hatnak, tartanak, az anya­nemzettel. Ez a mostani bánki találkozón is bizo­nyosságot nyert, hiszen a besztercebányai és losonci terület párt- és állami szer­veinek képviselői, és a me- gyénfcbediek egyaránt itt vannak. Nemkülönben a közönség soraiban helyet foglaló csehszlovák polgá­rok, akik közül többen visiz- szatérő vendégei a rendez­vénysorozatnak. Az elnökhelyettes fontos­nak tartotta elmondani, ahogyan országos szinten., így Nógrád megyében is biztosítottak azok a feltéte­lek, amelyek elősegítik, hogy a nemzetiségi állampolgárok kultúrájukhoz hozzájuthat­nak. Nem titkolta azt sem, hogy vannak még olyan fel­adataink — a kormánynak, a tanácsoknak —, amelyek megoldásra várnak. Ismert, hogy a nemzetiségi lakosság azonosságtudatának, kultúrá­jának megőrzése, ápolása érdekében az oktatás tehet a legtöbbet, az anyanyelvű óvodáiktól kezdve az általá­nos és középiskolákig. Ezért az itt meglevő gondokat kell elsősorban orvosolni. Végezetül arról szólt, hogy a nemzetiségekhez fűződő viszony egy ország demok­ráciájának és politikai érett­ségének egyik fokmérője is. Mindez sajátos feladatokat ró a többségi nemzetre, la­kóira. Elengedhetetlenül fontos tehát a mindannyi­unk számára egyaránt hasz­nos együttműködés. S ha ez így van a hétköznapokon is, akkor nem kétséges; a nemzetiségi szövetségek kö­zeljövőben tartandó kong­resszusaikon támogatják azokat az elveket, feladato­kat, amelyeket a Politikai Bizottság, a nemzetiségi po­litikát elemezve mindany- nyiónik számára megfogal­mazott. Ezt követően színpadra léptek a színpompás visele­tű táncosok, énekesek, köz­tük a ragyolciak és a gyet- vaiak csoportjai. A gálamű­sor után, a megyei szerep­lők résztvevőinek produk­cióját szakemberekből álló zsűri is értékelte, s a csoportok teljesítménye alap­ján a Nógrád Megyei Ta­nács művészeti nivódíját a berkenye: német nemzetisé­gi együttes nyerte el. Egyé­ni szakmai díjait Szarka Lajosné, a nézsai nemzeti­ségi vegyes kórus és Bach József, a szendehelyt német nemzetiségi kórus vezetője kapott. A rétsági Börzsöny Áfész különdíját, a pénte­ken és szombaton egyaránt nagy sikert aratott gyetvai Podpolanec népi együttes­nek ítélte. A gálaműsor után, a 22. Nógrád megyei találkozó táncházzal, -nemzetiségi bál­lal ért véget. (Képösszeállí­tásunk a 4. oldalon látható.) A Vegyépszer salgótarjáni gyárában szombat délelőtt is élénk volt az üzemcsarnok. A hegesztőkön, szerelőkön kívül a kazánfelügyelet is jelen volt — két tartály átvételi nyo­máspróbáját végezték. — bp — OTP'S mérleg Több kölcsön, kevesebb megtakarítás Nógrád megye takarék- pénztári betétállománya az elmúlt fél év során 46 millió forinttal emelkedett, s így meghaladja a 4,2 milliárd forintot. Csökkentette a lakosság megtakarítását, hogy ki­adásai töibb mint 10 szá­zalékkal nagyobb ütemben növekedett a jövedelmeinél. A betétek szerény gyarapo­dásában közrejátszott, hogy több mint 36 millió forint­tal többet költöttünk hitel- törlesztésre és a megnöveke- dett családiház-építésekre is pénz ment el. Mérséklőén hatott a betétgyűjtésre az is, hogy a kincstárjegyek­ből 17,7 millió forint érté­kűt vásárolt megyénk la­kossága. , Mindezek ismeretében ért­hető, hogy a növekmény alig 42 százaléka a tavalyi időszak állományemelkedé­sének. A megtakarítások egyébként legerősebben Sal­gótarján vonzáskörzetében emelkedtek, míg Bátonyte- renye körzetében a betét- állomány csökkenését ta­pasztalták az OTP szakem­berei. Rendkívüli módon meg­élénkült azonban a valuta­értékesítés. Több mint 28 ezer, másfélszer annyi ügy­fél fordult meg az OTP fiókjaiban, mint tavaly. Megyénk lakosai legszíve­sebbem Csehszlovákiába, Lengyelországba és Auszt­riába utaztak. A világútle­vél megjelenésének hatásá­ra az első fél évben csak­nem ötször annyi tőkés­valutát fizettek ki, mint egy évvel ezelőtt. A tavalyinál valamivel kevesebben, de nagyobb összegben vesznek fel sze­mélyi kölcsönt megyénk­ben. Az OTP-sek tapaszta­lata szerint a hitelek má­jusi kamatlábemelése nem fogta vissza a kölcsönfelvé­teli kedvet, illetve kény­szert. A cikklista szűkíté­se és a hiányos árukínálat miatt azonban fele annyi ügyfél vett fel áruvásár­lási kölcsönt. Az' e célra folyósított hitel összege azonban mindössze 3,7 százalékkal volt kevesebb mint múlt évben. Harmadával több építési kölcsönt vett fel megyénk lakossága. Nőtt az építési kedv. A kisebb hitelvonza­tú, egyéb építési kölcsönök iránti igény azonban né­mileg csökkent, s a társas- házlakások építésére is mér­séklődött a hajlam. Az első fél évben az OTP Nógrád Megyei Igazgató­sága 73, saját beruházásá­ban épített lakásra kötött adásvételi szerződést ügy­feleivel. Ez nem éri el a tavalyi értékesítés felét sem. A lakásök átlagos el­adási ára ugyanakkor 126 ezer forinttal emelkedett a múlt évihez viszonyítva. Egy-egy lakás ára általá­ban meghaladta az egymil­lió forintot. Megemlékezés a Hirosimái atomtámadásról Az Országos Béketanács kezdeményezésére szom­baton — a Hirosima elleni atomtámadás évfordulóján — országszerte megemléke­zések, békemozgalmi akciók hívták fel a figyelmet az atomfegyverkezés veszélyei­re, a tömegpusztító fegyve­rek felszámolásának fontos­ságára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Az OBT ifjúsági békebizottsága Budapesten, a Vörösmarty téren rendezett megemléke­zést, amelyen Tunyogi László, a bizottság elnöke mondott beszédet. (Folytatás a 2. oldalon.>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents