Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-18 / 197. szám

1988. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK

NOGRAD

3

Az adószakértő válaszol

Önällö adóalanyé a diáksportkör?

Itt a labdarúgóidény, két kérdést szeretnék tisztázni.

1. A mérkőzéseken sportorvosi ügyeletet kérünk. Tiszteletdíja adóköteles-e?

2. Sportolók, illetve kísérői részére fizetett költség- térítés adómentes, vagy adóköteles kategória-e? (sportkör jelige.)

Az első kérdésre: adóköteles az orvosi ügyelet díja, vagy tiszteletdíja. Ez az alapmegállapodástól függ, (mérkőzésenként egyszeri megbízást kap, illetve több mérkőzésre — szezonra — kot szerződést.) Adózása az általános szabályoknak

megfelelően ■ (kisösszegű, vagy egyéb jövedelem) történik. A második kérdésre: a sportoló valamint a kísérője részére. fizetett élelmezési- és frissítőköltség-térítés annyiban adómentes az 1987. évi VI. törvény 15. § 10. pontja alapján, ameny- nyiben a 4 1987. (IX. 15.) AlSH. számú rendelkezésben meghatározott mértéket nem haladja meg.

Iskolai diáksportkörök adózása gondot jelent a tanácsunknak. Várható-e valamilyen intézkedés: a tanács, vagy a sportkör lesz-e felelős az adózásért, valamint az adminisztrációért? (tanácsi szakig, szerv.).

A PM. a Művelődési Minisztériummal és a Magyar Diáksport Szövetséggel a közelmúltban megegyezett a diáksportkörök zavartalan gazdálkodása érdekében, a támogatások és az ügymenet rögzítése (adminisztrációjának vezetése) tárgyában.

1. A diáksportkör, mint önálló vagyonnal nem rendelkező diákönkormányzati szerv a diáksportköri gyűlés által elfogadott szabályzat szerint működik, bevételeikről és kiadásaikról a tagság dönt. [4/1986. (VI. 2.) PM. rendelet 6. §-ában, annak mellékleteként kiadott Mintaszabályzat III. fejezet 17. 18. és 19. pontjában, valamint 7001/ 1988. (isk. 4.) sz. ÁISH— MM—PM. számú együttes irányelv I. fejezet 1/a. és a III. fejezet 12. pontja alapján],

2. Megegyezés szerint az oktatási intézmény, vagy a gazdálkodási ügymenetet ellátó szervezet végzi a diák- sportkör pénzeszközeinek kezelését: vagy pénzforgalmi betétkönyvben, vagy OTP-csekkszámlán elkülönítve. A pénzeszköz fel- használásáról a diáksport- kör tagsága együttesen dönt.

3. A szakigazgatási szerv (tanács), illetve az oktatásinevelési intézmény költség- vetésében csak a támogatás jelenik meg, mint keretátadás a megfelelő támogatást a 15. Szolgáltatások rovaton kell elszámolni (5639. Egyéb nem anyagjellegű szolglátatás költségként)

szaíkfeladaton és rovaton (tehát csak nettó módon könyvel).

A fentiekről a megyei tanács pénzügyi osztálya 1988. június 2-án útmutatót adott ki valamennyi városi-községi Tanács elnökének 506/10/1988. szám alatt. Ennek már önöknél , kell lenni.

önálló adóalany-e a diáksportkör? Kérem, tájékoztasson, hogyan kell adószámot kérni! (Gazdaságve- zető, illetve tanácsi szak- igazgatási szerv.).

Az előbbi kérdésre adott válaszomból kitűnik, hogy a diáksportkör önálló, vagyonnal nem rendelkező diákönkormányzati szerv, amely költségvetése alapján önállóan gazdálkodik, de adószámot önállóan nem kaphat csak az intézményen keresztül tehet eleget esetleges személyi jövedelem- adó fizetési kötelezettségének, a következő módon:

1. A diáksportkör a saját maga által kiszámított levont (mert „kifizető”) nyilvántartott adóelőleget havonta összesíti és az intézmény pénztárába befizeti. 1

2. Az intézmény, a saját adófizetési kötelezettségével együtt, havonta ezen előlegeket is — a saját szja- összegével együtt — befizeti az adóelszámolási irodának. (Erre valószínű, az intézmény a TAKEH-től még tájékoztatást kap.).

A valutaváltás bevezetését tervezik

Negyedszázada a lakosság szolgálatában. Az érsekvadkerti takarékszövetkezetet és kirendeltségeit — a helyi mellett — Patakon, Dejtáron. Romhányban, Tereskén, Rét- ságon és Budapesten is felkereshetik az ügyfelek, akiknek új és még újabb szolgáltatásokkal kedveznek a szövetkezetiek. Bár nem megy máról-holnapra — az igazgatóság tervei között szerepel a valutaváltás bevezetése is egyebek mellett.

(fot<v bábéi)

Negyvenöt év nyolc malomban

Hajdan huszonhárom gőzmalom őrölt Nógrádban, közülük egy Bercelen forgott. Akkoriban már szinte valamennyi malmos helynek volt .árama, hiszen a gépek termeltek ezt is a kenyér- nekvaló mellett.

A bércéin malom — merthogy az itteni túlélte az átszervezéseket, átalakításokat, de főleg a háborút — üzemvezetője még emlékszik ezekre az időkre. Nem csoda, hiszen éppen negyvenöt éve molnár Jóna Ferenc.

— Az egész család az volt, és rám is rám szakadt — magyarázza, miután a kis irodában hellyel kínál. — Erdésznek akartam menni, voltam is erdésztanuló, csak közbejött a front, ...Aztán, hogy megvolt a négy ipolgá- rim, ezt a szakmát választottam. Az édesapám szakmáját.

Somogy megyében, Bala- tonkéthelyen született, 1928- ban. Édesapja malomszerelő is volt, nemcsak’ molnár.

— Akkoriban szerelték ezt a bujáki kismalmot, megtetszett neki — mondja, mikor arról kérdezem, hogyan vezetett az út Somogyból \ide Nógráóba. — Ketten voltunk testvérek, a bátyám is molnár volt. A család látta el a malmot — teszi hozzá.

Odakint halkan, de biztonságot nyújtóan surrog a malpm. Néha Feri bácsi ki- -ki tekint az ablakon, -rendben van-e minden.

— Hogyan élt akkoriban egy molnárcsalád?

— Hát kéremszépen, hogyan mondjam ödhek?’ Úriemberek voltak. Fizetés több volt, mint most. Terményben fizettek a részes- molnárnak. Édesapám két szekér terményt megkeresett egy hónapban. Hat pengő volt egy mázsa búza, harminc pengőért lehetett venni egy tehenet.

Kicsit nyugtalanul válaszol. Szűkszavúan — így is jellemezhetném. Menne ki a malomba, mesélni nem nagy kedve van, tán nem is szeret.

— Aztán jött a háború ...

— Igen. Nem azt mondom, hogy rossz sorunk volt. Csak az a kis pénz, amit összevertünk, harminckétezer pengő — két ilyen malmot lehetett volna

érte venni — kaptunk érte két tojást — mondja és legyint.

Bátyja otthagyta a malmot, amikor azt átvette a szövetkezet, elment a ká- nyási bányába, motorgép- szerelőnek. Édesapját megtartották, mint szakembert, egy évig Aszódon, majd Szi- rákon dolgozott, onnan ment nyugdíjba.

2

— Feri bácsi hol, ftierre- felé dolgozott?

— Kéremszépen! Én mint fiatal segéd lekerültem Jobbágyiba, a Takács-féle malomba, utána Selypre. In-, nen az apcl malomba, már mint fiatal almolnár. Onnan kerültem Bujákra haza, megint felszerelték. Azután Vadkertre, ott voltam vagy nyolc évig,' már mint üzemvezető — legyint, s hozzáteszi: — Mindegy, molt nár.

Innen még Tarra, ismét Bujákra, Pásztora és végül 18 évvel ezelőtt ide, Bérceire vezetett. az út.

—. A vadkerti volt a legkedvesebb — mondja kérdezés nélkül. A malmokról szót kerítve, megoldódik a nyelve. Szeme csillog, a hatvan év, ami eltelt felette, meg sem látszik most rajta, kedvvel magyaráz az idegennek:

— A hatvanas években voltam ott, akkor szerelték, az volt az első pneumatikus malom az országban. Kísérleti malom volt. Sose volt elég az embernek, amit tudott .. .

Akkor persze könnyebb volt molnárnak tanuini, főleg, akiinek a családja is ezzel foglalkozott, s nem kellett messzire utazni. No * meg . . .

— Abban az időben kéremszépen volt harminckét malom a megyében, minden malomba három molnárt lehetett számolni. Ma öt malom van, nem tudom, öt malomban van-e öt szakember .. .

No igen. Jelenleg a gabonaforgalma kezelésében öt malom működik Nógrádban, s közülük három a század- forduló előtt épült..

3

Már elült odakinnt az aratási nyüzsgés. Nyugodt a malomudvar, csendben,

rendben járnak az 1900-as években szerelt GANZ-DA- DUBIUS hengerszékek. A faszerkezet is nyugton őrzi az évtizedeket.

— ... jés a család?

— 1959-ben nősültem meg, harmincévesen. Nem siettem el — mondja nevetve. Egy lányom' van, most lesiz a második unokám. Előre láthatólag úgy jelezték, hogy fiú lesz, majd talán az... A nagyapjára üt majd!

— Tanítványok yannak?

— Vannak kérem, de egy sem folytatja ezt a pályát. Régen is, most is rosszul fizetnek a molnároknak. Elfelejtették ők a malmot.

— Feri bácsi, azt jnond- ják, az idén kevesebb k búza, mint tavaly volt?

— Hát kéremszépen, aki ilyet mond, az nem mond igazat, mert ennyi búza, mint ami most volt, mióta Magyarország a talpán van, még nem volt soha.

— Hogyan emlékszik az első negyvenöt utáni augusztus húszadikára?

— Hát én őszintén megmondom, akkor még fiatal voltam, a malom érdekelt, meg 'a lányok ... Augusztus húsz a kenyér ünnepe. Mi volt, hogy július, végén új kenyeret ettünk, meg most is. Már július 21, vagy 22- én új búzát őröltünk.

Nem szívesen beszél arról, mi lesz, ha nyugdíjba megy a.z idén, s végleg Bujákon lakik majd, itthagyva a berceli malmot. Halkan suttogva válaszol, s közben ismét felcsillan a szeme:

— Inkább az asszonyt hagynám ott, mint a malmot. Nagyon szeretem. Otthon csinálok egy kis kalapácsos diarálót, azt hiszem, hogy malomban vagyok ...

Már a malomban sétálunk. Keze úgy siklik végig a1 gépek tetején, mint egy jó pásztorkutyát simogató kéz.

Mikor elköszönök, utánam kiállt, közös ismerősünknek üzen:

— Csak annyit mondjon, hogy a lisztes Feri bácsi üdvözli.

Átadom, de ide még egy szót: Nógrádban a berceli őrli a legjobb lisztet. Ebben az évben még biztosan .. .

Hlavay Richárd

IMMNi 'sW&'m W N4K0XC "WW.'JW-CsVetas«Qttggawifm&tMttmMKNMeMMMrtMttWa&mewKMtKMMMMceMNMMMWaMgMtittiiasttMittMeMWMMM^

A rakomány váratlanul meglódult. Jó harmincméte* rés ívet írt le, hiába próbál* ta megfékezni a darukezelő, már nem lehetett megállítani, S a Beszterce- (akkor még Sebaj) lakótelep házait építő egyensúlyát vesztett acélóriás felborult. Két betono- zó munkásnak nem maradt ideje félreugrani... A baleset harmadik áldozata maga a daru kezelője volt. A parányi fülkében lelte halálát.

Negyedszázad telt el a történtek óta, az emlék azonban nem fakult meg. Intő példa a kollégáknak még ma is.

— Olyan darus pedig nincs, akinek egyszer sem fordul meg a fejében, hogy felborulhat — állítja -Pala Miklós, nehézgépkezelő. Jómaga is darus. — Elméletileg persze kizárt a lehetősége, hogy a megfelelően ellensúlyozott (a túlbiztosítás négy-ötszörös), kellő gondossággal ösz- szeszerelt daru felboruljon. A veszély csak akkor áll fenn, ha egy súlyos terhet a szél szemből olcjalra kifúj, így a rakomány is és az ellensúly is egy irányba, jobb vagy bal oldalra húzhatja a tornyot. Nagyon szeles időben persze nem is dolgozunk emiatt.

Beszélgetésünk idején szerencsére szélcsend van. A síneken guruló KB 160 2 típusú piros acélmonstruip magasan a város fölé nyúlik. Az angol szabvány alapján gyártott szovjet gép a NOTTÉV pásztói lakásait építi. A vezető fülkéje harmincöt méteres magasságban van.

A kerekek fölött keskeny acélperem vezet a torony belsejébe, ahonnét függőleges vaslépcső visz föl az „első emeletre”. A házak erkélyeivel egy magasságban át kell bújni néhány rögzítő-merevítő rúd között, majd újabb létramászás következik. A második pihenőtől fölfelé már védőrács fogja körül a feljárót- Innen már csak a pihenőlemezre zuhanhat az ember, ha elvéti a mászást.

— Mondja csak, nincs tériszonya?

— Soha nem is volt. Az igazi darus nem fél a mélységtől. Aki fél, semmi keresnivalója idéfönt, itt észen kell lenni. Ha megindul égy panelelem, mert teszem azt belekap a szél, a másodperc töredéke alatt kell közbeavatkozni. A daru veszélyes munkahely.

— Ki van veszélyben? A darukezelő?

— ö legkevésbé- Sokkalta inkább, akik a teher alatt állnak. Ezt az „alattot” persze idézőjelben kell érteni, a közelben tartózkodó munkásokról van szó. Rájuk kell elsősorban vigyázni, de azért az épületet sem szabad ösz- szetörni.-. Harminchat kilométeres szélben már nem szabad épületelemet emelni. A fülkében viszont nincs szélerősségmérő. A széllökések erejét a darusnak kell felmérnie. öt-hat év alatt meg lehet tanulni...

A fülkéig vezető utolsó szakasz a leghosszabb. Fokról fokra haladva csúsznak

lépésenként egyre közelebb a felhők, míg megkönnyebbülten szusszanthatunk. Felértünk:

A kabinban piciny szék, mellette kétoldalt a kezelőkarok. Alant parányi emberalak integet. Kiabál is valamit, de a dinamó zúgása elnyomja szavait. Pála Miklós azonban érti, mit akar. Le- heletfinoman mozgatja az irányítókarokat, s a bejárat melletti ,könyöknyi kerék lassan forogni kezd, szedi visz- szafelé a drótkötelet. A horogra akasztott betonnal teli kád kecsesen a magasba emelkedik, s a levegőben félkörívet leírva a rendeltetési helyére siklik- Súlya mozgásba hozza a merev felépítményt. A fülke kilengése harmincöt méteres magasságban húszhuszonöt centiméter. Szeles időben persze több. Az ablak előtt csodálatos panoráma úszik el, de ilyenkor nincs idő a kilátásban gyönyörköd-, ni.

— Szívesen venné-e, ha a fiából is darukezelő lenne?

— Ilyen veszély nem fenyeget, mivel lányom van. De ettől függetlenül: nem örülnék neki.

— Balesete volt már?

— Nem, szerencsére. Az viszont már kétszer is előfordult, hogy elromlott a tengelykapcsoló, s a motor és a hajtómű között megszakadt a kapcsolat. A rakomány jó méternyit zuhant, míg az automata mechanikus fék meg nem állította. Ilyen esetekből könnyen lehet baleset...

— Mi szükséges ahhoz, hogy valakiből jó darus legyen?

— Jó térlátás, távolság- becslés. Azután biztos kéz és gyors reflexek. Nemcsak látni, érezni is kell a súlyt. Aiki érzi, alkár milliméterekkel is tudja mozgatni... No és a felelősségérzet. Aki ezt a földön hagyja, annak nem szabad kapcsolókarokhoz ülnie.

Visszafelé már jóval rövi- debbnek tűnik az út a létrákon. Földetérés után a csőóriás sem látszik annyira égbenyúlónak, pedig jócskán a környező épületek fölé magasodik.

— Házakat építeni szép foglalkozás, az otthonteremtés igazi alkotómunka. De lakna-e ezékben a házakban, amelyeket önök építenek?

— Nagyon szívesen beköltöznék Ecsegről egy ilyen lakásba. ,

— Ha nézi a kalandfilmeket, sokban láthat olyan jelenetet, _ amikor a hős lába megcsúszik a korláton vagy párkányon, és ott lóg a mélység fölött... Milyen érzés ezt látni?

— Egyszerű hatásvadász- kelléknek tartom. A magasságtól nem kell félni- Nekem idelent olyíkor megfáj ul a fejem, ami fönt mindjárt elmúlik. A darukezelőket kiképzik rá, hogyan közlekedjenek biztonságosan a csöveken. Aki meg télen mászkál nyolcemeletnyi magasságban a dérlepte acélrudakon, tudja mit jelent ez.

Pala Miklós tudhatja. Huszonhárom telet töltött idáig a darun.

Romhányi Tamás

flz acélmonstrum kezelttje