Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-27 / 205. szám
1988. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Töruenyteruezet a gyülekezési jogrol Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a gyülekezési jog mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa az Alkotmány 54. paragrafusának (3) bekezdésében és 64. paragrafusában foglaltak alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezésével — a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. PARAGRAFUS (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a gyülekezés szabadságát. (2) A gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a • közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint a mások jogainak és szabadságának sérelmével. 2. PARAGRAFUS(1) ,A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások' (a továbbiakban együtt: rendezvény) szervezhetők, illetőleg tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják és közös álláspontot alakíthatnak ki. (2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az .illetékes állami szervhez, gazdálkodó szervezethez, társadalmi szervezethez, vagy egyesülethez eljuttatni, amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni. 3. PARAGRAFUS A rendezvény rendjének biztosításáról a szervezők gondoskodnak. A rendezvény- rendjének biztosításában — szükség esetén — a rendőrség és egyéb illetékes állami szervek közreműködnek. 4. PARAGRAFUS A törvény hatálya nem terjed ki a) az. állatit)‘szervek, gazdálkodó szervezetek, társadabriT szervezetek és egyesületek rendel teje ssz,erű működésével kapcsolatos rendezvényekre; 'b) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre; c) az államilag bevett és elismert vallási felekezetek épületeiben szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre ; d) a kulturális rendezvényekre és a sport- eseményekre; e) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. II. FEJEZET A rendezvény szervezése és megtartása A rendezvény szervezése ,i 5. PARAGRAFUS Nem Lehet a rendezvény szervezője az a személy, akit a bíróság eltiltott a közügyektől. 6. PARAGRAFUS A Változat (1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerinti illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. ' B Változat (1) A -közterületen vagy középületben tartandó rendezvény . szervezését a rendezvény helye szerint illetékes városi, nagyközségi, községi tanács — Budapesten a Fővárosi Tanács — végrehajtó bizottsága titkárának (a továbbiakban: végrehajtó bizottság titkára) öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. (2) Ha a rendezvény több tanács (rendőrség) illetékességi területét is érinti, a bejelentés bármelyik érintett tanács végrehajtó bizottságának titkáránál (rendőrségnél)7 megtehető. 7. PARAGRAFUS (1) Nem kell előzetesen bejelenteni azoknak a rendezvényeknek a szervezését, amelyeken a résztvevők létszáma — előreláthatóan — a 200 főt nem haladja meg. (2) Nerri mentesül az előzetes bejelentés kötelezettsége alól az a rendezvény, amelynél a részvételre való felhívás tömegkommunikációs eszközök útján, plakáton vagy röplapon törtértik. 8. PARAGRAFUS A bejelentésnek tartalmaznia kell: a/ a'tervezett rendezvény időpontját, a helyszínét, illetőleg útvonalát; b a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; c a rendezvényen részt vevők várható létszámát; d a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. A rendezvény megtartása 9. PARAGRAFUS (1) Az előzetes bejelentéshez kötött rendezvény megtartását a végrehajtó bizottság titkára (rendőrség) a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított öt napon belül megtilthatja, ha az az állam biztonságát. a közbiztonságot, a közrendet a’közerkölcsöt sértheti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével járhat, továbbá ha a bejelentés a 8. paragrafusban meghatározottakat nem tartalmazza, (2) A 6. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott esetben a rendez.vény megtartását csak az a tanácsi szerv (rendőrség) tilthatja meg, amelyhez a \ bejelentés érkezett. (3) , A rendezvény megtartását megtiltó határozatot haladéktalanul közölni kell a szervezőkkel. 10. PARAGRAFUS (1) A rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat a közléstől számított három napon belül bíróság előtt megtámadható. A keresetlevélhez csatolni kell az államigazgatási szerv határozatát. (2) Ha a bíróság az államigazgatási szerv határozatát a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a bejélenést elbíráló hatóságot 24 órával, a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatni kell. 11. PARAGRAFUS A hatóság a rendezvény megtartásának feltételeként — a rendezvény résztvevőinek várható létszámához igazodóan — meghatá- • rozhatja a rendezők számát. 12. PARAGRAFUS (1) A szervező jogosult eltávolítani a rendezvényről azt, akinek magatartása a rendezvény törvényes lebonyolítását veszélyezteti. (2) Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása miatt annak törvényes lebonyolítása nem biztosítható, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. (3) A rendezvényen részt’ vevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, valamint felfegyverkezve. E rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik hivatalból jogosultak fegyverviselésre és szolgálati okból vesznek részt a rendezvényen. 13. PARAGRAFUS (1) A rendezvény résztvevőinek magatartásával' okozott kárért a károsulttal szemben a rendezvény szervezője felelős, kivéve ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse. 14. PARAGRAFUS (1) Ha az előzetes bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés vagy pedig a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül tártanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlathatja. ^ (2) Ha a gyülekezési jog gyakorlása az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sérti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a rendőrségnek a rendezvényt fel kell oszlatnia. (3) A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie. (4) A rendezvény feloszlatásának jogszerűsége a feloszlatástól számított tizenöt napon belül a bíróság előtt megtámadható. 15. PARAGRAFUS A helyi tanács a helyi körülményekre figyelemmel közegészségügyi, közlekedésbiztonsági, tűzrendészeti és honvédelmi érdekből kivételesen — rendeletben — korlátozhatja egyes közterületek és középületek gyülekezési jog gyakorlása céljából történő igénybevételét. III. FEJEZET Vegyes és zárórendelkezések Értelmező rendelkezések 16. PARAGRAFUS E törvény alkalmazásában a) az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmén olyan tevékenységet kell érteni, amely 1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra; 2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen, 3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos megkülönböztetésére irányul ; 4. háborús uszításnak minősül, vagy 5. bűncselekmény elkövetésére hív fel. b) közterület r a mindenki számára igénybe vehető, magántulajdonban nem levő terület, útvonal, út, utca. tér; c) középület: a mindenki számára nyitva álló, illetőleg a díjfizetés vagy más időszaki belépési engedély alapján bárki által igénybe vehető, épület. Zárórendelkezések 17. PARAGRAFUS (1) Ez a törvény 198............................... l'.ién lép hatályba (2) A szabálysértésekről szóló 1968 évi I. törvény a 103. paragrafus után'a következő címmet...és 103 A. paragrafussal egészül ki: Gyülekezési joggal visszaélés 103. paragrafus (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, gyűlést vagy felvonulást bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül, vagy a hatóság tiltó határozata ellenére szervez, vagy a magatartását irányítja, illetőleg a hatóság által meghatározott feltételnek nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) Bekezdésben meghatározott, szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. _______________ •> / T öruenyteruezet az egyesülési fogról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az egyesülési jog, mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa, az Alkotmány 65. paragrafusa alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel — a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. PARAGRAFUS (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja az egyesülés szabadságát. (2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével. 2. PARAGRAFUS (1) A egyesülési jog alapján az állampolgárok társadalmi szervezetet hozhatnak létre. (2) A társadalmi szervezet tömegszervezet, tömegmozgalom és egyesület formájában működhet. (3) Tömegszervezetet és tömegmozgalmat jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is létrehozhatnak. (4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá — ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik — a társadalmi szervezetek szervezeti egysége a jogi személyiséget nyilvántartásba vételével szerzi meg. 3. PARAGRAFUS (1) A törvény hatálya nem terjed ki a jogszabály alapján létesített és működő társadalmi szervezetekre, illetőleg társadalmi szervekre. A Változat (2) A politikai párt alapítására, szervezetére és működésére e törvény hatálya nem terjed ki; a politikai párt az Alkotmány rendelkezései szerint, e törvény figyelembevételével fejti ki tevékenységét. B Változat (2) A Magyar Szocialista Munkáspártra a Magyar Népköztársaság Alkotmányának rendelkezései az irányadóak. C Változat (2) E törvény rendelkezései politikai párt alapítására és nyilvántartásba vételére nem vonatkoznak; a politikai pártnak a társadalmi rendszerben elfoglalt helyére és szerepére az Alkotmány rendelkezései irányadóak. 4. PARAGRAFUS Nem kell a nyilvántartásba vételét kérni az állampolgárok olyan alkalmi közösségeinek, amelyek nem az e törvényben meghatározott szervezeti rend szerint működnek (nincsenek ügyintézői és képviseleti szervei, nincs szervezeti és működési szabályzata), nincs tagsága, illetőleg tevékenységét nem meghatározott cél érdekében fejti ki vagy működése nem rendszeres. A társadalmi szervezet 5. PARAGRAFUS (1) A társadalmi szervezet az állampolgárok önkéntesen létrehozott olyan önkormányzattal rendelkező szervezete, amely a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott célra alakul — a tömegmozgalom kivételevei — nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. 12) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alakítható, amit törvény nem tilt. 6. PARAGRAFUS (1) A társadalmi szervezet alakításához az szükséges, hogy tömegszervezet és tömeg- mozgalom esetén legalább ezer. egyesület esetén legalább tíz alapító tag a szervezet megalakításának 'szándékát kimondja, szervezeti és működési szabályzatát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. A Változat (2) A megalakulás feltétele, hogy a társadalmi szervezetet a bíróság nyilvántartásba vegye. B Változat (2) A megalakulás feltétele, hogy a tömegszervezetet, illetőleg a tömegmozgalmat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, országos egyesületet a Belügyminisztérium helyi vagy területi egyesületet a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága nyilvántartásba vegye. (3) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben igazolni kell az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását. A kérelemhez csatolni kell a társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatát. (4) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg. ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A szervezeti és működési szabályzat 7. PARAGRAFUS (1) A társadalmi szervezet a tagok érdekében, szervezeti és' működési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A Szervezeti és működési szabályzat az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. (2) A társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatában a/ rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint a szervezeti rendről; b' rendelkezni lehet bizottságok, csoportok, szakosztályok, egyéb szervezeti egységek szervezéséről, ezek jogi személyiségéről, valamint a szövetséghez tartozásról is. (3) A társadalmi szervezet elnevezése és célja — az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül — nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki.
