Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 157. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1968. JÚLIUS 2.. SZOMBAT ..... ......... B efejezte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka (3. oldal) Á SZKP XIX. értekezlete (4. oldal) , Kibővített ülést tartott az MSZMP Négrád Megyei Bizottsága Kedvezőbb társadalmi feltételek a kibontakozáshoz Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága tegnap Salgó­tarjánban Szalai László, a megyei pártbizottság titkára elnökletével kibővített ülést tartott. A tanácskozáson a testület tagjai mellett részt vettek az országos pártérte­kezlet megyei küldöttei, a közvetlenül megyei irányítás alá tartozó pártbizottságok első titkárai, titkárai, a me­gyei, állami és tömegszervezeti szervek, érdekképvise­leti szövetségek vezetői, a megyei pártbizottság osztály- vezetői. A testület elsőként Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára előterjesztésében a politikai helyzetről szóló jelentést, az országos pártértekezlet állásfoglalása alap­ján kidolgozott feladatterv indoklását, és az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi üléséről szóló tájékoztatót hallgatta meg­A napirend feletti vitában részt vett Jászai Nagyné Hajducsek Gizella, a megyei pártbizottság tagja, a bá- ionyterenyei városgazdálkodási üzem alapszervezeti tit­kára, Hábel Tiborné, az országos pártértekezlet küldötte, a jánosaknai Páva Ruhagyár minőségi ellenőre, Sajgó Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, az érsekvadkerti termelőszövetkezet elnöke, Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkára, Havas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Végh Józsefné, a megyei pártbizottság tagja, a diósjenői ter­melőszövetkezet művezetője, Sándor László, a megyei pártbizottság tagja, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bi­zottságának első titkára, Skoda Ferenc, a megyei párt- bizottság tagja, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság ve­------------------------------------------1 z etője, Gajdár Géza, az országos pártértekezlet küldötte, a Nógrád Volán pártbizottságának titkára, Juscsák György, az MSZMP Központi Bizottsága és a megyei pártbizott­ság tagja, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója. A vitát Géczi János foglalta össze. A testület egyhan­gúlag elfogadta a szóbeli kiegészítést, az összefoglalót ésr a kétéves politikai tématerv kidolgozására szóló javasla­tot. Szavazattöbbséggel döntött az idei második fél év munkaprogramjáról. A megyei pártbizottság a továbbiakban Balázs Miklós osztályvezető előterjesztésében a megye VII. ötéves terü­letfejlesztési irányelveinek időarányos végrehajtásáról tárgyalt, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térsé­gek fejlesztésének feladatairól. A szóbeli kiegészítő és Juscsák György kérdése után a napirend vitájában részt vett Varga László, a pártbizottság tagja, az üveggyapot rt. igazgatója, Krátschmer Lajos, a pártbizottság tagja, az öblösüveggyár pártbizottságának titkára, Ürmössy László, a pártbizottság tagja, az MTESZ elnöke, Jákó- halmi Ferenc, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságának titkára, Czene József, a bátonyterenyei városi jogú nagy­községi pártbizottság első titkára, Kun András, a szécsé- nyi városi pártbizottság munkatársa, valamint Czinke Ferenc grafikusművész, a pártbizottság tagja. A vita után a testület jóváhagyta az előterjesztést, valamint az össze­foglalót a módosított feladatokkal. A pártbizottsági ülés befejező részében Géczi János tá­jékoztatást adott a két ülés között történt eseményekről, az aktuális feladatokról. A párt megújulásának döntő szerepe van — A pártértekezlet óta egy hónap telt el. Ez az idő a politikai hangulat' megisme­réséhez, elemzéséhez, érté­keléséhez elégséges volt — kezdte a megyei pártbizott­ság első titkára, s hozzá­tette, hogy a megyei testület feladatterve folyamatosan gazdagodott, véglegésnek azonban nem tekinthető. Hangsúlyozta, hogy a párt­munka megújulásával, a gon­dolkodás, a gyakorlat vál­tozásával és változtatásával nem szabad késlekedni. Kap­kodás és kampányszerűség nélkül minden területen ösz­tönözni, segíteni kell az ön­tevékenyebb kezdeménye­zést és a hatékonyabb kibon­takozást. Bizakodóbb politikai légkürben Ezt követően tájékoztatta a pártbizottságot a megyei küldöttcsoportnak az MSZMP országos értekezletén végzett munkájáról, majd a politi­kai helyzet jellemzésére rá­térve rámutatott: a párt­tagság, a lakosság döntő többségének politikai hangu­latát, közérzetét a pártérte­kezlet munkája, a bátor, nyílt, kritikus Vita, a nyitott kérdésekre, problémákra adott őszinte, reális vála­szok, az állásfoglalás fő mondanivalója, a jelentős személyi és szervezeti válto­zások kedvezően befolyásol­ták. Megállapította, hogy ma kiegyensúlyozottabb, bi­zakodóbb, cselekvésre, gon­dolkodásra ösztönzőbb a po­litikai helyzet. Erősödött a pártszervek, -szervezeték politikai, szervezeti, cselek­vési egysége és a romló közhangulat jelentősen mér­séklődött. — Ugyanakkor nem hall­gathatjuk el, hogy több te­rületen nem sikerült meg­érteni és megértetni azt a jelentős változtatást, amely a pártmunka, a pártélet megújulásával, a politikai intézményrendszer tovább­fejlesztésével, az egész tár­sadalom fejlődését szolgáló, a reformfolyamatok felgyor­sításával összefüggésben je­lentkeznek — folytatta Gé­czi János, s elmondta, hogy tapasztalni szélsőséges véle­ményeket. Vannak akik min­den korábbi politikai dön­tést megkérdőjeleznek, má­sokra á várakozás, az útmu­tatás várása a jellemző. A közgondolkodásban illúziók is jelen vannak. Mintha egy jó pártértekezlet munkája, állásfoglalása önmagában ké­pes lenne a kedvező folya­matokat elindítani. Ellátási, fejlesztési gondok A továbbiakban kiemelte, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósítása nem rövid távú feladat. A kedvezőbb tár­sadalmi feltételek, a fegyel­mezett, következetes munka mellett sem ígérhető gyors siker, látványos eredmény. Az sem hagyható figyel­men kívül, hogy sokan kö­zömbösek, nem bíznak elég­gé a szocializmus megújulá­sában, a politikai intéz­ményrendszer működésének változtatásában, az anyagi, szellemi értékek gyarapítá­sának lehetőségében, nem keresik a rendelkezésre álló erőforrások legésszerűbb ki­bontakoztatását. A végrehaj­tó bizottság közelmúltban tartott ülésére hivatkozva szólt néhány, az emberek hangulatát negatívan befo­lyásoló problémáról. Külö­nösen a nógrádi bányászok között feszült a hangulat a vállalat szanálása és várha­tó hatása miatt. Nehezíti a helyzetet, hogy a megyében ellátási és fejlesztési gondok is jelentkeznek. Több ipari, mezőgazdasági üzem telje­sítménye elmarad a várttól, a gyártmányszerkezet-vál- tás nehézségei, a szabályo­zók, az adórendszer hatása és az árak emelkedése, gaz­dálkodási problémákat ho­zott felszínre. Megyénkben növekedtek a foglalkoztatási gondok is, ma körülbelül négyszáz érettségizett fiatal — főként leány — vár elhe­lyezkedésre. Tavaly és az év első ne­gyedében a bérek és jövedel­mek növekedése 2 százalék­kal mérséklődött. Az ala­csony összegű nyugdíjasok, járadékosok a létminimum alatt élők megélhetési gond­jai, szociális problémái ugyancsak mind több fe­szültséget okoznak. A megyében a kibonta­kozás lehetőségeit, a szelle­mi életet kedvezőtlenül be­folyásolja az alacsony isko­lázottság, a műszaki-közgaz­dasági értelmiség mérsékelt aránya, s általában az ér­telmiség egészségtelen anya­gi, erkölcsi megbecsülése. Ezt követően a megyei pártbizottság első titkára a Központi Bizottság legutób­bi üléséről adott tájékoztatót. R párt szerepének értelmezése — A pártértekezlet állás­foglalásának végrehajtásá­ban központi kérdés a párt szerepének értelmezése, egy­séges és újszerű felfogása. Abból kell kiindulni, hogy a társadalmi, gazdasági, szellemi élet fejlesztésében, a stabilizáció, a kibontako­zási program megvalósáltá- sában a párt megújulásá­nak döntő szerepe van — folytatta Géczi János. Hang­súlyozta, hogy a párttagok legyének alapítói, végrehaj­tói, ellenőrzői a politikának. Nagyobb lehetőséget, garan­ciát kell adni, hogy az ál­lami, társadalmi, a kü­lönböző érdekképviseleti szövetségek, szervezetek önálló tevékenysége ki­bontakozzon, képviseljék a különböző érdeke­ket. A párt-, a társadalmi élet, p demokratikus fejlő­dés, a nyíltság, a nyilvános­ság ereje jelentősen segíti, hogy a dolgozók legszéle­sebb tömegei részesei legye­nek a politika alakításának, megvalósításában vállalják az alkotó közreműködést. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az emberek jobb köz­érzettel, magabiztosan dol­gozzanak. magukénak érez­zék a pártot, a rendszer ér­tékeit. Továbbiakban arról szólt, hogy a párt ne vállaljon át állami jellegű feladatokat. A politikai döntéseknek a kü­lönböző területeken dolgozó kommunistákon keresztül az operatív irányítás, vezetés helyett elvi, eszmei munká­val kell érvényt szerezni. Más munkastílusra, új mun­kamódszerre, növekvő ön­állóságra, bátrabb kezdemé. nyezésre van szükség a párt­munka minden szintjén és területén. A munka fő te­rülete az alapszervezeti élet fejlesztése. El kell ér­ni, hogy a párttagság való­ban aktív részese legyen a helyi, a legfontosabb köz­ponti döntések meghozata­lának, a döntési rendszer korszerűsítésével jobban felszínre kell hoznunk a különböző érdekeket, az ér. demi alternatívákat. Ezt követően Géczi János, a megyei pártbizottság kö­zéptávú politikai tervének, munkaprogramjának, ülés­tervének módosítására tett javaslatot. Hangsúlyozta, hogy a korábban hozott he­lyes döntéseket meg kell valósítani; másrészt feladat a most elkezdett politikai reformfolyamat helyi felté­teleinek kialakítása, hosz- szabb távon egy minőségi­leg új módon felépülő és működő politikai rendszer létrehozása. A középtávú tervből indítványozta el­hagyni a szocialista munka- verseny-mozgalomról, az ál­lattenyésztés helyzetéről, az energiagazdálkodásról, a környezetvédelemről terve­zett napi rendeket. Helyet­tük számos új témát java­solt: mint például az ipar­szerkezet átalakításának tennivalói; a helyi tanácsok önállóságának érvényesü­lése; a kibontakozás társa­dalmi, tudati feltételeinek megteremtése; az ifjúság öntevékeny szerveződési le­hetőségei; a párt belső éle­tének, munkájának korsze­rűsítése. Vélemények döntés előtt Fontosnak tartotta, hogy a döntések alaposabb előké­szítése céljából négy téma­bizottság' alakuljon, amely­ben szakemberek, politiku­sok, a párttagság vélemé­nyére alapozva, segítsék a testület munkáját. A mun­kaprogram nem tartalmaz ajánlásokat az alacsony szintű pártbizottságoknak. alapszervezeteknek. Ez a nagyobb önállóság felé nyi­tást, a helyi politika érvé­nyesítését ösztönzi. Rámu­tatott, hogy ki kell dolgoz­ni azokat a módszereket, formákat, amelyek ered­ményesebben segítik az alap­szervezetek munkáját, hogy saját területükön önállóan politizáló, mozgalmi eszkö­zökkel tevékenykedő szer­vezetekké váljanak. A pártmunka tapasztala­tairól szólva néhány nega­tív jelenséget említett. Bí­rálta a formaságból szüle­tett. alternatívákat, ame­lyekről mindenki tudta, hogy az első variáció az igazi; a pártbizottság, a KISZ, a népfront, a szak- szervezet megyei szervei véleménykülönbségének el­hallgatását, a túlzott tole­ranciát. Személyi változások várhatók A testületek megújításá­ról, a személyi ügyekről el­mondta, hogy a megérett kérdéseket haladéktalanul meg kell oldani. Szükségte­len várakozni, növelni a bi­zonytalanságot, de akciót sem kell- kezdeni. Bejelen­tette, hogy a Központi Bi­zottság a pártbizottság kö­vetkező ülésén — várható­an augusztus végén — az első titkár felmentését ja­vasolja. Ezt követően kerül sor az új első titkár meg­választására, s a más, meg­érett személyi cserék vég­rehajtására. A napirend feletti vitá­ban Jászai Nagyné Hajdú' esek Gizella elmondta, hogy a pártbizottság tervezett munkaterve sablonosnak, megfogh a táti annak tűnik számára. Ne'm érzékeli be­lőle, hogy a megyében mi­ként érvényesíthető a re­formfolyamat; a • fordulat­váltás. Elégedetten szólt az alapszervezetek • önállóságá­nak növeléséről, de aggá­lyát is kifejezte: a jól mű­ködő alapszervezetek mel­lett sok helyen hiányos a felkészültség az elvi, politi­kai irányításhoz. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents