Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-16 / 195. szám
1988. AUGUSZTUS 16.. KEDD 3 NOGRAD Vállalati kereskedelmi lélektan II. Kohászok fohászok nélkül A kohászati vállalatok már leadtak arról, hogy fohászaik nyomán valami csoda történjen a házuk táján. Jól teszik, mert sokuknál talán nemhogy három, de 365 napos csoda sem igen segíthet. Szükséges újraértékelni, újragondolni a lehetőségeiket. Nógrád legnagyobb ipari vállalatánál, a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél sém teszik ezt másképp. Az év során „jövőtervező” team alakult, amelyben a kereskedelem kulcsszerepet játszik. — - Hogyan, milyen igény- felmérés alapján tervez az SKÜ? — kérdeztem Kollár Pétert, a vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjét. — Nehéz erre egyértelműen válaszolni, mint ahogy a tervezést is nehéz egyértel- -műen megtenni. Nálunk minden évben már a nyár közepén összeáll a kép — kinek, hová, mennyit kell szállítani. Ezt követik a visszaigazolások, majd már a következő, tehát a termelés szempontjából a „tárgyév” első két hónapjában az értékesítési lehetőségek tisztázása. — Nem túl korai nyáron tervezni a jövő évre? — Az SKÜ egy olyan óriás, amit a megfelelő működéshez energiával és alapanyaggal kell táplálni. Márpedig ezeket a feltételeket is tisztáznunk kell időben ahhoz, hogy lehetőleg zökkenőmentesen termelhessünk— A kohász kereskedelmi ABC-nek léteznek tehát alap- vető szabályai... — A kereskedelemnek alapvetően a belföldi, a tőkés és a szocialsta vonatkozású ellátást kell figyelembe venni. Belföldön kialakult egy törzsvásárlói körünk, amin belül már tudjuk, hogy kinek, mire, s körülbelül milyen mennyiségben van szüksége. — Lehet, hogy túlzás a kérdés, de nem befolyásolja- e a rutint az, hogy a kohászati másod- és harmadtermékeket megvásárlók is termékszerkezetet válthatnak? — A termékszerkezet-váltás ebben az esetben inkább módosítást jelent, következésképp ki lehet számítani, prognosztizálni lehet az igényeket. Exportviszonylatban már korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Mi például ebben az évben többlet- export teljesítésére vállalkoztunk, s a tavalyi 12—13 millió dollár helyett mintegy 16 millió dollár tőkés- export-árbevételt szeretnénk elérni. De mi minden kell ehhez? Nos, először is piaci igény nélkül nem lehet tervezni. Ennek a tisztázásában a külkereskedelmi vállalatok, mint hagyományos partnereink vannak a segítségünkre. Másodjára lépnek be a kereskedelmi küszöbszámítások. A legalacsonyabb küszöb, hogy a vállalat összes, több százezer tonna termékét el lehet adni — ingyen. Tehát tulajdonképpen ehhez a szélsőséges esethez, ami első hallásra komolytalannak tűnik, d€ érzékeltetésnek nem rossz, kell mérnünk a többit, A magasabb küszöböt, a már értelemszerűt, az jelenti, hogy a vásárló mit és mennyit fizet termékeinkért. A legmagasabb küszöb, amiben minden „szint” benne van: mit profitálunk mi az üzletből. lát kalkulálni kell a fizetőeszköz mindenkori árfolyamát, de jó, ha ismeri a gyár a gazdasági szabályozókat is- Jós legyen a talpán, aki ezeket előre, a tervezés stádiumában biztosra mondja. És természetesen még azt is fel kell mérni, hogy biztosított-e a termelőgép-fedezet, az. energia- és alapanyagellátás, nem kerül-e valami felújításra, mint például legutóbb a Quartó, szakember- ellátottságunk megfelelő-e, s lehetne még folytatni a sort... — A szocialista export is ilyen nehezen meghatározható? — Az előbb felsoroltakból fannak olyan elemek, amelyek ebben a kategóriában is hatnak, viszont ez mégis lényegesen könnyebb terület. Budapesten működik a KGST-tagállamok kohászati vállalatainak közös egyesülete, az Intermetal. Minden negyedévben személyesen találkoznak itt az érintett vállalatok képviselői, és értékelések mellett megbeszélik, megtervezik a következő negyedévet, sőt ebben az időszakban már 1989-re is keresnek egymás között, egymás javára támpontokat. — Vállalaton belül azért csak könnyebb szervezni a kereskedelmi tervek megvalósítása érdekében. — Sajnos, nem mindig van így, mert amit a kereskedelem kér a piaci igény által diktálva, azt néha zaklatásnak veszik a termelőüzemek. Tudom, hogy köny- nyebb beállni egy-egy szériára, és azt csinálni, mint az igényesebb, mennyiségben, összetételében, kiszerelésében változatosabb megrendelést kielégíteni. No, de a piac dönti el, hogy mire és menynyire van szükség. A babot sem csak azért válogatjuk, hogy eltöltsük valamivel az időt: A termelőknek ezt akkor is szem előtt kell tartaniuk, ha programmódosítást, esetleg munkaerő-átcsoportosítást kell végrehajtaniuk. A termeléssel egyébként szoros kapcsolatot tartunk- Kapcsolatainkban ők állnak az élen, utánuk következik csak az anyagellátási és a köz. gazdasági terület. — Olyan nagy vállalatnak, mint az SKÜ, nem érné meg esetleg „kiváltani” az önálló külkereskedelmi jogot? — Nem tervezzük, de személyes meggyőződésem, hogy olyan új termékeknél, mint amilyen a vadháló, vagy hagyományos termékeknél, amelyekből nagy menyiség- ben és hosszabb időszakra rendelnek, érdemes lenne önálló külkereskedelmi joggal élni. — Röviden: hogyan fogalmazná meg a vállalat kereskedelmi szerepét? — Ütközőpont a termelés és a vevő között. Mindkettő érdekeit képviselnünk kell, mert a vállalat egyiket sem nélkülözheti... (Vége) Benkö Mihály Transzformátor bel- és külföldi piacra A Ganz Villamossági Művek transzformátorgyárában az idén belföldi megrendelésre 36 közepes kategóriájú transzformátor készül. Igazodva a külföldi megrendelők igényeihez, á gyár termékei eljutnak Pakisztánba, Törökországba, Kínába is. Fodor Ödön, a 400 kW-os áramváltó végellenőrzésénél. Mindnyájunk ügye a környezetvédelem Beszélgetés Maréthy Lászlé miniszterrel — Környezetünk valamennyi égető problémáját aligha lehet egyszerre megoldani, , szűkös anyagi eszközeink miatt szükség van valamiféle rangsorolásra. Miben látja a miniszter a hazai környezetvédelem legsürgetőbb feladatait? — A VII. ötéves népgazdasági terv célkitűzései és a kormány társadalmi-gazdasági stabilizációs programja alapján kirajzolódnak számunkra is a fő irányok. Megfogalmazott cél „a környezet romlási folyamatának mérséklése’, ezen belül a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló környezeti állapot javítása”. Kiemelt feladat a veszélyes hulladék kezelésének, ártalmatlanná tételének fokozatos megoldása, a súlyosan szeny- nyezett levegőjű térségek szennyeződésének mérséklése, a jelenlegi és jövőbeni ivóvízbázisok védelme — e három feladatra külön akcióprogram készül. — A vízgazdálkodáson belül elsődleges feladat a hazai vízkészletek tervszerű hasznosítása, a takarékosság, a vízzel való gazdálkodás, hiszen a tiszta, egészséges ivóvíz világunk egyre nagyobb kincse, és erre még nem döbbentünk rá igazán — sok még az intézményes pocsék olás is. — Ebben a kérdésben két prioritás érvényesül: minél többen jussanak egészséges ivóvízhez és a vízkészletek védelme. A szennyvíz- elvezetés és -tisztítás kiemelt fejlesztése nélkül azonban nem javítható a vízminőség. Az átfogó környezetvédelmi feladatok szükségessé teszik, hogy az új minisztérium a teljes emberi környezetre, valamennyi védett értékre kiterjedően képviselje a kormányzati munkában a környezetvédelmi érdekeket. Törekvésünkben az a szándék jut kifejezésre, hogy a gazdálkodás . konjunkturális érdekeitől mentes, átfogó környezetvédelmi munka valósuljon» meg, amely tekintetbe veszi a természeti erőforrások takarékos és ésszerű hasznosítását, a termelés és fogyasztás környezetkímélő fejlesztését. Környezetvédelmi törekvéseink között jelentős szerepet kap a nemzetközi együttműködés. Tudatában vagyunk annak, hogy a kapcsolatok szorosabbá tételével javíthatjuk hazánk környezeti állapotát, és így kapcsolódhatunk be a környezet- védelem globális programjának megoldásába. Bár a környezetvédelem elsősorban állami feladat, alig vihető sikerre a társadalom közreműködése nélkül. Fontosnak tartjuk az együttműködést minden környezetvédő csoporttal és minden állampolgárral, ha a célokban meg tudunk egyezni. — Az élet számos területén dolgoznak ki prognózisokat, amelyek ugyan vagy beválnak, vagy nem, de mindenképpen segítik a tervezést, a felkészülést, egy várható állapotra. Beszélhetünk előrejelzésről a környezetvédelemben Magyarországon? — A környezetvédelemben is vannak prognózisok, de ezek sok tekintetben — a probléma jellegéből eredően — eltérnek az élet más területén kidolgozott és alkalmazott prognózisoktól. Sokáig a műszaki-gazdasági fejlesztési stratégiák, tervek környezeti hatásait nem mérlegeltük, vagy, ha igen, akkor mint ökológiai korlátot, nem vettük kellőképpen figyelembe. Fordulat akkor következett be, amikor világossá vált, hogy nemcsak a gazdaság hat a környezetre, hanem a környezet, a megbomlott környezeti egyensúly maga is hat, esetenként súlyosan visszahat a gazdaságra. Éz az ökológiai krízis a hatvanas és hetvenes évtized fordulójára éleződött ki a világgazdaság centrumában, a fejlett országokban. Magyarországon 1976-tól, az emberi környezet védelméről alkotott törvény közreadásától tekinthetjük kiemélt kérdésnek a környezetvédelmet. Ekkor azonban a figyelem még főként a károk utólagos felszámolására irányult. Lassan bontakozott .ki a megelőzés igénye és lehetősége, amely a gazdaságnak ökológiai rendszerre kifejtett hatásai megalapozott ismeretét igényli. A tudomány elsősorban a globális problémákra és egyes védett környezeti elemekre, illetve veszélyes szennyező forrásokra figyelt fel, amelyek nemzetközi összefogást követelnek. Az egész ökológiai rendszerre vonatkozóan még nem áll rendelkezésre megfelelő előrejelzési módszertan. A bizonytalanságot érzékelteti, hogy például a Sandoz cég által okozott környezeti katasztrófa hatását, illetve a súlyos vízszeny- nyezést megelőző állapot helyreállását szakértők tíz évre becsülték, ugyanakkor a Rajna élővilágának egyensúlya — a szennyezésit követően — hozzávetőleg egy év alatt helyreállt.” Magyarországon az egyes környezeti elemek (víz, levegő, talaj, élővilág, táj) állapotváltozása került az értékelés során előtérbe. Nagy bizonytalansággal terhelve ugyan, de elkészült a 2000. éven túlnyúló hazai prognózis is. — Folyóvizeink túlnyomó része határainkon túlról érkezik, és sajnos, erősen szennyezett. Mit lehet ez ellen tenni? — Magyarország felszíni kisvízkészleteinek 96 százaléka külföldiről érkezik, valamennyi nagyobb vízfolyása az országhatáron túl ered. Az előforduló legkisebb és legnagyobb vízhozamok aránya sokéves átlagban 1:10, a vízminőséget a szennyezés mennyiségén kívül tehát a vízjárás is erősen befolyásolja. Egyetlen olyan folyó sincs a Dunán kívül, amely közvetve, vagy közvetlenül 12 országot érintene. E hatalmas vízgyűjtő közepén van hazánk. Tőlünk északra negyvenötmillió . lakossal, különböző társadalmi rendszerű országok szerteágazó beavatkozásaiból jelentős szennyeződés éri a Dunáit, és így, közvetve Magyarországot is. A Duna vízminőségét tekintve, ugyanakkor különösebb gondjaink nincsenek, és a rendelkezésre álló információk alapján a jövőt is optimistán ítéljük meg. 1980 óta kedvező tendenciák mutatkoznak, az osztrák és csehszlovák szennyvíztisztítók folyamatosan megépültével a kritikus szennyezőanyagoknál határozott javulás van. A Tiszánál a helyzet rosz- szabb és bonyolultabb. Ennek az oka részben az, hogy hevesebb a vízjárás, ingadozás miatt a megfelelő hígítás a kisvizes időszakban nem biztosítható. Emellett a Tiszához jelentős yízhozamú, igen szennyezett mellékvíz- folyások is csatlakoznak. Román oldalról ilyen a Szamos és a Maros, ezek vize egyre gyakrabban harmadosztályú. Csehszlovák oldalról az Igen szennyezett Sajó említendő meg, és sok gondot okoz számunkra, különösen a borsodi térség vízellátása miatt á Hernád és a Bódva minősége. A vízminőség javításában nagy szerepe van a nemzetközi együttműködésnek, amelytől a jövőben is sokat várunk, különösen vonatkozik ez a nyolcoldalú dunai • és az ötoldalú tiszai egyezmény végrehajtására. Magyarország egyébként ötéves tervciklusonként mimteey huszonöt- milliárd forintot fordít vízvédelmi beruházásokra. — A sajtóban, a rádióban, különböző fórumokon egyre többet hallani a környezetvédelem gondjairól. On szerint mennyire pontosan tájékozott a közvélemény a hazai környezetvédelemről? — A környezetvédelemről, környezetünk állapotáról nem lehet eleget beszélni, bár óriási baj lenne, ha csak beszélnénk róla. A minisztérium nagyon fontosnak tartja, hogy állandó kommunikációs kapcsolatban álljon a társadalommal, hiszen nincs az a minisztérium, amely az állampolgárok részvétele nélkül képes lenne hatékony környezetvédelmet művelni. Ehhez pedig mindenről tájékoztatnunk kell a közvéleményt. Ennek a feladatnak igyekszünk megfelelni. A korrekt és rendszeres tá^| jékoztatás ugyanakkor azért is nagyon fontos, mert az átlag állampolgár annak a tükrében tartja a legfontosabb környezeti problémának, mondjuk, a gépkocsik légszennyező hatását, ahor gyan azt a tömegtájékoztatás neki naponta sugallja. Ahhoz pedig, hogy mindig olyan cselekvésformára serkentsünk, ami a léginkét környezetbarát az adott tevékenységi körben, feltétlenül kell egy olyan reális értékrend kialakítását szorgalmaznunk a köztudiatban, amelyben a környezeti problémák azon a helyen állnak, ahol a valóságban — és ebben még vannak adósságaink — hangsúlyozta befejezésül Maróthy László miniszter. K. E. A gallium karrierje Az ásványi kincsek birtoklásának és kiaknázásának világranglistáin jó esetben a középmezőnyben vagy még annál is hátrább van a helyünk: hazánknak a ba- uxiton kívül nincs világviszonylatban is számottevő érctermelése. Mindezt tudva meglepetést kelthet, hogy van egy .fém, amelyből a magyar ipar a világ teljes termelésének hat-nyolc százalékát adja: ez a gallium. Igen nagy tisztaságú változatából jelenleg mintegy évi 3000 kilogrammot gyárt az Ajkai Timfölgyár és Alumíniumkohó kebelében szervezett üzemrész, s ezt a mennyiséget még ebben az évben meg is duplázza, ha beindul egy újabb üzemrész.
