Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

2 NOGRAD 1988. JULIUS 9., SZOMBAT Szakszervezeti törvényt, sztrájkjoggal Ülést tartott a S! „Erős szakszervezeteket akarunk!" Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Taná­csa. A testület megvitatta a szakszervezetek tevékenysé­gének megújítására kidolgozott átfogó program terveze­tét. Á hét két kérdése Az előterjesztéshez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Leszögezte: olyan szakszer­vezet formálása a cél amely a szocializmus ügye iránt elkötelezett, a párttal, a kormányzati szervekkel part­neri viszonyban van; a mun­kavállalók érdekeit markán­san feltárja, képviseli és vé­di, erősíti a dolgozók egy­más iránti szolidaritását. Ehhez újra kell gondolni a szakszervezeti mozgalom funkcióit és eszközrendsze­rét is. A gazdasági változások egyre inkább előtérbe ál­lítják a szakszervezetek ér­dekképviseleti, érdekvédel­mi feladatait. Ezzel kapcso­latban rámutatott, hogy amikor a döntések előkészí­tése során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képvise­lik. akkor ez a képviselet nem korlátozódhat csak a szervezett tagságra, nagyobb horderejű kérdésekben a szakszervezeteknek vala­mennyi munkavállaló ér­dekét közvetítenie kell. Az érdekvédelem viszont már alapvetően a tagsági viszony­hoz kötődik. A hatékonyság érdekkép­viseletéhez, érdekvédelem­hez megfelelő eszközökre, jogosítványokra, garanciákra is szüksége van a szakszer­vezeteknek. Ezért is szorgal­mazzák szakszervezeti tör­vény megalkotását, amely pontosan rögzítené a mozga­lom lehetőségeit, jogait és kötelezettségeit. A Szakszer­vezeti törvénynek tartalmaz­nia kell a klasszikus szak- szervezeti jogosítványok kö­zül egyebek mellett a mun­kabeszüntetés. a sztrájk jo­gát és igénybe vételének szabályait — hangsúlyozta a SZOT főtitkára, majd hoz­zátette: a munkabeszüntetés lehetőségének jogilag ga­rantált biztosítására, sza­bályozott kereteinek kialakí­(Folytatás az 1. oldalról.) melési osztályvezetőjét, Nagy Lászlót, a FŰTÖBER terme­lési igazgatóhelyettesét. Or­sós Györgyöt, a PENTAMER épületlakatosát, és Várszegi Istvánt, a FŰTÖBER szere­lőjét. Ezt követően nyílt szava­zással arról döntöttek, hogy — a titkos szavazás előkészí­téseként — végrehajtóbizott­sági tagnak és pártbizottsági titkárnak javasolva Balázs Ottót, vb-tagjelöltként Gu­bacsi Lászlót, Molnár Bélá­nál, a népfront bátonytere- nvei körzeti bizottságának titkárát, és Nagy Lászlót, a szavazólapra felveszik. A javaslatok indoklásakor egyébként Bata János jelölő­bizottsági elnök utalt arra, hogy a javasolt titkár sze­mélyét illetően volt olyan vélemény: túlzott elméleti tevékenysége nem megy-e a gyakorlati munka rovására? Á vitában erre is reagált Plachy Péter, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, aki közeli munkatársként mond­ta el: Balázs Ottó elméleti felkészültsége mellett mindig gyakorlati feladatokat ol­dott meg, politikai munká­ját az elmélet és gyakorlat egysége jellemzi. A megyé­ben is véghez vitt szervezeti változások ismertetése mel­lett Plachy Péter is szólt ar­ról, hogy az új szervezeti ke­retek között kedvezőbbek a tására azért is szükség van, hogy az érdekmegnyilvánu­lások kemény, határozott formái se ölthessenek poli­tikai színezetet. Az elmúlt évek társadal­mi-gazdasági hatásai — a reálbérek csökkenése, a gyors ütemű infláció állandósu­lása. a megjelenő foglalkoz­tatási gondok, s ezzel a mun­kavállalók biztonságának bizonyos helyeken tapasztal­ható megrendülése — a kö­zéppontba állították az ösz- szetartozás, a munkás-, szé­lesebb értelemben a mun­kavállalói szoPdaritás esz­méjét — emelte ki Nagy Sándor. A gazdasági struk­túraváltás, a társadalmi vál­tozások terheit nem viselhe­ti egy-egy réteg, dolgozói csoport pusztán azért, mert olyan szakmája, foglalko­zása van, olyan vállalatnál dolgozik, az ország olyan ré­giójában él, amely a világ- gazdasági változások, s a ta­lán nem is ritkán hibás köz­ponti döntések következ­ményeként válságos hely­zetbe került. A szakszerve­zetek hivatása éppen az, hogy ezekben az esetekben a tiszta közgazdasági racio­nalitással szemben — vagy amellett — a társadalmi szolidaritás, a szociális igaz­ságosság szempontjait kép­viselje. — mondta Nagy Sándor. Az előterjesztést követő vitában érvek és ellenérvek csaptak össze amellett, hogy szükség van-e a munkabe­szüntetés jogának intézmé­nyesítésére. Ebben a kérdés­ben külön szavazás döntött. A testület végül is egy el­lenszavazattal és egy tar­tózkodással úgy foglalt ál­lást, hogy a szakszervezeti törvény megalkotását a sztrájkjog kidolgozásának igényével kezdeményezik. A tanácsülés úgy döntött, hogy a szakszervezeti moz­galom megújítására előter­feltételek a politikai munká­hoz, ezzel együtt azonban a megérett személyi kérdések­ben is dönteni kell, és a felelősségteljes előkészítő munkát a szervezeti és tar­talmi kérdések együttes vizs­gálata határozza meg. A titkos szavazás előtt szót kért Balázs Ottó, aki többek között ezt mondta: „manap­ság nem szokatlan, hogy a választók többet akarnak tudni a jelöltekről, a jelöltek oedig többet akarnak tudni magukról.” Munkájának főbb állo­másairól szólva felidézte azokat, amelyek Bátonyte- renyéhez kötik, majd hang­súlyozva. hogy nem akar programbeszédet mondani, röviden szólt a legfonto­sabbnak ítélt feladatokról. Ami pedig a jelölőbizottság elnöke által említett véle­ményt illeti, arra így rea­gál: az elmélet nem felleg- járás. ahonnan nem látszik a valóság, de a gyakorlat sem lehet földhözragadt. Mint mondotta, most a jo­gi tanulmányait azért foly­tatja. mert a változó álla­mi és politikai életben ez igen nagy segítségére lesz. A pártbizottság tagjai a titkos szavazással a végre­hajtóbizottság tagjának és a pártbizottság titkárának egyhangúlag megválasztot­ták Balázs Ottót. Ugyan­jesztett elgondolkodásokat el­fogadja, azt széles körű tag­sági vitára bocsátja. Az or­szágos tanács határozott ar­ról is, hogy felhívással for­dul a szervezett dolgozók­hoz. E felhívás rövidítve tar­talmazza a szakszervezeti tevékenység megújításának főbb alapgondolatait. A do­kumentum szerint a szak- szervezetek támogatják a gazdasági reformpolitikát. A dokumentum kimondja: olyan bérpolitika és bérrend­szer kell, amely biztosítja a reálbérek megfelelő színvo­nalát, az igazságos bér- és kereseti arányokat. A kor­mány folytasson antiinfláci­ós politikát- A létbiztonság, az esélyegyenlőség, a szoli­daritás elveit, követelménye­it érvényesítő szociálpolitika, megfelelő munkakörülmények nélkül nincs teljesítményel­vű gazdaságpolitika. Erős szakszervezeteket aka­runk — olvasható a SZOT felhívásában. — Olyan szakszervezeteket, amelyek érdekeinket, törekvéseinket, akaratunkat társadalmi, po­litikai erővé szervezik, s amelyek e szervezett erő birtokában képesek távlati és napi érdekeink következe­tes képviseletére, védelmére. Álláspontunk nyilvános, ha­tározott képviseletével aka­runk részt venni a közmeg­egyezés és a politika alakí­tásában. Második napirendként a tanácsülés tájékoztatót hall­gatott meg a szakszervezetek és a SZOT 1987. évi gazdál­kodásáról és idei költségve­téséről. A szaktanács megvitatta a nyugdíjasok érdekében és kö­rében végzett szakszervezeti munka továbbfejlesztésének feladatait is. Ezzel kapcso­latban Csikós Pál, a SZOT titkára hangsúlyozta, hogy a tagság körében erősödik az igény a nyugdíjasok helyze­tének javítására, mert a nyugdíjasoknak egyre né­pesebb csoportjai kerülnek a megélhetés társadalmi mini­mumának közelébe. csak a titkos szavazás ered­ményeként a végrehajtó­bizottság tagja lett Guba­csi László. Molnár Béláné és Nagy László. Szavazatot kapott Domonkos István is. Ezek után még számos személyi kérdésben döntöt­tek. nyílt szavazással meg­újították a, pártbizottság munkabizottságainak ösz- szetételét. Az állásfoglalás szerint ezekben a döntések­ben sem csak a területi át­szervezés játszott közre. A pártbizottság azt kívánta el­érni. hogy a munkabizott­ságok jobban megfeleljenek a fokozottabb követelmény­nek. A tanácskozás befejező részében Czene József első titkár tájékoztatást adott az országos pártértekezletről, majd azokat a sajátosságo­kat foglalta össze, amelyek alapvetően meghatározzák az állásfoglalás végrehajtá­sát szolgáló helyi feladat­tervet. A legfontosabb he­lyi teendők csokrát Lonsták Vilmos zárszavában úgy mi­nősítette, hogy azok rámu­tatnak a halaszthatatlan cse­lekvés irányaira. Javaslata alapján a pártbizottság kö­telezte a végrehajtóbizott­ságot. hogy a munkabizott­ságok tapasztalatai alapján a feladattervet összesítse és azt augusztus 20-ig terjesz- sze a testület elé. O Merre tart a jövőben a KGST? Nagy várakozás előzte meg a KGST 44. ülésszakát, s úgy tűnik, a tárgyalt prob­lémakörök jelentős részé­ben sikerült kimozdulni a holtpontról: a tagállamok mindegyike megértette és magáénak vallja, hogy a je­lenlegi nehéz gazdasági helyzetben az egyetlen le­hetséges út a körülmények­hez való gyors, rugalmas al­kalmazkodás, s ez az eddi­gi, immár túlhaladott mód­szerek megváltoztatását igényli. Egyesek borúlátással te­kintettek az ülésszak elé, és ott vitát vártak a piaci szo­cializmus és a hagyományos gazdasági modell hívei kö­zött. Az ülésen ugyan nyílt vita folyt, de sikerült a re­formok szellemében egyez­ségre jutni — legalábbis ki­jelentésekben. Prágában megállapították, hogy a tag­államok közötti együttmű­ködés, a szocialista munka- megosztás fejlesztésre szo­rul, a KGST-n belül ko­moly tartalékok és hiányos­ságok is vannak. A célkitű­zésekhez képest a szervezet nem járul hozzá a gazdasá­gok hatékonyságának foko­zásához, nem fejlődik kellő ütemben a gyártmányszako­sítás és a kooperáció, las­sult az országok közötti ke­reskedelem, egyes országok nagyon eladósodtak. Ennek kiküszöbölését és a fejlődést szolgálja több elv és program, amit elfo­gadtak: így a szocialista nemzetközi munkamegosz­tás alapelveinek megfogal­mazása; a KGST-országok 2000-ig szóló sokoldalú, táv­lati gyártásszakosítási és kooperációs fejlesztési prog­ramja; az együttműködés és a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyíté­Július 5—8. között Moszk­vában ülést tartott a Var­sói Szerződés tagállamai­nak honvédelmi miniszte­ri bizottsága. Az ülésen a Szovjetunió honvédelmi minisztere el­nökölt. A honvédelmi mi­niszteri bizottság megvitat­ta a washingtoni és moszk­vai csúcstalálkozó utáni eu­rópai helyzet alakulásának katonapolitikai vonatkozá­sait, valamint a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek ál­lapotát. Az ülésen egyöntetűen helyeselték a közepes és ki­sebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szov­jet—amerikai szerződést, valamint a hadászati táma­(Folytatás az 1. oldalról.) tanácsának társelnöke, akit az olvasó jól ismerhet a Nők Lapjában megjelent, s azóta könyvek alakjában is napvilágot látott levélszoci­ográfiáiról. Ezekben az anyák rossz helyzetéről, az elkényeztetett gyerekekről, a magányról indított vitát, de a legharcosabban minden fórumon az elégtelen szüle­tésszám miatt emeli fel a szavát. Az általa közölt adatok valóban elgondol­kodtatóak; így például az. hogy hazánkban utoljára 1957-ben volt megfelelő a népességszám, vagy az. hogy az utóbbi harminc év­ben egymillió-kétszázezer gyerekkel született kevesebb. se, a tudomány, a technika, a termelés, az értékesítés teljes ciklusában. Azt is hangsúlyozták, hogy a kol­lektív szellemnek a távlati célok megvalósításában is fontos elemmé kell válnia, Magyarország javaslatai nagyrészt helyet kaptak a KGST határozatai között: így az áru- és pénzviszo­nyokra, a közvetlen vállala­ti együttműködésre, a köz­gazdasági módszerek és esz­közök, szabályzók alkalma­zására vonatkozó javaslatok. Egyre többen ismerik el an­nak a jogosságát is, hogy az árrendszer, és a valutáris, illetve a sokoldalú elszámo­lási rendszer kialakítása a KGST fejlődésének egyik kulcskérdése. A magyar kormányzat ezt évek óta szorgalmazza — mindeddig kevés sikerrel — a KGST fórumain. A gyorsabb cselekvés egyik biztosítéka lehet az a felismerés, hogy a refor­moknak nincs alternatívája. Teret nyert most már az a megközelítés is, hogy az új megoldásokat alkalmazzák egyelőre azok a tagorszá­gok egymás között, amelyek erre készek, a többiek pe­dig ne csatlakozzanak. Azt is hangsúlyozták azonban, hogy ez „ne rontsa az együttműködést azokkal a tagállamokkal, amelyek szubjektív vagy objektív okok miatt még nem tud­nak ilyen ütemben haladni”. O „Tévedés” volt-e az iráni utasgép lelövése? Hogyan fordulhat elő, hogy 298 ember életét „té­vedésből” kioltják? S való­ban tévedés volt-e, vagy elvakultság okozta azt a múlt vasárnap történt tra­gédiát, amikor a Vincenne* amerikai hadihajóról raké- tatüzet nyitottak az iráni lé­dó fegyverek 50 százalékos csökkentéséről folytatott tárgyalásokat, a rakétael­hárító rendszerrel kapcso­latos szerződés olyan for­mában történő megtartásá­val. ahogyan azt 1972-ben aláírták. Az ülés résztvevői egyet" értettek azzal, hogy a Szov­jetunió - OTR—22 típusú hadműveleti-harcászati ra­kétáit az NDK és Csehszlo­vákia területéről — mind­két ország kormányának hozzájárulásával — még a közepes és kisebb hatótá­volságú rakétákkal kap­csolatos szerződés hatályba lépése előtt kivonja. A honvédelmi miniszteri bizottság megjelölte az mint az azt megelőző ha­sonló időszakban. Fekete Gyula szerint a mi törvé­nyeink igencsak család- és gyerekellenesek, olyan hi­bákat tartalmaznak, ame­lyek egyáltalán nem ösztön­zik a fiatalokat a gyerek- vállalásra. S hogy mi a kö­vetkezmény? Az író azt mondta: — A fehér pestis, vagyis a demográfiai lerob- banás, amelynek velejárója a szürke veszedelem, az el­öregedés. Az előadások vitája késő délutánig tartott. Ma, szombaton fórum lesz a nyári egyetemen, a te­levízió, a rádió, és több or­szágos hetilap részvételével Címe: Család-ifjúság-tpmeg- kommunikáció. gitársaság Airbus A—300 típusú utasszállító gépére? Világszerte nagy megdöb­benést keltett az eset, ami a polgári légi közlekedés egyik legnagyobb tragédiája. Kevesen fogadták el azt a washingtoni magyarázatot, hogy a gépet a haditenge­részet összetévesztette egy F—14-es vadászgéppel, illet­ve az elhagyta a jcijelölt lé­gifolyosót, nem válaszolt a jelzésekre. A magyarázato­kat később sorra cáfolták az illetékesek. Kiderült: az iráni légibusz olyan terüle­ten haladt a Hormuzi-szo- ros körzetében, ahol egyál­talán nem tartózkodnak irá­ni harci gépek. Egyre többen vélekednek úgy, hogy az emerikai cir­káló parancsnokának dön­tése nem véletlen volt, ha­nem az logikus, szinte szük­ségszerű folyománya a tér­ségben kialakult feszült amerikai—iráni viszonynak. Az Egyesült Államok hadi­hajói a hajózás, az olajszál­lítások biztosításának ürü­gyével tartózkodnak az öbölben. Washington biz­tonsági érdekeit többszörö­sen meghaladó mértékben avatkozott és avatkozik be­le az öbölbeli eseményekbe Jelenlétük az oka az ottani feszültségnek, amelyben tör­vényszerűen következnek be hasonló „véletlenek”. Tartani lehetett tőle: Wa­shington tarthat Irán bosz- szújától. Ám az iráni veze­tés ebben a kérdésben vé­gül mérsékletet és politikai realitásérzéket tanúsított: nem a bosszú eszközével, hanem a nemzetközi közvé­lemény hangján kér elégté­telt halottaiért. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden tárgyalja az Airbus tragé­diájának ügyét. egyesített fegyveres erők további fejlesztésének irá­nyait. Hangsúlyozta, hogy a továbbfejlesztés a védelem­hez szükséges fegyverzetek és a fegyveres erőik lehető legalacsonyabb szinten elég­séges mennyiségének és lét­számának. illetve a testvéri hadseregek közötti együtt­működés és fegyverbarátság további bővítésének meg­felelően történik, figyelem­be véve, hogy a csapatok harckészültségét a szocia­lizmus védelme érdekében magas szinten kell tartani. A megtárgyalt kérdések­ben egyeztetett határozato­kat fogadtak el. A követ­kező ülésre Prágában kerül sor. Gázsxivárgás okozta a robbanást Feltehetően a kompresz- szorteremben keletkezett gáz­szivárgás okozta az Északi- tengeren, a skót partok kö­zelében telepített Piper Alpha olajfúró torony fel­robbanását — közölte a tor­nyot működtető amerikai cég, az Occidental Petro­leum. Csütörtökön késő estig 6? túlélőt találtak meg és csu­pán 17 holttestet emeltek ki a hullámok közül. A robba­nás idején az olajfúró tor­nyon tartózkodók közül 165 személyt eltűntként tartanak nyilván. Az utolsó túlélőt egyébként még csütörtökön délelőtt vitték partra. Személyi döntések a bátonyterenyei pártbizottságban (Kaszab Zsuzsa) mm Ülésezett a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents