Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Eco-mix 9.00: Napközben 11.00: TÁRSALGÓ. ötvennégy perc iroda­lomkedvelőknek. Szerkesztő-műsorvezető: Sumonyi Papp Zoltán. 11.00: ,,Hajnali szél”. Irodalmi antológia Ba- latonfüreden. Pécselyi és füredi beszélgetés az antológia szerzőivel, szerkesztőivel: Bodosi Györggyel, Czingráber Jánossal, Gaál Antallal és Kellei Györggyel. 11.40: ötven éve írták. Szabó Lőrinc Ének az orrszarvúról című ver­séről beszél Domokos Mátyás. Zenei szerkesztő: Ge- renday Ágnes. Rendező: Szabó Kálmán. (Ism. vasárnap, P. 21.05) 12.45: Törvénykönyv 33.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai (16.) 14.27: Operaslágerek 15.02: Népzenei Hangos Üjság 15.42: Éneklő ifjúság 16.05: Szívesen hallgattuk. Teliszájjal. Az Ifjúsági Rádió ka­baréműsora a szekszár­di Babits Mihály Műve­lődési Központból. Műsorvezető: Lukács Sándor. Közreműködik: Almási Éva, Csellár Réka, Gál- völgyi János, Incze Jó­zsef, Józsa Imre, Mikó István, Pálos Zsuzsa, Tahi József, Usztics Má­tyás. Munkatárs: Gera Csilla, Csermák András, Ipo- lyi-Keller Katalin, Lisz- kai Károly, Tóth László, Vígvári Ágnes. Szerkesztő: Asperján György. Rendező: Avanesian Alex (ism.). 17.00: Vizsgálatok nyomában Nagy Izabella riportja. A tartalomból: Csalafinta utazások — Igazságkeresőben — Egy régi ügy utórezgései. 17.30: Gulyás Dénes Lehár- felvételeiből 19.15: A Rádiószínház bemutatója 20.26; Európai Európa 21.00 :-Bartók Béla zongorázik. II/2. rész 22.00: Hírvilág 22.30: Egy igazgató névjegye 22.50: A homoaudiovideo- gráf. Reinhard Eichelbeck hangjátéka 23.02: Schumann: d-moll trió (Cortot) 23.54: Rimszkij-Korszakov: Aranykakas — szvit PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Napraforgó 9.05: Idősebbek hullámhosszán 9.50: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: Nótamuzsika 13.05: Gyermekeknek A kincses sziget. R. L. Stevenson regénye 13.33: Szív —- Edmondo De Amicis regénye 14.00: Jránytű 15.05: Zenerulett 17.05: Intimlista 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Albumajánlat 20.00: Történeteim 20.30: Bemutatjuk új felvételünket 21.05: Az arany szamár. Apuleius regénye 21.36: Közkívánatra! 23.10: A dzsessz története. 80/18. rész 23.50: Zsoldos Imre trombitán játszik MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. —17.30: Műsorismertetés, hírek, időjá­rás. 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Amíg a pamutból fonal lesz. — Ara­tási előkészületek.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágos­ton. — 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — Reklám. — 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegy­zete. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 3.05: Szünidei matiné Csak gyerekeknek! 9.30: A hetedik út titka. Holland filmsorozat XIII 1. rész: A levél 9.55: Menekülés. NSZK bűnügyi tévéfilm. (Ism.) 10.50: Képújság 17.05: Hírek 17.10: RTV-közönségszolgálat 17.i5: Fropt kegyelem nélkül. NDK-tévéfilm- sorozat. XIII/2. rész: Halál a villában 18.15: Álljunk meg egy szóra! 18.25: Reklám 18.35: Tévétorna 18.40: Cim-cim 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.30: Reklám 20.35: Ki mit tud?-előzetes 21.10: ördögi eszközök 22.05: Tájkép 22.50: Híradó 3. kiadás 2. MŰSOR: 18.50: Képújság 18.5-5: Nachrichten 19.00: Abrahám gyermekei Paul Jacques Callebaut és Nicole Saey sorozata XIII/2. rész: Jeruzsálemtől Mekkáig. Belga filmsorozat 19.30: Caetano Veloso Portugál zenés film. (Ism.) 20.00: Képújság 20.05: Zenés nyári esték. Hidas Frigyes: Róka fogta csuka 21.15: Híradó, 2. 2i.30: Az oleszkói vár. Szovjet kisfilm. (Ism.) 21.40: ö, ez a gépkorszak! (FF) Amerikai rövidfilm 21.50: A fa. Francia tévéfilm. (Feliratos) (16 éven felülieknek!) 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Kicsinyek műsora. 9.35: NSZK-tévéfilm. (Ism.) 10.55: Péter és János. Tévéjáték. (Ism.) 17.10: A nap percei 17.20: A munkakörnyezetről 17.50: Közömbösség. Riportfilm 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: NDK-riportfilm. (Ism.) 20.25: Az ökrök háborúja. Tévésorozat 21.25: Tátra-expedíció a világ körül 22.05: A francia tv zenés­szórakoztató műsora 2. MŰSOR: 18.45: Fasírozott. Tévésorozat 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Történet az életből Az önök estje 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Hegy a hold elfordított oldalán. Svéd tévéfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Kairó bíbor rózsája. Színes, szinkr. amerikai ■‘filmvígjáték. — Kamara: Ezermilliárd dol­lár. Színes, szinkr. francia film. — Kertmozi: Leszámo­lás Hongkongban. Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Három férfi, egy mózeskosár. Színes, szinkr. francia filmvígjáték. Este há­romnegyed 6-tól: Hegedűs a háztetőn I—II. Színes, látvá­nyos amerikai musical. — Madách Kamara: Tangók. Színes francia—argentin film. — Bátonyterenyei Bányász: Ügy érezte, szabadon él. Szí­nes, magyar dokumentum­film. — Bátonyterenyei Pető­fi: Diplomás örömlány. Szí­nes, szinkr. angol—amerikai film. — Pásztó: Fél 6-tól: A Jedi visszatér. Színes USA fantasztikus kalandfilm; fél 8-tól: Kiáltás és kiáltás. Szí­nes magyar film. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Hangszóró mellett A magantután Lélekkibontó, embernevelő időszak a gyermekkor. Él­ményei meghatározóak, alap­jaiban ekkor alakul ki a jel­lem. A környezetünkben lá­tott-elfogadott normák, tör­vények egyre kontúrosab- bakká válnak, szinte kizáró­lagosakká. Elvira, a karancs- Lapujtői kis bányászlány sem élhetett másként. Csak rit­kán láthatta bányász apját kommunista meggyőződése miatt, akinek állandó üldöz­tetés volt osztályrésze 1945 előtt. Gyakran vitték el a csendőrök, így csak a hátát búcsúztathatta el kísérő te­kintetével az első utcaka­nyarig. Ha otthon keresték, üres kellett, hogy maradjon a tekintete, nehogy egy röpke felcsillanással elárulja: a családfő köztük van. A gye­rek így magától értetődően fogadja el természetesnek a rendkívülit, mert apja zok­szó nélkül vállalta el a sor­sát. Korán megtanulta, hogy a többiek igazságáért és jö­vendő sorsáért való élet az egyetlen lehetséges valóság­A kislányból hat évtized elteltével Elvira néni lett, aki számára nem fakult el a közösségi ember fénye- „Nyüzsgése” nem magamu­togató, mert életelve nyugdí­jasként is változatlan : a ma­ga feje után menni, de má­sokért. Legtöbbször éjszaka dolgozik. Ilyenkor egy kis, örökölt föld alatti sötétséget burkol magára és munkája iköré, hogy ne vizslathassa tekintet, sem tiszteletteli, sem furcsállkodó. Kis fény szüremlik ki a karancsalji ház ablakain minden éjsza­ka. Egyszerű törvény vilá­gít: az embernek nem azért van a két karja, hogy önma­gát ölelje át vele... ☆ A Föld adta sors... című rovatban szombaton reggel a Kossuth-adón Trebitsch Pé­ter riporter Ravasz Aladár- néról, Elvira néniről, a ka- rancslapujtői tsz nyugdíjas belső ellenőréről készített szívhez szóló portrét. A ri­port érdeme, hogy azok is személyes ismerősüknek te­kinthetik, akik csak az éte­ren keresztül találkozhattak vele. Olyan embernek ismer­tük meg, aki nem hagyja magát eltéríteni. Nincs mel­lékvágány, ha valamit ma­ga elé tűz, azt tűzön-vízen át végrehajtja. Jellemző rá, hogy kerüli a nagy fényes­séget. Nem szívesen fordul meg a társadalom bereflek- torozott sarkaiban és pódiu­main. Nem szeret tetteinek visszfényében sütkérezni. Szimpatikus vonása, hogy so­sem hálaadósa, se nem lekö­telezettje sem közösségnek, sem senkinek, mert tudatá­ban van annak, hogy a lekö­telezett lekötözött ember! ☆ Elbeszélése nyomán végig­követhetjük — nem mindig szigorú kronológiai rendben, mert csapongó alkat — élet­útjának legfontosabb állomá­sait, megállóit és kitérőit, mert a v>argabetűk nem kí­mélték. Elvira a nagy gazda­sági világválság idején szü­letett- A válságok hű társá­ul szegődtek: elkísérték gyermekkorán, magánéletén át munkahelyeiig. Tizenkét évesen dadáskodott, volt ré­szes arató, napszámba ment. libát őrzött, háztartási cse­léd Sóshartyánban, a kör­jegyzőnél. Kétszer ment férj­hez, de minek? Mindkét há­zassága dugába dőlt, elfújta a szél. Szókimondása miatt kevesebb prémiumot kapott, de nem hasonult meg önma­gával. A tükörbe ma is egye­nesen bele mer nézni. De szép emlékekben sem szűkölködik. Máig sem felej­tette el a jó szomszédok ösz- szefogását apja megsegítésé­re: „Mi a falu jótéteményei­nek köszönhetjük az életün­ket.” Nincs semmi csoda ab­ban, hogy a pártnak és a MADISZ-nak is vezetőségi tagja. A megyéről a Szovjet­unióba küldik tanulni és a szaratovi agráregyetemen vörösdiplomásként fejezi be tanulmányait. Első házassá­gának felbomlása után visz* szatér Csongrádból Nógrád- ba. Először a nógrádkövesdi, majd a kisterenyei, végül a pásztói állami gazdaságban dolgozik. Utolsó munkahelye Lapujtő, mert édesanyja ál­lapota megkövetelte, hogy könnyebben elérhető legyen. Sári nővérét visszahozta az életbe, bár ez ellen élénken tiltakozik, mert ehhez még az orvosok is kicsik. Min­denesetre tény, hogy a kór­házból agytrombózis után kiadott testvére három esz­tendő elteltével már a ház körüli kis munkákat is ellát­ja. Elvira az eredményt nem magának tulajdonítja: „min­denben szót fogadott, és hit­tünk egymásban.” ☆ Nővére hazahozatala ide­jén úgy döntött, hogy visz- szaad valamit a falunak azért, amiért segítette őket. Felajánlotta egész vagyonát valamilyen szociális létesít­mény céljára, így jött létre két esztendeje a Fészek nyug­díjasklub. Ennek ellenére nem hiszi, hogy a jó emberek közé tar­tozik, mert egy kis rossza­ság mindenkiben kell, hogy legyen. Igazmondásáért hát­rányok is érték, de nem okult belőle, mert az ember nem cáfolhatja meg önma­gát. Hirtelen természet: „Ha nem tudok fellobbanni, ak­kor nyugtalan vagyok”- De nincs benne maradandó ha­rag- A lobbanékonyság után azonnal túlteszi magát a problémán, búvalbéleltként nem idegesíti környezetét. Tudja, hogy mindig min­denkinek van valami gondja, de nem minden baj tartozik a közösségre, úgyhogy nem kell mindenkit terhelni vele. Soha nem szeretett társai terhére lenni. Viseli a maga keresztjét. Viszi, húzza- nyúzza, de nem rakja rá másra. Nem mindegy, hogy mi­lyen az a fej, ami után ér­demes menni. Elvira nénit az is természetes rendkívüli embernek tartja, aki csupán egyetlen mondatát hallotta. Azt a mondatát, hogy: „ez nem az én munkám ered­ménye vólt, hanem az övé. Vagy még gyakrabban az övéké”. Buzafalvi Győző Az 1555—1560 között épült Vaszilij Blazsen- nij-székesegyház a Kreml Szpasszkaja-tor- nyából fényképezve. MTI külföldi képszerkesztőség Meztelen egyiptomi múmia Egy egyiptomi ifjú ru­hátlan, mumifikálódott tes­tét találták meg újra a nemzeti könyvtárban, ahol 1825 óta volt anélkül, hogy kiállították volna — a mú­zeum igazgatója nyilván attól félt, hogy a fiú mez­telensége a közszemérmet sérti. Petemenophis mumifi- kált holttestét i. sz. 116 tá­ján temették el a tébai templomban és 1822-ben került Párizsba — mondta Juan Angel Torti chilei újságíró, aki utánajárt a múmia sorsának. Torti el­mondta, hogy a múmiát egy üvegkoporsóban találta meg egy raktárban, amikor VII. Kleopátra maradványai után kutatott. Egy máso­dik világháború előtti hír­lapi cikkre hivatkozott, melyben utaltak három meztelen múmiára a könyv­tár gyűjteményében. A cikk szerint egyiküket le kel­lett takarni egy napon, hogy meg ne botránkoztas- sák Berry hercegnőt, aki megtekinteni jött őket. (Kép: Tóth Sándor) Tuomo NEMZETKÖZI MŰVÉSZTELEP MÁTRAALMÁS Mondják, tó és tó, fa és fa. Üjabban világraszóló csúcstechnológia, nem is egy ágazatban, magas színvonalú kulturális környezet, jó tár­sadalmi közérzet, ez Finn­ország. Csoda-e, hogy legalább hét évszázaddal ezelőtt a finnországi szobrászat is a faszobrászattal kezdődött, s a középkor e kezdeti szob­rait a XV. században már mozgalmas alkotások vál­tották föl a faragott ol­tárokon. Később pedig meg­jelentek a rendszerint testi fogyatékosokat ábrázoló, fa­ragott férfialakok, a temp­lomajtókba és harangtor­nyokhoz állított festett szob­rok, belsejükben persellyel, ebbe gyűjötték a pénzt az elesetteknek. Klenti Csoda-e, ha az újabb mű­vésznemzedékek körében is gyakori a műfajok közötti „átjárás”, sokan egy idő­ben művelik a festészetet, a grafikát és a szobrászatot. Salgótarján testvérvárosa Vantaa. Innen érkezett Mát- raalmásra Tuomo Kiérni. Ristiinában született 1958- ban. A művészeti középis­kolát és a főiskolát Lah tó­ban végezte, ahol tanulmá­nyait éppen idén fejezte be, grafikai, festészeti és szob­rászati szakon. — Most csináltam egy öt méter magas festett fa­szobrot egy kiállításra, Észak-Finnországban lát­ható — mondja. — Első­sorban mégis festőként dol­gozom. Eddig Lahtiban. Vantaa- ban, Suvantoban, Juvában, s legutóbb idén márciusban Stockholmban rendezett egyé­ni kiállítást. Jelenleg Kerava városkában tanít, grafikai technikát, festészetet ad e < s az alkalmazott művészet alapelemeit igyekszik elsa­játíttatni a fiatalokkal. Fa Mátraalmáson is van. Tuomo Kiérni kimegy a fák alá és rajzol. Rengeteg rajzot, színvázlatot készít. Későbbi képek alapjainak szánja őket. Rajzainak for­marendje és színvilága meg­győzően tiszta és nyugodt. Ez a fajta képírás távol áll az emberi lét drámáitól, bármiféle irodalmi gondo­lat illusztrálásától. Ügy tü­körképé a megismerésnek, hogy az esztétikumra helye­zi a hangsúlyt. Nagy szak­mai biztonsággal írja át a természeti formákat, a mű­alkotás belső törvényei sze­rint rendezve mindazt, amit a világból fontosnak tart. Szükségesnek tartaná, hogy minden ember érezze a szépséget, az esztétikum örömét. A világ és az em­ber jobbításának gondolata vezérli. Boldog ország lehet az, ahol a művészetnek nem szükséges unos-untalan ria­dót fújnia annak érdekében, hogy tudatosítsa létének szükségességét, fölhívja a figyelmet arra a szerepre, amelyet csak a művészetek tölthetnek be a technikai előrehaladás és az emberi lélek új értékrendjének ki­alakításában. Esetleg az is elegendő, ha az esztétikum valamely formájával ad hírt a hétköznapokban létezésé­ről, dekorativitásával, derű­jével járul hozzá a humá­nummal alakított mindenna­pi harmóniához. Tuomo Kiérni képi világa ezt a fajta nyugalmat őrzi, nem az álomnak, inkább az elemek variációinak jut sze­rep az alkotói folyamatban. Gazdag forma- és színva­riációs készlettel rendelke­zik, van módja a mérlege­lésre és a válogatásra. Ki­egyenlítettség és nyugalom jellemzi a kompozícióit, gra­fikai rendje, színvilága egyenletes, megbízható és áttekinthető. Kellemes képi világ az övé, tisztessége az esztétikum magas színvo­nalában valósul meg. Úgy tervezi és szerkeszti a szép­séget, hogy ne kelljen gon­dolnunk a világ zavarára, a rendetlenségben rejtező meg­annyi lappangó veszélyére. Tóth Elemér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents