Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

2 NOGRAD 1988. JÚLIUS 12.. KEDD Mihail Gorbacsov Varsóban Beszéde a lengyel Szejm ünnepi ülésén BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Mit akarnak a kuznyeckiek? Tartalmas kapcsolatok Nógrádijai Wojciech Jaruzelskinek, a LEMK KB első titkárának és a legfelsőbb lengyel állami vezetésnek a meghívására hétfőn hivatalos baráti láto­gatásra Varsóba érkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A szovjet ve­zetővel együtt utazott felesé­ge is. Mihail Gorbacsovot elkí­sérte az útra Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere, Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára és Jefrem Szokolov, a Belorusz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára is. A vendégeket a repülőté­ren Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke és felesé­ge, valamint a LEMP KB PB tagjai, a KB titkárai, a lengyel politikai élet vezető személyiségei fogadták. Hétfőn Varsóban a LEMP KB székházában Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB el­ső titkára és Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára négyszemközti megbeszélésé­vel megkezdődtek a magas szintű lengyel—szovjet tár­gyalások. Ezt megelőzően a délelőt­ti órákban Mihail Gorbacsov megkoszorúzta az ismeretlen lengyel katona sírját, a len-, gyei fővárost jelképező Nike- emlékművet és a Lengyelor­szág felszabadításában el­esett szovjet hősök emlék­művét. A szovjet vendég prog­ramja már az első percek­ben eltért az előre megálla­pított menetrendtől- Mihail Gorbacsov Varsó utcáin többször megállította a gép­kocsiját és beszélgetésbe ele­gyedett az ..üdvözlésére meg­jelent varsóiakkal. Mihail Gorbacsov hétfőn kezdődött lengyelországi hi­vatalos baráti látogatásának kiemelkedő eseménye volt a szovjet vezető beszéde a len­gyel parlament, a szejm ün­nepi ülésén. A katonai, gazdasági és politikai tömbhatároktól mentes, a szembenállás és a bizalmatlanság helyett az együttműködésen és egy­más érdekeinek tisztelet­ben tartásán alapuló Euró­pa képét vázolta fel Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a lengyel szejm hétfői ünnepi ülé­sén mondott beszédében. A tartós és sokoldalú együttműködésért Gorbacsov arról beszélt, hogy elérkezett az idő az ötvenes, a hatvanas és a hetvenes évekbeli átmeneti enyhülési korszak helyett a tartós és sokoldalú euró­pai együttműködés feltéte­leinek megteremtésére, ami­hez az eddigi elvi állás- foglalások helyett konkrét leszerelési lépéseket kell tenni, mindenekelőtt a ha­gyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkenté­sével. A főtitkár jelezte, hogy a szocialista országok közös­sége ennek szellemében a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének hét végi varsói ülésén nagy je­Norodom Szihanuk is­mét lemondott a kambodzsai ellenzéki koalíció elnöki tisztéről. Ezt a herceg va­sárnap jelentette be Bang­kokban. Szihanuk leszögezte, hogy nyomós okok késztették a lemondásra, de ezeket nem részletezheti. Közölte egy­ben, hogy összes külföldi látogatását törölte. lentőségű és konkrét javas­latokkal áll elő. Ezzel ösz- szefüggésben kijelentette, hogy a Varsói Szerződés mind a katonai erők sze­mélyi létszámát, mind a fegyverzetet kész csökken­teni a két katonai tömb közötti aszimmetria fel­számolása érdekében és ja­vasolta, hogy a globális stratégiai egyensúly meg­teremtése helyett az egyes fegyverfajtáknál külön-kü- lön törekedjenek az aszim­metria megszűntetésére. A Szovjetunió — mondotta — kész az előretolt ' állomás­helyeken tartózkodó légi fegyveres ereje csökkentésé­re, amennyiben a NATO nem telepíti Olaszországba hetvenkét darab F—16-os vadászbombázóját. A főtit­kár javasolta, hogy a két katonai tömb kezdje meg fegyveres erőinek és fegy­verzeteire vonatkozó adatai­nak cseréjét, az adatok szi­gorú ellenőrzése mellett. Az európai biztonságért Mihail Gorbacsov emlékez­tetve arra, hogy a reykjavi- ki . szovjet—amerikai csúcs- találkozó fordulatot hozott a két nagyhatalom viszonyá­ban, felvetette az európai or­szágok vezetőinek egy Reyk- javikhoz hasonló csúcstalál­kozóját, aminek egyetlen té­mája a hagyományos fegy­verek és fegyverzetek csök­kentése, az európai bizton­ság és együttműködés erősí­tése lenne. Európa és a vi­lág fordulat előtt áll — hang­súlyozta, — a nukleáris fegyverek, de a hagyomá­nyos fegyverek is a világ és Európa békéjét, az emberi­ség létét fenyegetik. A gyű­lölködés helyett a bizalom megteremtésére, a szemben­állás helyett az együttműkö­désre szólított fel Európában, amelynek sorsa valamennyi ország azonos jogokon ala­puló együttműködésén, az áruk, a kulturális és művé­szeti értékek, az eszmék sza­bad áramlásán múlik. A há­ború veszélyét csökkentő európai központ lét­rehozását indítványozta, mint a NATO és a Varsói Szer­ződés állandó intézményét, amely a későbbiekben a fo­lyamatos együttműködés ki­alakuló szervezete lehetne, nemcsak a kontinens, hanem az egész világ számára. Az SZKP főtitkára alap­vető jelentőségűnek nevezte a történelmileg kialakult és szerződésekben is rögzített európai politikai realitások tiszteletben tartását. Hozzá­tette ugyanakkor, hogy a Szovjetuniónak az interna­cionalizmus szellemében nem lehet közömbös egyetlen or­szág vagy nép sorsa sem. Az államok közötti kapcsolato­kat a jogegyenlőségnek, a jószomszédságnak és az együttműködésnek kell jel­lemeznie, véglegesen el kell vetni az egoizmust, a nacio­nalizmust; a sovinizmust, minden a megtorlásra és bosszúállásra irányuló törek­vést. Kijelentette, hogy a humanitárius kérdéseket az európai együttműködés kö­zéppontjába kell állítani, mégpedig nemcsak a kelet— nyugati viszony síkján, de az Az ellenzéki vezetőt meg­hívták arra a dzsakartai ta­lálkozóra, amelyet a kam­bodzsai rendezés témájá­nak kívánnak szentelni. Az ASEAN, a Nyugat Szi- hanukot mindmáig a kam­bodzsai rendezés kulcs­figurájának tekinti. A her­ceg már többször távozott az ellenzéki koalíció éléről, hogy nagyobb manőverezé­egyes szocialista országok között is. A szovjet—lengyel vi­szonyról szólva, az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy az soha ilyen jó nem volt, mint ma. Hozzátette ugyanakkor, hogy a sokol­dalú együttműködés kiszé­lesítése érdekében a két országnak — és ez más szo­cialista országokra is vo­natkozik — újszerű gondol­kodásra, fordulatra van szüksége, az önkéntességet, a jogegyenlőséget, a partne­ri viszonyt és az érdekkö­zösséget kell előtérbe állí­tani. A kiaknázatlan lehető­ségekről beszélt gazdasági téren is, mindenekelőtt azért, mert egyelőre sem a Szovjetunióban, sem Len­gyelországban, sem a többi szocialista országban nem alakultak ki azok a gazda­sági és pénzügyi mechaniz­musok, amelyek előrelendí­tenék az együttműködést. Ügy vélekedett: nem kell a feltételek maradéktalan lét­rejöttéig várni, már most ki kell használni minden adó­dó alkalmat. Emlékeztetve a nemrég befejeződött XIX. szovjet pártértekezletre Gorbacsov úgy vélekedett, hogy a Szovjetunió és az egész szo­cialista tábor a mélyreható átalakulás, a lenini eszmék újjászületésének korszakát éli, amikor az előrehaladás csak a demokrácia gazdagí­tásával, az anyagilag és er­kölcsileg is sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom létrejöttével képzelhető el. A pártértekezlet legnagyobb eredményének azt nevezte, hogy az felrázta a szovjet társadalmat és megerősítet­te a felismerést: a politikai rendszer reformja nélkül nincs átalakulás, a szocia­lizmus nem építhető felül­ről jövő parancsokkal, csak alulról induló kezdeménye­zésekkel. Tudományos munkára van szükség A szovjet—lengyel kapcso­latok múltbeli alakulásáról szólva Mihail Gorbacsov ar­ról beszélt, hogy a teljes igazság feltárása érdekében igen sok a tennivaló, de eb­ben a munkában nem kere­kedhetnek az indulatok a tények fölé, komoly elmé­lyült tudományos munkára van szükség. A Szovjetunió­ban — hangsúlyozta, elíté­lik a sztálini önkényt és a kegyetlenkedéseket, amelyek­nek sok lengyel is áldozatául esett. Emlékeztetett arra, hogy az 1920-as lengyel— szovjet háborúra sem került volna sor, ha más a két or­szág viszonya és ki tudja hogyan alakulnak az esemé­nyek ebben az esetben a második világháború idején. Elismerőleg szólt, az úgyne­vezett történelmi fehér fol­tok feltárására alakult ve­gyes bizottság eddigi mun­kájáról. ☆ A hétfői hivatalos program díszvacsorával fejeződött be, amelyen mindkét vezető po­hárköszöntőt mondott. Mihail Gorbacsov ma Krakkóban folytatja len­gyelországi látogatását. si szabadságot biztosítson magának. Bangkokban működő dip­lomaták tanácstalanok az újabb lemondás nyomán. Egy nyugati diplomata úgy vélte, hogy valószínűleg taktikai húzásról van szó, miután Szihanuk feltehetően úgy véli, hogy a dzsakartai találkozótól nincs mit vár­nia. Emberi jogok bizottsága Genfben a Nemzetek Pa­lotájában hétfőn megnyílt az ENSZ emberi jogok bizott­sága 33. ülésszaka. A testület munkájában részt vesz 18 neves emberi jogi szakértő is. Az üléssza­kon Belgium, Japán, Ko­lumbia, Ecuador és több más állam jelentését tanulmá­nyozzák azokról az intézke­désekről, amelyeket a pol­gári és politikai jogok nem­zetközi egyezségokmánya elő­írásainak végrehajtása érde­kében tettek. Megvizsgálják a tagországok állampolgárai­nak az emberi jogok megsér­tésével kapcsolatos panaszait is. A bizottság július 29-ig ülésezik. Robbanás Athénban Hétfőn felrobbant egy gépkocsi a görög főváros egyik tengerparti negyedé­ben. A robbanásban két ember halt meg. A rendőr­ség feltételezi, hogy az ál­dozatok az egyébként bé­relt kocsi utasai voltak. Mint közölték, a gépkocsi tömve volt robbanóanyag­gal, kézigránátokkal és lő­fegyverekkel. Kormányellenes tüntetés Nicaraguában Több ezer kormányellenes tüntető vonult fel vasárnap a nicaraguai Nandaimeben „demokráciát igen, kommu­nizmust nem” jelszavakkal. Dániel Ortega államfő a kormány destabilizálására irányuló amerikai erőfeszí­tések újabb megnyilvánulá­sának nevezte a megmozdu­lást. A nicaraguai rendőr­ség kísérletet tett a tünte­tők szétoszlatására, mire azok kövekkel és botokkal támadtak a rendőrökre. Az összecsapásokban tíz rendőr megsebesült, 38 ellenzékit letartóztattak — jelentette a hivatalos nicaraguai rádió. Jereváni helyzetkép Jerevánban vasárnap ké­ső este 100 ezres tömeggyű­lést tartottak az örmény történelmi levéltár melletti téren — közölték az MTI moszkvai tudósítójával hi­vatalos jereváni forrásból hétfőn reggel. Az örmény főváros Tyeatralnaja (Szín­ház) terét a katonaság le­zárva tartja, ott nem került sor megmozdulásokra. A gyűlés szónokai a Ka- raban-hegyvidék mielőbbi Örményországhoz csatolá­sát, a Maszisz városban történt mérgezési ügy tette­seinek kézre kerítését kö­vetelték. Egyben támogatá­sukról biztosították a szov­jet legfőbb ügyésznek azt a szombaton bejelentett dön­tését, hogy a szumgaiti pogrom elkövetőinek ügyét felsőbb szinten tárgyalják. Az MTI tudósítójának az Armenpressz örmény hír- ügynökségtől kapott infor­mációja szerint szombaton este Szűrén Arutyunjan, az örmény KP KB első titká­ra televíziós beszédben je­lentette be, hogy a karabahi kérdés hamarosan az SZKP KB és a legfelsőbb tanács elnöksége elé kerül. Aru­tyunjan a munka felvételé­re és nyugalomra szólította fel honfitársait, sürgetve, hogy tanúsítsanak önmér­sékletet, hallgassanak a jó­zan ész szavára. — A pártértekezletet és Mihail Gorbacsov beszédét az egész nép kollektív gon­dolatának éreztem. Kifeje­ződtek benne mindazok a problémák, amelyek földi­jeimet, a Kuznyeck-meden- ce dolgozóit foglalkoztatják és azokra választ is adott, — mondta A. Zajeev, Belovo városi pártbizottságának el­ső titkára. Mielőtt Moszkvába utaz­tam, bejártam városunk dol­gozó kollektíváit, hogy meg­hallgassam kívánságaikat. Ezeken a találkozókon éles bírálatok hangzottak el és kemény viták is voltak. Föl­dijeimet leginkább az foglal­koztatja, hogy a megyében az iparban nagyon lassú az átalakulás. A kemerovói me­gyei pártbizottság első tit­kára, Bakatvin is erről be­szélt a pártértekezleten. Sok minden akadályozza még munkánkat az új gazdasági feltételek közepette. A vál­lalatok mindeddig nem sza­badultak meg a minisztériu­mok állandó nyomásától és bábáskodásától. Az h véle­ményünk, hogy az állami megrendeléseknek a vállala­ti tervnél kisebbeknek kell lenniük. Fontos, hogy a vál­lalat maga rendelkezhessen termelési kapacitásának egy részével és ez a terven fe­lüli nyereség maradjon a kollektívánál, ne kelljen azt befizetni az ágazati minisz­tériumnak a veszteséges vál­lalatok fenntartására. Gorbacsov előadói beszé­dében azt hangsúlyozta, hogy ideje átszervezni a helyi ügyeket az önigazgatás, ön­finanszírozás és önellátás alapján. Mi azonban úgy lát­juk, hogy a vállalatok fel­szabadítása nélkül a helyi tanácsok nem kaphatnak va­lódi hatalmat. A tanácsi költségvetés alapja pedig le­gyen a vállalati nyereségbe­fizetés. Ez kétségtelenül hoz­zájárulna a helyi önigazga­tás fejlesztéséhez. — Az átalakítás milyen változásokat hoz Kuznyeck- mejlencében és Belovo vá­rosban? — Ma nem divat a dicsek­vés és ez így helyes- De el­mondhatom, hogy a kuz- nyecki medencében csaknem kétmillió tonna szenet hoz­tunk felszínre terven felül, s ebből több mint 500 ezer tonnát a mi bányászaink ter­meltek- ki. Belovo — bányászok, ko­hászok, gépgyártók városa- 180 ezer lakosa van, hozzá tartozik még hat település, de van olyan is köztük, amely 50 kilométerre van, vagyis szibériaiak a méretek. Hatalmas bányák működ­nek, évente 25 millió tonna szenet hozunk felszínre. Van ezenkívül Belovóban rádió­gyár, cinküzem, kötöttáru- gyár. Ami máris érzékelhe­tő, hogy nagyobb figyelmet fordítunk a szociális kérdé­sekre. Korábban elsőséget élveztek az ipari beruházá­sok, az elmúlt két évben már jóval több lakás, óvo­da, kórházi hely és iskola létesült. Lakásproblémánk azon­ban még sok van, noha évente 2 ezer új lakásba költöznek be az emberek. Kevés az építőanyag. A he­lyi tartalékokat felmérve már ősszel megkezdjük a ki­tűnő minőségű, tartós és ol­csó salakbetont adó gyár építését. Termékeikből még szomszédainknak is jut. S van még egy előnye, így hasznosítjuk a belövői hőerő­mű salakját, ami eddig nem­csak óriási területet foglalt el, hanem a környezetet is szennyezte. — Hogyan alakulnak kap­csolataik testvérmegyéjük­kel, Nógráddal? — Tartalmasabbá, konkré­tabbá válnak. Tavaly no­vemberben járt nálunk nóg­rádi küldöttség, Géczi János megyei első titkárral az élen és felkereste Belövőt is. Nagy érdeklődéssel ismer­kedtek meg a hőerőmű me­leg vizű derítőjében létreho­zott halgazdasággal. — A látogatás eredménye­ként született megállapodás, hogy közvetlen kapcsolatokat teremtünk rokonvállalataink, így például a belövői és a salgótarjáni kötöttárugyár között. Magyar barátaink segítenek javítani modern technológián alapuló kínála­tunkat. Júliusban magyar szakembereket várunk, azt akarjuk megbeszélni, ho­gyan lehet felhasználni a magyar tapasztalatokat az új berendezések beállításánál. Fel akarjuk használni a magyar szövetkezeti tapasz­talatokat elsősorban a köz- étkeztetésben és a városgaz­dálkodásban- Belovóban most 30 kisszövetkezet mű­ködik, de hamarosan több lesz belőlük. Reméljük, hogy együttműködésünk testvér­megyénkkel tovább gazdago­dott­Jurij Baranov Megjelenik a Litván nyelv értelmező szótára A vilniusi tudományegyetemen működő litván nyelv és irodalom intézetének vezető munkatársai a Litván nyelv értelmező szótára eddig megjelentetett kötetei társaságá­ban. A húsz kötetre tervezett műből eddig 14 jelent meg. MTI külföldi képszerkesztőség Szihanuk ismét lemondott

Next

/
Thumbnails
Contents