Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.30: Viski János: Enigma. Szimfonikus költemény 9.00: Napközben 11.00: Labirintus 11.15: Országok, tájak népzenéje. Bretagne 11.32: A Pickwick klub 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Zenei tükör 14.45: Balaton-parton. Muzsika gyerekeknek 15.00: Szóról szóra 16.05: Szívesen hallgattuk. Mesélő mikrofon. Lévai Béla és ökrös Lászlóné rádiótörténeti sorozata. 1950—1951. A műsor Apáthi Imre, Agasvári Sándorné, Bajor Gizi, Berky Lili, Bernáth Aurél, Gózon Gyula, Keleti László, Kodály Zoltán, Kuo Mo- zso. Lukács Margit, Makiári Zoltán, Márkus Emília, Medgyaszay Vilma, Melis György, Mészáros Ági, Martin Andersen Nexö, Aubrey Pankey, Rafael Márta, Rátkai Márton, Ruttkai Éva, Sárdy János, Seny- nyei Vera, Somlay Artúr. Soós Imre, Szabolcsi Bence, Tompa Sándor, valamint a Tabá- nyi-együttes hangját idézi. A felvételt Kádár László és Szűcs Ferenc készítette. A szerkesztő munkatársa: Köteles Mari. 17.05: A budapesti fúvósegyüttes felvételeiből 17.30: Népdalfeldolgozások 18.00: Kritikusok fóruma 19.23: Az ötkarika jegyében 19.38: Hajszálgyökerek. A francia—magyar kapcsolatokról 20.39: Vállalkozók a tudományban 21.09: Operaest 22.00: Hírvilág 22.30: A hamburgi Monteverdi kórus felvételeiből 23.00: Szimfonikus zene 23.42: Salvatore Accardo Paganini-műveket hegedűi PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Napraforgó 9.05: Operettkedvelőknek 10.00: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: Nemzetiségeink zenéjéből 12.49: Archívumunkból 13.05: Gyermekeknek A kincses sziget 13.33: Szív. Edmondo De Amicis regénye 14.00: A Szabó család 14.30: Gramofonsztárok 15.05: Hetet egy csapásra. Egri János játéka 15.20: Fiatalok popzenei felvételeiből 15.40: Francia kastélyok második élete 16.20: Zenélő filmkockák. Hair 17.05: Szerencsecsütörtök 19.05: A Poptarisznya dalaiból 20.00: Kérted — hallgathatod! 20.30: Slágerlista 21.05: Az aranyszamár. Apuleius regénye 21.36: Boross Lajos népi zenekara játszik, Pitti Katalin nótákat énekel 20.00: Újvidéki kabaré 23.10: Hangminta — ’88 MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: Szünidei matiné Csak gyerekeknek! 9.35: A hetedik út titka. Holland filmsorozat. XIII/2. rész: A motoros 10.00: Allatkertek 2000-ben. Angol dokumentumfilmsorozat. VIII/5. rész: Jobb élve, mint halva. (Ism.) 10.30: Képújság 17.10: Hírek 17.15: Útravaló. (Ism.) 17.45: ,,Spitzbergák” ,,Emberek a gleccseren’* II/l. rész 18.25: Telesport 18.50: Reklám 19.00: Esti mese (FF) 19.15: Lottósorsolás 19.20: Tévétorna 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.10: Reklám 20.15: Szomszédok. Telere- gény. 32. fejezet 20.45: Hírháttér 21.30: Karel Capek: A Makropulosz-ügy. Tévéjáték 22.40: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Mozart. Magyar—francia tévéfilmsorozat. VI/2. rész: A törés 19.25: Správy 19.30: Nasa obrazovka 20.00: Senki földje. Angol tévéfilm. Irta: Harold Pinter. A Peter Hall által rendezett angol nemzeti színházbeli produkcióból készült filmet Julian Amyes rendezte. Spoonert, az elhanyagolt külsejű poétát egy nyári estén meghívja az idős író, Hirst. A titokzatos ház és lakói a rejtélyes vendéggel együtt rejtvények sorozatát kínálják. A monológnak beillő párbeszédek egyszerre mulatságosak. kétségbeesettek és magányról árulkodnak. Hirst — Ralph Richardson (Szabó Sándor), Spooner — John Gielgud (Benkő Gyula), Foster — Michael Kitchen (Zsótér Sándor), Briggs — Terence Rigby (Krá- nitz Lajos). A magyar szöveget Bát- ki Mihály fordításának felhasználásával Székely Anna írta. Szinkronrendező: Vajda István. 21.30: Híradó 2. 21.45: Spitzbergák. Nyár a Hidegparton. II 2. rész 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.55: A nap percei 17.05: Orion. Magazin 17.45: Orvosi tanácsok 17.55: Kulcsok az ismerethez 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Az én hét világcsodám 20.35: Publicisztikai műsor 21.15: A Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál krónikája 21.25: Dalok a képernyőről 21.45: Autósok, motorosok magazinja 22.25: Gálaest Budapesten. (Komoly zene) 2. MŰSOR: 18.45: Golyócska Miska. Tévésorozat 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Linda 21.05: Utazó kamera 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Nyári napforduló. Amerikai film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: De. 10-től: A házibuli folytatódik. Színes, szinkr. francia filmvígjáték. K.u.K. szökevények. Színes, kalandos magyar-lengyel filmvigjáték. — Kamara: Egy nő azonosítása (16). Színes olasz film. — Balassagyarmati Madách: A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Madách Kamara: Áruló a vezérkarban. Színes, szinkr. lengyel történelmi ka- landfilm. — Kisterenyei Petőfi: Kiáltás és kiáltás. Színes magyar film. — Pásztó: Agyú- golyófutam. Színes, szinkr. USA-filmvígjáték. — Video: A Nagy Na Cha. Színes, hon- kongi akciófilm. — Szécsény: Érints meg és menj! Színes szinkr. amerikai film. — Jobbágyi: Aladdin. Színes, szinkr. olasz kalandfilm. — Nagylóc: Szívfájdalom. Színes, szinkr. amerikai film. NÓGRÁDI TÁJAKON... FILMJEGYZET TELEXEN ÉRKEZETT. A szárnyas fejvadász Változnak az idők, változnak a forgalmazási szokások. Filmszínházainkban egymás után köszönthetjük a Nyugaton kasszasikert hozó filmeket. Igaz, ezekből már otthon is sokat láthattak a nézők, általában gyenge minőségű másolatokról. Az otthoni videózás bestsellerlistái élén a horror-, a karate-, a kungfufilmek mellett előkelő helyen találhatók a sci-fik is, és ha eddig nem mindig a legkiválóbb alkotások, de a legsikeresebbnek számítók megtalálják már az utat a hazai filmvászonra is. Gondoljunk csak bele, az idén már láthattuk A bolygó neve: Halált, a Terminátort, és ki tudja; miféle „tudományos fantasztikumok" várnak még ránk. Néha még a mozinéző is elnyeri várakozása méltó jutalmát. így láthattuk Ridley Scott új-régi filmját, A szárnyas fejvadászt, amely 1982-ben készült a híres amerikai science-fiction író, Philipp K. Dick elbeszéléséből. Ridley ^cott nem ismeretlen a magyar nézők számára, nálunk is vetítették már a Nyolcadik utas a halál című filmjét. Bebizonyította, hogy kiválóan ismeri a hatáskeltés mechanizmusát és otthonosan mozog a filmtrükkök világában. A hozzánk most eljutott szárnyas fejvadász a XXI. században fejti ki működését, azaz ártalmatlanná teszi az elkóborolt, teremtőik ellen fellázadt robotokat. Ebben a hipermodern, szupertechnikában tobzódó világban mindenki esendő, az emberek elidegenedettek, magányos farkasként élik életüket, és terveznek minél tökéletesebb másolatokat saját hasonlatosságukra, majd ölik meg őket, ha netán ellenszegülnek. A film története egy lázadás története. Négy, minden eddiginél tökéletesebb robot, embermásolat fellázad sorsa ellen, ugyanis van egy végzetes hibájuk: teremtő tervezőjük túl rövid létet írt elő számukra. Ebben a filmben a gép szánalomra méltó — élni akar. Esendőbb, mint — a Harrison Ford által játszott — az eleinte minden érzelem nélküli fejvadász. j A történetben négy android legyilkoltatását követhetjük nyomon. A fejvadász csak abban az értelemben lehet a hős igazságosztó, amennyiben ő az, aki meghúzta a határt jó és rossz között. A replikánsok — így nevezik a filmben a robotokat — nagyon emberiek, így válik küzdelmük eleve elrendeltetett sorsuk ellen szá' munkra is átélhetővé. Megölésük szinte áldozati jellegű: lassított képsorokban, együttérzést keltőén fejeződik be XXI. századi létük. Életük meghosszabbításáért vívott harcuk rokonszenves és átérezhető. Pedig a világ, nem éppen kellemes. Teremtőik dolgoztatják őket. kihasználják emberfeletti tulajdonságaikat. Lázadásuk eredménytelen, a teremtő nem akar és nem is tud változtatni a teremtmények sorsán. A fejvadász elvégzi feladatát, a lázadóknak nem a hosszabb élet jut, hanem: halál. Nagyon hatásos az utolsó jelenetek egyike. Az üldöző már-már pusztulni látszik, az utolsó android legyőzi, de érezve végzetét megkegyelmez ellenségének, az embernek. Az android elmúlása méltóságteljes, költői. Csak a teste, váza marad a torony- épület tetején, ö maga, mint az általa elengedett galamb, már egy másik dimenzióba ért. Scott látványos, technici- zált XXI. századot teremtett. Vangelis zenéje magával ragadó, önálló alkotásként is élvezhető. Rutger Hauer az and- roidvezér szerepében kiváló alakítást nyújt. Végre egy látványos film, amelyben mindenki találhat magának való üzenetet is. Szimpátiánk a teremtményeké, akik élni akarnak a XXI. században is. A teremtő felelőssége óriási! Rigó Zoltán Elhunyt Gobbi Hilda Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy a magyar színházi élet kimagasló alakja, a nagyszerű színész, a fáradhatatlan közéleti ember, Gobbi Hilda 75 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. A Művelődési Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Katona József Színház. Gobbi Hilda 1913• június 6-án született Budapesten. 1935-ben ösztöndíjas növendékként a Színművészeti Akadémián szerzett oklevelet. Először a Nemzeti Színház, majd 1959-től a József Attila, 1971-től ismét a Nemzeti, 1983 óta pedig « Katona József Színház tagja. A felszabadulás előtt részt vett az ellenállási mozgalomban és a munkásság művészeti megmozdulásaiban. A felszabadulás után kezdeményezése révén jött létre a Színművészeti Akadémia Horváth Árpád Kollégiuma, a Jászai Mari és az ödry Árpád Színészotthon. Nevéhez fűződik a Bajor Gizi Emlékmúzeum is. 1983 szeptemberében az új Nemzeti Színház felépítésére alakult védnökség tagjává választották. Tragikai és vígjátéki szerepkörben egyaránt emlékezetes játékot nyújtott. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. Halálával súlyos veszteség érte a magyar színház- és filmművészetet, közéletet. (MTI) NEMZETKÖZI MÜVÉSZTELEP fi ! MATRAALMAS (Kép: Tóth Sándor) Arif Aleszkerov Arif Aleszkerov 1944-ben született Bakuban, ahol jelenleg is él. Az itteni Azim- zade művészképző középiskolában tanult, majd pedig a leningrádi Vera Muhina Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait 1960 —1972. között, közben három éviig katonáskodott. Grafikai és tervező szakon végzett, mestere Vaksz volt. Úgynevezett ipari grafikával (újság- és könyvkészítés), valamint sokszorosító grafikával foglalkozik (rézmetszet, litográfia stb.). Jelenleg a ba- kui művészeti főiskola grafikai tanszékén tanít, kompozíciót ad elő. Egyéni tárlata volt Bakuban, Azerbajdzsán más városaiban, továbbá Moszkvában, Minszk- ben, Kijevben, Taskentben, a Donyec-medencében, a baltikumi országokban. Művei kollektív kiállításokon szerepeltek a többi között Ausztriában, Belgiumban, Lengyel- országban, Csehszlovákiában, Afganisztánban, Nepálban. A három kaukázusi köztársaság, Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán grafikai, festészeti és szobrászati bi- ennáléiit rendszeresen Tbilisziben rendezik meg. A legutóbbi, 1986-os biennálén Az ember és a munka című grafikai sorozatával elnyerte a biennálé aranyérmét. Főként sokszorosító grafikával, cink- és rézmetszettel, litográfiával, akvatintával stb. foglalkozik, a gyermekek világa, s ezzel szemben az öregség foglalkoztatja. Kompozícióinak középpontjában mindig az ember áll. Gyermekkor című rajzsorozata is ezzel a világgal foglalkozik. A színes lapokon ezért kukorékol a kakas, néz szemünkbe a kecske, hever a kemence tetején a gyermek. A Kaukázus ősi világa, népeinek élete jelenik meg a lapokon. Mintha egy kicsit Niko Pi- roszmani grúz naiv festő műveivel találkozna az ember az azerbajdzsán művész lapjait szemlélve, vagy inkább elmerülve azok mesebeli világában- Talán nem is véletlen ez az érzés, hiszen a Kaukázus hajdani eposzai, régi falusi ünnepei és hétköznapjai, az ősidőkben haramiákat és hősöket rejtő sejtelmes éjszakai tájai, a mulatozó hercegek és a köznép vigasságai, a szép lányok, a zöld hegyek, a furcsa állatok, a kocsmák és a borospincék e hatalmas hegység valamennyi- népe számára közös élményt, közös történelmet hordoznak a vallási, a nyelvi, az etnikai különbségek és összeütközések változatai ellenére- A Kaukázus közös sors. A régi századokban például nemcsak Tif- liszben hallatszott a kara- vánszerájok lármája, nemcsak itt lehetett érezni a pompás sültek és a fűszeres borok illatát, mégha itt lengette is Piroszmani idejében a legtöbb, általa festett cégtáblát a szél. Bár a polgári orientalisták és művészettörténészek teljesen iráninak tartották az azerbajdzsán művészetet, régóta tisztázott, hogy ez az építészet, irodalom, zene és képzőművészet, csakúgy, mint az iparművészet egyénit hordozott és hordoz ma is. Ennek számos emlékét őrzik a jelenben. Arif Aleszkerov színes rajzsorozata szintén őrzi ezen sajátos jegyeket s természetesen a Kaukázus közös örökségét. Mindenekelőtt abban a szerves egységben, amely az embert és a világot együtt láttatja, miként együvé is tartozik minden élő és minden létező az ég alatt, a városok falai között vagv az aulokban, örömben és bánatban, az életért érzett közös felelősségben. Tóth Elemér
