Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-30 / 207. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDI6: 8.20: Társalgó 8.14: Magyar művészek operettfelvételeiből 10.05: Kapcsoljuk a szegedi körzeti stúdiót 10.37: Nótacsokor 11.35: Üt a láthatatlan házhoz 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák * 15.00: Zsebrádiószínház 15.28: Népdalgyűjtő úton Bartók Béla nyomában 16.05: Záporban. Muzsika gyerekeknek. 16.20: A Nyithikék postája. 17.00: Báró Eötvös József ' 17.45: A Szabó család 19.15: Ruggiero Ricci Sarasate-műveket hegedül 19.39: A Rádiószínház bemutatója 21.00: Esti beszélgetés Szabó Lászlóval, 22.00: Hírvilág 22.30: Mocsári Károly zongorázik 23.30: Operaegyüttesek PETŐFI RADIO: 8.05: Slágermúzeum 9.05: Napközben 12.10: A Csehszlovák Nép­hadsereg központi zenekara fúvós­indulókat játszik 12.30: Közvetítés a Hungária Szálló étterméből. 13.05: Popzene sztei^óban 14.00: Hozott anyagból avagy: irány Szöul. 2. rész 15.05: Kapcsoljuk a 8-as stúdiót 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamaszpanasz 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Dubarry. Részletek Millöcker operettjéből 20.15: Cigányfolklór-magazin 21.05: Két nap az élet. 1. rész. Robert Merle regénye 21.46: ..Másoknak js így nyíljatok, Üllői úti fák” Legkedvesebb verseiből válogat Gobbi'Hilda. 22.05: XVIII. századi magyar táncmuzsika 22.20: Halló, Pozsony! Halló, Budapest! A két rádió közös tánczenei műsora. 23.10: A dzsessz története 23.50: Dalok Sting 1988-as ,,Nada Como el sol” (Semmi sincs a Naphoz hasonló) c. lemezéről BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Christopher Herrick orgonahangversenye a berlini Schauspielhausban 10.29: Zenekari muzsika 11.08: Blagoveszta Karno- batlova-Dobreva operaáriákat énekel 11.41: üj lemezeinkből 13.05: Pilátus estéje. Jelenetek Karel Capek novelláiból 13.54: Férfikarok felvételeiből 14.16: Matúz István (fuvola) hangversenye a Pesti Vigadóban 15.09: Zenei Tükör 15.44: Debussy: Kis szvit 15.58: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét. 18.30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.05: In dér Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. 19.35: Üj kamarazenei felvételeinkből 20.20: Jurij Mazurok opera­áriákat énekel 21.00: Guesch Patti énekel 21.30: Évszázadok mesterművei 22.21: Kortársunk: Szakonyi Károly MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok. információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, idő­járás. — 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János — Válaszolunk hallgatóink leve­leire. — 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika — Reklám. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Szünidei matiné Csak gyerekeknek! 1. Hárman védik a házat 2. Nagymama! 9.40: A Korall-sziget IX/8. rész (ism.) 10.05: Gutenberg NDK-iátékfilm 11.20: Mozgató 11.30: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Három nap tévéműsora 17.10: Kézenfogva 17.20: Sorstársak 17.40: Kalendárium 1988. 18.25: Reklám 18.35: Tévétprna 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal Az erdőtűz 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A folyók nem állnak meg. Vili 3. rész 20.50: Stúdió ’88 A Televízió kulturális hetilapja 21.35: Kiskunsági Nemzeti Park II/2. rész: Mire való egy nemzeti park? 22.00: Képes nóták 22.25: Híradó 3. 2. MŰSOR: 18.00: Hírek 18.05: Stiri — Hírek román nyelven I8.i0: Kormos István: a Pincér- frakk utcai cicák Mesejáték 18.35: Sportmúzeum 19.00: Kodály: Székely keserves 19.05: Külföldi múzeumok gyűjteményeiből A folyók nem állnak meg Vlli/2. rész (ism.) Képújság In memóriám Kassitzky Hona (1910—1905) Banket együttes Csehszlovák zenés film Híradó 2. Betűreklám Fruza _ Szovjet tévéfilm _ 22.50: Képújság 19.15: 20.00: 20.05: 20.45: 21.10: 21.25: 21.30: BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.00 10.15 11.20 16.25 16.55 17.05 17.45 18.20 18.30 19.30 20.00 21.35 21.55 22.15 Tv-sorozat (ism.) Sportvisszhangok (ism.) Tévébörze Objektív — magazin A nap percei Publicisztikai műsor Operettmelódiák Esti mese Távlatok Híradó Pénzt vagy életet! Aktuális kérdések Ütirajzfilmek Komolyzenei koncert 2. MŰSOR: 17.05: Kelet-szlovákiai magazin 17.30: Sportmagazin 18.00: Ivanhoe 18.25: Fiatalok magazinja 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: I. K. Ajvazovszki, orosz festőművész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Vong asszony kin­csei. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Háromne­gyed 6 és 8-tól: A pokol ka­tonái. Színes, szinkronizált ajnerikai film. — Kamara: És akkor, a pasas. . . Magyar filmvígjáték. — Kohász: A fantasztikus labirintus. Szí­nes. szinkronizált USA-kaland- film. — Tarján vendéglő: A szerelem csapdája. Szinkroni­zált mexikói film. — Balassa­gyarmati Madách: K.u.K. szö­kevények. (16) Színes, kalan­dos magyar—lengyel filmvíg­játék. — Kamara: A lovakat lelövik, ugye? Színes ameri­kai film. — Kisterenyei Pe­tőfi: Aladdin. Színes, szink­ronizált olasz kalandfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Az ördög jobb és bal keze. Szí­nes, szinkronizált olasz wes­tern. — Bátonyterenyei Pető­fi: A cárlány és a hét dalia. Színes, szinkronizált szovjet film. — Pásztói Mátra: Fél 6-tól: Nyitott ablak. Színes magyar filmvígjáték. Este fél 8-tól: Hannah és nővérei. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. ■ ■ ■ telexen Érkezett. Vélemény Sorozat - ínyenceknek Megjeleni a AUSZTRIA reiejer Turisztika« tippek. nvereményutetások Ausztriába! Utazási tippek és nyere­ményutazások zsebpénzzel — Ausztriába! És sok min­den, amit érdemes elolvas- ni, ha a szomszédos ország­ba készül a turista: hasz­nos tudnivalók szálláshe­lyekről és múzeumokról, vámszabályokról és közle­kedésről, értéktöbbletadó­visszatérítésről és útadóról. Mindez a Világjáró maga­zin Szomszédolás Ausztriá­ban című összeállításában található. Ezen kívül olvas­hatunk a magazin legújabb számában a New York-i Brodwayról, a kameruni fulbékról. az ördögűzők ket­recében járt fotóriporter kalandjairól a Kilimandzsá­róról, a djibouti vonatról, Kairóról és a tányérajkú szépségekről. Sass Flórá­ról, a rabszolganőből lett 'felfedezőről. Milyen gazdag is a mi Te­levíziónk! Már nem csak az ismétlésekkel hívja fel ma­gára a figyelmet. A csehszlo­vák Jiri Menzel Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjét például egyszerre kí­nálja két szériában is, az Oscar-díjas filmek kategóriá­ban és a szokásos szemé­lyes „vonulatban”, a Men- zel-sorozatban. Ezúttal azonban borítsunk fátylat az egészre. A fontos, hogy a film, amit bemutat­tak, olyan alkotás, amelyik méltán érdemli ki a remek­mű kifejezést. Forgatóköny­vét maga a rendező és a hí­res Bohumil Hrabal írta, ami mindjárt jelzi is számunkra, hogy a cseh film és a cseh irodalom szoros kapcsolat­ban állt (és áll talán még , ma is) egymással. Elképzel­hető egyúttal, hogy csehszlo­vák filmes új hullámról nem is beszélhetnénk irodalmi alkotások, próbálkozások nél­kül. Mert tessék csak végig­nézni az akkori filmgyári produkciókat meg a korabeli és korábbi filmalkotásokat, mindjárt szembetűnik a kettő sűrű találkozása. S éppen akkor, amikor másfelé a szerzői filmek divatja hódí­tott; vagyis az egész történe­tet az a rendező találta ki, aki le is forgatta a filmet. Az irodalom és a film egymásra találásából sok előnye származott a csehszlo­vák filmnek. Például megala­pozott volt a cselekménye, a jellemábrázolása; és a szem­lélete is csak nyert a humo­ros, groteszk, látásmóddal. Jiri Menzel filmművészetét a groteszk jellemzi. Erre mondja a nép úgynevezett egyszerű gyermeke, hogy far­ral közeledik a témához. Annyira komolyan veszi az embereket, hogy nem átallja úgy szemlélni őket amilye­nek: köznapiak, esendőek, szeretnivalóak és utálatosak, gyávák és hősiességre haj­lamosak. A Szigorúan ellenőrzött vo­natok — tehát 1966 — előtt két egész estés játékfilm egy- egy epizódját rendezte az akkor mindössze 28 éves ren­dező. Az egyik hozzánk is eljutott a Bűntény a leány­iskolában című film tanulsá­gos, szellemes történeteként. Menzel már ezekkel figyel­met vont magára. Első nagy- játékfilmje pedig, a már szóban forgó „vonatok”, a mannheimi nemzetközi film- fesztiválon aratott nagydíjas sikert, majd Amerikában el­nyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Méltán. Olyan lényeglátóan és aprólékos pontossággal áb­rázolja a kiválasztott élet­helyzeteket és jellemeket, például az állomásfőnököt, a kalauzlányt, az erkölcscsősz édesanyát, meg a háborús időszakot. Menzel tudja — amit egyébként évtizedeken igyekeztek elfelejtetni ve­lük —, hogy a, hősök nem születnek, hogy a hősök nem minden szempontból maku­látlan, feltétlen szobrot ér­demlő emberek. Menzel azt is tudja, hogy hőssé nem az utókor szabados vagy célza- tos interpretációja tesz, ha­nem a mindenkori viselke­dés. Az adott időben és az adott helyzetben tapasztalt tett minősít bennünket. Így lesz az ő Oscar-díjas filmjé­nek mulya ifjonca a legin­kább tiszteletre méltó. Jiri Menzel filmje úgy mu­tatja be az ellenállás idősza­kát, ahogyan addig nem volt szokásos: köznapian, „hőste- lenítve”. Mégis ebből az áb­rázolásból legkevesebb any- nyit megtudnunk, mint az úgynevezett nagy, herorizáló művekből. Ugyanakkor ezt jobban elfogadjuk amazok­nál — mert közelebb érezzük önmagunkhoz. S végül csak elgondolom, mire vihettük volna, ha nem hősködünk fölöslegesen, ha nem verjük a mellünket, amikor inkább hamut kellett volna a fejünkre szórni. Ar­ra pedig nem is merek gon­dolni, hogy mi lenne, ha végre annak hinnénk ma­gunkat, és úgy viselkednénk, amik vagyunk... Sulyok László Uniformizált iskolák A valós helyzet és az ok­tatás fejlődése, a lehetősé­gek és a követelmények el­lentmondásai egyaránt vi­tára ösztönözték az idei pedagógiai .nyári „ egyetem, „ résztvevőit. A százhalom­battai tanácskozás nem ki­sebb témával foglalkozott, mint a képesség- és tehet­ségfejlesztő iskolával. Az ismeretek passzív befogadá­sa és reprodukálása helyett a képességeket, a tehetséget sokoldalúan fejlesztő okta­tásra van szükség — fogal­mazódott meg újra a peda­gógiai munkával szembeni követelmény. Elhangzott a tanácskozá­son, hogy a jelenlegi isko­larendszer az átlagosnál rosszabb, illetve jobb képes­ségű diákokkal nem tud mit kezdeni. Ezért is fon­tosak azok a kísérletek, amelyek a képesség- és te­hetségfejlesztéssel foglal­koznak. Az alsófokú oktatá­si intézmények már választ­hatják a nyelvi, irodalmi és kommunikációs programot, amely a fő hangsúlyt az olvasástanításra, -megér­tésre helyezi. Jelenleg az or­szág 650 iskolájában taní­tanak ezzel, a későbbi is­meretek elsajátításában nagy jelentőségű módszerrel. Szellemi atyja Zsolnai Jó- .zsef, „aki, kutatásvezetőként a Törökbálinti Kísérleti Ál­talános Iskola igazgatója. Ez a körzeti iskola az álta­lános iskolai képesség- és tehetségfejlesztő kutatás egyik bázisa. Egész napos oktatás keretében speciális tankönyvekből tanulnak itt a gyerekek, csakúgy, mint az ország kilenc hasonló iskolájában. A húsz tan­tárgy a tudásgyarapítás mel­lett arra szolgál, hogy ki­derüljön, kinek mihez van kedve, tehetsége. A sakkhoz, a néprajzhoz, a modelle­zés hez, vagy éppen a nép­tánchoz, a fotózáshoz. Eb­ben a rendszerben lehető­ség van osztályugrásra is, tehát nyolc évnél rövidebb idő alatt is befejezheti az általánost a tehetséges di­ák. Az alsófokúból a közép­fokú tanintézménybe kerü­lést könnyíti az a kísérlet, melynek során a tehetséges nyolcadikosok számára „elő­gimnáziumi osztályt” szer­veznek például Szegeden, a Radnóti Gimnáziumban. Több Baranya megyei gim­názium szakköröket hozott létre, ezekben a tehetséges nyolcadikosok . a gimnazis­tákkal együtt tanulják a ma­tematikát, a történelmet, az idegen nyelveket. A számí­tástechnikának a matemati­ka oktatásban való felhasz­nálását tűzte ki célul több középiskola Baranya és He­ves megyében. Hazánkban uniformizált az oktatás, az egyes iskolák­nak nincs önálló arculata, fogalmazódott meg Százha­lombattán. A változtatásért a kezdő lépéseket már meg­tették például .a Baranya megyei Szentlőrincen, ahol általános gazdálkodási is­mereteket sajátítanak el a tanulók, szövetkezeti formá­ban értékteremtő munkát végeznek. Fából óvodai já­tékokat esztergálnak, cso­magolják és értékesítik azo­kat, sőt az, iskolakertben termelt zöldségféléket is el­adják. A pécsi Széchényi István Gimnázium és Szak- középiskola tanulói tanmű­helyükben kísérleteznek, szemléltető eszközöket ké­szítenek. 1990. szeptember elsején Budapesten megkezdődik a tanítás a Rákóczi Ferenc Közgazdasági Gimnázium és Szakközépiskolában, me­lyet iskolatanács irányít majd. A tanácsnak azok az intézmények, vállalatok is tagjai lesznek, amelyek anyagilag hozzájárulnak az iskola működéséhez. Az is­kola feladatának tekinti majd az egyetemi tanulmá­nyokra felkészítés mellett a hagyományos adminisztrá­torképzést, leendő vállalati gazdasági szakembereknek elméleti és gyakorlati tu­dást nyújt saját iskolaszö­vetkezetében, ahol bank, biztosítási ügynökség, for­dító iroda, és sokszorító­üzem is lesz. A nyári egyetem részt­vevői a kampány jellegű ku­tatások helyett a folyamatos fejlesztés fontosságát hang­súlyozták, reményüket fe­jezték ki, hogy a kormány újra foglalkozik az oktatás anyagi helyzetével, s a pe­dagógusok is egyre több helyen vállalkoznak majd új oktatási-nevelési módsze­rek kísérletére, és megho­nosítására. Rakita Ágnes Zenei részleg Kisieren \fén Apróbb és nagyobb isko­lások szívesen töltik a va­káció fogyatkozó napjainak egy részét a kisterenyei kastélykertben, ahol a mű­velődési ház és a könyvtár közösen programokat ké­szít a számukra. A video­játékok és a számítógépek igencsak népszerűek a gye­rekek körében. De szívesen lapozgatják a könyveket is. amit egyértelműen bizo­nyít, hogy az esztendő ed­dig eltelt felében a tizen- négyezernél több látogató harminckétezer-kilenszáz kö­tetet kölcsönzött a könyv­tárból. s ezek tetemes ré­sze a gyermekolvasók ke­zébe került. A tanévkezdésre megle­petéssel rukkolnak ki a könyvtárosok. Zenei részle­get alakítanak ki ugyanis, jelenleg az olvasóteremben, a látogatók régi vágyát tel­jesítve. Ezt elsősorban a pályázaton nyert 100 ezer forintból, valamint a Bá­tonyterenyei Nagyközségi Tanács anyagi hozzájárulá­sából és a könyvtár saját költségvetéséből valósítják meg. Különösen az ifjab­bak sandítgatnak a félig kész zenei részleg felé, ahol egyszerre nyolcán hallgat­hatnak majd négyféle prog­ramot. Addig pedig viszik á sokféle olvasnivalót. Gom­bos Éva, a helyi általános iskola leendő hetedikese, különösen a Piknik sorozat köteteit kedveli. A negyedi­kes Szomora Andrea szin­tén azokból választott ha­zára.

Next

/
Thumbnails
Contents