Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
2 NOGRAD 1988. JULIUS 2.. SZOMBAT A párt megújulásának iföntő szerepe van Eszmecsere a területfejlesztési célok végrehajtásáról Az irányelvek szembesítése a realitásokkal (Folytatás az 1. oldalról.) Hábel Tiborné beszámolt a mátraterenyei körzet poli" tikai hangulatáról. Ügy vélte, máris élmozdult valami a jó irányába, az emberek igénylik a nyíltságot, az őszinteséget, amely növeli a párt iránti bizalmat. Tapasztalata, hogy a párttagok nem akarnak csupán végrehajtók lenni, részt kérnek a döntések előkészítéséből, a hatalom gyakorlásából. Viszont még mindig gyakori a felfelé tekintgetés, több bátor kezdeményezésre van szükség. Hangsúlyozta, hogy nem elég jobban és többet dolgozni, a pártmunkában is az eredményességre kell törekedni. A munkastílus gyökeres változását szorgalmazta: a testületek többet foglalkozzanak a párt belső életével, az embereket érintő ügyekkel. Egyetértett a pártmunka nyíltabbá tételével. hiszen sokszor még a párttagok sem ismerik, miben döntött az irányító testület, nemhogy a lakosság. Sajgó Ferenc elöljáróban rámutatott, hogy a kibontakozást akadályozó döntéseket, rendeleteket gyorsabban kell visszavonni, a rövid távú célokat pontosabban kell körvonalazni. Arról is szólt, hogy szocializmusképünk nem követte eléggé a valóságot. Azt hittük például, hogy a kistulajdon újratermeli a kapitalista viszonyokat, rontója lesz a tudatnak. A feladatok közül első helyen említette a gazdaság- politika megújulását. Szóba hozta, hogy a mezőgazdaságban dolgozók nem érzik igazán az exportösztönzés hatását. a világpiac követelményeit. Méltánytalannak tartotta. hogy a beruházások általános forgalmi adója 25 százalék, ami körülbelül az állami támogatással megegyezik. Javasolta, hogy a testület ne csak az alacsony hatékonyságú mezőgazdasági üzemek helyzetét tárgyalja meg, foglalkozzon a jól gazdálkodó tsz-ekkel is. Letovai Ildikó indítványozta. hogy a megyei párt- bizottság, a tömegszervezetek. kutatóműhelyek, a sajtó és egyéb szervek bevonásával vizsgálja meg átfogóan a megye társadalompolitikai helyzetét, s ezt tárgyalás előtt bocsássa társadalmi vitára. Tetézi a gondokat Havas Ferenc hangsúlyozta. hogy tisztázni szükséges: a cselekvés útján mit tehetünk általában, és mit tehet az egyes ember. Elmondta. hogy a múltat és a jelent elemezve nem szabad megfeledkezni az 1970‘es ’80-as években végbement fejlődésről, amit jelez az új iparágak létrejötte, a szilikátipari beruházások, a mezőgazdasági kiegészítő tevékenység dinamikus fejlődése, az infrastruktúra elfogadható szintje. Aggasztónak tartotta viszont a megye népesedési helyzetét. Az elmúlt 15 év alatt húszezer fővel csökkent Nógrád lakossága. Tetézi a foglalkoztatás gondjait, hogy a bányánál várhatóan újabb hatszáz munkahelyet szüntetnek meg. s egyes üzemek rákényszerülnek arra. hogy indokolatlanul tartsák a munkaerőt. A feszültségforrások között említette a hagyományos iparszerkezetet, s megjegyezte, hogy a műszaki fejlődés élvonalához tartozó ágazat, térség nincs Nógrádban. de vállalat is alig. A tőkehiány mellett gátolja a műszaki fejlődést a munkaerő képzetlensége, a gyáregységek, telephelyek jelentős aránya. Elmondta, hogy a megye helyzete általában romlik, aminek nem tesz jót, hogy a tanácsok pénzügyi lehetősége 1,7 milliárd forinttal csökkent. Emiatt át kellett értékelni az eredeti célkitűzéseket. A tanácsok feladatáról szólva elmondta, hogy szorgalmazzák a termelő és szellemi infrastruktúra biztosítását, a településfejlesztés koordinációját. Arra is rámutatott, hogy nem lehet ma már valamennyi ágazat arányos és dinamikus fejlődéséről beszélni. I változáshoz idd kell Végh Józsefné elmondta, hogy a térségben elismerést váltott ki az országos pártértekezlet, azt erősítette, hogy reálisan szembe tudunk nézni problémáinkkal. Az alapszervezetek többsége jól adta tovább- Az igazi változás — úgy ítélte meg — hosszabb idő eredménye lehet, mert olyan sokáig mondták meg fentről, mit kell csinálni, hogy most nem tudunk mit csinálni. A türelemre és egyúttal az újításra, a bátrabb kezdeményezésre hívta fel a figyelmet. Sándor László pezsgőnek ítélte a politikai légkört, egyúttal arra is rámutatott, hogy a bizalom mai erősödése — ha nem lesz rövid időn belül változás — köny- nyen a visszájára fordulhat. Hangsúlyozta, hogy alapvető érdek a politikai intézmény- rendszer gyors korszerűsítése, mert e területen hamarabb javítható a közérzet. Elmondta, hogy ma a __ re- formszelleműség fokmérője a munka gyakorlatának változása. A közhangulat alakításában a Párt mellett azonban megvannak az állami, tömegszervezeti szervek feladatai is. A politikai tennivalók közül fontosnak ítélte az alapszervezeti munka korszerűsítését, hiszen ez a fő színtere a párt tömegbefolyása növelésének. A helyi politika világos megfogalmazását, az emberek meggyőzésének fontosságát hangsúlyozta- Felhívta a figyelmet arra is, hogy a döntési mechanizmusban ki kell alakítani: ki, mivel foglalkozzon. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az alulról jövő kezdeményezéseket, s hasznosítani azt a pártmunkában. A végrehajtó bizottság és a pártbizottság kapcsolatáról szólva megjegyezte: az előbbi időnként túlhaladja jogkörét, a döntéseket a pártbizottságnak kell hoznia, míg a végrehajtó bizottság ennek előkészítésével, szervezésével foglalkozzon. A nyilvánosság szélesitésé- ről elmondta, hogy ez nemcsak a megyei testületek feladata, s nem mindig jelenti tömegkommunikációs eszköz igénybevételét. Javasolta, hogy a megyei pártbizottság lapja gyakrabban számoljon be a városi, üzemi pártbizottságok testületi üléseiről. Skoda Ferenc kifejtette, hogy a megye fejlődésének eredményeit és hibáit együtt kell vizsgálni. Elmondta, hogy Nógrád megyében a viszonylag szerényebb sikerekért is jobban meg kellett dolgozni, mint az ország más vidékein. A pártmunka gyakorlatából merítve rámutatott, hogy amíg a határozatok értelmezéséről, a szempontok meghatározásáról van szó, mindenki egyetért, de amikor cselekedni kell, s az kényelmetlenséggel is iár, megakad a gépezet. Arról is szólt, hogy a demokratizálás rendet és fegyelmet követel, ezért szembetűnő,: hogy ahol a legnehezebb a helyzet, ott a legtöbb a visszaélés a társadalmi tulajdon kárára. A megye közrendjét, közbiztonságát szilárdnak ítélte, de szólt arról is, hogy növekvő a bűnözés, ami ellen a harc csak társadalmi méretű lehetGajdár Géza beszámolt arról, hogy testületüket csökkenő létszámmal újraválasztották, az alapszervezetek teljes önállóságot kaptak. A pártértekezlet tanulságait elemezve rámutatott az alkotó, politikai légkör szükségére, a demagógia, a bürokrácia, az egyformaság elleni küzdelem fontosságára. Juscsák György elvi''jelentőségűnek tartotta a testület ülését, mert a vita középpontjában a politizálás, egymás meggyőzése, az egyes kérdések értelmezése került. Elmondta, hogy ő is tapasztalja a megújulási készséget, ami nem időponthoz, nem életkorhoz kötött, hanem szükségessége felismeréséhez. Fontosnak tartotta, hogy az emberek a gyakorlatban minél többet érez- zenek á reformfolyamat kibontakozásából. Mivel a gazdasági helyzet számottevően nem javul, a demokratizmus szélesítése javíthatja a közérzetetHangsúlyozta, ismét van várakozás: hogyan dönt a Központi Bizottság, mit ajánl a megyei testület, s ezt tapasztalta a párt megyei apparátusában is. Nehezen hitték el, hogy a Központi Bizottság feladattervében nem szabja meg az alsóbb pártszervek konkrét feladatait. fl tétlenség hiba — Ami megérett a változásra, azzal ne várakozzunk! Kötelességünk minden jó javaslatot felszínre hoznia különösen ha az alulról érkezik. A tétlenség a legnagyobb hiba — folytatta, majd arról szólt, hogy reakciókészségünk lelassult, erősek a beidegződések. S nem azért kell megváltozni, mert nekünk divatosan most reformernek kell lenni. Nem is azért, mert mindenben hibát követtünk el. Az ok a körülmények megváltozása. Felhívta a testület figyelmét a megyét, a közeljövőben kedvezőtlenül érintő döntések politikai előkészítésére. Géczi János a vita összefoglalójában a többi .között fontosnak tartotta a mai bizalom fenntartását, erősítését; ennek érdekében a pártélet és a politikai munka egészének korszerűsítését; a bátrabb, önállóbb politizálást, a nyilvánosság kampány nélküli ösztönzését. Azt is elmondta, hogy a megye várható gazdasági nehézségeit a pártbizottság tisztség- viselői folyamatosan jelezték és jelzik a központi szerveknek, kezdeményezéseket tesznek a feszültségek enyhítéséért. Felhívta a figyelmet a társadalompolitikai kérdések vizsgálatára, amelyhez a pártértekezletre készülve lesz alkalom, egyidejűleg a gazdaság és a pártmunka tapasztalatainak összegzésével. Egyetértett azokkal, akik az alapszervezeti önállóságot hangsúlyozták, s hozzátette, ezek az alapszervezetek ne legyenek magukra hagyatva, a megyei pártbizottság tagjai is nyújtsanak munkájukhoz segítségetA megyei pártbizottság Géczi János szóbeli vitaindítóját, a vita összefoglalóját egyhangúlag elfogadta. Alternatív javaslatra negyvenen, kilenc ellenében arra szavaztak, hogy a testület fél évre szóló munkaprogramja a konkrét feladatokat tartalmazza. Egyhangúlag megszavazták, hogy az orszá. gos pártértekezlet állásfoglalása alapján két évre szóló politikai tématerv készüljön, s ezt a megyei pártbizottság legközelebbi ülésén tárgyalja meg. A területfeljesztési feladatok végrehajtásában . meghatározó szerepe van a társadalmi-gazdasági erőforrások alakulásának, — e megállapítással kezdődött a megye VII. ötéves területfejlesztési irányelveinek időarányos végrehajtásáról szóló előterjesztés, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésének feladataira. Az aktuálissá vált átfogó vizsgálat megállapította, hogy a prognózisoknak megfelelően tovább folytatódtak a megye népességére jellemző kedvezőtlen folyamatok. A gazdaság anyagi, műszaki alapjai a korábbiaktól szerényebb mértékben korszerűsödtek. A beruházások folyó áron számítva mérsékelten növekedtek, ami csökkenő műszaki tartalmat fejez ki. Mindent összevetve: fokozódott a megye gazdaságának relatív elmaradottsága. A tervidőszak első két évében szerény mértékben javult a termelőágazatok jövedelemtermelő képessége. A megye ipari üzemei ösz- szességében növekvő mértékben járultak hozzá a külgazdasági egyensúly javításához. Az export mindkét relációban a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően alakult: dinamikusan bővült a konvertibilis, csökkent a rubelelszámolású kivitel. Több pozitív kezdeményezés történt a verseny- képesség javítására. A termékszerkezet korszerűsítésére tett lépések azonban nem elég átfogóak, ütemük elmarad a piaci követelményektől. A mezőgazdaság alapvetően biztosította a lakosság szükségleteinek jó színvonalú kielégítését. A célkitűzésekhez közelállóan bővült az exportárualap, korszerűbbé vált a termelés szerkezete, mérséklődött a fajlagos költségek növekedése. A termelő infrastruktúra helyzetének, a környezetvédelmi tevékenységnek elemzése után, az, előterjesztés megállapította: a VII. ötéves tervi területfejlesztési irányelvek az életkörülmények érzékelhető javulásával számoltak, ennek feltételei azonban az eltelt időszakban a tervezettnél szerényebben alakultak. A tanácsi gazdálkodás tartalmi elemei a megújulás irányába változtak, nőtt a helyi szervek önállósága, és kibontakozóban vannak a gazdálkodás vállalkozói elemei. A területfejlesztési irányelvek megvalósulásának vizsgálata megerősítette, hogy a hátrányos helyzetű térségek problémái kiemelt figyelmet érdemelnek. Az ide sorolt 35 község jellemzője az aprófalvas településszerkezet, a népesség elöregedése, a magas ingázási és elvándorlási arány, a munkaalkalmak, foglalkoztatási lehetőségek hiánya. Az említett településekből mindössze tízben folyik ipari termelés, tizenhárom vállalati telephelyen. Akadályozza a fejlődést a termelő infrastruktúra kiépületlensé- ge, a közlekedési kapcsolatok jelenlegi rendszere. Szóbeli kiegészítőjében Balázs Miklós utalt arra az igényre, hogy kritikus és önkritikus, a fogyatékosságokat kemény és következetes realitással feltáró, ugyanakkor az elért eredményeket tisztességgel elismerő minősítésre van szükség. Vitathatatlan, hogy a területfejlesztési célok megvalósításában az elmúlt két és fél évben figyelemre méltó eredmények születtek. Ezek között említette Balázs Miklós, hogy az egyensúlyi követelményeknek a konvertibilis export több év óta tartó dinamikus bővülésével eleget tudott tenni ; a termelékenység az országos átlagot meghaladó ütemben emelkedett; az üzemek döntő többsége stabiláé gazdálkodott; a teljesit- mények és a bérek fokozatosan összhangba kerülnek; az életkörülmények a rendelkezésre álló források szűkössége mellett is tovább javultak. Mindezek az eredmények nem elégségesek a továbblépéshez. A magasabb követelmények mindenekelőtt a műszaki-technikai-technológiai lemaradás csökkentését, s egy szelektív fejlesztéssel megalapozott szerkezeti átalakítás igényét fogalmazzák meg. A következő néhány évben megyénk gazdasága számára is az egyensúly-, illetve exportorientált fejlődés jelenthet reális alternatívát. Lét- fontosságú, hogy határozottabb kezdeményezéseket tegyünk a műszaki fejlesztés és szerkezeti átalakítás irányában. Balázs Miklós, a feljesz- tés főbb irányai között említette a járműipari integrációt, az üveg- és kerámiaipar előtt álló lehetőségeket, és továbblépést jelenthet az anyag- és energiatakarékossági program, a környezet- védelmi és biotechnológiai ipar. Textilruházati iparunk az ágazat Budapestről való tervezett kitelepüléséből profitálhat. Korábban a végrehajtó bi-, zottság vitájában is nagy hangsúlyt kapott, hogy a viszonylagos lemaradásunk egyik fő oka, egyben a továbbfejlődésünk sarokköve, a szellemi háttérbázis hiánya, illetve megteremtésének szükségessége. A továbbiakban az előadó összefoglalta, hogyan lehetne áthidalni a szellemi potenciál területén mutatkozó elmaradást. A Nógrádi Szénbányák folyamatban levő szanálása, a strukturális feszültségek hangsúlyosabb megjelenése, a továbblépéshez szükséges jövedelemtermelő tevékenységek erőteljesebb kialakítássá azt igényli, hogy gondoljuk át, s az új feltétel- és követelményrendszerben fogalmazzuk meg gazdaságunk stratégiai továbbfejlesztésének irányát. E munka eredményes megvalósítása érdekében szakértői csoport létrehozását indítványozta Balázs Miklós, aki részletesen szólt a továbbiakban a társasági törvény tervezetéről, majd összefoglalást, adott a megye gazdaságának első félévi, várható teljesítményéről. A napirend vitája előtt Juscsák György kérdése arra világított rá, hogy több üzem ez évre tavalyi teljesítményének felét sem tervezte meg. Mindezt aggasztónak nevezte, és sejttette, hogy emögött taktikai meggondolás is van. Balázs Miklós válaszában utalt" arra hogy nem megyei sajátosságról van szó, s ha akad is példa vállalati taktikázásra, az okok között a szabályozó rendszer kényszerítő ereje is szerepel. Varga László a hátrányos helyzet fogalmi megközelítéséről indított el meditációt, majd azt a kérdést tette föl, e helyzetből .máshol, más országban hogyan csinálnak tőkét. A válasz szerint úgy, hogy felhasználták a szellemi kapacitást, s ezzel ledolgozták a hátrányos helyzetet. A gondolatsor folytatása szerint a legnagyobb probléma az, ha a hátrányos helyzet a fejekben van. Krátschmer Lajos többek között a tervezett gyári önállósággal foglalkozott. Mint mondotta: ha jól tudunk élni vele, nagyobb lehetőséget ad, de nagyobb a veszély is. Érvelése szerintié] kell gyorsítani a gyár ilyen irányú tevékenységét, hiszen a felkészülés az önállóságra szervezetileg és szakmailag még nem teljes. A legfőbb érv pedig az, hogy az önálló gazdálkodásban jó lehetőség rejlik, hiszen a nagyvállalat keretében a tartalékok feltárásában sem érdekelt a gyár. Ürmössy László a hátrányos helyzetű térségek kapcsán a népességmegtartásról, a termelőfolyamatokról. az infrastruktúráról, a munkaerő-átcsoportosításról szólt, majd azt hangoztatta; a helyzet megoldásához igen kevés külső segítségre számíthatunk, inkább a saját erőre kell építeni. A megoldás lehetőségeinek sorolása után P feltételek között említette a fejlesztési források előteremtését, valamint a szellemi kapacitást. Jákóhalmi Ferenc érthető módon a Nógrádi Szénbányák helyzetével, lehetőségeivel is foglalkozott. Töb. bek között arról is szólt, hogy a most folyó szanálási eljárást fokozott érdeklődés kíséri. Téves és felületes megítélésekre is akad azonban példa, amelyekből nem érződik, hogy nem csupán a vállalat gondjáról van szó. A felelősséget nemegyszer — tömegtájékoztatás; eszközökben is ~ a tényék ismerete né- kül próbálják megállapítani. Czene József helyesnek nevezte azt a gyakorlatot, hogy a korábbi döntések korrigálására a realitások ismeretében sor kerül. Korrekció szükséges akkor is, hogyha az eredeti elhatározás tévedésen alapult, s akkor is, hogyha a megfogalmazott célok az időközbeni változások miatt nem valósíthatók meg. A felszólaló sürgette a várható hatások hangsúlyosabb megfogalmazását, a Nógrádi Szénbányák helyzetét pedig úgy minősítette, hogy nem belső helyi ügyről van szó, hiszen érinti a térség egész lakosságát is. Kun András Szécsény környékének foglalkoztatást gondjairól szólt, s a részletes összefoglalást azzal zárta, hogy munkahelyteremtő intézkedésekre van szükség. Az anyagi erőforrások hiánya azonban az önálló megoldást nem teszi lehetővé. Czinke Ferencet a hazai és külföldi példák idézése és összehasonlítása késztette szólásra. A polémiába bekapcsolódva azt hangoztatta, ma nálunk is olyan típusú ember kell, aki az agyát használja. Meg kell dolgoztatni a szürkeállományt — az előrelépés érdekében. A vita összefoglalójában Balázs Miklós megállapította; helyesnek és szükségesnek bizonyult az irányelvek reálfolyamatokkal való szem. besítése. Az előterjesztést, a szóbeli kiegészítőt és az összefoglalót, a módosított teendőket a testület ezt követően jóváhagyta. A megyei pártbizottság Géczi János időszerű kérdésekről ■ szóló tájékoztatójával fejezte be munkáját. Tudósítottak; M. Szabó Gyula Kelemen Gábor Fotó: Kulcsár József
