Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-25 / 203. szám
Ae adószakértő válaszai A fordítói díj adóköteles Külföldi lapokból (megrendelésre szakszöveget fordítunk. Jelen esetben egy tudományos kísérlethez való szöveget „honosítunk”. A fordításért felszámított árbevételünket tekinthetjük-e tudományos kutatási és kísérleti fejlesztést szolgáló tevékenységnek és így az áfa-mentes? (Szakszövegfordítás jelige.) Nem. Az általános, vagy szakszöveg fordítása — KSjH-vaíl történt egyeztetés ailapján, — a 71,2 SZTJ-szám alá tartozik és ezért 25 százalékos áfa-köteles. A tévé-- kenvséget nem lehet a 922 SZTJ alá besorolni. A fordítói munka statisztikai besorolása szempontjából az nem bír jelentőséggel, hogy tudiományoskutafás-jellegű szöveget fordítanak-e vagy általános jellegűt. Szolgáltatást végző kisiparos vagyok. Tevékenységemet szeretném kiegészíteni ortopéd cipő készítésével és javításával. Tanulmányoztam a jogszabályt és úgy vélem, 'hogy n gyógyászati segédeszközök csoportjába lehetne ezt besorolni és így az áfa kulcsa nullaszázalék. Kérem segítsen: jól értelmezem-e? (B. I.) Sajnos, nem. Az ortopéd cipő készítése nem tartozik a gyógyászati segédeszközök csoportjába, mivel1 az ITJ a lábbeli termékeknél említi. Bár a csoportból (68—1- ből) kiemeli az ortopéd cipőt és az áfa-kulcsát nulla- százailékban határozza meg. Ugyanígy a javítás sem sorolható a gyógyászati eszközök csoportjába. A tevékenység az SZTJ 101—23— 05 csoportba tartozik és 15 százalékos áfa-kulcs alá tartozik. Áfa szempontjából mit kell köztisztasági tevékenységnek tekinteni? (Községi tanács) A KSH Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékének 714—2 Város- és Községgazdálkodási Szolgáltatások alosztályába sorolt tevékenységet kell tekinteni. Ezen belüli több főcsoportot ég csoportot ad meg a nomenklatúra. Javaslom a KSH Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékének tanulmányozását, ami egyértelmű eligazításit ad. Lakást építettünk idegen kivitelezővel. A kivitelező a részszámlában áfá-t számolt fel. }VIíveI a lakások nulla- kulcsosak, a kivitelező miért számolta fel az áfá-t, s hogyan igényelhetem vissza tőle? (Községi tanács.) Az általános forgalmi adóról szóló, 1987. évi V. törvény 2. számú mellékletében az építmények közül csak a kész lakás értékesítésére állapít meg nullla- kullcsot, részszámlázásnál — mivel nem kész lakást számláztak — 25 százalék forgalmi adót kell felszámítani. Ha a végszámla nulla (mert kész lakás értékesítéséről készül), akkor a végszámlában kell sztornírozni a részszámlában feltüntetett (és fizetett) 25 százalék forgalmi adót, mégpedig úgy. hogy az adóval növelt utolsó részszámla és a nullákulccsal számlázott végszámla különbségét kell pénzügyileg rendezni. Valószínű azonban, hogy a tanács nem értékesítésre építi a lakást (tanácsi tulajdon marad), hanem egy beruházás megvalósításáról van csak szó, s ebben az esetben a lakásépítés nem is nullakulcsos. A beruházás után felszámított áfát-t csak az álta.lános szabályok szerint igényelhetik az adóhatóságtól vissza, ami 1988- ban 20 százalék. EMASZ-teruek az éti végéig Hálózatszerelés 40 millióért 1 A harmadik negyedév csúcsidőszakot jelent az áramszolgáltató vállalatok tevékenységében hiszen kültéri hálózatszerelést novembertől áprilisig már nem végezhetnek a szigetelt vezetékek hidegérzék any sége. s nem utolsósorban a dolgozók .kímélése ' miatt. Az ÉMÁSZ salgótarjáni üzem- igazgatósága költségelosztásából is látszik, hogy a nyárutó adja a legtöbb munkát; a második fél évre betervezett 37,3 millió forintból 20,4 millió forint jut erre az időszakra. Legjelentősebb feladatuk a megyeszékhelyen alakult ki az új 21-es út építése kapcsán. A mai sétány alatt húzódó 10 és 0,4 kilovoltos vezetékhálózatot kell kiváltaniuk és a leendő járda alá fektetniük. A várhatóan szeptember elején induló kábeláthelyezés értéke megközelítőleg hat és fél millió forintot képvisel költségvetésükből. Ugyancsak Salgótarjánhoz kötődő teendőjük a Pécskö út végében épülő sorházak energiával való ellátása, "melyből idén á vezetékfektetés és a transzformátortelepítés valósul meg. Ehhez kötődik az utca végében a közvilágítás kiépítése, összesen 1,8 millió forintért. Baglyason az Erkel Ferenc úton ezekben a napokban fejezték be a 0.4 kilovoltos hálózat kiépítését, egy leendő lakótelep energiaellátásának biztosítása érdekében. Bátonyterenyén a nyár folyamán — saját forrásból — rekonstrukciót hajtottak végre a Népköztársaság és az ötéves terv utcák térségében. mintegy 1,2 millió forintért. Emellett tanácsi megrendelésre a közvilágítás javítására is futotta erejükből, félmillióért. Ugyancsak Bátonyterenyén, a Ma- conka felé vezető út egyik jelentős csomópontjában kábel- kiváltásra került sor, az út" rendezés miatt. Ennek az értéke elérte a másfél millió forintot. A Mátra-lakótelepen a 8_as és 9-es jelű épületek villamos energiával történő ellátása ezekben a napokban fejeződik be. A térségnél maradva Szorospatakon is megteremtették szerelőik az idegenforgalmi bázis egyik . alapfeltételét: a villamosenergia-ellátást. megközelítőleg 4 millió forint ráfordítással. Balassagyarmaton a feladatok közül kiemelkedik a művelődési és oktatási központ és a Mikszáth Kálmán úti lakótelep villamos betáplálása. a hálózat korszerűsítése. 2,2 millió forint költséggel. Fenntartási területükön kívül Sírokon vállaltak ezenkívül munkát a Mátra- vidéki Fémművek részére. A lakosság.által is leginkább érzékelhető közvilágítás javítására év végéig 2.9 . millió forintot áldoz az ÉMÁSZ megyénkben, tanácsi megrendelésre. a következő településeken : Alsó- és Felsőtold, Ecseg. Csécse. Kozárd, Palotáshalom Szurdokpüspöki Pásztó és Érsekvadkert. Mezőgazdasági export Mibe kerül a dollár? A hazai ellátáson felül évente 34—44 milliárd forint értékű a nyers és a feldolgozott állati termékek exportja. A nyolcvanas évekre kiterjedő részletes vizsgálataik eredménye szerint az abrakfogyasztó állattenyésztési ágazatokkal a búzához képest jelentős többletdeviza- inozam érhető el. A pecse- ínyebárány és a vágómarha viszont csökkenti a növény- termesztéssel elérhető devizahozamot. A magyar exportár alapján számított mutatók szerint az export háromnegyedét adó broilercsirkével egy hektár szántóterületen 1 5—1,8-szor több nettó dollárt lehet megtermelni. mint a sertéshússal és -az élő sertéssel. Pedig a baromfiágazaton belül a (broilercsirke nem is számít ia legjobb exportcikkeknek, például a pecsenyeliba egy hektár szántóterületen több mint kétszer annyi devizát hoz. Az ágazatok versenyhelyzetét az egy nettó dollár megtermeléséhez tartósan lekötött eszközigény nagysága is módosíthatja. Legalacsonyabb fajlagos eszközigény- nyel a csirke hozza a devizát. Ezt követi az élő sertés. a vágómarha, a pecse- nyebárány. A tapasztalatok szerint a jövedelmezőség önmagában nem határozza meg a fejlesztési irányokat. A broilercsirke jövedelmezősége például 1985-ben fele volt a tejtermelés jövedelmezőségének. Az előbbit mégis fejlesztik, a tehenészeteket pedig, ahol tehetik, felszámolják. Á gazgazdaságok fejlesztési döntéseit elsődlegesen az motiválja. hogy a szántóterület jövedelemtermeléséhez a kérdéses ágazat jövedelmezősége hogyan viszonyul. Ennek alapján az agrár- gazdasági kutatóintézet számításai szerint a fajlagos eszközigényesség rangsorában utolsó helyen álló tojás itt az első helyen áll. Az egy hektár szántón termesztett gabonához viszonyított többletjövedelemben ezt követi a sertéshizlalás, a tejtermelés, a pecsenyepuilyka-, a broilercsirke-nevelés. végül a húsliba (tollal együtt). A többi ágazat — sorban: a vágómarha, a pecsenyekacsa, a pecsenyeliba, a hízott liba (májjal együtt), valamint a vágójuh — főként ■magas takarmányfelhasználásuk és viszonylag rossz árpozíciójuk miatt csökkenti az egy hektár terület növény- termesztéssel szerezhető jövedelmét. Foglalkoztatáspolitika — ahogyan a Hálálok látják Mit javasol a KISZ? Az elhelyezkedési lehetőségek csökkenése és a pályakezdés egyre mostohábbá váló körülményei késztették a KISZ Nóg- rád Megyei Bizottságát arra, \hogy állást foglaljon a foglalkoztatáspolitika kérdéseiben, s álláspontját ismertesse a Nógrád Megyei Tanáccsal és az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságával. Az állásfoglalás kialakításához először is tisztánlátásra volt szükség. A testület tagjai a megyei tanács, a munkaerő-szolgálati iroda és vállalatok munkaügyi szakembereinek összefoglaló jelentéséből kaptak átfogó helyzetképet. A megyében egyszerre van jelen munkaerőhiány és -fölösleg. A vállalatok ma a gépipari, építőipari, könnyűipari és mezőgazdasági szakképzett munkaerőt keresik. Hegesztők, gépi forgácsolók, villanyszerelők, varrónők, kőművesek vagy ácsok esetleg több ajánlat közül is válogathatnak, míg segédmunkásokat, szakképzetleneket alig keresnek a vállalatok. Évente 2300—2400 pályakezdő fiatal áll munkába. Közülük minden negyedik szakképzetlen. A munkáltatók részéről felére csökkent a kereslet az általános iskolát végzettek iránt. Ebben az is szerepet játszott, hogy a különféle jogszabályok több munkakörben is tiltják alkalmazásukat. A szakmunkásképzőt végzettek elhelyezkedési esélyei a legjobbak. A szakközépiskolát végzett fiataloknak elsősorban fizikai munkahelyeket tudnak felajánlani, de a közgazdasági és egészségügyi szakközépiskolában végzettek sokszor már nép tudnak képzettségüknek megfelelően elhelyezkedni. A felsőfokú végzettségűek iránti kereslet minden évben kielégítetlen marad. Az érettségizettek sokszor betanított, vagy segédmunkát jelentő állást kényszerülnek elfogadni — kedvezőtlen munkakörülményekkel és nehéz fizikai igénybevétellel. A megyei KISZ-bizottság állásfoglalását Méhes András, a bizottság titkára ismertette: — Arra számítunk, hogy a közeljövőben nem javul jelentősen a gazdasági helyzet. A termékszerkezet- és technológiaváltás kezdeti eredményeit csak öt-tíz év múlva lehet érezni, A gazdaságtalan termelés felszámolásának velejárója a munkaerő- mozgás és a létszámleépítés. A KISZ azonban nem támogatja azt a vállalati magatartást, amely a létszámleépítést kizárólag a felvétel korlátozásával oldja meg. Elengedhetetlennek tartjuk a pályakezdők számára végzettségüknek megfelelő munkahelyek' biztosítását, illetve az átképzésben, továbbképzésben való részvételi lehetőség megteremtését. (Részlet az összefoglaló jelentésből : f A mai oktatás a termelés hagyományos struktúráját szolgálja. A szakmunkásképzésben túlzott a specializálódás, az pgy szakmára orientálódás. A szakközépiskolák tanulói a gyakorlatban nem érik el a kívánt szintet, ezért a vállalatok nem szakmunkák, hanem betanított munkák végzésére alkalmazzák őket. A betöltetlen irodai, munkahelyek száma minimális.) • — Elsősorban tudatformáló tevékenységet kell kifejtenie a mozgalomnak — folytatta Méhes András. — A gimnazistáknak tudniuk kell, hogy ha nem veszik fel őket, már nem jut nekik íróasztal. Ezek a fiatalok Salgótarjánban műszerésznek tanulhatnak tovább. A lehetőséget nagyon jónak tartjuk, de sokkalta több ilyen kezdeményezésre lenne szükség. A kétnyelvű képzés mellett újabb lehetőség rejlik az informatikai, számítástechnikai fakultációkban, melyeket szociális képzéssel is bővíteni lehetne, ( s az érettségizettek mondjuk házi gondozóként dolgozhatnának. — Sokak szerint abszurd helyzet, hogy az írni, olvasni, számolni is alig tudó nyolcadikos gyerekeknek előbb-utóbb a fejlett elektronikával irányított gépeken kell dolgozniuk... A KISZ szerint milyen irányban kellene továbbfejleszteni oktatási rendszerünket? — Egyfajta szakcsoportos képzést képzeltünk el, ahol az általános tudnivalók mellett bizonyos szakmai ismereteket is elsajátítanának a tanulók. S azután, hogy ki meddig tanul tovább, úgy lesz az illető betanított munkás, gépi forgácsoló vagy gépészmérnök. Olyan alapképzést • javaslunk tehát, ami egyaránt lehetőséget nyújt szakmunkás-bizonyítvány és diploma megszerzésére, ki- nek-kinek képességei és elképzelései szerint. A képzésnek ez a fajtája megkönnyítené a rokonszakmák elsajátítását is. (Részlet az összefoglaló jelentésből: — A területi mobilitás alapvető formája az ingázás. A viteldíjak emelése, a vállalati hozzájárulás csökkentése, a munkaerő-kereslet szűkülése ' következtében csökkent az ingázó fiatalok száma. Pásztó és Rétság környékén jellemző a megyéből kifelé irányuló ingázás, mivel a fiatalok a környéken nem találnak szakképzettségüknek megfelelő munkahelyet. Szabad idejük, jövedelemkiegészítő tevékenységre fordítható idejük jelentősen csökkent.) — Nógrád megyéből tizenötezren ingáznak kifelé. Befelé alig kétezren — ismertette a megyei KlSZ-bizott- ság titkára. — Nem szabad azonban azokról sem megfeledkeznünk, akik a megyehatáron túl dolgoznak, de munkahelyüket valamilyen okból megszüntethetik. — Az elmaradott helyzetű térségekben tehát munkalehetőséget kell teremteni — Így van. A közhasznú munkavégzés iránt idáig nagyon csekély, érdeklődés mutatkozott. Javaslataink között állandó munkahely létesítése szerepelt. — Kiemelne néhányat e javaslatok közül? — Az állami intézményeket arra kértük, hogy kísérjék figyelemmel a termékszerkezet-váltást. A várható folyamatokra előkészülve a megyei tanács készítsen foglalkoztatáspolitikai koncepciót. Elképzeléseink között szerepel a fakultációs képzés továbbfejlesztése, a két tannyelvű oktatás minél több helyen való bevezetése és a gimnazisták szakmai továbbképzése. A Munkaügyi és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetnek a társintézményekkel való együttműködést tanácsoltuk, hiszen a környék munkaerő-kínálatáról és -keresletéről szinte naprakész információval kell rendelkezniük. Azt is el szeretnénk érni, ha a gazdálkodó egységek a teljesítmény és nem az életkor alapján ítéljék meg dolgozóikat. — S 'mit vállal az ifjúsági szervezet? — A foglalkoztatáspolitika kérdéseit figyelemmel kísérjük, folyamatosan áttekintjük a pályakezdőknek felkínált állások számát és összetételét, s észrevételeinket az illetékes szerveknek jelezzük. Ha szükséges, kezdeményezzük az oktatási keretszámok módosítását. Rendszeresen fórumot szervezünk, ahol az elhelyezkedés előtt állók, a pályakezdők és a gazdasági és társadalmi szervek vezetői cserélhetik ki véleményüket. Technikai appará- tunkat, létesitményeinket felajánljuk az átképzések, tanfolyamok lebonyolításához — mondotta befejezésül Méhes András, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának titkára. Romhányi Tamás Telek Attila az ötszögletű ablakkal, „birkózik” Munkába állnak a fiatalok A NÁÉV asztalosüzemében augusztustól dolgozik Antal Róbert és Telek Attila idén végzett asztalos szakmunkás. Már az első napokban is szaktudásuknak megfelelő komoly munkát kaptak, hiszen a kollektíva tagjaként mások az elvárások, mint tanulóként. Antal Róbert a vállalat ösztöndíjasaként került az üzembe. bp —*
