Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 163. SZÁM ÁRA: 2,20 FT * 1988. JÚLIUS 9., SZOMBAT Ülést tartott a SZOT (2. oldal) Á NÓGRÁD Bátonyterenyén (9. oldal) így látták ők... (11. oldal) Osszehiutak az IUISZIUIV* Központi Bizottságát Társadalmi mozgások — Emancipáció Demográfiai lerobbanás? Izgalmas nap a nyári egyetemen H. Sas Judit szociológus előadó- Hallgatóság az ülésteremben. —képek: kulcsár— sát tartja. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának ülését július 13-ra összehívták. A Politikai Bi­zottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a népgazdaság fejlődé­sének év eleji tapasztalatai­ról szóló jelentést, illetve az 1989. évi fejlődés fő irányai­ra tett javaslatot, Németh Miklósnak, a KB titkárának előadásában. A Politikai Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a Köz­ponti Bizottság a tervezett­nél korábban tájékozódjon az idei év gazdasági helyze­téről, mivel a tervezett cé­lok elérésének teljesítése a stabilizációs és kibontakozá­si program eredményes vég­rehajtása szempontjából kulcsfontosságú, s így még időben megfogalmazhatók a ’88. évi gazdasági folyama­tok érdemi befolyásolásához Igen fontos esemény a pártbizottság életében — e szavakkal nyitotta meg Lons- ták Vilmos pb-titkár a Bá- tonyterenyei Városi Jogú Nagyközségi Pártbizottság tegnapi ülését. A tanácskozás a megállapítást hamarosan döntéseivel támasztotta alá: a pártbizottság és testületéi tagjainak csaknem 30 száza­lékát választották újjá. A lényeges változást, amint azt az elnöklő pártbi­zottsági titkár szavaiból is kiderült, egyrészt a kétszin­tű irányításra való áttérés tette szükségessé. Mátratere- nye közvetlen megyei irá­nyítás alá került, a párt- és állami irányítás korszerűsí­tését szolgáló folyamat egy­részt az áttételek csökkenté­sét, az önállóság növelését szolgálja- E szándék meg­valósítása azzal is járt, hogy csaknem 700 párttag került a mátraterenyei pártbizott­ság hatáskörébe, őket öten képviselték a korábbi bá- tonyterenyei pártbizottság­ban. Ezen kívül többen kér­ték felmentésüket egészségi állapot, túlzott leterheltség, szükséges politikai elképze­lések. A következő évek gaz­daságpolitikai fordulatának eléréséhez szükséges annak fő irányaival foglalkozni. A jelentés tartalmazza a jövő évi gazdaságpolitikai el­gondolások két változatát is. Az első a gyorsabb, a ra­dikálisabb változtatások szükségességét és lehetősé­gét fogalmazza meg, a má­sodik viszont a fokozato­sabb, kevesebb társadalmi feszültséggel járó átalakí­tást céloz meg, kockáztatva ezzel, hogy a kibontakozás elhúzódhat. A Politikai Bizottság ja­vasolja, hogy a Központi Bi­zottság Fejti Györgynek, a KB titkárának előterjeszté­sében vitassa meg a gyüle­kezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire tett javaslatot. A téma tár­gyalásának fontosságát alá­munkahelyváltoztatás miatt, s a pártbizottságot az a szán­dék vezette, hogy a testüle­teket alkalmassabbá tegye a megnövekedett követelmé­nyek teljesítésére. A pártbizottság még ez év elején Bata János vezetésé­vel jelölőbizottságot hozott létre, aki most elmondta: munkájukban minden sta­tisztikai szempontot mellőz­tek, a széles körű tájékozódás alapján javaslataikat a rá­termettség, a fokozódó kö­vetelményeknek való megfe­lelés, a lakóterületek ará­nyosabb képviseletének szem- előtt tartásával hozták meg. A pártbizottság mindenek­előtt az említett körülmé­nyek mérlegelésével felmen­tette — érdemei elismerése mellett — Bodor Józsefet, a pártbizottság tagját és titká­rát akit májusban megvá­lasztottak a Mátraterenyei Nagyközségi Pártbizottság titkárává- A tanácskozáson elismeréssel szóltak arról a tevékenységről, amellyel Bo­dor József Bátonyterenye és vonzáskörzete érdekében dolgozott. Ugyancsak munká­támasztja az a tény, hogy az utóbbi időben felélénkült a közéleti tevékenység, meg­szaporodtak az állampolgá­rok gyülekezési, egyesülési törekvései. Jogrendszerünk­ből viszont hiányzik a gyü­lekezési, valamint az egye­sülési jog részletes törvényi szabályozása. Ezért fontos, hogy a szocialista demokrá­cia érvényesítésének bizto­sítása, valamint az alkot­mányos rend védelme érde­kében az Országgyűlés meg­felelő törvényt alkosson e témakörben is. A Központi Bizottság elé kerül még a saját, valamint a Politikai Bizottság káder­hatásköri listája.* Lukács János KB-titkár előadásá­ban. Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának elő­adásában személyi kérdése­ket terjesztenek a testület elé. jukat megköszönve felmen­tették továbbá pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tag­sága alól dr. Máté Lászlót, Kómámé Magyar Katalint és Szabó Lajost; pártbizottsági tagsága alól Bulla Józsefnél, Kecskés Zsoltot, Lengyel T. Istvánt, Mravcsik lmrénét, Nagy Jánost, Orosz Jánosnét, Pintér Barnát, Szabó István- nét, Szabó Károlyt és Sáf- rányné Vas Margitot. A pártbizottsági ülésen be­jelentették, hogy több alap­szervezet élt delegálási jogá­val. Ezt tudomásul véve a pártbizottság új tagja lett: Gulyás Jánosné távbeszélő­kezelő, Stork Gábor, az ÉMÁSZ tervezője és Szomora Jánosné, a nevelőotthon gyermeki elügyelőj e. A jelölőbizottság javaslata alapján a pártbizottság nyílt szavazással ezenkívül a tes­tület új tagjává választotta Balázs Ottót, a megyei párt- bizottság munkatársát, Dérer Istvánt nyugdíjas csoportve­zetőt, F^keténé Czakó Hilda óvónőt, Gubacsi Lászlót, a bátonyterenyei ruhagyár ter­(Folytatás a 2. oldalon.) A salgótarjáni nyári egye­tem talán eddigi legizgalma­sabb napja volt a tegnapi. Az előadók sorában a csa­lád és a társadalom, a csa­lád és ifjúság, a népesedés- politika kérdéseinek boncol­gatására olyan szakemberek vállalkoztak, mint H. Sass Judit szociológus, vagy Fe­kete Gyula író. A nap első előadása mint­egy bevezetőül szolgáit a későbbi „csemegékhez”. Vass Csaba, a HNF osztályveze­tője arról beszélt, milyen a magyar társadalmi mozgal­mak családsegítő tevékeny­sége. Az előadó azonnal tisztázta, hogyan értelmez­zük a társadalmi mozgal­makat? Tág értelemben ide sorolhatóak a társadalmi mozgások, amelyeket hosszú ideig nem kísért kellő fi­gyelem; a szó szűkebb ér­telmében Magyarországon a társadalmi mozgalmakat ál­lamosították, így jöttek lét­re a társadalmi szervek. Az államosítás egyben azt is je­lenti, hogy e szervezetek át­vették az államtól a csalá­dokról való gondoskodást. Nem az alulról jövő társa­dalmi mozgásokra építettek, hanem boldogítani próbál­ták a polgárokat: felkarol­ták az elesetteket, a rászo­rulókat. Ez a karitatív se­gítség volt jellemző a Vö­röskereszt, a Hazafias Nép­front szolgáltatásaira, ame­lyek nem lebecsülendők, mégsem hoztak kellő ered­ményt. S bár elindult a ci­vil társadalomnak az ál­lam alól való felszabadítá­sa, tennivaló akad még bő­ven. Az előadó hangsúlyoztam Hazafias Népfront 1980-ban megtartott kongresszusa megállapította, hogy a csa­ládok védelmére nagy gon­dot kell fordítani. Tulajdon­képpen ekkor kezdődött meg a népfront családépítő mun­kája. A családvédelmi tanácsok kiépítése már ennek szel­lemében történik, teret kap benne a család, mint egész gondozása, és a prevenció szükségessége. Sok segítsé­get nyújthatnak a családok érdekében, védelmében élet­re hívott egyesületek, ígv a nagycsaládosok országos egyesülete is. „A magyar családok a társadalompolitikai kutatá­sok tükrében” címet viselte. H. Sas Judit szociológus előadása, aki több ponton kapcsolódott az előző elő­adóhoz, a történeti áttekin­tést illetően. Beszélt a válá­sok számának növekedésé­ről, a családon belüli gene­rációs ellentétekről, a nem­zet fogyatkozásáról. — A történelmi, társadal­mi okokat, azok gyökereit jól ismerjük. Azt is tudjuk, hogy a női szerep megvál­tozása, az emancipáció, s az arra épült ideológia gyorsí­totta a családok széthullá­sát. A társadalom apró sejt­jei nem alternatív módon, de kényszer hatása alatt élik az életüket — hangsú­lyozta H. Sas Judit, majd hozzátette, hogy hazánkban igen alacsony az emberek­ben a konfliktusmegoldási készség, a kommunikációs kultúra. Az új családjogi törvény nemhogy csökken­tette volna, de még növeli is a feszültségeket. — A magyar irodalomnak hagyománya, hogy az író­ember kötelezőnek tartja átvállalni a közélet, így a család gondjait is — szólt bevezetőjében Fekete Gyula író, a HNF családvédelmi (Folytatás a 2. oldalon) Vasutasnapi ünnepség Balassagyarmaton I szervezeti és tartalmi megújulás jegyében: Személyi döntések a bátonyterenyei pártbizottságban Cigánylakások Jobbágyiban Nem túl nagy az építke­zési kedv Jobbágyiban, olyan mint más községekben ás — mondja Molnár Miklósné vb-titkár, amikor a lakás­építést hozzuk szóba, de mindjárt hozzáteszi példa­értékűnek lehet tekinteni Jobbágyiban azokat a há­zakat. amelyeket a Fáy And­rás utcában a cigánycsa­ládok építettek. Jobbágyiban a VII. öt­éves tervben harminc köz­művesített telket alakítot­tak ki. s jó néhány még gazdára vár. Ezeken és a foghíjas területeken évente nyolc-tíz családi házat fe­jeznek be az építkezők. A kedvezményes kölcsönök­kel épült új cigánylakások­nak nemcsak azért örül a tanács, mert új, hanem azért is. mert a maguk épí­tette házat a Fáy András utcában is jobban becsülik a benne lakók, és nem a regi öreg, elhagyottan álló házakat vették meg az itt élő cigánycsaládok, hiszen azok nagy része előbb-utóbb úgy is bontásra ítélt lenne. Az út, a járda azonban még hiányzik a környékről. Tönkrementek az útjaink — mondja a vb-titkár. Ezért is gondolt a tanács arra, hogy az idén és jö­vőre is kapcsolódik Jobbá­gyi az utak felújítására ki­írt megyei tanácsi pályá­zatokhoz. A 38. vasutasnap alkalmá­ból ünnepséget rendeztek tegnap Balassagyarmaton, a vasutas dolgozók Madách Imre klubjában. Az ünnep­ségen részt vettek a város párt- és állami vezetői is. A Himnusz és az elnöki meg­nyitó után Gáspár István, a körzeti üzemfőnökhelyettes mondott ünnepi beszédet. A vasút születése pilla­natától kezdve meghatározó szerepet tölt be életünkben — hangsúlyozta, összekötő ka­pocs az ország egyes vidékei valamint hazánk és a nagy­világ között- A vasutasok az átlagosnál is nehezebb kö­rülmények között dolgoznak, ünnepnapokon csakúgy mint hétköznap, éjszaka ugyan­úgy mint nappal. A munka feltételeiről szólva Gáspár István elmondta, hogy a balassagyarmati csomópont, majd 200 kilométeres vonal- hálózattal rendelkezik. Az új technika együtt él a ré­givel, emellett a létszámhi­ány is nehezíti a munkát. A túlóra messze meghaladja a kollektív szerződésben elő­írtakat, azonban a nehéz gazdasági helyzetben is mód­ját ejtik a technikai-műszaki fejlesztésének, egyebek között új személykocsimosó beren­dezés és mellékvonali rádiós forgalomirányítási berende­zés segíti a munkát a közel­jövőben. Örömmel értesítette a dolgozókat és a vendégeket termelési eredményeik növe­kedéséről, ami a szállítóvál­lalatokkal való jó partner- kapcsolat eredménye is. Beszédének végén Gáspár István felszólította a dolgo­zókat, hogy a továbbiakban is segítsék a vasutat, a gaz­dasági célok elérésében és jókívánságát fejezte ki, az ünneplő és ünnepelt vasuta­soknak. Ezután a kitünteté­sek átadása következett. A balassagyarmati csomópont 65 dolgozója kapta meg a törzsgárdatagság valamely fokozatát, s számos kitünte­tést is átadtak, összesen 650 ezer forint értékű pénzjuta­lom kíséretében. Ezt köve­tően Forgó Imre a városi pártbizottság első titkára gratulált a kitüntetetteknek s röviden méltatta a vasuta­sok nagy erőfeszítéseket kö­vetelő munkáját. A vasút iránti követelmények növe­kedésével nem tartott lépés* a műszaki fejlődés, kevés a pénz a korszerű eszközök beszerzésére, ezért ezeket is emberi munkával kell pó­tolni, mondta Forgó Imre. Az ünnepség hivatalos ré­sze az Intemacionálé hang­jaival ért véget. Este színvo­nalas, zenés, humoros össze­állítás szórakoztatta az ünne­peiteket, a műsorban többek között a Vidám Színpad mű­vészei, operett- és nótaéneke­sek, valamint Bontovics Kati és Dobos Attila is felléptek. A 38. vasutasnap programja Balassagyarmaton hajnalig tartó bállal ért véget-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents