Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-30 / 207. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett... Napi postánkból Veszélyforrások Salgó környékén ■ I Ötvenéves a Magyarok Világszövetsége ötven évvel ezelőtt, 1938 augusztusában alakult meg a Magyarok Világszövetsége. A jubileum alkalmából Randé Jenő, a szövetség főtitkára az MTI munkatársának elmondta: a fél évszázados évforduló mellett két másik jelentős eseményről is megemlékeznek a szeptember 6-i elnökségi ülésen. Harminc éve alakult újjá az MVSZ, s 25 esztendeje, 1963-ban született az az amnesztiarendelet, amelynek nyomán jelentősen megélénkültek a magyar—„magyar” kapcsolatok. A kontaktus fejlődését mutatja, hogy az elmúlt évben már több mint 250 ezer, Nyugaton élő magyar látogatott haza. Hét végén a salgói természetvédelmi területet járva, több veszélyforrásra lettem figyelmes. A Boszorkánykő alatti tanösvényen könnyen érheti az arra kirándulót baleset, mert a gyerekek köveket dobálnak le a tetőről. A tanösvény végén az út felett, egy két- törzsű tölgyfa tekereg széltől megcibálva, jókora galy- lyakat hullatva. Félő, hogy előbb-utóbb valakit maga alá temet egy erősebb szél .Jóvoltából”. A Salgó-vár felé haladó turista út mellett egy félbehasított száraz körtefa áll, ugyancsak veszélyes állapotban. Fenn a várban a "korlát nélküli gerenda korhadásnak indult, s egy lépcsőfok is hiányzik. Most már igazán életveszélyes a Ismeretlen Augusztus 20-án reggel, autónkból kiszállva elveszítettem irattárcámat, s benne a szükséges irataimat is. Később, amint észrevettem, kétségbeesett keresésbe fogtam, mivel 24-én hosszabb utazásra készültem. Igazolványaim hiányában már- már úgy tűnt, hogy ez az út meghiúsul, amikor telefonon keresett egy kedves fiatalember. Mondta, hogy megtalálta a tárcát, sőt nem egészen tíz perc alatt még a munkahelyemre is behozA napokban olvastuk a NÓGRÁD-ban, hogy a síküveggyár sportegyesületének labdarúgó-mérkőzéseit a nyugdíjasok és a nők ingyen nézhetik. Ez a humánus intézkedés az alacsony nyugdíjjal rendelkező, labdarúgást kedvelő rajongók körében nagy örömet váltott ki, hiszen nekünk a 20—25 forintos belépődíj fel- és lejárás. Sürgős intézkedés kellene! A várból Eresztvény felé haladva az erdei turista út mellett egy bükkfa oldaltörzse a vihar által lecsavarva, még mindig átlósan ékelődik a fák között, ami könnyen az útra eshet. Az ilyen vihar által kicsavart fák — bár a közlekedést nem zavarják —. tonnaszámban mennek veszendőbe. A régi táborozóhely melletti fenyvesben az illemhely félig felborítva, használhatatlan. Lehet, hogy mindezek apróságnak tűnnek. de természetjáró barátaimmal azt valljuk, hogy az illetékeseknek többet kellene törődeni a Salgó- vár környéki természetvédelmi területtel. megtaláló ta azt. Tette mindezt a világ legtermészetesebbnek tűnő módján, s még azt sem fogadta el. hogy munkahelyére kocsival elvigyem. Sajnos ..anonim” maradt előttem a becsületes megtaláló, mert meglepő önzetlensége és irataim megkerülése okozta nagy örömömben a nevét elfelejtettem megkérdezni. Bízhatunk még embertársainkban. Prokai Judit St.. Nyírfácska út, 3. kifizetése is gondot okoz. A fenti intézkedés példaképpen állítható más sport-, kulturális és egyéb társadalmi szervek elé, és reméljük, hogy a magasabb nyugdíjjal rendelkező sportrajongók önként megváltják belépőjegyeiket. labdarúgást kedvelő kisnyugdíjasok népes csoportja — Természetesen ötven évvel ezelőtt más társadalmi körülmények között, más nemzetközi helyzetben, a háború fenyegető árnyékában alakult meg a világ- szövetség — emlékeztetett a főtitkár. — Az 1938-ban jóváhagyott alapszabálynak a szövetség céljára vonatkozó megfogalmazása időtállónak bizonyult': „Támogatni minden olyan tevékenységet, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze és fejlessze, ápolja az összetartozás érzését, erősítse a kapcsolatokat az óhaza és a külföldd magyarság között.” — A szövetség ma is annak érdekében dolgozik, hogy a külföldön élő magyarok legyenek a befogadó ország hű állampolgárai, őrizzék meg és adják át gyermekeiknek anyanyelvűket, kultúrájukat, hagyományaikat, és ehhez a Magyarok Világszövetsége lehetőségei szerint szívesen nyújt támogatást. Ebben a szellemben jött létre az anyanyelvi mozgalom, amelynek elsőrendű célja a külföldön élő magyarok gyermekeinek okFennállásának 100. évfordulóját ünnepli a szentendrei HÉV: a helyi érdekű vasútvonalon 1888. augusztusában indult meg a közlekedés. Létrehozásáról már 1885 decemberében döntött a korabeli közmunka és közlekedési miniszter, az egyvágányú gőzvontatású vasút engedélyét pedig 1887- ben adták ki. A terveket a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság készítette el: a vasutat eredetileg Szentendrétől az óbudai Fő- térig tatása volt; ezért nyitották meg kapuikat' az anyanyelvi táborok, emiatt adtak ki tankönyveket. Az anyanyelvi mozgalom hatására vált ismertebbé a Nyugaton élő magyar írók tevékenysége: két gyűjteményes kötetük jelent meg, s munkáikból az irodalmi folyóiratok is rendszeresen közölnek. A szövetség legújabb tevékenységi formája a szakmai találkozók rendszere. Hagyománnyá vált, hogy a szórványmagyarsággal foglalkozó történészektől a közgazdászokon, könyvtárosokon, mérnökökön keresztül az orvosokig — akik idén tartották második, igen sikeresnek bizonyult találkozójukat — különböző tudományágak és szakmák képviselői gyűlnek össze, hogy tapasztalatot cseréljenek szakterületük fejlődéséről. Az augusztusi orvostalálkozón megalakult a SOTE Baráti Köre, első jelentős lépéseként annak, hogy tartós kapcsolat jöjjön létre a hazai és a külföldön élő szakemberek között. — E gondolatok jegyében emlékezünk meg a hármas évfordulóról az ünnepi elnökségi ülésünkön, az Orakartáik kiépíteni, innen ló- vasút-csatlakozással a belvárosba. A tervek ellenére csak a Filatorigátig tartó szakasz épült meg. mert a Filatorigát és a Fő tér közötti szűk utcában biztonsági okokból nem engedélyezték a vasúti közlekedést. Később mégiscsak létesült itt is vasvágány. A száz évvel ezelőtti szentendrei HÉV forgalmát 5 gőzmozdony és 12 pótkocsi bonyolította le. A második szágos Széchényi Könyvtárban. A rendezvényre meghívót kaptak az anyanyelvi konferencia védnökségének tagjai, a Magyar Fórum, a magyar értelmiségi találkozó védnökségének tagjai, valamint több nagy múltú magyar egyesület vezetői. Vendégeket várunk Franciaországból, Nyugat-Berlinből, az Egyesült Államokból, Ausztriából, s — első alkalommal — más szomszédos országokban élő magyarok képviselőire is számítunk. — Az ünnepi ülést Stadin- ger István, az Országgyűlés elnöke nyitja meg, majd ezt követően neves közéleti személyiségek tartanak előadást. Bognár József akadémikus, az MTA Gazdaságkutató Intézeteinek főigazgatója, az MBSZ elnöke, Juhász Gyula akadémikus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, valamint Égető Lajos, az egyesült államokbeli portlandi egyetem tanára, az elnökség tagjai, szakterületük aspektusából elemzik: hogyan látják a szövetség tevékenységét, feladatait. A program délután a világszövetség Benczúr utcai székházában folytatódik. Itt nyitják meg Puskás László, Angliában élő magyar származású fotóművész kiállítását. A művész készítette azt a jubileumi emlékplakettet, amelyet az elnökségi ülésre meghívottak kapnak meg. Az ünnepi megemlékezés a szövetség ötvenéves tevékenységét elemző kerekasztal-beszélgetéssel fejeződik be — mondta végezetül Randé Jenő. (MTI) vágányt a századforduló után építették meg, és ekkor tértek át a villamos-üzemmódra is. Ma a szentendrei HÉV vonalán 51 háromkocsis szerelvény közlekedik. A sűrű vonatkövetések miatt önműködő vasútbiztosító-berendezést is felszereltek. A járművek karbantartására és tárolására Szentendréig már elkészült az új kocsiszín és jelenleg is tart még az állomás átépítése. A szovjetunióbeli Zá- gorszkban a XV— XVIII. században épült „müemlékváros” egyik temploma. Átalakítják az orvosi rendelőt A tetőszerkezet felújításával, víz-, villanyszerelési munkálatokkal, belső átalakítással korszerűsítik a he- rencsényi orvosi rendelőt és a szomszédságában lévő sportöltözőt. A munkálatokat helyi kisiparos végzi, mintegy 700 ezer forint értékben ; A lakosok társadalmi munkával segítik az átalakítás mielőbbi befejezését. Hídszélesítés A közúti igazgatóság megbízásából a balassagyarmati székhelyű Stil gmk vállalta a Balassagyarmat és Ipoly- szög közötti 22-es számú úton található közúti híd korszerűsítését, szélesítését. A terveknek megfelelően a ■szerkezeti elemek, a padka még ebben az évben elkészülnek, az aszfalt terítésére azonban csak' jövőre kerül sor. A munkálatok ideje alatt a forgalom zavartalan, bár a helyszínen dolgozó gépek miatt szinte állandóan félpályás útszűkületre kell számítaniuk a gépjárművel közlekedőknek! Tisztelt szerkesztőség! Jubilál a szentendrei HÉV Hátizsákkal Tibetbe 2. „Kémfelvétel" az agyaghadseregről Az agyagbadsercg — mindig várakozó állásponton. Sok, köznyelven forgó mondásunk, helyesebben tapasztalatunk szerint „kicsi a világ”, illetve „magyarral mindenütt lehet találkozni”. Világjáró fiatal geológusaink szerencsére az utóbbi Ulán- Bátorban is tapasztalhatták. Hogy, hogy nem, mielőtt rájuk borult volna a mongol éjszaka, találkoztak egy magyar ke’reskedelmi kirendeltség vezetőjével. Így aztán a kirendeltség vendéglakásán kötöttek ki. A kényszerű ulán-bátori tartózkodás ideje alatt alkalmuk nyílt egy, az ott dolgozó magyarokat kiszolgáló csemegeboltban konténereket kipakolni. A testmozgás mellett persze, az sem volt utolsó szempont, hogy fejenként 100 tugrikot kerestek. A mongol fővárosban sok magyarral megismerkedtek a későbbiek folyamán, minthogy „magyarral mindenütt lehet találkozni”. Akikkel ott lehetett találkozni, azok geológus expedíció tagjaiként, illetve vegyipari kombinátban dolgoztak. A konténeres „akció mellett azért szétnéztek a fővárosban is, ahol a modern házak és a jurtanegyedek egymást váltják, s az sem ritka, hogy a lakóházak között verik fel a jurtát a vidéki rokonok fogadására... Június 22-én végre vonatra szánhattak, s másnap, 23- án megérkeztek Pekingbe, Kína fővárosába. Magyarjainkat valósággal mellbe vágta az eléjük táruló látvány „sűrűsége”. Bár az óceán odébb van Pekingtől, de az állomáson mégis tengert láttak — emberekből, habár a valóságot inkább az óceánnyi „mérték” jellemzi. A kínai betűk nemkülönben elkábították az állomás peronjára lépőket. Hoppá! Merre is kéne most menni?! Irány az állomás jegyváltója, ahol minden szükséges információt beszereztek és érvényesítették jegyeiket a visszaútra. Ugyanis, mint azt megtudták, az óceánnyi embertömeg utazni akar, csak nincs annyii vonat, amennyi folyamatosan el tudná szállítani őket. Ezért „dekkolnak” hosszú-hosszú ideig az állomáson, várják azt a vonatot, amelyikre helyet kapnak. Pekingi első éjszakájukat angolosan „on the floor”, azaz a padlón töltötték a fiatalok egy „hátizsákosoknak” fenntartott szállodában. A szálloda Bábel tornyának is beillett. Aki vonzódást érez idegen nyelvek gyorsúton való elsajátítása iránt, az ilyen helyen könnyen megteheti. Svédet? Angolt? Franciát? Vagy olaszt? Mindegyik képviselőjével lehet találkozni. Ráadásul készségesek is a nyelvek „viselői”, segítik és hamar megértik egymást más nemzetek fiataljaival. Tibet felé volt még négy napjuk — csak akkorra kaptak vonatjegyet. Pekingben azonban könnyen el lehet tölteni pár napot. Van jüan (a kínaiak pénze), van térkép, van útikönyv. Mi lehet a probléma? Az, hogy a magyar útikönyv egy-két információja sántít. Erre akkor jöttek rá először, (az út során egyébként még többször is), amikor a Mting-dinasztia sírjait akarták felkeresni, pontosabban azt a buszt, amelyik oda visz. „Olyan busz nem létezik” — válaszolták, magyarázták, mutogatták a megkérdezették. így aztán az útikönyvek jól kipihenték magukat a pekingi négy nap alatt, ők viszont könyv nélkül is nyakukba vették a várost, megtekintették a nevezetességeket, köztük a császári palotát és a Mao Ce-tung- mauzóleumot. A Pekingtől ezer kilométerre fekvő, másfél milliós lélekszámú Hszianba 20 órás vonalút után érkeztek június 29-én hajnalban. A középkategóriájú „hard sleeper” kabinjai után szinte felüdülést jelenített számukra Hszian hajnali vendéglátói forgalmába, nyüzsgő életébe belecsöppenni. Egy drága szállodából szívélyesen átkalauzolták őket egy olcsóba, amiben 100 forintnak megfelelő összegért színes tévén nézhették a híradót a szobájukban. A kínai nyelvből ugyan sok mindent nem derítettek ki, de azt igen, hogy a magyar időjárás-jelentéshez hasonló szimbolikus térképen ott tartózkodásukkor egész Kínában Hszianban volt a legmelegebb. Méghozzá 38 Celsius fok... A Hszianban „állomásozó” világhírű agyaghadsereget persze, nem zavarta a hőség. Feszes vigyázzban álltak akkor is, amikor a turisták meglátogatták őket. Valósággal kínálták magukat a fényképezőgép lencséjének, amit azonban „vakon” kellett tartani az előírások miatt. Lonsták Lászlónak mégis sikerült egy „kémfelvételt” csinálni az örök mozdulatlanságba merevedett katonákról. Július elsején tovább indultak — szintén 20 órás vonatúton — az 500 ezres Hsziningbe. Vonatjuk sivatagokat szelt át, ám nem unatkoztak, mert összeakadtak egy világjáró 65 éves dán egyetemi tanárral, aki — tudásán kívül — ráadásul jó" pofa is volt. Ez pedig fontos ténye^i 20 órás vonatozáson. Hsziningben angol nyelvtudásukkal már nem boldogultak. Egy hongkongi fiatalokból álló csapat volt a segítségükre. A tengerszint felett 3200 méter magasan fekvő Golmudba váltották meg újabb 20 órás utazásra szóló vonatjegyüket. A gőzös — innen már csak az közlekedik — újabb sivatagokon keresztül vitte őket egyre közelebb Tibethez. Július 3- án Golmudban már az utolsó Lhaszaba, Tibet fővárosába szóló — jegyeket szerezhették volna be. Ha ki nem derül, hogy Tibet le van zárva a külföldiek előtt. S, hogy Tibet mikor van lezárva, és mikor nincs, azt még pinában sem tudják előre megmondani... Benkő Mihály (Következik: A dalai láma hálószobájában)
