Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-16 / 195. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: Napközben 11.00: Operettkettősök 11.36: Üt a láthatatlan házhoz 12.45: Világhirlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10i Magyarán szólva 14.30: örökzöld dzsesszmeló- diák 15.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 15.20: Éneklő ifjúság 15.40: A rendőrtisztképzés múltjából 16.05: Szívesen hallgattuk 17.00: Tér — idő 17.45: A Szabó család 19.15: Íróvá avatnak 20.13: Bére^ János furulyázik 20.30: Vicclapokban írták a Világhírlap különkiadása. 21.00: A Rádió Dalszínháza 21.51: Schubert: Esz-dúr impromptu Op. 90. NO. 4. 22.00: Hírvilág 22.30: Cigányfolklór — magazin 23.15: Bemutatjuk új kó- rusfelvételeinket. 23.49: Scheidt: Szvit battaglia. PETŐFI RADIO: 8.05: Napraforgó 9.05: Népdalkörök pódiuma 9.40: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: Nótacsokor 13.05: Gyermekeknek 13.05: A Tenkes kapitánya 14.00: Hegyháti napok 14.40: Szakállas férfi pipával 15.15: Csúcsforgalom (Élő). 17.30: Segíthetünk? 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Kérted — hallgathatod ! 20.25: örökzöldek a King’s Singers együttes előadásában 21.05: Egy hírhedett kalandor a XVIÉ századból. 21.30: Tipp-topp parádé 22.00: Zsindelyezik a kaszárnya tetejét. . . 23.10: Zeneközeiben a hallgató (Élő) BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Századunk kamara-v zenéjéből 9.46: Új operalemezeinkből. 10.30: Pozsonyi fesztivál 1987.JV/1. rész. 12.01: Richard Strauss operáiból 13.05: Rockzene CD-n. 14.05: Fúvósegyüttesek felvételeiből 14.30: Zenei tükör 15.05: Zenekari muzsika 16.00: Nagy mesterek kamarazenéjéből 17.09: Varsói ősz — 1987. IV/4. rész. 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: In der Muttersprache 19.35: Lortzing operáiból 20.20: Itzhak Perlman és Pinchas Zukerman hegedüduó-fel vételeiből. 21.00: Mi újság a régi zene világában? 21.40: A bárzongorista tanár 22.00: A salzburgi nemzetközi Mozart-verseny gálahangversenye. MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Za- kar János. Válaszolunk hall- ; gatóink leveleire. 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.40: Tv-torna nyugdíjasoknak. 8.45: Szünidei matiné: Fókusz 9.20: A\ Korall-sziget Ausztrál kalandfilmsorozat — IX/2. rész 9.45: Képújság 9.50: Tel el Ottó 10.00: A magatartáskutatás története. Angol ismeretterjesztő filmsorozat 10.45: Mozgató 10.55: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Három nap tévéműsora 17.10: Képes nóták kívánság- műsora 17.40: Kalendárium — 1988. 18.25: Reklám 18.35: Tévétorna 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vad- ludakkal, NSZK-rajzfilm- sorozat. Éhség. 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A folyók nem állnak meg. Ausztrál tévéfilmsorozat — VIII/1. rész 21.00: Állati elmék és védett férfiak. Születésnapi beszélgetés a 80 éves Robert Merle-lel. A Stúdió ’88. különkiadása. 2i.45: A hét műtárgya 21.50: Amerikából jöttünk A 100 Folk Celsius Kaliforniában 22.30: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Stiri 18.00: Zenebona 18.35: Alpok-Adria magazin 19.05: Sherlock Holmes kalandjai. Angol tv-filmsorozat. A pettyes nyakörv (ism.) 20.00: Képújság 20.05: Janus ’88 Bogy ay Tamás 20.45: Tipp-topp. Kanadai rajzfilm. 20.55: Híradó 2. 21.10: Betűreklám 21.15: Amíg lehull a hó Szovjet tévéjáték 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.40: Vadászok — ausztrál dokumentumfilm — 1. rész 17.10: A nap percei 17.20: Nemzetközi kerékpárosverseny — felvételről 18.00: A katonaiskolákról 18.20: Esti mese 18.30: Paskovi változások — dokumentumfilm 19.30: Híradó 20.00: Virradatkor — NSZK- film — 1. rész 21.00: Prága 1988. — A postabélyegek világa 21.25: Esett az eső — dokumentumfilm 22.15: Komolyzenei koncert 2. MŰSOR: 18.00: Kelet-szlovákiai magazin 18.20: Rántotta — tévékomédia 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Bernardo Belotto — dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Az ördög jobb és bal keze. Színes, szink. olasz western. — Kamara: Vörös tinta. Magyar film. — Kohász: Akii Miklós. Színes magyar film. — Tarján vendéglő: A halálosztó. (18). Amerikai fantasztikus kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Du. fél 4- től: Macskafogó. Színes magyar bűnügyi film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Szökevény vonat (16). Színes, szink. amerikai bűnügyi film. — Madách Kamara: Kabaré (16). Színes, zenés amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: Rövidzárlat. Színes, szink. amerikai fantasztikus fílmvígjáték. — Bátonyterenyi Bányász: Nagy zűr Kis-Kínában. Színes, látványos amerikai fantasztikus kalandfilm. — Pásztó: Este fél 6-tól: A csodatevő palatábla. Színes, szovjet mesefilm. Este fél 8-tól: Leszámolás Hongkongban. Színes, szink. amerikai bűnügyi film. Dokumentumsorozat az I. világháborúról Fejezetek az I. világháborúból címmel 13 részes dokumentumfilm-sorozat indul augusztus végén a televízióban. Az egyik legnagyobb amerikai tévétársaság, a CBS munkatársai által összeállított sorozat korabeli felvételeit Európa és Amerika legelső dokumentaristái, köztük Louis Lumiére operatőr tanítványai. készítették. A híradó, a dokumentum- és riportfilm műfaját megteremtő akkori filmesek — az archívumok anyaga is tanúsítja — már technikailag felkészülten bántak az álló és mozgó kamerával. s képeik igen jól komponáltak. A' felbecsülhetetlen értékű kordokumentumokká vált kockák felidézik az események politikai hátterét, a lázas előkészületeket. s a véres hadműveleteket. A 26 alfejezet- ből álló sorozat történelmi tablója betekintést nyújt az Osztrák—Magyar Monarchia békebeli éveibe, a német császárság mindennapjaiba, az isonzói csaták harcaiba. Látható továbbá hogyan épült a Berlin—Bagdad vasútvonal, mi történt a török frontokon, s hogy milyen körülmények között harcoltak az amerikai katonák Mexikóban és Szov- jet-Oroszországban. A sorozat első adása augusztus 25-én lesz. telexen Érkezett. Vélemény Megrostált gondolatok Amikor a Stúdió ’88 kedd bsti adásában Kőhalmi Festene filmfőigazgató azt mondta, hogy Magyarországon nincsenek 5—10—15 éve készült filmek dobozban, először megrettentem. Én vagyok a híg agyú?!... Emlékeztem ugyanis, hogy tavaly Salgótarjánban a filmklubo- sok területi továbbképző tanfolyamán levetítették Jeles András Álombrigád című filmjét, amelyről az a hír járta, hogy aligha látható az idő, amikor bemutatják a mozikban. Nos, az Álombrigád tényleg még mindig nem látható a filmszínházakban, de azt sem lehet ráfogni, hogy nem nézhető meg. • Filmforgalmazásunk ugyanis van olyan dörzsölt — Mátyás király és az okos lány országában élünk! —, képes egyszerre „két istent szolgálni”: eleget tesz politikai érzékenységünknek és a nyíltság követelményének. A szatirikus Jeles-filmet szűk körben, a filmklubhálózatban hozzáférhet övé teszik, másik három filmhez hasonlóan. így aztán a kecske is jól lakik, meg a káposzta is megmarad. A filmfőigazgató indoka kulturált ég logikus: nem akarják bevinni a filmet a nagyhálózatba, mert ott az akciófilmek tömegével nem konkurálhat, és sorsa csak a bukás lenne, ami viszont méltatlan a műhöz. Szóval ezt ma még elhisz- szük, de hogy később elégséges lesz-e ennyi érv..A gondolatok megrostálása természetes dolog — volt, van és marad. Minden társadalom igényt tart rá, minden hatalom él is ezzel a jogával. Csak az nem mindegy, milyen lyukú a használt rosta, milyen szemlélettel és felkészültséggel rostálnak. Nem mindegy, milyen gondolatok akadnak fenn a rostán! Az említett műsorban hangzott el Érdi Sándor főszerkesztő-műsorvezető szájából, hogy az év elejétől vár bemutatásra egy televíziós produkció is, a Vigyázat, mély föld!, amely mostanra végül rs szabad utat kapott — pénteken a késő esti órákban láthattuk. Ismerve korábbi gyakorlatunkat, nem csodálkozom azok ítéletén, akik szerint korábban még nem jött el az ideje vegyes műfajú — összeállítás, valóban ez a legjobb megnevezése — produkció széles körű bemutatásának. Nem úgy szólnak ezek az irodalmi részletek, jelenetek, ahogyan azt az önmagát ünnepelni kívánó ember elképzeli, megkívánja. Nem úgy szólnak az eltelt évtizedekről sem. Az alkotók — mai magyar írók és az összeállítás szellemi-képi kiötlői, elsősorban a szerkesztő Sülyi Péter és a rendező Molnár György — nagyfokú és elmélyült kritikával szemlélik napjaink valóságát, az extre- mitáson túlhaladva, elmen- ve a szürreálisig. Ez utóbbi miatt talán akad, aki nem is vette komolyan egynémelyik helyzet- és jellemrajzot, s megalapozatlanul handabandázásnak vagy sületlenségnek bélyegezte. Pedig történelmünk — nem csak szomszédainké ■— tele voltak „különösségekkel”, viselkedésünk, reagálásaink furcsaságokkal. Gondoljanak például arra az ötvenes évekbeli, húsért sorban álló mozgalmijára, aki a bundásbogárral együtt irtotta a reakciót, mert szervezte az áruhiányt, de ezzel még nem lett több á szétosztható. Vagy az erkölcsről és a feddhetetlenségről szavaltunk, miközben zsebünkbe gyömöszöltük a csúszópénzt, s lángoló pillantásokat vetettünk a lakásért ácsingózó szabadnapos menyecskére... Persze ne higgyük, mostantól kezdve véglegesen száműzzük életünkből a „furcsa- ságok”-at. A legtöményebb naivitás (s ez még finom szó rá) volna a részünkről. Arra azonban törekednünk kell, hogy mind kevesebb legyen belőlük. A Vigyázat, mélyföld! ebben a törekvésünkben segít és erősít bennünket. Ezért a hozzá hasonló műveket nem eltitkolni, forgalmazásukat nem akadályozni kell... Éppen ellenkezőleg. No, nem akarom én a spanyolviaszt feltalálni, nem mai és nem enyém a felismerés, de azt megelégedéssel tapasztalom: kezd gyakorlattá válni. Bár az igazi az lenne, ha a tévében említett négy film a nagyhálózatban peregne. Mert a közönség — a hivatalok ellenére is — felnőttkorú... Ásatás Tisza ládánkban A Herman Ottó Múzeum régészeinek, Kós Juditnak és Lovász Emesének vezetésével ásatást folytatnak Tiszaladány határában. A legkorábbi nyomok az újkőkor időszakából származnak, de fellelhető a rézkor és a bronzkor emlékanyaga is. Az egyik legértékesebb lelet az agyagedénybe rejtett bronzkincs, amely korongos fejű csákányokból és karperecekből áll. Az ásatás folyamán egy császárkori (i. sz. II—III. század) település házait, vízgyűjtő, élelemtároló gödreit is feltárták. Képünkön: ásatás a Nagyhomokos'dűlőben. Fotó: Kozma István Sulyok László Az eposzi ember Juhász Ferenc hatvanéves Mozgatom A hozzáértők szemében már az ötvenes évek derekán az egyik legjelentősebb kortárs költőnek számított az akkor még huszonéves Juhász Ferenc. S ha ez akkor így volt, ma is így kell lennie. Hiszen a múló időben Juhász életműve nem vesztett jelentőségéből. Talán furcsának tűnik, hogy a hatvanadik születésnap alkalmából, az ünnepen ezt is hangsúlyozartdónak érzem, de Juhász Ferenc költészete annyira fontos, hogy még ilyenkor sem tűri el a mellébeszélést. S az cáfolhatatlan, hogy a közvélemény már hosszabb ideje elfordulhat tőle, olvasói és hívei megfogyatkoztak. Megjelenő — s reprezentatív kiállítású újabb köteteinek ugyan megfelelő, az irodalmi életbe- beilleszkedő visszhangja van, de a fiatalok kevéssé olvassák. Ám az ifjúság mindig könyörtelen, s így igazságtalan is az elődökhöz. Olvasás nélkül pedig igazán nem illik véleményt formálni. Olvasni kell tehát Juhász Ferencet is, s költői világába természetesen úgy léphetünk csak be az igazi megértés reményével, ha időrendben haladunk, s ■ a húszéves fiatalember népi- es-tárgyiss hangjától indulunk el. S ha így teszünk, akkor a költő szinte kézen fogva vezet bennünket, magyarázza az őt körülvevő világot, s benne önmagát is. Hiszen Juhász úgy indult a felszabadulás után, hogy "a lehető legdemokratikusabb törekvéseket képviselte : a néptömegek élmé-- nyeit szólaltatta meg a néptömegekhez közelálló stílusdemokratizmussal, Közérthető volt tehát nemcsak költői, hanem köznapi értelemben is. 1953 után azonban nagyszabású változások érlelődtek nemcsak a közéletben, hanem a költészetben is. Juhász Ferenc olyan újító és katalizátorszerepet vállalt fel, amelynek révén forradalmi módon megváltoztatta a magyar költészetet. Bizonyos, hogy nélküle, e szemléleti-poétikai költői forradalom nélkül más lenne az évszázad második felének magyar lírája. Ezt a költői forradalmat Juhász Ferenc nem egyedül, hanem Nagy Lászlóval együtt, vele szinte közös költői műhelyben vitte diadalra, bár egyértelmű Juhász kezdeményező szerepe. Az a líra, amelyet létrehoztak, látomásos-szimbo- likus jellegű. Ez a líratípus látványosan szakított a tár- gyiassággal, a leírójelleggel. Az érzékletes megjelenítésben nem ez, hanem a látomás lett a szervező középpont. Átalakult és lényegesen megnőtt így a költői képek szerepe. A kor bonyolult, ellentmondásos világa értelmezést kívánt, s felerősítette a rendteremtés, az átfogó világmagyarázat igényét. Ebben a látomásos költői világban továbbra is nagy szerepe volt a népiségnek, de annak inkább a jelképes és mitikus vonásai erősödtek fel. Így lettek az elbeszélő költeményekből épo- szok, amiként Juhász Ferenc elnevezte a maga nagyszabású epikolírikus alkotásait, s a népmesék szerencsét próbáló legkisebb fiújából így lett époszi ember, aki már nemcsak a karriertörténetek boldogságát látja meg a világban, hanem a feloldhatatlan ellentmondásokkal való bátor szembenézést is. így született meg 1954- iben a lírai forradalom első igazi, átütő erejű sikerdarabja. A tékozló ország, s így formálódik ki ezekben az esztendőkben Juhász költészetének egyetemes jellege. ami az époszi embernek azt a törekvését jelenti, hogy a természetet és a társadalmat extenzív és intenzív értelemben is minél teljesebben kívánja birtokba venni a líra eszközeivel. A jó újítások, a jelentől sek mindig beépülnek a líra egészébe. Juhász Ferenc költészete az ötvenes évek lírai forradalma után a hatvanas évekre elfogadottá, a hetvenesekre klasszikus értékké vált. Közben jöttek újabb lírai forradalmak, másfajták és másféle hatásúak. S ha ezek közül egyesék meg is tagadták Juhász költészetét, ezt csak úgy tehették, hogy a magyar lírai hagyomány szerves részének tekingették azt. Juhász költői modora és hangvétele közvetlenül aligha folytatható. Adyval rokonítható ebben is. De újító szelleme, az egyetemes világkép megteremtésének igénye, a vállalkozás bátorsága, olyanfajta művészi értékek, amelyeket bárki örömmel folytathat. , Az ifjú költővezérből érett férfikorára magányos harcos lett. Jobban is illik ez, nemcsak az életkorhoz, hanem az époszi emberhez . is, V. G. a sikeres Á litván fővárosban az utóbbi időben aktívabbá váltak az öntevékeny társadalmi szervezetek. Vilnius közéleti képviselői • a köztársaság tudományos akadémiáján á Litvánia társadalmi, gazdasági fejlődéséről folyó vitában indítványozták, hogy létrehozzák az Átalakításért nevű mozgalmat. A litván írószövetségben találkozót tartottak Lengi- nasz Sepetisz központi bizottsági titkárral és a központi bizottság más felelős munkatársaival. A mozgalom alapvető célja: a demokrácia, a nyilvánosság és a szuverenitás. A mozgalom egyesíti a peresztrojka minden támogatóját. őszre tervezik az alakuló konferencia összehívását, amely majd megvitatja az alapszabályzatot. a mozgalom programját és fő tevékenységi irányait. A mozgalom nem jelent párhuzamosságot a tanácsüléseken, konferenciákon elfogadott programokkal, , döntésekkel és tervekkel szemben, hiszen a cél azonos, — hogy meggyorsítsák Litvániában az átalakítást. A kezdeményező csoport az 1919-ben alapított, litvánul és oroszul 375 ezer példányban megjelenő ifjúsági lapban így magyarázta meg a célt: a peresztrojkáért mozgalom összefogja mindazokat, akik társadalmi munkában akarnak dolgozni. A mozgalom nem konfrontációra, hanem együttműködésre törekszik. Fő elve. hogy a párt- és tanácsi szervekkel együtt oldják meg szovjet Litvániában az átalakítás legfontosabb problémáit.
