Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-18 / 197. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Tükörképek 9.00: Napközben 11.00: A Szabó család 11.27: Üt a láthatatlan házhoz 12.45: Válaszolunk hallgató­inknak: 13.00: Klasszikusok délidőben 14.00: „Nézd, öregem . . Csákányi Lászlóval új lémezéről beszélget Meixner Mihály 14.30: Hegedűvirtuózok felvé­teleiből 15.00: Szóról szóra 16.05: Szívesen hallgattuk 17.11: Nóták 17.30: örökzöld dallamok 19.38: Mesterségem, te gyö­nyörű 20.35: A franciák az 1789-es forradalmunkról 20^55: Andres Segovia gitá­rozik 21.09: Mi a titka? 22.00: Hírvilág 22.30: Chopin-keringők 23.00: Évszázadok muzsikája 9.15: Szünidei matiné: Fókusz 9.50: A Korall-sziget. Ausztrál kalandfilmsorozat — IX/4 rész (ism.) 10.15: A láthatatlan nyomozó Amerikai tévéfilmsoro­zat 11.00: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Hármas csatorna VlI/7. rész: „Töltsd az idődet, magától csak múlik” 17.30: Telesport 17.55: Reklám 18.00: Üj Reflektor magazin 18.45: Reklám 18.55: Tévétorna 19.00: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Derrick. NSZK bűnügyi tévéfilmsorozat Az osztályelső 21.05: Üj hullám 21.50: Juhász Ferenc 60 éves 22.30: Híradó 3. PETŐFI RÁDIÓ: 2. MŰSOR: 8.05: Napraforgó 9.05: Operettkedvelőknek 10.00: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: A népművészet mesterei 13.05: Gyermekeknek: A Tenkes kapitánya 14.00: Zenei műsor 14.30: Térzene a Halászbástya előtt 15.05: Névforduló 15.20: Filmzene 15.40: Lelátó 16.20: A Rock gyermekei klubja 17.05: Szerencsecsütörtök 19.05: A Poptarisznya dalaiból 20.00: Kérted — hallgathatod! 20.25: Slágerlista 21.05: Csintamánok és mada­rak 21.31: Bojtor Imre nótákat énekel 21.50: Kabarécsütörtök 23.10: Mike Oldfield összes felvétele. XX/6. rész 23.53: Steve Kujala dzsessz- együttese játszik BARTÓK RÁDIÓ: 18.25: Képújság 18.35: Féltestvérek — francia tévéfilmsorozat IV/1. 19.30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzeti­ségi műsora 20.00: Képújság 20.05: Antenna A Híradó világa — Világ­híradó (ism.) 20.55: ...bubik, királyok, dámák... 21.25: Híradó 2. 21.40: Reklám 2i.45: Falusi Rómeó és Júlia Svájci film (1941.) (FF.) 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Doktor Burda kísér­tése — tévéjáték 20.20: Dokumentumműsor 21.15: Dalok a képernyőről 21.35: Autósok, motorosok magazinja 22.15: Komolyzenei koncert 9.08: Orosz szerzők műveiből 10.21: Kamarazene 11.25: XII. országos kamara- zenekari fesztivál Veszp­rémben. III; 3. rész 12.03: Lohengrin 13.05: A heavy metal kedve­lőinek 14.00: A Clement Jannequin együttes Jannequin- chansonokat énekel 14.27: Operaházi portrék 15.00: Üj lemezeinkből 16.16:. Kamaramuzsika 17.30: Opera-művészlemezek 18.30: In limba materna 19.05: Kodály történelmi kó­rustablói 20.07: Onczay Csaba zenekari gordonkaestje a Pesti Vigadóban 21.01: Énekelt versek 21.30: Egy nap a Fertőn 21.55: Barokk muzsika kora­beli hangszereken 22.17: Napjaink zenéje MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismer­tetés, hírek, időjárás. 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés ma­gazin. Szerkesztő: Jakab Má­ria. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi króni­ka.) 18,25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasok­nak 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 2. MŰSOR: 18.25: Közép-szlovákiai magazin 18.45: Természetfilm 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Linda — magyar tévé­sorozat 21.05: Ütirajzfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Pázsit — jugoszláv tévéfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: De. 10-től: Fel a fejjel! Ma­gyar filmvígjáték. Szökevény­vonat (16). Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. — Ka­mara: Du. 5-től: Casanova I—II. (18). Színes olasz film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Az ördög jobb és bal keze. Színes, szinkr. olasz western. Madách Kamara: Ginger és Fred. Színes, olasz—francia— NSZK-beli film. — Kisterenyei Petőfi: Hajsza szárazon és vizen. Színes szovjet kaland­film. — Pásztó: Este fél 6-tól: K.u.K. szökevények (16). Szí­nes, kalandos magyar—lengyel filmvígjáték. — Video: A ha­lál harangjai. Színes hong­kongi kalandfilm. — Szécsény: Este 6-tól: Híd a Kwai fo­lyón. Színes, látványos, szinkr. angol történelmi film. — Job­bágyi: A kicsi kocsi Monte- Carlóba megy. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Nagylóc: Rövidzárlat. Színes, szinkr. amerikai fantasztikus filmvígjáték. 9 A hónap műtárgya: I. István király alakja pénzeinken A Nógrádi Sándor Múze­um Salgótarjánban, abból az alkalomból, hogy 950 éve halt meg I. Szent István ki­rály, azokat a pénzeket mu­tatja be a múzeum előcsar­nokában, amelyeken István király alakja látható. ☆ A kiállítás anyaga: I Ist- ván-sor — Szent István szü­letésének millenniumára bo­csátották ki 1972. július 15- én. — 50 forint: Az előlapon I. István által kibocsátott dénár előlapja, a hátlapon a király lovas alakja látható. — 100 forint: I. István kézje­gye az előlapon. 1000 korona: államjegy, forgalomban volt az lÍ920-as években. Az előlapon István király arcképe látható. 5 pengő: forgalomban volt 1938—1945 között, 600 ezer darabot bocsátottak ki belőle I. István halálának 900. év­fordulóján­10 pengő: bankjegy, forga­lomban volt 1939—1946 kö­zött. A balassagyarmati kö­tődésű Horváth Enrde ter­vezte a bankjegyet, s a hátla­pon Stróbl Alajos „Szent István lovas szobra” látható. NÓGRÁDI TÁJAKON... CSZh TELEXEN ÉRKEZETT... FILMJEGYZET Szökevényvonat Egy izgalmas kocka a filmből. Tudom, hogy napok múl­tán csupán a felelevenített Shakespeare-i idézet ma­radt meg bennem. Szinte biztos vagyok abban is, hogy a ' rendező, Andrej Koncsalovszkij neve nem a Szökevényvonat című ame­rikai filmmel íródott-író- dik be a filmtörténet nagy­könyvébe. Koncsalovszkij számomra ezután is az Andrej Rubljov meghatóan szép képsorait juttatatja majd eszembe, ő írta ugya­nis Tarkovszkij világhírű filmjének forgatókönyvét. Ám mégsem sajnálom azt a közel két órát, amelyet e film megnézésével eltöltöt- tem. Olyan világba csöp­pentem ugyanis, amely fel-, elevenítette, s a mai tech­nikai körülmények között új oldalról mutatta be az amerikai bűnözőik világát. A világhírű A megbilincsel­tek az 1958-ban készült Stanley Kramer-produkció azonban ebben a témában felülmúl hatatlannak bizo­nyult. Alaszka egyik szigorított börtönében kezdődik a já­ték. Ide csak a legelvete­mültebbék és a visszaesők kerülnek. Itt tölti bünteté­sét Manny (John Voight), aki bankot rabolt. embert ölt, s nem ismer el semmi­lyen törvényt, három éven át volt láncra verten, ma­gánzárkában. most bírósági ítélet nyomán visszakerül­het a közös cellába. A bör­tönparancsnok Ranken (John P. Ryan) fölött ara­tott győzelmeként ünnepük őt a zárkák lakói. Nagy népszerűségnek örvend a foglyok körében, benne lát­ják szabadságvágyuk meg­testesülését. Szabadulása­kor nagy kihívás érte. Ran­ken megígéri, ha ismét szö­késre adná a fejét, saját kezével ölné meg. Ez az ember sem különb, mint a rábízottak: kegyet­Szeptemberben lesz két esztendeje, hogy életbe lé­pett az oktatási törvény, s azóta szakmai fórumok na­pirendi pontja, köznapi be­szélgetések témája: mi vál­tozott megyénk iskoláiban, a tantestületek életében, a pedagógusok napi oktatói­nevelői gyakorlatában? Ter­mészetesen fogalmazódnak meg ezek a kérdések, még akkor is, ha tudatában va­gyunk annak, hogy az el­telt idő csekély egy ilyen nagy horderejű döntés vég­rehajtásának á tüzetes elem­zéséhez, hiszen a kíváncsi­ság, a tudás iránti igény elemi tulajdonságunk. A Pedagógusok Szakszer­vezete Nógrád Megyei Bi­zottsága a közelmúltban meg­tartott ülésén a fenti kér­désekre keresett választ, a megye pedagógustársadal­mának tapasztalatai alap­ján. S, minthogy sok száz, sőt sok ezer nevelő vélemé­nyét összegezte az előter­jesztés, tolmácsolták a tes­tületi tagok, a valóság pon­tos tükrének tekinthetjük a gondolatok ütköztetésé­ből, a vitában kialakított summázatot. Magunk is úgy tapasztal­tuk megyénk oktatási intéz­ményeit járva, hogy a ne­velők kedvezően fogadták a törvényt, s messzemenőkig egyetértettek nemcsak szel­lemével, hanem minden be­tűjével. Különösen az új fejlesztési stratégia — amely a növekvő szakmai önállóságra és a szakmai­közéleti demokratizmusra építve célozza meg az ön­álló arculattal és önfejlesz­tő képességgel rendelkező iskolákat — szilárdította a közmegegyezést. Persze nem mondanánk igazat, ha nem említenénk meg: az öröm mellett az új tói való félelem is ott búj- kált sokakban. Némelyek len. elaljasodott, elállatia- sodott személyiség. Ember­telensége a rács mögé pre­desztinálná őt is. A kettőjük között évek óta folyó kímé­letlen harc a végefelé kö­zeledik. Az utolsó összeüt­közés, majd a közös meg­semmisülés a film története. Mannynak egy f iá tál, bok­szolásban nagy sikert elért börtöntársával sikerül a vi­lágból elzárt intézményből megszöknie. Harmincfokos hidegben, jeges folyókon át­kelve, hómezőkön bukdá­csolva indulnak neki a vak­világnak. Felszállnak az el­ső, útjukba eső állomáson egy négymotoros szerel­vényre. amelynek vezetője infarktus következtében le­esve a vonatról, meghal. A felgyorsuló géptömeg navi­gátor nélkül indul el a vég­telennek tűnő sínpáron. Nem tudják, merre tarta­nak, ám boldogok, hogy sza­badok. De nincsenek egyedül. Rö­vid idő után egy újabb utas tűnik fel, egy nő. Ö vasúti alkalmazott, aki elaludt, s nem vette észre a szerel­vény indulását. Tőle tudják meg, hogy vezető nélkül ro­bognak a , kocsik, mindnyá­jukkal a halálba. A fékek kételkedésüknek is hangot adtak, mondván, pályafu­tásuk során már nagyon sok új elképzelésnek kellett megfelelniük, s az oktatás­nevelés társadalmi megíté­lésében és megbecsültségé­ben mégsem következett be az ígért és a kívánt válto­zás. Így történik-e most is? Korai lenne e kérdésre válaszolni. Annyi azonban bizonyos, (hogy azok, akik azonnali és gyors, netán mérföldköves előrehaladást reméltek a törvénytől, csalat*v koztak. Ugyanakkor nem lehet azt sem kijelenteni: semmi érdemleges változás nem történt. Mert nem el­hanyagolandó tény, hogy a törvény nyomán a pedagó­giai önállóság megítélésé­ben tisztább és egyértel­műbb lett a helyzet; hogy számos iskolában már si­kerrel birkóztak meg az igazgatóválasztás felelős­ségteljes, körültekintést és meggondoltságot igénylő feladatával, s néhol már az •intézményt támogató-segí­tő iskolatanács is megala­kult. Hozzávehetjük még: a szaktanácsadók is az új koncepciónak megfelelően kezdenek dolgozni, azaz egy­re kevésbé a központi aka­rat automatikus, vita nélküli közvetítői. A változást számszerű adatokkal nem lehet iga­zolni, a gondolkodás- és elégtek, csak a megközelít­hetetlen első mozdonyból lehetne a mechanizmust megállítani. Az irányítóközpont mun­katársai mindent megtesz­nek a megmenekülésük, a három „ember” megmenté­se érdekében. Ranken sem tétlenkedik. Beindítja embervadászó ak­cióját. Rövidesen a szágul­dók fölé ér helikopteren... A minden percében iz­galmas, apró erkölcsi töl­téssel is megfűszerezett tör­ténetet az utolsó filmkoc­kákon Shakespeare sora zár­ja: — „A vadállatban is van szánalom. De bennem nincs, hát nem vagyok vad­állat” — így hangzanak III. Richard és Anna sza­vai. Itt némi módosítással adják a szereplők szájába ezt a párbeszédet: „Vadál­lat” — mondja' a szorult helyzetben lévő lány. — „Nem. Rosszabb! Ember.” — szól Manny válasza. Nem vitás. Ilyenek Kon- csalovszkij emberformájú roncsokká degradálódott hő­sei. Ezért sorsuk az elke­rülhetetlen pusztulás. S még csak sajnálni sem tud­juk őket. BuzafaJvi Győző magatartásbeli, egyszóval a szellemi elmozdulás pedig nehezen megfogható. Ré­szint ezzel magyarázható az a sommás — egyben igaz­talan — vélemény: egyelő­re csak beszéd, akarat van. Szó se róla, a magyar ok­tatás történelmi hagyomá­nya; hogy erősen kötődik a porosz elmélethez és gya­korlathoz, vágy is túlságosan merev és parancsinokló, s az ettől való eltávolodás hosszú évekre ad feladatot. E tennivalóknak azonban biztos és határozott irány­tűje az oktatási törvény. Akik nem egészen elége­dettek az eddigiekkel, azok­nak elsősorban teljesítés, és a szükségletek viszonyla­tában van igazuk. Mert sa­ját előképünkhöz képest ugyan fontos lépéseket tettünk előre, az igényeink­től azonban — ezalatt a gazdasági-társadalmi köve­telményeket értjük — na­gyon elmaradtunk. Az ok­tatás-nevelés feltételrend­szere, lehetőségei nem kedveznek a nagyobb lép­tékű fejlődésnek. A tör­vény szerint született el­képzelések gyakran ütköz­nek az anyagi lehetetlen­ség falába. Persze ez már korábban is látszott. Ezért hallani bizonyos pedagógus- körökben, hogy a szellemé­ben jó törvény bevezetésé­nek időzítése nem éppen a legszerencsésebb. Az értelmiségi klubok a KISZ partnerei Sikeresnek bizonyult az az értelmiségi klubok számára kiírt pályázat, amelyet a KISZ KB Értelrhiségi Fiata­lok Tanácsa és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal hir­detett meg ez év márciusá­ban. A nemrégiben lezárult pályázatra 152-en jelentkez­tek. A pályázók törekvései és a dolgozatok színvonala alapján a meghirdető szer­vek úgy döntöttek, hogy az értelmiségi klubok támogatá­sára szánt 2 millió forintot kiegészítik. Így erre a célra összesen 4,5 millió forintot fordítanak, ebből 3,5 millió forintot a KISZ KB, egymil­liót pedig az ÁISH fedezi A pályázattal a KISZ KB és az ÁISH olyan ifjúsági közösségeket kívánt és kíván a jövőben is segíteni, ame­lyek célja a fiatal diplomá­sok közéleti aktivitásának erősítése, a pályakezdő ér­telmiség beilleszikedésének tá­mogatása. A KISZ KB Értel­miségi Fiatalok Tanácsának eddigi tapasztalatai szerint a pályázatoknak több mint fe­le olyan településekről érke­zett, ahol a klub Vagy egye­sület többféle végzettségű diplomás tagot tömörít. A beérkezett igények azt céloz­zák, hogy a klubok bekap­csolódjanak a település köz­életébe az országos és helyi problémák tanulmányozásá­tól a közös cselekvésig­A beküldött pályázatok és a helyszíni látogatások azt igazolták, hogy a klubok szívesen válnak a KISZ partnereivé olyan kérdések­ben, mint például a külön­féle törvény-előkészítések vi­tája. A támogatást az újonnan alakult vagy alakuló klubok ösztönzésére, illetve a már meglévők finanszírozására ítélik oda a meghirdetők. Az oktatás nem nélkülöz-1 heti a pénzt, még akkor sem, ha úgy tűnik, befek­tetése nem hozza meg a kívánt eredményt, illetve csak hosszabb távon térül meg. Szét lehet nézni a vi­lágban, s tapasztalni, hogy azok az országok, amelyek­ben agy-két évtizeddel ezelőtt súlyos pénzeket szán­tak a képzésre, nevelésre, ott a gazdaság fellendült, s „húzta” maga után a társa­dalom többi szféráját. Tipikus példa erre Dá­nia, Japán, a távol-keleti városállamok. S aligha cá­folható, az egyik nyugat-eu­rópai pedagógiai szakíró, Coombs gondolata: „A drá­ga oktatás lehet rossz, de a jó oktatás sohasem olcsó. A világ szükségletei min­dig jobb oktatást követel­nek.” Azt gondoljuk, hogy a két­éves múltra visszatekintő új oktatási törvény ehhez a jobb oktatáshoz teremtette meg a kellő eszmei, szak­mai kereteket. Gondolatai­nak értelmezése, szellemé­nek a sajátosságokhoz iga­zítása és gyakorlati (ap­ró) tettekre váltása a tan­testületek teendője. Ter­mészetesen sikere elválaszt­hatatlan az ország, a me­gye, az adott település anya­gi lehetőségeitől, de a vég­zett munka minősége nagy­ban függ a közösségek ösz- szetételétől, tagjainak kép­zettségétől és tehetségétől is. Lehet ugyan vitatni a változások értékét, de ta­gadhatatlan: jó úton in­dultunk el. A csapás — összhangban a demokratiz­mus és a nyíltság növelésé­vel — egy teljesítőképesebb, tehát gazdagabb és jobb közérzetű társadalom felé vezet. Sulyok László Mi változott két év alatt? a jó okiafás sohasem olcsó” Az oktatási törvény megvalósításának tapasztalatairól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents