Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

MAI AJÁNLATUNK I KOSSUTH RADIO: 8.20: A hét zeneműve 8.50: A HÉT KÖLTŐJE. Füst Milan. A mikrofonnál: Bárdos László. (A pénteki adás ism.) . . mert pásztor vol­tam én is hajdanán” A verseket elmondja: Fenyő Ervin, Mádi Szabó Gábor és Papp Zoltán. Szerkesztő: Linka Ag­nes. Rendező: Bencze Zsuzsa 9.00: Napközben 11.00: A ,,tegnap” magyar zeneszerzői 11.18: Operettnyitányok 11.31: A Pickwick klub 12.45: Miért nincs? 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Konstantin úrfi fiatal­sága. Füst Milán no­vellája 14.34: Népdalgyűjtő úton Bartók Béla nyomában. VIII/l. rész 14.55: Világablak 15.35: Kóruspódium 16.05: Hangoló 17.00: Ecomix 17.30: A Mongol Népköztár­saság nemzeti ünnepén 17.58: Magyar táncok fúvós- zenekarra 19.05: Első kézből 21.11: Fényes Szabolcs slá­gereiből 21.30: Lenin kormánya 22.00: Hírvilág 22.30: Rendezte: Marton Frigyes. Éberling, a magyar apa. Marton Frigyes beveze­tője : „Életem hatvan évéből harmincat a Rádióban dolgoztam le. Az archí­vum rá a bizonyíték, hogy nem lustálkod­tam. Hiteles statisztika állítja, hogy a szalago­kon fennmaradt műso­rokat napi 24 órában sugározhatná a Rádió — másfél hétig. Ebből a mennyiségből kellett 5— 6 órát kiválasztani. Mit lehet ilyenkor tenni? Semmit! Illetve — diva­tos kifejezéssel élve — ki kellett találni vala­miféle koncepciót- Je­lentem: koncepció van! öt, műfajában, jellegé­ben egymástól különbö­ző produkció hangzik el. a drámától a kaba­réig. Elsőként egy Mol- dova-szatírát fognak hallani. Na de, hogy pikáns is legyen a vá­lasztás. egy — úgy ér­zem — aktuális problé­máról lesz szó ...” 23.40: Britten: Simple Sym­phony PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Gyermekeknek Ilyen az én óvodám 8.25: Nyitnikék 9.05: Operettmúzeum 9.35: Rivaldafényben 12.10: Nótacsokor 13.05: Gyermekeknek A kincses sziget 13.32: Szív. Edmondo de Amicis regénye 14.00: Kettőtől ötig . . . (Élő) 17.05: Táborrock 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Táncházi muzsika 19.30: Sportvilág 20.03: Rockújság. V. évfo­lyam, 13. szám 21.05: Hétfő este mindenkinek A mikrofonnál: Müller Péter. Szerkesztő: Divéky István Placido Domingo énekel — Milne: Micimackó. Részlet (Békés Itala, Mensáros László, Gábor Miklós) — Kovács Béla klarinétozik — Molnár Ferenc: A testőr. Rész­let (Ruttkai Éva, Sulyok Mária, Darvas Iván) — Mozart: C-dúr zongora- verseny II. tétel (Mur­ray Perahia) — Kálno- ky László: XIX. Hen­rik. Részlet (Máthé Er­zsi, Mányai Lajos, Gel- ley Kornél) — Dalok a Budapest Orfeumból (Császár Angela, Bene­dek Miklós, Szacsvay László) — Tóth Árpád- versek Mensáros László előadásában — Spike Jones zeneparódiáiból — Timár György: Nevető lexikon — Beatles-slá- gerek — A Radiolas vo­kal műsorából 23.20: A mai dzsessz 24.00: Bach-művek fúvósok tolmácsolásában MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjá­rás. 17.35: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Te­lefon: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. — El szeretném mondani. Kiss László jegyze­te. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi króni­ka. — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti tévéstúdiók — Budapest — Pécs — Szeged Salgótarjáni kábeltelevízió: 19.15: Mese. 19.30: Tarjáni magazin — Képújság. (Megyei, városi hírek, lakótelepünk újszülöttei, kulturális ajánlatok, reklám.) 20.00: Szexis hét vége. (Angol—francia—olasz filmvígjáték.) Kb. 21.30: Tarjáni magazin — Képújság. (Ism.) BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.50: A nap percei 17.00: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: A híradó sajtókonfe­renciája 19.30: Híradó 20.00: Az ökrök háborúja. Tévésorozat, 1. rész 21.05: Sportvisszhangok 22.05: Aktuális kérdések 22.25: NDK-dokumentumfilm 2. MŰSOR: 18.30: A hét eseményei ma­gyar nyelven 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Történet a Góbi-siva­tagból 21.35: Híradó 22.05: Világhíradó 22.20: Irodalmi" műsor 22.50: Kérem a következőt! Magyar rajzfilmsorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Kairó bíbor rózsája. Színes, szinkronizált fantasztikus amerikai filmvígjáték. — Ka­mara: Katonazene. Színes magyar film. — Kohász: Hosszú búcsúzások. Szovjet film. — IMH Zagyvapálfalva: Rövidzárlat. Színes, szinkro­nizált amerikai fantasztikus filmvígjáték. — Kertmozi: Jackie Chan, a sztár! Színes, szinkronizált amerikai bűn­ügyi film. — Balassagyarma­ti Madách: fél 4 és 8-tól: Aladdin. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. Háromne­gyed 6-tól: Beáta és az ör­dög. Magyar film. — Kama­ra: Azt mondják: baleset. Színes, szinkronizált francia film. — Bátonyterenyei Pető­fi : Érints meg és menj! Szí­nes, szinkronizált amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: Kellemes húsvéti ünnepeket! Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Pásztói Mát­ra: fél 6-tól: Pinocchio. Szí­nes, szinkronizált USA-rajz- film. Fél 8-tól: Diplomás örömlány. Színes, szinkroni­zált angol—amerikai film. — Szécsényi Rákóczi: du. 4-től: Harc Rómáért I—II. Színes, szinkronizált NSZK—román film. — Karancslapujtő: Fan­tasztikus labirintus. Színes, szinkronizált amerikai ka­landfilm. — Jobbágyi: Ügy érezte, szabadon él. Színes magyar dokumentumfilm. — Nagylóc: Asterix és Cézár ajándéka. Színes francia rajz­játékfilm. — Ersekvadkert: A halálosztó. Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. NÓGRÁDI TÁJAKON telexen Érkezett... /VI ulti idézés Debrecenben Az egykori hallgatók élénk figyelemmel hallgatják az elő­adókat. „Sötét a világ, kell tűz, ha lobnyi, Kell a nyújtáshoz mindig újból fogni. •. ” (Ady Endre) A Debreceni Tanítóképző Főiskolán június második felében nagyszabású, kétna­pos ünnepséget rendeztek a népművelés-könyvtáros kép­zés 25. évfordulója alkal­mából. A találkozón 250 nappali tagozaton végzett volt hallgató vett részt. Ba­ráti légkörrel, ünnepi zsi- vajgással telt meg a főis­kola folyosója. A résztvevőket Zétényi Imre főiskolai tanár köszön­tötte és ismertette az eltelt időszak jelentőségét. Emlé­keztetett a Magyar Forradal­mi Paraszt Kormány 24/1962. (VII. 14.) sz. rendeletére, amely szerint a népművelési intézmények (művelődési otthonok, könyvtárak) kultu­rális feladatait ellátó szak­emberek képzése céljából a» szombathelyi és debreceni tanítóképző intézetekben népművelő-könyvtáros sza­kot kell létesíteni. A képzés 1963-ban kezdő­dött meg Debrecenben. Ál­talában 40—50-en tanultak a nappali tagozaton. Olyan nagj' volt a közművelődési szakemberek iránt megnyil­vánuló társadalmi igény, hogy levelező tagozatot is indítottak. Majd az 1969'70- es tanévtől kezdődően kon­zultációs központok létesül­tek Szegeden és Miskolcon, 1972-től Szolnokon. A nap­pali tagozaton 1977-ben vég­zett az utolsó évfolyam, míg a levelező tagozaton 1980- ban államvizsgáztak utoljá­ra a hallgatók. Gyarmati Kálmán, a Haj- dú-Bihar Megyei Tanács el­Művelődési tábort szer­vezett a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett nógrádi cigánygyermekek számára a Nógrád megyei cigánykoor- dtnációs bizottság és a Jó­zsef Attila Városi-Megyei nökhelyettese a mai közmű­velődés helyzetét, törekvéseit elemezte. A műveltség fon­tosságát hangsúlyozta és a közművelődés tartalmi meg­újulását. Fontos az érték és érdek erősítése, a közösségek alakulásának támogatása, kulturális életünk közkinccsé tétele, demokratizmusa. Ha­laszthatatlanul végre kell hajtanunk az intézmények reformját, támogatnunk szükséges az egyesületek megalakulását, az egyének — alulról jövő — kezdemé­nyezését. Szurmay Ernő, a Szolnok megyei könyvtár nyugalma­zott igazgatója a szolnoki konzultációs központ kilenc évéről számolt be. Nógrád megye 1975-től kapcsolódott be az itt folyó képzésbe. A volt hallgatók 79 százaléka a választott pályán maradt, 30 százalékuk vezető állást tölt be, 16 százaléka közmű­velődéshez kapcsolódó mun­kahelyen dolgozik. Mindössze Művelődési Központ. A múlt hét vasárnap kezdő­dött és tíz napig tartó tá­bor ezúttal második alka­lommal tartja foglalkozá­sait a Visegrád melletti Gi- zella-telepen. 5 százalék hagyta el a pá­lyát. A közművelődési szekció­ban Tóth Béla, a Művelődé­si Minisztérium művelődési otthonok osztályvezetője tartott előadást, a hálózat struktúrájának változtatá­sáról. Erről bővebben a Népművelés júliusi számá­ban olvashatunk. Az emlékezést baráti be­szélgetések, szakmai eszme­cserék, évfolyamonkénti ta­lálkozók tették maradandóvá. Az egykori hallgatók ki­tartó és igényes munkájának az eredménye, hogy többsé­gük ma irányító és vezető munkakörben, országos és megyei szerveknél és intéz­ményekben tevékenykedik. Köszönjük ezt az alma ma­terünknek, tanárainknak, hi­szen ők adták szellemükkel, egyéniségükkel nekünk a magunkkal szemben felállí­tott igényességet, kötelesség­tudatot. Gergelyné Tóháti Ilona Az évente visszatérő kez­deményezés idén 45 fiatal számára nyújt — ha csak rövid időre is — optimális életkörülményeket. A tábor vezetője Kovács Mária, a JAVMMK főmunkatársa. díjkiosztással A III. nemzetközi kó­rusverseny hatvanezer fo­rintos nagydíját a Kammer - koret Hymnia kórus (Dá­nia) nyerte el. Ugyanez a kórus Bartók Béla kórus- művének magas színvonalú tolmácsolásáért megkapta a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközép- iskola tízezer forintos külön- dáját. A Kórusok Országos Tanácsának tízezer forintos különdíját — Kocsár Mik­lós kórusművének legjobb tolmácsolásáért — az St. Ja­cobs kórus (Svédország) kapta. A MALÉV által a legtávolabbról érkezett kó­rusnak felajánlott tízezer forintos különdíjban a Co­ral Univers'taria kórus (Ko­lumbia) részesült. A díjkiosztás után a kó­rusversenyen részt vett énekkarok — a debreceni MÁV filharmonikus zene­kar közreműködésével együtt énekeltek részlete­ket Händel Messiás című oratóriumából. A Bartók Béla XIV. nemzetközi kó­rusversenyt 1990-ben ren­dezik meg Debrecenben. Világjárók klubja A külföldön járók a jö­vőben a televíziónézőkkel is megoszthatják úti élmé­nyeiket, tapasztalatai kait: a Magyar Televízió művelődé­si főszerkesztősége augusz­tus 2-től — Világjárók klubja címmel — új te­levízióssorozatot indít, amelyben bárki beszámol­hat más országokban szer­zett tapasztalatairól. A műsorokban olyan meg­figyeléseket. szokásokat és apróbb ötleteket kívánnak a nézőkikel megismertetni, amelyek a hazai hétköz­napi életben is alkalmaz­hatók illetve hasznosak le­hetnek a tudomány, az oktatás, az ipar. a mező- gazdaság. a kereskedelem és a közlekedés területén. Az érdeklődők a Magyar Televízió. Kalendárium — Világjárók klubja. Buda­pest 1810 címen jelentkez­hetnek. Cigám/tábor 9. alkalommal NEMZETKÖZI § MÜVÉSZTELEP j, MÁTRAALMÁS I (Kép: Tóth Sándor) Léonie van Santvoort A hollandok által a jövő városaként emlegetett Eind- hovenből érkezett Mátraal- másra Léonie van Santvoort. Szülővárosa, ahol ma is él, sok mindenről nevezetes, de talán leginkább a Philips névvel fonódott össze. A Philips itt kezdte meg mű­ködését a múlt század má­sodik felében pár tucat em­berrel, napjaink mamut- vállalata pedig mintegy fél­százezer embert foglalkoz­tat, érdekeltségei behálózzák a földet. A Philips műveken kívül az autógyárakat is hír övezi, itt készül a népszerű kis holland kocsi, a Daf. A jövő városa képzőmű­vészeti gyűjteményeit is en­nek jegyében fejleszti, akár­csak építészetét. Nevezetes a Stedeljiik van Abbe múzeu­mi gyűjtemény, amely több­ségében második világhábo­rú utáni művekből áll. A korábbi irányzatok közül is jeles mesterek alkotásait őr­zi, köztük Moholy-Nagyét is. A Cobra-csoport anyaga oly gazdag, hogy váltakozva ál­lítják ki. E csoportot koppen­hágai, brüsszeli, amszterda­mi mesterek alkotják, itt vannak a pop-art úttörői s úgyszólván az összes modern irányzat napjainkig. Léonie van Santvoort 1959-ben született Eindho- venben- Az itteni képző- és iparművészeti főiskola hall­gatója 1983-ig, szobrászati és festészeti szakon. Utána az arnhemi művész-tanár képző főiskolán tanul, ahol tanulmányait 1985-ben fejezi be. Magyarországi ösztöndí­jat kap, így egy évet Buda­pesten tölt tanulással a kép­zőművészeti főiskola grafi­kai szakán, Kocsis Imre és Raszler Károly tanítványa­ként. Jól megtanulta a ma­gyar nyelvet is. Egyébként Eindhovenben festészetet ta­nít az ottani képzőművészeti szabadiskolán. Eddig egyéni kiállítása volt Hollandiában, Franciaországban és Magyar- országon, így Tilburgban, Revinben, Eindhovenben, Budapesten és Nyíregyházán­Művészi kelléktárában, amint az Mátaalmáson ké­szülő kollázssorozataiból is kitetszik, a tájképi, a termé­szeti motívumok éppúgy he­lyet kapnak, mint a modern élet közvetlen vagy éppen áttételesebb mozzanatai. — Munkáimban mindazon motívumokat fölhasználom, amiket magam körül látok — mondja. — Ez lehet ter­mészeti vagy éppen ipari motívum. Alapvetően figu- ratív művésznek vallom ma­gamat. Műveimben, mostani kollázsaimban, ezek az ele­mek szerveződnek különbö­ző arány, és ritmusrendbe, a tudatos kiemelésekkel pe­dig igyekszem megteremte­ni azokat a formai-világlá- tásbeli jegyeket, amelyek esetleg jellemzővé válhat­nak munkásságomban. Léonie van Santvoort többosztatú képformákkal, értelmezési variációkkal dol­gozik, így bizonyos mértékig az idő dimenziója is érzé­kelhető lapjain. Áthatások, változatos tükröződési for­mák tűnnek föl kollázsain is, amelyeken a gondosan vá­logatott és precízen megmun­kált formai elemek a világ organikus szervezettségéről és lényegi egységéről valla­nak. Ez az egység manapság bizony nem mindig nyilván­való az ember számára, mi; ként azt a világszerte szai porodó természeti katasztró­fák is jelzik. Közülük igen sok éppen az ember helyte­len beavatkozásának követ­kezménye. Fokozottan tuda­tosítani kellene önmagunk­ban a dolgok együvé tarto­zását ahhoz, hogy az eddi­ginél harmonikusabban va­lósuljon meg az ember és a természet viszonya ezen a folyton pörgő kék planétán, amely egyetlen otthonunk. Tóth Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents