Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-11 / 164. szám
1988. JULIUS 11.. HÉTFŐ NOGRAD 3 Mit, mennyiért? Beszélgetés a statisztikussal Mi is a „fogyasztói kosár**? Manapság mindenki számol, a régebben csak a szakemberek által használatos közgazdasági szakkifejezések mindennapossá váltak. Hogyan alakulnak az árak, mit mennyiért lehet kapni? — állandóan visszatérő kérdések. Milyen módon mérhető, mutatható ki népgazdasági szinten az áremelkedés, hogyan összegződnek az egyes vállalati áremelések? A Központi Statisztikai Hivatalban számos módszert használnak, amelyek közül talán a legfontosabb az úgynevezett „fogyasztói kosár”. Erről beszélgettünk a jövedelem- és fogyasztásstatisztikai osztály vezetőjével, Fajth Gáspárral. Acélgyár, 1988. július 6., délelőtt 8 óra. Harminc fokról „startol” a levegő hőmérséklete, de szinte percről percre feljebb kúszik a hőmérő higanyszála- A kovácsoló „A” üzemben egyelőre csak három kemencében lobog a láng, s a jó szellőzés ellenére is érezhető, hogy a nyílások közelében szinte elviselhetetlen a hőség. A 16 éves korától itt dolgozó Spagina István csak nevet ezen az apróságon, majd megjegyzi: — Műszakonként biztos lemegy 10 liter szódavíz. Nagy segítség a kemencék mellett elhelyezett ventillátor, de ettől meg hasogat az ember válla. Szinte mindenki ízü- letes, aki hosszabb ideje itt dolgozik... Közben már nyúl is a fel- hevült vasdarabért, s 28 év gyakorlatával helyezi a szomszédos gép kalapácsa alá. Egyetlen felesleges mozdulatot sem vét, mégis megindulnak a kicsiny -patakok az arcán. Kísérőm, Perget Ferenc normatechnológus a süllyesz- tékes kovácsolóba invitál, ahol a korszerű technika révén kedvezőbb a helyzet. A „B” üzemben viszont az elsőhöz hasonló kép fogad; a bőrkötények szorító fogsága, a 20 kilós, hevülő lemezek szinte emberfeletti munkát adnak a kovácsoknak, segédeiknek- A szódásballon ebben az üzemben is elengedhetetlen tartozéka a nyolcórás „pokoltáncnak”. Nógrádmegyer, Vastömegcikk Ipari Kisszövetkezet, délelőtt 10 óra. Még egy utolsó cigiszünet a kovácso- lóknál, s letelik a műszak. — A dolgozók vállalták, hogy inkább bejönnek hajnalban, s így előbb befejezik a munkát- Tizenegy óra után már elviselhetetlen lenne a hőmérséklet a kemencék közelében — magyarázza Radvánszky Gyula műszaki vezető. Az izzó-dohogó „vaskályhák” körül kalauzol Rácz Tibor, a pártalapszervezet titkára. Mutatja a legnehezebb munkafázist, a bányában használatos horog készítését- Az izzó vasrúdból Rácz Vilmos és segítője, Bangó Tihamér közreműködésével formálódik a jellegzetes alakzat. Ahol állnak, lehet úgy hetven, nyolcvan fok. — A ventillátor segít valamit — mondja Rá^z Vilmos, aki egyébként Í6 éve dolgozik „vasszobrászként” a szövetkezetben. — Teljesítményben csináljuk, műszakonként 100 darab az elvárás. A nagy meleg miatt hajnal háromra járunk, s legkésőbb 11-kor abbahagyjuk a munkát. Közben a levegő hőmérséklete is a negyven fokot célozgatja, ami a kocsi nehezebb indulásán is érződik. Utunk következő állomása a Patyolat Vállalat megyei központja. Dél körül járunk. .. Dobák József, fiatal művezető a gépterembe irányít, ahol a gépi vasalást végzik- Hőmérőt helyez a gépre, s rövid várakozás után kiderül, hogy a terem jobban szellőző részeiben .36 fok uralkodik. — Fogja meg ezt a lepedőt — nyújtja felém a hófehér textíliát Kovács Jenőné. — Lehet úgy . •. negyvenfokos. Itt a leadórészen ez a legkellemetlenebb- Óránként öt perc szünetet tartunk, s vagy lezuhanyozunk, vagy kimegyünk a friss levegőre. Másképp nem bírnánk... Kicsit arrébb egy kisebb gépen érezhetően magasabb a hőmérséklet. Dancsó Jenőné és Baranyai Menyhértné hajtogatja a kalanderből kibúvó 100 fokos textildarabokat. — Tíz éve csinálom — mosolyodik el Dancsóné —, s bár bírom, lehet, hogy könnyebb munka után kell néznem. Csak valami hideg védőitalunk lenne, mert ebben a kánikulában a szóda is hamar felmelegszik! — A ventillátor szinte mit sem ér ilyenkor — vezet körbe a művezető. — Tisztelem ezeket az asszonyokat, amiért vállalják ezt a pokoli munkát. A műszak nagy részén egyébként én is mellettük tartózkodom, ne mondják, hogy a főnök elhúzódott a hűvösre. ■. Néhány száz méterrel arrébb, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat 2. számú baglyasi üzeme, 12 óra. Kun János üzemvezető „tartja a frontot", mivel kollegái közül többen is távol vannak. — Tíz ember, állandóan ki van téve a sugárzó hőnek a kemencék végein. A felra- kóknak különösen azért kellemetlen a munka, mert a vizes pékárukból a hirtelen hőhatás miatt azonnal kicsapódik a gőz — magyarázza. S bár a teremben elviselhető a hőmérséklet, a műszer szerint 80 százalékos relatív páratartalom uralkodik a sütödében— A raktár most üres, de délután, mikor megtelik meleg termékekkel, rosszabb mint a kemence — mutat körbe. A sort persze, folytathatnánk. A kánikula szinte minden munkahelyre szaunát varázsol, legyen az iroda, kemence, bányai front, vagy az utca. T. Németh László — Mi is tulajdonképpen a fogyasztói kosár, mit mérnek vele? — Olyan statisztikai módszer, amellyel a fogyasztói árváltozásokat kívánjuk egy adott időszakban nyomon követni. Alapvető célja, hogy megközelítőleg pontos információt kapjunk segítségével az inflációról, annak fő irányairól. A fogyasztói kosárban 2400 reprezentáns van, zömmel nem konkrét termékek, hanem minőségi kritériumokkal jól körülhatárolható termék- és szolgáltatáscsoportok. A köznapi értelemben vett „háziasz- szonyi kosárnál” ez lényegesen több termékcsoportot foglal magában: arra hivatott, hogy vásárlásaink teljes körét lefedje, reprezentálja. — Hogyan történik az árak felmérése? — Az adott termékcsoportok árait az árfelírok írják fel az üzleteket járva az ország minden részén. Mivel a termékek zöme ma már szabadáras, nyilván számtalan különböző árat írnak fel. Ezek a végső feldolgozásnál végül is egy átlagárat adnak. Ez az egyik része a munkának, az árfigyelés. A másik fontos kérdés az, hogy ezek az árak milyen súllyal szerepeljenek a kosárban. Ezt nem önkényesen döntjük el, hanem kétévenként reprezentatív felmérést végzünk a háztartásokban. A felkért családok háztartási naplót vezetnek: mire menynyit költöttek az elmúlt időszakban. Így megközelítőleg — pontos képet kaphatunk a lakosság fogyasztási szerkezetéről. A feldolgozott naplók alapján súlyozzuk a fogyasztási kosárban megjelenő árakat. A fogyasztói kosárba kerülő termékcsoportokat folyamatosan frissítjük fel, ahogyan a fogyasztás változik. 1968-ig úgynevezett termékjegyzék alapján kísértük figyelemmel az árakat. Ezt követően — az ENSZ ajánlásának megfelelően — használjuk a fogyasztói kosár jellegű reprezentatív felmérés módszerét, amely elég széles termékcsoportot fog össze. — Mennyire pontos képet lehet így kapni a fogyasztói árak növekedéséről? — A reprezentatív kiválasztás alapján működő rendszer megbízható képet ad. Véleményem szerint a reprezentatív jellegből származó kisebb eltérések ellenére az így adódó információ jóval inkább valósághű, mint az elvileg teljes körű —, de a valóságos kínálatot szinte biztosan nem jól tükröző termékjegyzék-módszer. — A jelenlegi gazdasági helyzetben senkinek sem mindegy, hogy mit tartalmaz a fogyasztói kosár. Mit jellemez az így számított index? —'■ A fogyasztói kosárral elsősorban egy 'népgazdásági szintű mutatót számítunk. Fő cél az infláció irányainak figyelemmel kísérése, a fogyasztói árdinamizmus nyomon követése. Az egyes állampolgárokra, háztartásokra. ezt a mutatót, „lebontani” nem lehet. Az egyének életszínvonala önmagában ezzel a gazdasági mutatóval nem tükröztethető. Az élet- színvonalat többféle mutatóval kell vizsgálni, ilyen például a reáljövedelem-, reálbér-, létminimumindex-számítás. A fogyasztói kosár a fogyasztási szerkezet változásának követésére alkalmas, fő értelme azonban, mint már említettem az inflációval kapcsolatos információk begyűjtése. — Milyen gazdasági következtetések vonhatók le ebből, a fogyasztói kosár alapján számított mutatóból? — A KSH feladata az, hogy ezzel a módszerrel regisztrálja a fogyasztói árváltozásokat az adott időszakban. A különböző termékcsoportokra számított árindexek alkalmasak arra, hogy folyamatosan követhessük az ártendenciákat. Ha például egy termékcsoportnál erős mozgást tapasztalunk, akkor jelezzük az áralakulásért felelős kormányzati szerveknek. — Ez így rendben is volna, há a fogyasztónak végül is nem kellene a pénztárcáján éreznie a folyamatosan növekvő árakat. — A KSH csupán rögzíti egy adott időszakra vonatkozóan a gazdasági eseményeket, tehát jelen esetben az áralakulást; feladata az, hogy jelezze az áremelkedések tendenciáit. Ezzel segítheti az infláció „természetrajzának” jobb megértését, az árak mérséklésében azonban végül is a gazdasági élet valamennyi szereplőjének részt kell vennie. — Mostanra felerősödött az infláció folyamata. Hosszabb időszakot figyelembe véve, hogyan alakultak az árak? — 1970. és 1978. között 3,4 százalék, 1979—1987. között pedig 7,3 százalék volt a pénzromlás évi átlagos mértéke, az idei év első öt hónapjában pedig 17,1 százalékkal magasabbak az árak a tavalyinál. Ez azt jelenti, hogy a hetvenes évek eleje óta több mint két és félszeresére emelkedett a fogyasztói árszínvonal, ezen belül az utóbbi két évben az árak a kétszeresükre nőttek. — Sok kritika éri a fogyasztói kosarat azért, mert sokak szerint nem olyan termékcsoportok találhatók benne, amelyek megfelelően jellemzik a lakossági fogyasztást. Erről mi a véleménye? — Ezeket a vélekedéseket nem tartjuk indokoltnak, a termékcsoportokat folyamatosan frissítjük fel. Ennek ellenére — mivel úgy gondoltuk, hogy az ilyen híresztelések ellen legjobb védekezés a nyilvánosság — egy konzultációs bizottságot hoztunk létre a „kosár” áttekintésére. E munkában részt vesznek a FŐT és a szak- szervezetek képviselői is. Így a jövőben ők is javaslatokkal élhetnének, kifejthetnék véleményüket az árindexszámítás korszerűségéről — mondta befejezésül Fajth Gáspár. Sz. B. Vízelosztás számítógéppel Másfél éve kezdődött el a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat számít tógépes telemechanikai irányítórendszerének az építése. a MÉLYÉPTERV fő- vállalkozásában. A tervek szerint 17 millió forintos költséggel létesített, két diszpécserközpontot és nyolc adatszolgáltató állomást magában foglaló rendszer próbaüzeme még ebben a hónapban megkezdődik. Az URH-n érkező információk tájékoztatják az ügyeletest a hasznosi, miKutatóhajó az Első útjára indult a Fjo- dorov akadémikus nevét viselő tudományos kutatóhajó a Déli-sarkvidékre. A hajót szovjet megrendelésre a finn Rauma-Repola cég készítette a Déli-sarkvidékre történő szállításokhoz és az ott folytatott kutatómunkához. A neves szovjet Délihálygergei tározók és a mátraszelei mélyfúrású kutak mennyiségi, vízminőségi állapotáról. Az MTA mérésügyi szolgálata számítógépes programjai segítségével lehetővé válik a salgótarjáni fogyasztók ideális ellátása, természetesen a vízbázis függvényében. Korlátozott beavatkozással az üzemzavar során szükséges szervezés is egyszerűsödik, gyorsul. A diszpécser a területet állandóan figyelemmel kísérheti a rádión 3 másodpercenként érkező adatok alapján. Antarktiszon sark kutatóról elnevezett hajó első útján több mint 150 tudóst és szakembert vitt magával. A jégpáncéllal borított tengeren törtek utat a Mologyozsnaja és Mirnij kutatóállomáshoz, ahol több mint ezer tonna szállítmányt — tudományos felszerelést, üzemanyagot, élelmet — raktak partra. Hűtőliázban fő a fejük Holecz Erzsébet, Kapuszta Anna és Farkas Imréné kartondobozokba csomagolják az exportgyümölcsöt. Mínusz 20 Celsius-fokon várják az ízletes bogyók a téli kiszállítást. Kulcsár József képriportja Aligha jelent a hűtőház mostanság felüdülést a nézsaiak- nak! A mínusz 45 fokos hűtőalagút és zúzmarás környezetében gondoktól fő a fejük: a helyben megérett málna java része nem a fagyasztókamrákba, hanem más különböző cégek magas árat kínáló felvásárlóihoz kerül. Ezáltal az 500 tonna befogadóképességű nézsai hűtőház, amely a helyi és környékbeli területeken megtermett gyümölcs tartósítására született, várhatóan csak félig telik meg. A termesztők viselkedése érthető, hiszen mindenki ott adja el áruját, ahol többet adnak érte. A népgazdaság viszont mért nem teszi ugyanezt? A most kiszállításra kerülő málnáért az ország mindössze 1,6 nyugatnémet márkát kap, ha fagyasztva télen adjuk el, akkor 4 NSZK-beli márka a fizetség. Lemondunk a többletről néhány felelőtlen cég miatt? Orbán Istvánné és munkatársai kiszedik a hűtőalagútból a csonttá fagyott málnát.
