Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-24 / 202. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. . . TELEXEN ÉRKEZETT. MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Eco-mix 9.00: Napközben 11.00: Társalgó 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidő­ben 14.10: A magyar nyelv száza­dai 14.25: Operaslágerek 15.00: A Népzenei Hangos Újság melléklete 16.05: Szívesen hallgattuk 17.00: Mi van a kosárban? 17.30: Fél óra. népzene 19.15: Barbárok 19.55: örökzöld dallamok 20.30: Háttérbeszélgetés 21.00: Leonard Bernstein 70 . éves 22.00: Hírvilág 22.30: A digitális technikától a fotonizációig 22.50: Operaest 23.35: Zongorán közreműködik a szerző PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Napraforgó 9.05: Idősebbek hullám­hosszán 9.50: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: Nótamuzsika 13.05: Gyermekeknek: Szegény Dzsoni és Arnika 13.37: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel 14.00: Iránytű 15.05: Zenerulett 17.05: Intimlista 17.30: ötödik sebesség Csak URH-n: 18.30: Garázs Csak középhullámon: 18.00: Körkapcsolás bajrtoki labdarúgó-mérkőzé­sekről 19.05: Albumajánlat 20.00: Életem filmje . . . Köszöntjük a 70 éves Benkő Gyula színmű­vészt 20.30: Közvetítés a Bp. Hon­véd—Rába ETO és az MTK-VM—PMSC baj­noki labdarúgó-mérkő­zésről 21.05: Csintamánok és mada­rak 21.40: Közkívánatra! 23.10: Böngészde a zenei antikváriumban BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Emilio Traverso és Luisella Gina'nni hang­versenye 10.20: Zenekari muzsika 11.59: Rahmanyinov: Aljeko 13.05: Visszaszámlálás, sláge­rek története — 1966. 14.00: Romantikus kórus­muzsika 14.25: Rádiószínház 15*05: Durkó Zsolt műveiből 15.47: Zenekari muzsika 16.50: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 18.00: Peter Dvorsky opera­áriákat énekel 18.30: V materinskom jazyku 19.05: Külföldi tudósoké a szó 19.20: Felejthetetlen hang­versenyek 21.00: A zene és térkép 21.37: Bach: Jesu, meine Freude — motetta BWV. 227. 22.00: Zenetörténeti értéktár 22.45: őszi vadászat MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. —17.30: Műsorismertetés, hírek, idő­járás. — 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Aratási mérleg Észak-Ma- gyarországon. — Kisiparosok nagy gondokkal.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágos­ton. — 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — Reklám. — 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegy­zete. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. ( \ MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Szünidei matiné Csak gyerekeknek _ 9.40: A Korall-sziget Ausztrál kalandfilm­sorozat — IX/6. rész 10.05: Korzikai testvérek Amerikai tévéfilm 11.40: Képújság 16.25: Hírek 16.30: RTV-közönségszolgálat ‘ ? 16.35: Útravaló 17.05: Front kegyelem nélkül NDK-tévéfilmsorozat XIII/8. rész: Tűzgolyó­akció 18.00: Ki mit tud? Amatőrfilm- és videó­kategória 18.15: Álljunk meg egy szóra! 18.25: Reklám 18.35: Tévétorna 18.40: Cim-cim 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Ki mit tud? V. elődöntő 22.35: Híradó 3. 2. MŰSOR: 18.30: Képújság 18.35: Nachrichten 18.40: Videovariációk 19.00: Ábrahám gyermekei Paul Jacques Callebaut és Nicole Saey sorozata XIII/8. rész: Egy bibliai szekta: A szamaritá­nusok. .Belga filmsorozat 19.30: A szomszéd szemével Finnországban 20.00: Képújság 20.05: Amire nincs orvosság Jugoszláv tévékomédia 21.10: Híradó 2. 21.25: Fiatal Művészek Stúdiója (FF) „Lordok háza” Dokumentumfilm 22.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Kicsinyek műsora 9.35: Román film. (Ism.) 11.10: Cseh film. (Ism.) 16.45: A nap percei 16.55: A dermatológiáról — sorozat 17.25: A szocialista országok életéből 17.50: Dokumentumműsor 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: NDK útirajzi sorozat 20.25: Jenny — norvég tv-film ! 1. rész 21.40: Dokumentumfilm Afrika természetéről 22.30: NSZK zenés film (diszkó) 2. MŰSOR: 19.30: Híradó 20.05: Kísértés — NDK-tévé- filmsorozat 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Dusán Jurkovic — portréfilm / MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Éljen Szervád Szí- \ nes magyar bábfilm. Három- j negyed 6-tól: Zsivágó doktor j I—II. Színes amerikai film. — Kamara: A harmadik fo­kozat (16). Színes NSZK-beli film. —* Kertmozi: Csók, anyu! Színes magyar film.— I Balassagyarmati Madách: Az ördög jobb és bal keze. Szí- I nes, szinkronizált olasz wes- i tern. — Bátonyterenyei Bá­nyász: Gyilkosság a sötétben. £ Színes dán krimi Sune Lund- j Sorensen rendezésében. — I Bátonyterenyei Petőfi: Sző- j kevényvonat (16). Színes film í Andr-ej Koncsalovszkij rende- f zésében. — Pásztói Mátra: Fél 6-tól: Híd a Kwai-folyón I—II. Színes, látványos, szink- i ronizált angol történelmi film. I Országos rocktalálkozó Orosházán, a Petőfi Mű­velődési Központban augusz­tus 27-én, szombaton ren­dezik meg a 2. országos rocktalálkozót. Az amatőr zenekarok országos talál­kozóján 23 vidéki együttes vesz részt'. A hazai mű­kedvelő rockzenészek szom­bati orosházi hangversenye reggeltől estig tart; a 2. országos rocktalálkozó a művelődési központ szín­háztermében este gálával zárul. Pót jelentkezés a dolgozók közép­iskolájában A napokban kezdődött meg a pótjelentkezés a sal­gótarjáni dolgozók közép­iskolájában. Azok, akik munkájuk mellett ’ vállal­ják a tanulás nehézségeit is, gimnáziumba, szakmun­kások . szakközépiskolájá­ba, közgazdasági szakközép­iskolába, kereskedelmi, va­lamint vendéglátóipari szak­középiskolába iratkozhatnak be., A kereskedelmi és a vendéglátóipari szakközép- iskola érettségivel rendel­kezők számára kétéves ki­egészítő képzést i’s indít. Idáig a legnagyobb érdek­lődés — több, mint százan jelentkeztek — a szakmun­kások szakközépiskolája iránt van. A vártnál ke­vesebb a jelentkező a ke­reskedelmi szakközépisko­lába és ennek kétéves ki­egészítő tagozatára. A pót- jelentkezéséket még szep­tember másodikéig fogad­ják el. A., tanév, akárcsak a nappali tagozatokon, szep­tember első hétfőjén kez­dődik. Legyen bármilyen rutin­ja az együttesnek a kül­földi szerepléseket illetően — mint jelen esetben a Nóg­rád táncegyüttesnek —, nem kis izgalmat vált ki egy olyan országban való ven­dégszereplés lehetősége, ahol alig-alig fordulnak meg a magyar kultúra követei, vi­szont sok magyar szárma­zású várja, hogy például ha­zai táncokat lásson. Az ebből fakadó szorongás érződött a salgótarjáni együt­tesen is indulás előtt, ám már' az első, propagandiszti- kus fellépés sikere feloldot­ta a görcsöket. Pedig, szinte emberfeletti megpróbáltatás volt minden mozdulat a tán­cosok számára a közel negy­venfokos hőségben, a majd­nem százszázalékos páratar­talmú levegőben. A helyszín Izrael egyik legnagyobb városa, Haifa volt, itt rendezték meg a he­lyiek és a CIOFF (a Nemzet­közi Néptánc Szövetség) a 7. nemzetközi néptáncfeszti­vált július 28—augusztus 7. között. Magyar együttes elő­ször vett részt e rendezvé­nyen. Mint Shamuel Bialik, a fesztivál igazgatója elmond­ta, nem kis erőfeszítésébe került, míg sikerült elérni, hogy magyar együttes szeie- peljen Haifában. De megér­te! A Nógrád táncegyüttes Franciaország, Puerto Rico, Lengyelország, Spanyolor­szág, Görögország, Jugoszlá­via, Hollandia, Argentína, Olaszország táncosai mellett próbálta meghódítani az iz­raeli közönséget. Talán min­denki arra számított, hogy el­sősorban az Izraelben élő 300 ezer magyar számára jelent valamiféle nosztalgikus él­ményt a mieink műsora. De ugyanolyan erővel tapsolt minden néző, származzon a világ száz országának bárme­lyikéből. Hallatlanul megkönnyítette Hangszóró mellett Ki beszél itt vonatokról? Románia Szocialista Köz­társaság nemzeti ünnepének (kései, hétfő. 22 óra 39 perc) előestéjén a Bartók rádió mutatta be a Ki beszél itt vonatokról című tragikomé­diát. Az író (költő) Marin Sorescu az abszurd egyik jeles képviselője, a darab ,jellegzetesen közép-európai atmoszférát sejtet” s éppen mert abszurd nincs (nem is lehet) igazi cselekménye. Ez­zel tehát nincs gond. Sőt. Az ilyesmi alkalmas igazán mindenfele „üzenet” közve­títésére. ☆ Néhányan beszélnek órá­ról, időről, madarakról, sza­bad helyekről, kofferról, sőt. kofferokról, utazásról, járványról — s filozófiáról filozofálgatnak. Mindennek (ha akarom) , háttere” van, „mögöttes atmoszférája” rö­viden. A vonat nem vonat, a haladás helybenjárás (sem) ,.oz ifjúság ülhet még ele­get” — jellegű mondaniva­lót bizonyos rpai kifinomult­ságokkal még élvezni is le­het. Ilyenkor az abszurd megszűnik abszurdnak len­ni, konkréttá válik, győz a költészet. Fő a gesztus azon­ban. Az alkalom ünnepi (augusztus 23. Románia nem­zeti ünnepe, olyan, mint a mi április negyedikénk, a románok önmagukat is ün­nepük a felszabadításra em­lékezve). s hogy ehhez éppen Sorescu illik? ezt nem tud­hatom. mert az abszurdról amúgy is ‘ kevesen tudnak igazán sokat. Amiként — még romániai tartózkodása idején, néhány évvel ezelőtt — maga a rendező. ,a feltehetően idő­közben idetelepült Seprődi Kiss Attila a rendezés meg­tanulhatóságáról is véleke­dett gy korabeli (1982) in­terjúban. Világlátás és filo­zófia, közép-európaiság és homály, életérzés és mind a többi megtanulhatatlanság jött. ahogy jött ünnepi üze­netként által a hangszórón. A színészek kiválóan hangsú­lyoztak, a technika és a sok effefct sokat segített a meg­jelenítésben. a darab egé­szen elsőrangú volt. Seprődi Kiss. aki amúgy Sepsziszent- györgyben született (1941) á filozófiához is vonzódva szebeni diákévei alatt meg­tanult németül (ez pozití­vum), s apja után vallotta „az erdélyi embernek az anyanyelvén ikívül a másik két itt élő nép nyelvét is kötelessége megtanulni”. Az ,.itt” természetesen még az ,jott”-at jelentette. Románul is jól tudhatott már ott. hi­szen színészi - diplomája '(Marosvásárhely) mellé Bu­karestben szerzett rendező­it. s kapott nagydíjat Sep- siben a második nemzetisé­gi színház kollokviumon, Csíki László (ő is áttelepült közben) A nagyapa látni akar benneteket című darab­jának rendezéséért. Rende­zett sok mást is. Sütő And" rás-drámát például (Szuzai mennyegző), miközben drá­kói elveket vallott a tehet­ségtelen színészek elcsapa- tásáról. De most nem volt (lesz) szó ilyesmiről. ☆ A művet kellő sejtelmes- ség és keménység, sőt, kép­szerűség jellemezte ebben az előadásban, ami nem mond­ákat ellent semminek, ha igazi abszurdról van szó. Mindenféle feleslegesnek tűnő ünnepélyesség nélkül. Hát. csak gratulálni tudok mindezekért. Az írónak meg­késve ezért a mondatért \,,van egyáltalán olyan tár­sadalom, amelyik megtűri az ébren álmodókat...?” A va­lóság? A vonat. (T. Pataki) A politikai irodalom iránt érdeklődők az idei év eltelt időszakában mintegy kettőmillió-három­százezer forint értékbep vá­sároltak olvasnivalót a Kossuth Könyvkiadó Nóg­rád megyei kirendeltségé­től. A keresett kiadványok között szerepelt — többek között — Ruffy Péter Ma­gyar ereklyék, magyar jel­képek, Ancsel Éva 194 be­kezdés az emberről, Leilin Aforizmák című knűve, va­lamint a Nők Magazinja sorozat kötetei. (Fotó: Bábel L.) Nógrádi táncosok sikere Izraelben a csoport helyzetét, hogy két magyar származású fiatal­embert kapott kísérőül. És kísérte állandóan a csopor­tokat sok-sok fegyveres őr, akiknek jelenlétét, ismerve Izrael helyzetét, mindenki megértette. Az első fellépés Haifa egyik bevásárlóközpontjának előterében volt, itt „csupán” annyi néző volt, ahány a körülbelül 500 négyzetméter­re összepréselődhetett. Mert bizony a többi helyszínen legalább kétezren voltak kí­váncsiak a tíz ország tánco­saira, de a haifai sportcsar­nokban legalább 30 ezren tapsoltak a megnyitó- és zá­róünnepségen. Az egyik legérdekesebb és legfárasztóbb program az volt, amikor Haifa egyirí ut­cáját több kilométeren le­zárták, és a járdán úgy száz­ezernyi helybéli hatalmas ovációval fogadta a felvonu­lást, s a 400 táncos műsorát a tíz alkalmi színpadon, az­az az utca betonján. Bár Haifa volt a fesztivál központja, az együttesek más városokban is szerepeltek, így például Jeruzsálemben, Názáretben, Nahariyaban, Ze- fatban is, sőt nyolc kibuc ha­talmas, Haifa közeli színhá­zában is. Természetesen, bár kicsit szűk lehetőségekkel a biztonság okából, a bibliai városok emlékeit is volt idő megnézni, fürödhettek a Ge- nezáreti-tóban és a Földközi­tengerben. Nem csupán a párás leve­gő, a nagy meleg fárasztotta a táncos lábakat, de az is, hogy éppen az említettek mi­att későn kezdődtek az elő­adások, s a sok-sok utazás után többnyire hajnalban ke­veredett haza a társaság a Haifa külvárosában lévő, hegytetőn épült Qiryat ha technionba, azaz az egyetem- városba. És még ekkor sem gzűnt meg az élet, ekkor kez­dődtek a minden fesztiválra jellemző különprogramok, az ismerkedések, a tánchá- / zak. Rendkívül nehéz megfo­galmazni a tíz nap megany- nyi élményét, gondját és si­kerét alig pár nappal a fesz­tivál után is. Ez a különle­ges ország lenyűgöző, ugyan­akkor ellentmondásokkal te­li, sok dolog, történés szin­te érthetetlen is az idegen­nek. Az állandó feszültség, készenlét mellett nem hiány­zik az ottaniakból a barát- kozásra való hajlam, s ha tetszik valami őszintén ki­nyilvánítják örömüket. Az óriási tapsokból ami is következtethetünk, hogy a . magyar táncosokat a szívük­be fogadták. S ez nem csak a mi elfogultságunkból, vagy a „mi úgy éreztük” maga­tartásunkból fakad. Bizonyít­ja, bizonyította ezt Izrael külügyminisztere, Simon Pe- resz is, aki a záróünnepség előtt az öltözőben megláto­gatta a Nógrád táncegyüttest — csakis őket —, s a beszél­getés közben elmondta ta­pasztalatait: „Önök megbo­londították a várost, minden­ki magukról beszél!” Talán az is jelent valamit, hogy a külügyminiszter csak a ma­gyarok műsorát várta meg, s távozott a nézőtérről. Minden fesztivál legna,- gyobb baja, hogy egyszer vé­get ér. Bialik úr, a fesztivál igazgatója, a Nógrád tánc- együttestől való búcsúzáskor szellemesen meg is kérdez­te: „Ha jól érezték magukat, miért mennek haza, ha még nem érzik jól. magukat, ak­kor hova sietnek?” Természe­tesen haza. Már csak azért is, mert a fesztivál ideje alatt a tarjáni együttes meg­hívást kapott a görögöktől a jövő évi görögországi nép­táncfesztiválra, s erre ké­szülni kell. A többi ok meg magától érthető. —őd— A nógrádi láncolok magukkal ragadták a közönséget a Közel-Keleten is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents