Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
Felpörgött motorgyártók Bercelen Minden idők legnagyobb teljesítménye született meg az év első felében Bercelen, az Ikladi Ipari Műszergyár gyáregységében. Százhuszonötezer elektromos motort készítettek megrendelőik számára, ebből 71 ezer darabot az automata mosógépekhez szállítottak. Készült itt négyezer fűnyíróhoz való meghajtóegység, valamint mosógépek légszivaty- tyúihoz, hőtárolós kályhák ventillátoraihoz, olajégőkhöz áramfejlesztőkhöz szükséges villanymotor is. Érdemeiket növeli, hogy munkáslétszámuk 50 fős csökkenése mellett érték el eredményeiket. Csizmár Tünde a motorok állórészét készíti korszerű géppel. Csömör Józsefné fejkendőjén is lazítani kellett a tempó miatt! Kaposvári Györgyné a termékek vízhatlanításában részt. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság - közleménye Magánvállalkozás — „magány vállalkozás” Fuvarra várva... A Minisztertanács rendeleté alapján 1988. július 1-jé- től kiemelt összegű, havi 2200 forint családi pótlék jár annak a nevelőszülőnek, aki háztartásában tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletet igénylő állami gondozott gyermeket nevel- Mivel a kiemelt ösz- szegű családi pótlék megállapításához szükséges adatokkal a folyósító szervek nem rendelkeznek, ezért azt a nevelőszülőnek írásban kell kérnie attól a szervtől (munkahelyi társadalombiztosítási kifizetőhelytől, a megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól, vagy a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól) amely a családi pótlékot (jövedelempótlékot) jelenleg is folyósítja. Tizenhat éven aluli beteg gyermek , esetében a kérelemhez csatolni kell a gyermek lakóhelye szerint illetékes körzeti gyermekorvos, ennek hiá- I nyában a körzeti orvos iga- I zolását. Tizenhat évesnél idősebb beteg gyermek esetében pedig azt, hogy a gyermek munkaképességét kétharmad részben elvesztette, a lakóhely szerint illetékes szak- , orvosi rendelőintézet, gondozóintézet, vagy fekvőbeteggyógyintézeti ápolás esetén a gyógyintézet szakorvosa igazolja. Nem kell a kérelemhez az illetékes egészség- ügyi szerv újabb igazolását beszerezni, ha a nevelőszülő már eddig is azon a címen részesült családi pótlékban, hogy az általa nevelt állami gondozott gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, és a legutóbbi orvosi igazolás szerint a gyermek egészségi állapota végleges. Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság tájékoztatja az érintetteket, hogy ha a kérelmüket késedelmesen nyújtják be, a megemelt összegű ellátásra visszamenőleg is, legfeljebb 6 hónapig — de legkorábban 1988. július 1-től — jogosultak(MTI) flgráralapítvány A kiemelkedőt nyújtók támogatása Magánszektorként emlegetjük a kisiparosok, kistermelők, magánfuvarozók egyre szélesedő rétegét, mindazokat, akik jelentős magántőke mozgósításával fogtak valamilyen vállalkozási formába. Volt időszak, mikor megjelenésük kifejezetten irritálta az állami, vagy szövetkezeti szférában dolgozókat, mondván: ezeket az embereket a nyerészkedés, a meggazdagodás vágya hajtja, S nem a „tisztességes” hétköznapi munka. S bár az efféle megnyilvánulások mára sem tűntek el maradéktalanul, látjuk, látnunk kell, hogy magánvállalkozók nélkül a lakosság ellátása, kiszolgálása nemcsak ' nehezülne, hanem talán meg is fenek- lene. A külföldi hitelek kivételével ugyanis — jószerivel — ez az egyetlen mobilizálható erőforrás gazdaságunkban, amit kihasználatlanul hagyni egyet jelentene a fejlődés stagnálásával. Kormányfőnk szerint néhány éven belül, akár 20—25 százalékkal is részesedhet a magánszektor a nemzeti jövedelem termeléséből. A folyamat azonban még sok — bár egyre kevesebb — fékező erőt hordoz. Sorozatunkban a feszültségpontokat kívánjuk felderíteni; elsőként a magánfuvarozók véleményei alapján. vesz Aprólékos gonddal szerelik a keresett eikkeket. Kulcsár József képriportja A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kezdeményezésére alapítványt hoztak létre az agrároktatásban, illetve a tudományos diákköri tevékenységben kiemelkedő eredményeket elért szakemberek, I egyetemi, főiskolai hallgatók | részére a külföldi tapasztalat- szerzés, nyelvgyakorlás anyagi támogatására. Az alapítvány javára több vállalat, intézmény ajánlott fel pénzt, így az AGROTEK, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Tisza- földvári Lenin Tsz, az Állami Biztosító, illetve magánszemélyek. Eddig 2 millió 700 ezer forint gyűlt össze, ennek hozadékából ítéli majd oda a 25 tagú kuratórium beérkező pályázatok alapján a támogatást. Az alapítvány nyílt, további, akár külföldi gazdálkodó szervek, intézmények, magánszemélyek csatlakozhatnak a támogatókhoz. Az Agrár nemzetközi kapcsolatok elnevezésű alapítvány kuratóriumának elnökévé Petrasovits Imre egyetemi tanárt, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorát választották. Megyénk legnagyobb számú magánfuvarozó tagsága tartozik a KIOSZ salgótarjáni alapszervezetéhez, mint érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezethez. Idén fél évkor létszámuk 192-re tehető, s legnagyobb „plac- cuk” a NÓGRÁDKER Lak- berendezési Áruháza mögött található. Az alapszervezet titkárával, Rázsó Istvánnal arról beszélgetünk, mi lehet az oka annak, hogy a versenyszellem meghirdetése ellenére még mindig nem adhatunk hírt szektor- semlegességről, azaz nem tűntek el bizonyos szabályzásbeli akadályok, az állami, szövetkezeti, illetve a magánfuvarozás terén. — Mivel a legtöbb tagot számláljuk alapszervezetünkben, a feszültségek is nálunk a legélesebbek — magyarázza a titkár. — A j piacért folytatott harc sok- ' szór ellentmondásos helyzeteket szül. Sokan panaszkodnak a fuvarozókra, hogy úgynevezett rövid fuvart nem vállalnak. Másfelől viszont — főként a biztonságra törekvés miatt — néhá- nyan leszerződnek bolti áruterítésekre, ami kötelezettséggel jár. Ha szólnak valamelyiküknek, ugorniuk kell, tehát lehet, hogy emiatt nem fogadnak megrendelést. A söripar például -két fuvarra „kötelezi” a kisiparost, de a második sokszor bizonytalan, vagy nincs is igény rá. Felemás helyzet, de az tény: nem kezelik szállítóinkat egyenrangú partnerként! Majd egy másik, sokat vitatott témát említ: — A Tüzép szerződésben áll a Volánnal, de kevés gépkocsival rendelkeznek. Ezért a dömpingszerű beszállítások időszakában nem nélkülözhetik a taxit. Akik erre a „műfajra” szakosodtak újszerű szolgáltatást vezettek be, nem kevésbé saját biztonságuk, a biztos pénz miatt. Megrendelésre házhoz viszik a tüzelőt, amit aztán úgy emlegetnek: felvásárolják a szenet. Ez így nem igaz. Én magam is megbízok szénszállítással taxist, hogy amikor jön a szén, ne kelljen sort állnom. Ez a megoldás szerintem a megrendelőnek is könnyebbség és a fuvaros is jól jár. Sőt, a Tüzépnek is előnyös az ottlétünk, hiszen nincs kötbér az álló vagon után. A feszültségpontok közül feltétlenül szólnunk kell a tevékenységi kör korlátáiról. Magánfuvarozó csak lakossági szállítást vállalhat, legfeljebb közvetett módon. A szektorsemlegesség nem érvényesül például a számlatartozásnál, a hitelnyújtásnál sem, pedig az üzemeltetés gyakorlata mindhárom tulajdonformában ugyanaz. Legfeljebb a rezsi miatt a vállalat kilométerenkénti önköltsége magasabb, de „ő” sem vehet igénybe magánszállítót, mert — bár az olcsóbb lenne — köti a törvény. 4 — őszre várjuk azt a rendeletet, ami feltehetően azonos feltételeket teremt mindkét szektor szállítói számára — folytatja a titkár. — Az erről szóló törvény már megszületett, csak a részletek nem tisztázottak még. Az viszont már biztos, hogy a gépkocsitartást liberalizálja, azaz megfelelő alkalmasság esetén bárki vehet kamiont, még buszt is. Szigorúbb lesz viszont a műszaki ellenőrzés, a pálya- alkalmasság és előírhatják a közlekedési ismeretek bővítését, tanfolyamok elvégzését. Felelősségteljesebb lesz a szállítói tevékenység A szektorsemlegesség viszont csakis akkor szűnhet meg, ha önálló jogi személyként kezelik embereinket.. . A lakberendezési áruház mögötti placcon vagy egy tucat taxi vár fuvarra. Ahogy várni lehetett, a kereslet csökkenésével kevesebb lett a szállítanivaló is. — Legalább egy telefonunk lenne — sóhajt fel Nyerges Zoltán —, mint a személyszállító droszton. Így legfeljebb a „lakbért” tudják hívni, ami nem megoldás ... — Annyi KRESZ-tábla tiltja a várakozást, hogy szinte már sehol sem lehet rakodni — veszi át a szót Bartus András. — Ahhoz, hogy az Ybl Miklós út elejét elérjem, körbe kell mennem a Beszterce-lakó- telepen . . . Rázsó István arról érdeklődött, sikerült-e mindenkinek beszereznie az év elején hiánycikknek számító menetleveleket. A válaszokból úgy tűnik: igen, bár legtöbben Budapestre utaztak érte. Ettől függetlenül valamennyien sokallják az adminisztrációt, s valljuk meg: a menetlevél vezetésének túlbiztosítottsága sem az ellenőrnek, sem a kitöltőnek nem előny. Ha valaki meg akarja kerülni az adóhivatalt, nem a menetokmány „segítségével” teszi azt... — Ellentmondást érzek abban is — teszi hozzá Fischer György —, hogy aki vállalta a 250 ezer forintos évi bevételt és ezzel a forgalmi adót, kénytelen 15 százalékkal magasabb árat számítani, ami a versenyben hátrány. Etikátlan viselkedési formák is előtűnnek, hiszen a raktári kiadók csak „bizonyos” embereknek adnak fuvart, esetenként csúszópénzért. Szó, mi szó, mi sem vagyunk eléggé egységesek. A telefon sok mindent megoldana, de kérdés: azé lenne a megrendelés, aki előbb odaér? — Valószínűleg az a megoldás, hogy sorba állunk, mint a személyszállító droszton — vélekedik Nyer- ges Zoltán —, a telefontelepítést pedig közösen finafT- szíroznánk. De vajon mikor lehet telefonja az itteni közösségnek? A kérdésre a megyei tanács közlekedési osztályától azt a választ kaptam, hogy a központ jövő év végére tervezett bővítése előtt kevés rá a remény. Megol- dast jelenthet, ha valáme- lyikuk „feláldozza” meglevő távbeszélőjét — természetesen anyagi kárpótlással — s azt a posta áthelyezi. A rend, a fegyelem a jövőben — a közlekedési törvény liberalizmusa ellenére is — létkérdés lesz a fuvarozószakmában. A közlekedési felügyelet jelzései szerint a magántulajdonban le- vo ellenőrzött gépkocsik llyen vagy olyan hiányossága 1985-től 1987-ig 14 százalékkal nőtt, elsősorban a fuvarozó kisiparosok számának emelkedésével. — Sajnos, a jelentésből nem derült ki, hogy műszaki ok, vagy menetokmányvezetési hiányosság, esetleg más miatt vonták felelősségre a szállítót — mondja Rázsó István. — Pedig ez a mi munkánkat is könnyítené, hiszen kiszűrhetnénk a visszaeső csalókat, a lakosságot megkárosítókat. Akire egyébként háromszor ugyan-" az a panasz érkezik, kizárjuk tagjaink sorából. Nekünk viszont elsősorban az érdekképviseletet kell ellátnunk, s ez mindaddig meddő harc, amíg a szektorok működési feltételei nem kerülnek azonos alapokra. T. Németh László Többet fizet a MÉH A MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt vállalatai július 1-jétől többet fizetnek a vas- és a színesfém-hulladékért. Az utóbbi időben a magánkereskedők felvá- sárlásia miatt jelentősen, mintegy 10 százalékkal csökkent ezekből az anyagokból a MÉH forgalma. Ezért határozták el, hogy ezentúl a lakosságnak tonnámként, átlagosan 100 forinttal többet fizetnek a vashulladékért. Az öntvényhulladékért például az eddigi kilónkénti 2,30 helyett 2,40-et fizetnek a MÉH-átvevőhelyek. Az állami vállalatok, szövetkezetek ennél is magasabb bevételhez jutnak, ha átadják vashulladékukat. Az átvevőhelyek minőségtől függően tonnánként átlagosan 150 forinttal fizetnek ezentúl többet. Az apróforgács például 1360 forint helyett ezentúl 1560 forintot, a konverterbe adagolható vashulladék 3000 forint helyett 3150 forintot ér tonnánként. Jelentősen emelkedtek július 1-jétől a színesfém- hulladékok átvételi árai is. A darabos vörösrézhulladékért az eddigi kilónkénti 11,50 helyett ezentúl 25 forintot. a darabos sárgaréz- hulladékért az eddigi 8,30 helyett 15 forintot, a darabos alumíniumért az eddigi 6,90 helyett 10 forintot fizetnek az átvevőhelyek. A felvásárlási árak emelésétől a MÉH azt várja, hogy az átadók ezentúl nagyobb figyelmet fordítanak a különböző hulladékok osztályozására, szétválasztására. és az eddigieknél több fém- és színesfémhulladékot gyűjtenek össze és adnak át a MÉH-telepeknek.
