Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

NrtfiRÄp^lSaea^l^^]^^^ érkezett. .. Próbák a Dóm téren Akiről beszélnek cJ3 & [J3 Emberszeretet nélkül nem megy... Családi segítség nélkül nem csak a mostani pálya­kezdők, családalapítók gond­jai sűrűek; nehéz volt azok­nak is, akik harminc eszten­deje álltak munkába s rá­adásul friss házasok voltak, mint dr. Gombos Pálnéék is, akik az egyetem elvégzé­se után Nógrád megyében keresték a boldogulást. Lévén dunántúli szárma­zásúak, hamar feltalálták magukat a hegyektől ölelt városban, Salgótarjánban. 1958-ban még nagyon kevés volt szűkebb pátriánkban a gyógyszerész, s talán ha há­rom-négy jogásza a megye- székhelynek, ami a férj hi­vatása, aki ma a megyei bí­róság elnökhelyettese. S hogy sikerült-e a messziről érke­zetteknek gyökeret ereszte­niük, helytállni a választott pályán? Nyilvánvaló, hiszen mindketten vezető állást töl­tenek be posztjukon­Dr. Gombos Pálné az idő­sebbek emlékezetében „Őr­angyal” néven ismert gyógy­szertárban kezdte munkál­kodását, s rá két évre már bekapcsolódott az asszisz­tensképzésbe, úgynevezett oktató gyógyszerész lett. Hu­szonegy esztendeje a vásár­téri gyógyszertár vezetője. — A laikus számára az ápolónő akkor végzi jól fel­adatát, ha törődik a beteg­gel; az orvost akkor dicséri, ha segít kilábalni a beteg­ségből. Mikor értékelik a gyógyszerész munkáját a pa­tikába betérők? A kicsinyke alapterületű gyógyszertár méreteihez iga­zodó parányi irodában, ahol szakkönyvek és folyóiratok glédája a polcokon, az épp használatosak pedig tornyo­sulnak az asztalon, a veze­tőnő a stóc tetejére téve a nyitott folyóiratot nem so­kat töpreng a válaszon, ám Nemrégiben az egyik vá­rosi fórumon vetődött fel, hogy a balassagyarmati Baj- csy-Zsilinszky utcára indo­kolt lenne a 40 kilométeres sebességkorlátozó tábla ki­helyezése. Érdekes észrevétel, s még­sem osztom a véleményt. Való igaz: nagy a Bajcsy- Zsilinszky utca forgalma. Az is kétségtelen, hogy a város egyik legveszélyesebb útsza­kasza, főleg az Ady Endre utcai saroktól, bár súlyos és könnyebb baleset is ritkán történik itt. Ám, úgy látom, — magam is hol gyalogos, hol gépkocsivezetőként köz­lekedő —, hogy a sebesség- korlátozás nem az igazi meg­oldás. Elsősorban talán azokkal az új jogosítványos autós­társakkal kellene tárgyalni, akik csemetéjüket iskolába az úgynevezett „kis-Bajcsy- ba” hordják, nyugodt lélek­mégis megfontolja a választ, hogy az lehetőleg ne sértsen senkit. — Bár nem jellemző, de mégis vannak még olyanok, akik kereskedelmi tevékeny­ségként értelmezik a mién­ket. .. — Előfordul, hogy önöket hibáztatják, ha nem kapják meg a vényen szereplő gyógyszert? — Ritkán, de megesik. Ek­kor kell bizonyságát ad­nunk „látványosan” is a szakértelemnek — míg más­kor a kulisszák mögött van jelen többnyire —, neveze­tesen annak, hogy ajánlani tudjunk a hiánycikk helyébe mást, s meggyőzzük arról a beteget, hogy az is van olyan hatásos, mint amit felírtak neki. — Ez persze nagy fele­lősséggel jár. •. — Természetesen. De amíg az orvos feladata a gyógyí­tás, a miénk a gyógyszeris­meret, ami naprakész infor­máltságot igényel. A gyógyszertárvezető egyéb­ként gyógyszerismertető is, egyike annak a két megyei­nek, akiket az országos gyógyszerészeti intézet kéré­sére erre kijelöltek, s akik­nek az a feladatuk, hogy rendszeresen tájékoztassák az orvosokat a forgalomba ke­rülő gyógyszerfélékről. S hogy mi határozza meg a vezető arculatát? Nagyon sok összetevője van ennek. Gombosné így summázza a lényeget: — A beteg, amíg baja or­voslására vár az orvosnál, türelmesen vár a diagnózis­ra, ám amikorra hozzánk ér — érthetően — fogytán a türelme- Ha megértést, tö­rődést tapasztal, könnyebben viseli a várakozást is. Sokan érzik a jó bánás­módot, amely ha nem is kel megállnak a reggeli csúcs közepén, ott a Deák Ferenc utcai kereszteződésben, s nem zavartatva magukat a mögöttük tornyosuló kocsi­sortól, akár tíz percig is pa­kolásznak. . . De az sem tartozik más lapra, hogy a motorosok köz­lekedési morálja körül sincs minden rendben, sőt úgy­szólván semmi sincs rendben! Ezek a fiatalok azt gon­dolják (közlekedési módsze­reik ezt igazolják), hogy ne­kik mindent szabad. Mert nem minden esetben a gép­kocsivezetők, sokkal inkább a motorosok rohangásznak „fejetlenül” körbe-körbe a Bajcsy úton, akár — becs­léseim szerint, mert hiszen bizonyíték erre nincsen — hetven-nyolcvan kilométeres sebességgel. Az autósok egy részének is van mit felróni. Teszem azt azoknak a fiataloknak, akik lehet ugyan, hogy nem gyógyír, mindenesetre vigasz a szenvedőknek. Évek során kialakult a törzsközönség, főként a környék nyugdíja­sainak köréből, de sokan ide jönnek a közeli gyárak üze­mi rendelőiből is. Ragasz­kodnak a jól ellátott kis pa­tikához — bár a megye har­madik legnagyobb forgalmú helye —, hiszen a dolgozók sokukat névről ismernek, kontaktust teremtettek ve­lük régen. A gyógyszertárvezető eré­nye az is, hogy másfél évti­zede szocialista brigádba tö­mörülve eredményesen tevé­kenykednek az egészségmeg­őrzési programban: ismeret­terjesztő előadások sorát tartják többek között a kö­zelben lévő gyárak, intéz­mények dolgozóinak, s nem hagyják felvilágosítás nélkül az idősek klubjaiba járókat sem. Szolgálat a gyógyszerészek munkája — mondta Gom­bosné, éppúgy mint az egészségügy egyéb területein dolgozóké. S hogy ezt a szolgálatot ho­gyan végzi a gyógyszertárve­zető, azt talán az is jelzi, hogy tulajdonosa a Peűiczi- díjnak, amelyet évente egy orvos és egy gyógyszerész kap a megyében eredményes tevékenységéért, valamint ez is, hogy az idei Semmelwe- is-napi ünnepségen dr. Gom­bos Pálné megkapta a szo­ciális és egészségügyi mi­niszter „Kiváló Munkáért” kitüntetést. Tuza Katalin éppen a legnagyobb közle­kedési csúcsban, de rendsze­resen az Ipoly Szálló előtt, tucatnyi motorossal társulva ácsorognak, tíz-húsz percig bömbölő magnóval, motorral, tárt ajtókkal. A randevúzás­nak a gyologos formája vá­rosszerte kedveltebb lenne. Hogy ezek megváltoztatása kinek lenne a feladata, vagy kötelessége, az már másik téma. Sokkal gyorsabban és főleg hathatósabb lehetne ezek „kiirtásával” védekezni az esetleges balesetekkel szemben, mint egy sebesség- korlátozó tábla kihelyezésé­vel. Márcsak azért is, mert a tábláknak van egy nagy „előnyük”: nem „muszáj” észrevenni őket. S, akik az előbb említett — tán apró, (vagy csak annak tűnő) — hibákat elkövetik, bizton nem engedelmeskednének a táblá­nak sem. (hlavay) Statisztaválogatással kez­dődtek meg vasárnap dél­előtt a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpa­dán a próbák. A' július 21-i nyitó darab, a Szak­os} Lakatos Béla és Cse- mer Géza ..Bestia” című új rockoperájának statiszta­szereplőit válogatták ki a rendezők. Ugyanakkor a hatezer személyes nézőtér felújítá­sának utolsó munkálatait végezték az asztalosok, az ácsok, a lakatosok. A vil­lanyszerelők a föld alatt húzódó kábelalagutakban mintegy 30 kilométer hosz- szú vezetékrendszer átvizs­gálását fejezték be, hogy biztonságosan üzemeltet­hessék a világosítótor­nyok reflektorait. A néző­téren lévő háromezer hang­szóróból csaknem ezret ki­cseréltek. Ahogy közeledik a sza­badtéri játékok nyitásának időpontja, egyre inkább ün­nepi külsőt ölt a Tisza- parti város. Virágpompába öltöztették a héthektáros Széchenyi teret, más parko­kat, sétányokat; homlok­zatfelújítást végeztek több régi műemlék jellegű há­zon. Bazalttábor a Hedvesben Az Alba Regia barlangku­tató csoport bazalttábort szervezett megyénkben a Medves-Ajnácskői-hegység- ben. A múlt hét végén kez­dődött, kutatással egybekö­tött tábor július 10-ig a Bárna melletti Kis-kő köze­lében, utána a csehszlovákiai Almágy (Gemersky Jablo­nec) mellett „ver tanyát”. A csoport célja, hogy to­vábbi ismereteket szerezzen az említett hegység nazalt- barlangjairól. Mint a NÓG­RÁD hasábjain is hírül ad­tuk, idén tavasszal a salgó­tarjáni hegymászó klub bar­langász szakosztálya és az Alba Regia barlangkutató csoport vulkánszpeleológiai együttese Szilváskőn új ba­zaltbarlangot fedezett fel. A képződmények tudományos és geológiai szempontból is érdekesek. Igazolni kívánják ugyanis azt a feltevést, miszerint a barlangok kialakulásában közrejátszott a bazalt alatti alapkőzet „gyengülése”, a mészkiválás következtében- Emiatt tartóképessége gyen­gült és a felette levő nagy súlyú tömb megroppant, a hasadékokban pedig barlang alakult ki. Ennek bizonyítá­sára széles körű tanulmányo­zást végeznek. A táborban — melynek szervezését a salgótarjániak részéről Manga Mihály szak­osztályvezető vállalta — húsz tapasztalt barlangász vesz részt. Tervük végrehaj­tása mégsem lesz kockázat- mentes, mivel az üregek mé­retei ismeretlenek és a hő­ingadozások kőzetmozgásokat eredményezhetnek. Közlekedési közelkép Á lassítás nem megoldás HÉT várható eseményei Hétfőn a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága napirendre tűzi a tetőtér-beépítés, a közmű­társulási pályázatok, az intézményvezetők megbízása és- az Állami Biztosító salgótarjáni fiókjá tevékenységé­nek tapasztalatait. Tanácsülésre kerül sor Bátony- terenyén, ahol a környezetvédelmi feladatokról, az intézményvezetők kinevezéséről és az állami tulaj­donú ingatlanok e’idegenítéséről folyik majd a vég­rehajtó bizottsági vita. A Szécsényi Városi Tanács VB előtt: a hatósági tevékenység, valamint a mezőgaz­dasági szakközépiskola és a II. Rákóczi Ferenc iskola diáksportja. Bakos Ferenc grafikáiból nyílik kiállítás a szécsényi RáKÓczi Ferenc Galériában. Kedden a Gerely es Endre Ifjúsági Művelődési Ház­ban lép fel a salgóbányai pop-rock tábor két külföldi zenekara, valamint a hazai „második vonal” néhány reprezentánsa. Csütörtökön az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete tart ülést a salgótarjáni Technika Házában. Napirenden szerepel Nógrád megye építő- és építőelem-iparának távlati fejlesztése. Pénteken nárókoncerttel ér véget a salgóbányai nemzetközi pop-rock tábor, a JAVMMK-ban. Közre­működik az intézmény jazzbalettegyüttese. A nevelőszülők családi pótlékáról Mint köztudott, a Minisz­tertanács július 1-től gyer­mekenként • 100 forinttal megemelte a családi pótlék és a jövedelempótlék össze­gét. Ugyanakkor a Minisz­tertanács megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy a tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szel­lemileg fogyatékos, állandó felügyeletet igénylő, állami gondozott gyermeket háztar­tásában eltartó és gondozó nevelőszülőnek, a beteg gyermek nevelésével kap­csolatos anyagi terheit eny­hítse. Ezért július 1-jétől e gyermekek után havi 2200 forint családi pótlék jár. A nevelőszülőnek a ki­emelt összegű családi pótlé­kot írásban kell kérnie, at­tól a szervtől, aki a családi pótlékot (jövedelempótlékot) jelenleg is folyósítja. Ezek lehetnek a munkahelyen mű­ködő társadalombiztosítási kifizetőhelyek, a megyei társadalombiztosítási igaz­gatóságok, illetve a nyugdíj- folyósító igazgatóság. A kérelemhez csatolni kell a 16 éven aluli beteg gyermek esetében a gyermek lakóhelye szerint illetékes körzeti gyermekorvos, ennek hiányában a körzeti orvos igazolását. A 16 évesnél idő­sebb beteg gyermek eseté­ben pedig azt, hogy munka­képességét hétharmad rész­ben elvesztette- Ezt a lakó­hely szerint illetékes szak­orvosi rendelőintézet, gondo­zóintézet, fekvőbeteg-gyógy­intézeti ápolás esetén pedig a gyógyintézet szakorvosa igazolja. Nem kell a kérelemhez az illetékes egészségügyi szerv újabb igazolását beszerezni, ha a nevelőszülő azon a cí­men részesült családi pót­lékban, hogy az állami gon­dozott gyermek tartósan be­teg, illetőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos és a legutóbbi orvosi igazolás sze­rint a gyermek állapota vég­leges. Az „aranymosók" csak a monszuntól tartanak Söprik a calcuttai utcát. Hajnalonként, amikor a vá­ros vöröslámpás negyede is nyugovóra tér már, a külvá­rosi bazárt környező siká­torokat cirokseprős alakok lepik el. Az utolsó szemig összesöprik és bádoghordók­ba, műanyag zacskókba gyűjtik az út porát. Nem a köztisztasági hivatal buzgal­máról van szó, hanem egy muzulmán közösség „arany­ásóiról”, akik nemzedékek óta folytatják különös mes­terségüket. A szűk sikátorokban ugyanis százszámra működ­nek az ékszerészek, arany­művesek aprócska boltjai. Az út porába a kavargó széllel, az ötvösök, a ki-be járó vevők ruhájáról, a vésnök­ként százával alkalmazott gyermekek rongyairól sok­sok aranyszemcse kerül. A munkaalkalmat hiába kere­ső, északról ideköltözött ne- raja muzulmán közösség tag­jai több mint fél évszázada ebből élnek: zsákmányukkal, porzsákjaikkal bádogkuny­hóikba húzódnak vissza, ahol átválogatják, majd átmossák a szemetet. A munka fárad­ságos, de — mint mondják — kifizetődő és izgalmas. Mesterségük fennmarad, amíg művelőik nem válnak érzé­ketlenné és védetté az „aranylázzal” szemben. A furcsa mesterséget év­tizedek óta űző aranymosók leginkább a monszuntól tar­tanak. Ilyenkor megáradnak az utcák, s a monszunesők a sikátorok porával együtt elmossák reményeiket is. „Vendégművészek” a szimfonikusoknál Megkezdődött a szabadságo­lási szezon. Talán más mun­kahelyeken is pótolhatóak vagyunk? — Kulcsár József képriportja —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents