Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 205. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. AUGUSZTUS 27.. SZOMBAT- . c » V y j­''W/> :------------—-------------------— Á gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvénytervezetek (2—3. oldal) Á NÓGRÁD Diósjenőn (9. oldal) Áz SBTC ügye túlnőtt a sport keretein (11. oldal) Magyar—román pártfőtitkári találkozó Szöuiuoí nyilatkozat Folytatta munkáját a sziráki tudományos konferencia „PAX EKONOMIKA" Interjú dr. Balázs Judittal, a közgazdaságtudományok kandidátusával A szünet ideje alatt sem pihennek a gondolatok. Mándy Pál — középen '— a louwaini (Belgium) egyetem ta­nára tudóstársaival beszélget. Fotó: Bábel László Kölcsönös megállapodás alapján Grósz Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke és Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztár­saság Államtanácsának el­nöke augusztus 28-án, va­sárnap Aradon munkatalál­kozót tart. ☆ Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivő­je pénteken nyilatkozott a sajtó munkatársainak. — Mint ismeretes, a ma­gyar—román viszonyt hosz- szabb ideje terhelő prob­lémák megvitatása érdeké­ben a magyar fél több al­kalommal különböző szin­tű kétoldalú tárgyalásokat szorgalmazott. Ezt pártunk Központi Bizottságának , a Román Kommunista Part levelére júniusban küldött1 válasza is megerősítette, amelyben többek között miniszterelnöki találkozót -is javasoltunk: Az MSZMP főtitkára, Grósz Károly több nyilatkozatában is hang­súlyozta tárgyalási készsé­günket. Az RKP főtitkára, Nicolae Ceausescu augusz­tus 25-én, csütörtökön dip­lomáciai úton indítványoz­Utalt rá. hogy a kedvezőt­len adottság mellett gazdál­kodó termelőegységek volu­mene. a foglalkoztatásban betöltött szerepe olyan súlyt képvisel, amelyről, a népgaz­daság sem rövid sem hosz- szú távon nem mondhat le. Itt hasznosul a mezőgazda­ságilag művelt terület 44 százaléka, az erdő kéthar­mada. Az említett üzemek — szá­muk eléri a 150-et — sem a termelés színvonalának emelésében, sem a jövedel­mezőségben nem képesek fel­venni a versenyt az átlagos mutatókkal rendelkező tár­sakkal. Tavaly az árkiegé­szítés már elérte az 5,6. az összes ..kedvezőtlen” támo­gatás a 7,2 milliárd forintot. Az inflációs hatások, a fo­lyamatos áremelések ered­ményesség oldaláról nem in­dokolt támogatási többlet- igényeket is jelentettek. A kormány által kidolgozott korszerűsítési program két fő irányt jelöl meg — mon­dotta. Egyrészt indokolt lenne a támogatást annak valós irá­nyultságával összekapcsolni, ta, hogy a hét végén leg­felső szintű véleménycse­rére kerüljön sor. Az MSZMP Politikai Bizottsága ma soron kívüli ülésen megvitatta a román kez­deményezést. A magyar nemzet iránti felelőssége tudatában, a tialakult hely­zetre való tekintettel úgy döntött, hogy a szokatlanul közeli időpont ellenére ma­gyar részről elfogadjuk a javaslatot. A kétoldalú legfelső szin­tű megbeszélés tárgyalási készségünk megvalósulá­sát jelenti. Párbeszédre ösz­tönöz bennünket az a kö­rülmény is, hogy a ma­gyar—román viszonyt ter­helő problémák túlmutat­nak a két' ország kapcso­latain : zavarják a szocia­lista országok közösségének együttműködését és az európai enyhülés és biza­lom további elmélyülését is. A főtitkári megbeszélé­sen mi a magyar, a román és az e tájon élő valameny- nyi nép egymásrautaltsá­gát, történelmi sorsközös- ságét tartjuk szem előtt. Az előfeltételek nélküli tárgyalások hívei vagyunk, nincsenek kikötéseink a párbeszéd megkezdéséhez, a fesatíitő problémák rende­zéséhez A magunk részé­ről nyitottak vagyunk: fe­megállapítva a területegység­re számított ., kedvezőtlen- ség” költségvetési vonzatát. Másrészt a földterület mi­nősége és nagysága szerint a támogatás 80 százaléka ke­rülne fixösszegben a gazda­ságokhoz a visszatartott há­nyad pedig az alaptevékeny­ség jövedelmezőségének függ­vényében. Dr. Takács József. az MSZMP KB alosztályvezető­je szerint az agrárszféra mozgásterének bővítésével lehet csak célt elérni, alkal­mazkodni, s egyben tovább­lépni. Tőkés integrációink­nak szomszédaink sem örül­nek, ám a lehetőségek között szerepelhet a magángazdasá­gok szerepének a növelése, a hagyományos értelemben vett munkabrigádok felváltá­sa vállalkozói típusú munka- szervezetekkel. szigorú egyé­ni felelősség mellett.. Majd rámutatott: át kell értelmez­nünk a szövetkezeti osztha­tatlan tulajdon elvét, s bár a tulajdon továbbra is együtt maradna, részjegyesífés ré­vén osztalékot fizetnének, il­letve halmoznának fel. Hang­súlyozta, hogy a piac még lelősségteljesen mérlege­lünk valamennyi román kez­deményezést. Elvi álláspon­tunk alapján arra törekszünk hogy a két nép valóságos érdekei és a kölcsönös elő­nyök alapján kétoldalú kapcsolataink mesterséges akadályok nélkül fejlődje­nek politikai, gazdasági, kulturális, lakossági és nemzetiségi téren egya­ránt. Készséggel megtár­gyalunk minden olyan kér­dést', amely országaink, né­peink, pártjaink közös ér­deklődésére tarthat számot, amely joggal aggasztja ha­zánk lakosságát és mind­inkább foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt is. Meggyőződésünk: az MSZMP nemzeti és inter­nacionalista kötelessége, hogy eddigi tevékenységé­vel összhangban, határo­zottan és felelősségteljesen mindent megtegyen a két nép kölcsönös érdekein alapuló együttműködés le­hetőségeinek feltárásáért. Meggyőződésünk, hogy a magyar—román megbeszé­lések joggal tarthatnak szá­mot széles körű érdeklő­désre. Ebben is az utóbbi időben kialakított őszinte és nyitott tájékoztatási gya­korlatot kívánjuk követni — hangsúlyozta végül a szóvivő. (MTI) mindig nem vált szervező erővé, nem működnek az intervenciós alapok. Havas Ferenc a Nógrád Megyei Tanács általános el­nökhelyettese szűkebb ha­zánk gondjait, > a kilábalás nehézségeit vette górcső alá. ígéretes eredményeink elle­nére hátrányos helyzetünket jelzi, hogy 100 forint költség­re mindössze 5,7 forint nye­reség jut, magas jövedelme­zőségű kategóriába csak há­rom üzemünk tartozik — mondotta. Dr. Falus András, a Ma­gyar Hitel Bank főosztályve­zetője így fogalmazott: „Ha ma valaki csak alkalmaz­kodni akar, akkor az nem fog megmaradni!” A bank szerepét taglalva elmondta, hogy nem kívánnák straté­giát az üzemekre erőltetni. Számos előadás után a dél­utáni órákban gyűltek össze a mezőgazdasági újítók, fel­találók. Iványi István, az Or­szágos Találmányi Hivatal elnökhelyettese előadásában örvendetesnek minősítette a találmányok gyarapodását, ugyanakkor a kedvezőtlen ösztönzés — többek között az adórendszer — számlájá­ra „írta” az újítások számá­nak csökkenését. Az elmúlt év terméséből válogatva me­gyei kollektíváknak nyújtott át elismerést az újító- és ta­lálmányi mozgalomban elért eredményükért. Első helyen az Endrefalvai Arany Kalász Tsz triója végzett. Äz SZMT különdíját az AGROFIL, a TOT különdíját a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz cso­magológép-gyártó üzemének kollektívája nyerte el. A sziráki konferencia első napja után tegnap, pénte­ken dr. Szabó-Pelsőczi Mik­lósnak az összefoglaló elő­adásával folytatták munká­jukat a szakemberek. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Inté­zete tudományos tanácsadó­ja után mindenki színre lé­pett, ugyanis szó szerint nem­zetközi vita vette kezdetét,, melyben a konferencia első napján elhangzott előadáso­kat fektették gazdasági bonc­asztalra. Délután Robert Triffin el­nökölt, majd a kora esti órák­ban Bognár József akadémi­kus, az MTA VKI főigazga­tója szavaival zárult a két­napos konferencia. A máso­dik’napon, az egyik vitaszü­netben kértünk interjút dr. Balázs Judittól, az MTA VKI munkatársától, a köz­gazdaságtudományok kandi­dátusától. Elsősorban a vi­lággazdaság mozgásának ha­zai hatásait fürkésztük. — Milyen szemszögből vé­leményeznek a konferencia vendégei, hiszen a Kelet és a Nyugat egyaránt képvisel­teti magát? — Senki sem a kormányá­nak, a pártjának, vagy a küldő szervének a hivatalos álláspontját képviseli. Min­denki a saját tapasztalatait, s a jövőre vonatkozó kon­cepcióit ismerteti, illetve ér­vel mellette. Kelet—nyugati párbeszéd részesei vagyunk, melynek során nem egymás ellen csapnak össze a tudó­sok, hanem a nemzetiségtől független kiútkeresésre pró­bálnak meg vállalkozni * a gazdaság lépten-nyomon ta­pasztalható göröngyein. Te­hát az álláspontok nem ho­vatartozás szerintiek, hanem átgondoltak, befolyástól men­tesek. Az elmúlf egy-két évtizedben ' tapasztalható pénzügyrendszeri zavarok minden országot közvetve, vagy közvetlenül sújtanak. A közös gond közös elhatáro­zásra ösztönöz. — Ebben a témában tehát nincs titok? — Mindenki őszintén tár­ja fel a kártyáit, közléseik mögött nincsenek igazából politikai meggondolások. Dr. Szabó-Pelsőczi Miklós az ösz- szefoglaló előadásában ezt úgy fogalmazta meg, hogy „pax ekonomika”, azaz a gaz­daság békéje. A gazdaságnak arra kell törekednie, hogy válaszfal helyett a jólétet te­remtse meg az emberek szá­mára. Együttesen kell kon­szenzust találni a világgaz­daságban beállt zavarok át­hidalására. — Országunkról mit mond­hatunk el a problémák vizs­gálatakor? — Természetesen a magyar gazdaságot érintő kérdések is nagyító alá kerülnek. A magyar gazdaságban a meg­oldást nem a nagyobb adó­kulcsok kivetésében, s egy­általán a gazdaság megszorí­tásában kell keresni — ami egyben a konferencia alap- gondolatai közé is tartozik —, hanem a meglévő erőfor­rásokat kell jobban mobili­zálni. Tudniillik Magyaror­szágon eléggé jelentős beru­házási hányaddal dolgozik a népgazdaság, ugyanakkor a gazdasági növekedés mértéke erősen elmarad a befektetés­hez képest. — Milyen feladatok adód­nak ebből? — A pénzügyrendszernek ki kell szolgálni egy olyan gazdaságot, aminek az a cél­ja, hogy végbemenjen egy szerkezetváltás, s természete­sen ez átgondoltságánál fog­va nem az állampolgár zse­bére megy. — Voltak olyan előadások, amelyek a magyar gazdaság kérdéseit közvetlenebbül is érintették? — Tulajdonképpen három olyan előadás hangzott el, ami a szocialista gazdaság kérdéseivel foglalkozott. A lengyel Urszula Plowiecz or­szágának adóssági válságáról, s az ezáltal előidézett gaz­dasági problémákról szólt. A szovjet kolléga, Borisz Fjo- dorov a rubelkonvertibili­tást tűzte napirendre előadá­sában. Közvetlenül a magyar gazdasággal dr. Szabó-Pel­sőczi Miklós foglalkozott, aki szintén az ország egy olyan gazdasági növekedési pályá­ra való állításának a szük­ségességét hangsúlyozta, ami mellett az állampolgárok re­álbére nem csökkenne, az átállást megpróbáltatások --nélkül viselhetnék az átlag­emberek is. — Nem számít ez csodaté­telnek? — Nem, viszont nagyobb intellektuális erőfeszítéseket kíván úgy a közgazdászoktól, mint a gazdasági vezetőktől. — Milyen konkrét meg­oldásokat kell keresnünk? — Több is kínálkozik. Ilyen például a tőkeberuhá­zások növelése, mivel a Ma­gyarországon lévő tőkemeny- nyiség nem elegendő. Ez olyan gazdasági háttérben le­hetséges, amelyben vonzó beruházási terület áll ren­delkezésére a nyugati tőké­nek. Emellett olyan feltétel- rendszert is ki kell alakíta­nunk, ami a termelői szféra felé is tereli a külföldi tő­két. Tőkeerős vállalkozások kellenének, olyanok, amelyek­hez egyúttal egy fejlett tech­nológiatranszfer is kapcso­lódna. Természetesen a gaz­daság erősítésében a kuta­tást és a fejlesztést nemhogy elhanyagolni nem szabad, de minél nagyobb mértékben szükséges bevonni. Történel­mi példák mutatják, hogy minden országban, amikor gondok voltak a gazdasággal, és az' ország ügyesen politi­zált, akkor fektették be a legtöbbet a kutatásba, a tu­dományba, a fejlesztésbe. — Köszönöm az interjúi. — benkő — Október 5-re Össze Hívtak az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Országgyű­lést az alkotmány 22. pa­ragrafusának (2) bekezdé­se alapján október 5-én (szerda) 10 órára összehívta. A Minisztertanács aiz Országgyűlés napirendjé­re javasolja: — a gazdasági társasá­gokról, valamint a vállal­kozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, — az általános forgalma adóról és a személyi jöve­i dieliemadóról szóló törvény módosítását, — a bős—nagymarosi be­ruházás helyzetéről szóló tájékoztatást, továbbá — az ügyrend-előkészítő bizottság tájékoztatóját az Országgyűlés ügyrendje korszerűsítésének állásá­ról. Miután az Országgyűlés illetékes bizottságai is megtárgyalták, az Elnöki Tanács módosította a la­kásszövetkezetekről szóló korábbi jogszabályt, továb­bá törvényerejű rendeletet hozott a letéti jegy beve­zetéséről. A továbhiáikban az El­nöki Tanács kinevezésekről határozott, bírákat men­tett fel és választott meg, és kegyelmi ügyekben dön­tött. ☆ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp Andrást 1988. szeptember 1-jei ha­tállyal művelődési minisz­tériumi államtitkárrá ki­nevezte. (MTI) Alkalmazkodás és továbblépés az agrárgazdaságban Tudományos tanácskozás a Karancsi napokon Földi Péter , Mezei üzenet” című festményének ava­tásával vette fcezdetét a Karancsi napok eseménysoro­zata pénteken, a Karancs Mgtsz ,központjában. A ]két •napon át tartó gazdag program nyitányán részt vett dr. Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a 'Politikai Főis­kola rektora és \Géczi jJános la Nógrád megyei pártbi­zottság első titkára. Az ezt követő tudományos tanács­kozás a kedvezőtlen adottság-alkalmazkodás > ma­radás gondolatkörét fogta át_ jelsőként tír. Papócsi László mezőgazdasági lés élelmezésügyi •miniszterhe­lyettes előadásában.

Next

/
Thumbnails
Contents