Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI 1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 165. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 19M. JÚLIUS 12., KEDD VS' \V> C \ V\ Egyetértő figyelem a pártmunka nyilvánossága iránt (3. oldal) Salgótarján görbe útjain (5. oldal) Csak decemberben lesz új elnök az HLSZ-ben (7. oldal) Vb-iilés Salgótarjánban, Szécsényben, Bátonyierenyén Fiatalok a család középpontjában!? Tetőtér-beépítés — Közműtársulás Intézményvezetők öt évre Salgótarjánban, Szécsényben és Bátonyierenyén tar­tott tegnap ülést a tanács végrehajtó bizottsága■ A me­gyeszékhely tanácsi testületé a tetőtér-beépítés lehe­tőségeiről tárgyalt, közműtársulási pályázatokat bírált el, intézményvezetőket bízott meg, illetve tájékoztatót hallgatott meg az Állami Biztosító salgótarjáni fiókja és a határátkelő-parancsnokság tevékenységéről. Szé­csényben a hatósági tevékenység továbbfejlesztése volt napirenden és megvitatták a mezőgazdasági szakkö­zépiskola és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola di­áksportéletét. Bátonyierenyén a környezetvédelmi feladatok, a környezeti kultúra, s a telekgazdálkodás helyzete volt terítéken. A Salgótarjáni Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak ülésén a tetőtér-beépítés helyzetéről szóló anyag tár­gyalásakor az előterjesztő kiemelten hangsúlyozta, hogy a városban tíz év óta folya­matosan épülnek a tetőte­rek, s ma a szorító lakás- helyzetben ezek további épí­tésére minden lehetőséget meg kellene ragadni. Az utóbbi két évben az ingat­lankezelő vállalat 26 lakás kialakításához adott hozzá­járulást. Tavaly magánerős építési formában négy, idén az első fél évben szintén négy tetőtéri lakást alakítot­tak ki, és folyamatban van további tizenegy lakás épí­tése, amelyeket várhatóan év végéig átadnak. A végrehajtó bizottság ha­tározatában megállapította, hogy a tetőterek utólagos beépítésével javult a város­ban a bérlakáshelyzet. To­vábbra is szükség van a le­hetőségek kihasználására, és a jövőben növelni kell a szervezett építés — az ingat­lankezelő vállalat kivitele­zésének — arányát. Tegnapi ülésén döntött a végrehajtó bizottság a Su­gár úti—Lakatos úti gázve­zeték megépítésére benyúj­tott közműtársulási pályá­zatról. Az érintett területen épülő gázvezeték 147 csalá­di ház és 2 intézmény gáz­ellátását biztosítaná. Közü­lük az önerős társulásra a két intézményen kívül 119 ingatlantulajdonos vállal­kozott. A Sugár úti—Laka­tos úti gázközmű megépíté­sére a végrehajtó bizottság egymillió 117 ezer forint összegű tanácsi támogatást ítélt oda. Ugyancsak megsza­vazta a testület a Csokonai —Rózsafa—Kölcsey úti köz­műtársulásnak a gázvezeték építésére az egymillió 299 ezer forintos tanácsi támo­gatást. Az itt kialakítandó gázvezeték 171 családi ház és 4 intézmény gázellátását oldja meg. A pályázat sze­rint e területen az ottlévő négy intézményen kívül 131 tulajdonos vállalkozott az önerős társulásra. Határozott a salgótarjáni tanács végrehajtó bizottsága intézményvezetők megbízá­sáról is. 1988- augusztus 1- től öt tanévre, 1993- július 31-ig dr. Szabó Istvánnét, a Bolyai János Gimnázium, Molnár Györgyöt, a Madách Imre Általános Iskola és Gimnázium, Nádasdi Istvánt. a Lovász József Általános Iskola, dr. Kun Andrást, a Petőfalvi Lajos Általános Iskola, Botár Bélát, az álta­lános iskola hétközi diákott­hona, Murányi Sándort, a Néphadsereg Úti Általános Iskola igazgatói teendőinek ellátásával bízta meg. Az említett időtartamra Án­gy alné Percze Líviát az 1. sz., Ádámné Gaál Zsuzsan­nát a 2. sz., Varga István­nét a 4. sz., dr. Tóth István­nét a 10. sz., Falati Mihály- nét a 14. sz., dr. Csongrádi Bélánét a 15. sz-, Gőz Sán- dornét a 18. sz- és Mezőfi Zoltánnét a 19. sz. óvoda ve­zetői feladatainak ellátásá­val bízta meg a testület. Szabó István látogatása Tolna megyében Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke hétfőn Tolna megyébe láto­gatott. Szekszárdon Péter Szigfrid, a megyei pártbi­zottság első titkára tájékoz­tatta a terület gazdasági és politikai helyzetéről, a la­kosságot leginkább foglalkoz­tató kérdésekről. Szabó Ist­ván megtekintette az új búza átvételét a szekszárdi gabo­nasilóknál, majd a fadd- dombori Duna-parton a kor­szerű gabonarakodó gép­rendszert, amellyel az eddi­ginél sokkal gyorsabban és nehéz fizikai munka nélkül lehet megrakni a szállítóha­jókat. A Politikai Bizottság tagja ezután felkereste a Bátaszéki Búzakalász Termelőszövet­kezetet. Izsák Gyula elnök arról számolt be, hogy a ki­zárólag mezőgazdasági tevé­kenységgel foglalkozó gaz­daság, Tolna megye legna­gyobb termelőszövetkezete, tavaly 140 millió forintot köl­tött beruházásra. Üj tehené­szeti telepet építettek, kor­szerűsítették a sertéstelepet, megkezdték a sárközi víz­rendezés rájuk eső részének teljesítését és befejezték 200 hektár szőlőterület telepíté­sét. Elmondta, hogy jó ütem­ben halad az aratás: az 1600 hektár búzából a hétfői nap­pal már több mint 500 hek­tárt levágtak. Látogatásának befejező programjaként Szabó István részt vett a Bátaszéki Búza­kalász Tsz pártbizottságának ülésén, ahol az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján megvitatták az alap­szervezetek és a pártbizott­ság feladatait. Az országban csak három gazdaság termel anyarozst. Ezek közül az egyik a Dré- gelypalánki Szondi Termelőszövetkezet. A 350 hektáros területről betakarított termény­ből gyógyszer-alapanyagot kész ítenek Népszerű a tiltás, hiányzik a mosoly Konzultációk, viták a nyári egyetemen A család, ifjúság, társada­lom témakörét boncolgatva hallottunk már előadást po­litikustól, szociológustól, író­tól a salgótarjáni ifjúsági nyári egyetemen, tegnap pe­dig módunk volt ismerete­ket szerezni arról is, hogyan kapcsolódik a rendőrség a fent említett területhez. Sérült család, sérült gyerek Csendes László rendőr szá­zados a BM Országos Rend­őr-főkapitányságának mun­katársa ismertette az ifjú­kori deviancia és a családok kapcsolatának legjellemzőbb összetevőit. Mint elmondta, a sérült családok (válások, al­koholizmus, brutalitás), sé­rült gyerekeket produkál­nak, a káros személyiségfej­lődés következménye legtöbb esetben az antiszociális ma­gatartás. A gyermek- és if­júkori bűnözés helyzetéről álljon itt néhány elgondol­kodtató adat. A fiatalkorú bűnözők aránya öt év alatt mintegy tízezerre tehető, ez ezerrel több a korábbiaknál. A gyermekkori bűnelkövetők száma háromezer felett van. A bűncselekmények el­követésének okai sokfélék, a jegyzőkönyvek szerint vissza­vezethetők a családi viszo­nyokra. Maradjunk még a statisztikáknál! A bűnelkö­vetők háromnegyed részét teljes családok nevelik, ám a vizsgálódás kideríti, hogy ezek rejtetten szétesett csa­ládoknak tekinthetőek. Tíz százalék az elvált szülők gyereke, őket követik az ál­lami gondozottak. A fiatalok értelmi szintje hasonló a szüleikéhez, a segéd- és be­tanított munkások utódai sokszor még a nyolc általá­nossal sem rendelkeznek. A százados beszélt a rend­őrség feszített munkájáról, amely csak a más szervek­kel való együttműködés út­ján hozhat jó eredményt. Különösen érvényes ez a megelőzésre, a már válság­ba jutott fiatalok megmen­tésére. Válság vagy változás? Az előadásokat hallgatva, az a tapasztalat, hogy még a családokkal foglalkozó szak­emberek között sincs teljes egyetértés abban, miként ér­tékeljék a mikroközösségek jelenlegi helyzetét. Jó páran elmondták már a nyári egye­temen, hogy a család igenis válságban van. Fodor Kata­linnak, az Országos Közmű­velődési Központ főmunka­társának erről más a véle­ménye. Mint azt tegnapi előadásában kifejtette, sze­rinte sokszor összetévesztjük a család változásait a vál­sággal. Okfejtése — a család ér­zékenyen reagál minden társadalmi változásra, érthe­tő hát, mai viszonyainkhoz igazodva formai átalakulá­son megy keresztül. Hazánk­fiánk érdeklődés kísérte Aczél Anna szociológus előadását ban, a családok hatvan szá­zaléka rekonstruált, foghí­jas, negyven százaléka pe­dig az úgynevezett klasszikus családmodell. Ez utóbbi fele — nyugodt szívvel állíthat­juk — megérett a válásra. Mi következik ebből? Űj tí­pusú család létrehozása. Az előadó a hagyományos definíció helyett a családot, mint emberi együttélési for­mát értelmezte, amelynek négy feladatot kell jól telje­sítenie. Ezek: a szexuális, a gazdasági, a pszichológiai és az utódnevelési funkció. Ha az emberi közösség ezeknek a követelményeknek eleget tesz, a forma nem lényeges. Azt is hozzátette azonban, hogy az utódnevelési funk­ció körül érzékelhető a leg­több gond. Magyarországon a gyerekek többsége antide­mokratikus családban neve­lődik, hiányzik a kölcsönös megbecsülés, a fegyelmezés tartományai közül a tiltás a legnépszerűbb, a mosolyt, a simogatást, a türelmet már kevesen ismerik. — Meg­fosztjuk a gyerekeinket a kreativitástól, nem engedjük őket felnőni, a saját képünk­re szeretnénk formálni — mondta végül az előadó. „Anyaszívű” apák? Turgonyi Júlia szociológus szerint igenis hiányoznak korunk családjaiból az „anyaszívű” apák. A társada­lom működési zavarait nem­csak a nők, de a férfiak helyzetének változására is vissza lehet vezetni. S ha emancipációról beszélünk — mondta — azt férfi és nő együtthaladó emancipációjá­nak kell értelmezni. A csa­ládra nevelés csak akkor képzelhető el sikeresnek, ha a szülők saját törekvéseiket, tartásukat úgy érvényesítik, hogy az a másik hasznára is legyen. Ehhez természetesen toleranciára van szükség. Meg arra — folytatta, — hogy az apát aki tizenhat órákat dolgozik naponta, visszaadjuk a családnak. Mert a gyerek is károsodik, ha apaminta nélkül nevelik. A szociológus véleménye az, hogy fel kell dolgozni a férfi-nő társadalmi szerep­módosulásainak tapasztala­tait, amelyek a kiscsaládok- ban naponta konfliktusokat szülnek. Az előadásokat. követő konzultáción a hallgatók a családi életre nevelés hely­zetéről és módszereiről vi­tatkoztak. Hazai és külföldi hallgatók az előadóteremben — kép: kulcsár —

Next

/
Thumbnails
Contents