Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-08 / 162. szám

2 NOGRAD 1988. JÚLIUS 8., PÉNTEK Grósz Károly fogadta Ibrahim Zakariát Mihail Gorbacsov és a honvédelmi miniszterek találkozója Orale nyugalomra helyezték Bartók Béla Hamvait Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Par­lamentben fogadta Ibrahim Zakariát, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárát. A lengyel nagykövet tájékoztatója' Lengyelország újjászüle­tésének közelgő nemzeti ün­nepe, valamint a lengyel— magyar barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés alá­írásának 40. évfordulója al­kalmából csütörtökön saj­tótájékoztatót tartottak a Lengyel Kulturális és Tá­jékoztatási Központban. Ta- deusz Chechowicz, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete szólt ha­zája bel- és gazdaságpoliti­kai törekvéseiről. Mihail Gorbacsov csü­törtökön fogadta a Varsói Szerződés tagállamai honvé­delmi miniszteri bizottságá­nak soros moszkvai ülésén résztvevő katonai vezető­ket, köztük Kárpáti Ferenc vezérezredest, hazánk hon­védelmi miniszterét. A ta­lálkozón részt vett Viktor Kulikov marsall, az egyesí­tett fegyveres erők (efe) főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az efe törzsfőnöke. A testület moszkvai ülé­sén elnöklő Dmitrij Jazov hadseregtábornok, szovjet honvédelmi miniszter tájé­koztatta az SZKP KB fő­titkárát a bizottság munká­járól. Ezt követően baráti lég­körű beszélgetésen nemzet­közi kérdéseket tekintettek át. Szó volt a biztonsághoz a mai körülmények között szükséges politikai és kato­nai eszközök összhangjának kérdéséről is. Megállapítot­ták, hogy a bizottság a Var­sói Szerződés tagállamai ál­tal megjelölt védelmi kato­nai doktrínával összhang­ban tevékenykedik. Mihail Gorbacsov beszé­dében nagyra értékelte a baráti hadseregek közötti együttműködést. Mint mond­ta, a katonák vállán nagy felelősség van. — Népeink békés munkája, az egyete­mes béke nagyban függ önöktől, távlatokban való politikai gondolkozásuktól — hangsúlyozta Mihail Gor­bacsov. A miniszteri bizottság ülé­sének résztvevői csütörtö­kön látogatást tettek a Ju­ri j Andropov nevét viselő páncélos gárdahadosztály egyik Moszkva «környéki egységénél, megtekintették az alakulat kiképzőbázisát. A VSZ honvédelmi minisz­teri bizottságának tagjai ugyancsak csütörtökön fel­keresték a szovjet légierők egyik egységét, ahol a mo­dern haditechnika és fegy­verzet mintadarabjaival is­merkedtek. Sajtóközlemény a KGST 44. ülésszakáról Az ülésszakon a KGST-tagországok kül­döttségekkel képviseltették magukat. Az ülésszakon Lubomír Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság küldöttségé­nek vezetője elnökölt­A küldöttségek vezetői, összegezték az 1986-ban és 1987-ben folytatott együttműkö­dést, valamint a KGST tevékenységének eredményeit. Ismertették az országaikban folyó szocialista építőmunka fő kérdéseit. Megállapították, hogy országaik figyelmének középpontjában azok a feladatok állnak, melyek pártjaik kongresszusainak stratégiai célkitűzéseiből és a jelen ötéves tervidőszak­ra szóló társadalmi-gazdasági fejlesztési ter­vekből erednek. Mindenkelőtt a népgazdaság erősítésére, hatékonyságának és kiegyensú­lyozottságának fokozására helyezték a hang­súlyt. A szocialista közösség országaiban a dol­gozók fokozott erőfeszítéseinek eredménye­ként növekedett a társadalmi termelés. A KGST-tagországok többségében a gazdaság növekedését az utóbbi években gyakorlati­lag teljes egészében a munkatermelékenység fokozása révén biztosították. Az ülésszakon ugyanakkor megállapították, hogy még mindig nem használják ki teljes- körűen a lehetőségeket a KGST-tagországok népgazdaságainak erősítésére. Hangsúlyozták, bogy gyorsítani kell a minőségileg új mű­szaki és technológiai bázisra, a fejlődés erő­forrás-takarékos útjára való átállást. Megállapították, hogy az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tése, a szocialista nemzetközi munkamegosz­tás elmélyítése egyre fontosabb tényezővé válik a KGST-tagországok politikai és gaz­dasági életében, társadalmi, gazdasági fejlő­désében. Közös erővel folytatódott a KGST-tagor­szágok komplex programjának, a tudomá­nyos-műszaki fejlődés 2000-ig szóló koplex programjának a valóra váltása. Integrációs létesítmények épültek: ilyenek voltak többek között a jamburgi gázlelőhely kiaknázásához szükséges létesítmények, a Haladás gázveze­ték, a hmelnyickiji atomerőmű. Mindamellett kijelentették, hogy a KGST- tagországok gazdasági együttműködése még nem fokozza kellőképpen a népgazdaságok hatékonyságát. Nem a megfelelő ütemben fejlődik a gyártásszakosítás és a kooperá­ció, lelassult a kölcsönös kereskedelem növe­kedése, a több ország gazdasági fejlődésében felmerült nehézségek miatt nő számos or­szág külső eladósodása. Ezzel összefüggésben megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy miként ha­lad a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak munkája, a sokoldalú együttműködés mechanizmusának, a szocialista gazdasági in. tegráció mechanizmusának és a tanács te­vékenységének átalakítása terén, a KGST 43. (rendkívüli) ülésszakán elhatározottakkal összhangban. Az ülésszakon az 1991. és 2005 közötti idő­szakra elfogadták a szocialista nemzetközi munkamegosztás kollektív koncepcióját. Ezt a tagorsziágok testvérpártjainak a gazdasági, és társadalmi fejlődéssel foglalkozó kongresz- szusi határozatai alapján dolgozták ki. Fi­gyelembe vették a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezleteinek határozatait, a tagországok testvérpártjai vezetőinek mun­katalálkozóján, 1986-ban Moszkvában kifej­tett elgondolásokat, a tanács 43. (rendkívüli) ülésszakának határozatait. Az érintett országok viszonylatában a kol­lektív koncepció az alap a gazdaságpolitika egyeztetéséhez. Megbízták a KGST-szerveket: tegyenek lé­péseket, hogy a kollektív koncepció valóra váltása érdekében konkrét kérdésekben in­tézkedések és sokoldalú együttműködési ;gyezmények szülessenek. Az egyezményekben a gyártásszakosítás és a kooperáció feltétele­it, valamint a kölcsönös szállítások volume­nét határozzák meg 1991-től kezdődően. Megtárgyalták továbbá a KGST-tagorszá­gok 2000-ig szóló sokoldalú, távlati gyártás- szakosítási és kooperációs fejlesztési prog­ramjait, mégpedig a rádiótechnika, az elekt­ronikai ipar és a vegyipar vonatkozásában. A KGST-tagországok figyelembe fogják venni e programok rendelkezéseit az 1991—1995. évi népgazdasági tervek koordinálásakor, az együttműködés ágazati szintű szervezésekor, valamint a vállalatok, a szervezetek és az egyesülések közötti közvetlen kapcsolatok ki­építésekor. A koncepcióval szoros összhangban az ülésszak elfogadta az európai KGST-tagor­szágok, valamint a Vietnami Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti sokoldalú együttmű­ködés komplex programjait. A koncepció fokozatosan válik majd való­ra. A KGST-tagországok nagy figyelmet össz­pontosítanak a gyártásszakosítás és a koope­ráció elmélyítésére, a nemzetgazdaságok egy­mást kölcsönösen kiegészítő jellegének erő­sítésére, a feldolgozó iparban az exportképes­ség erősítésére — a komplex program telje­sítése aiapján. Az ülésszak megbízta az illetékes KGST- szerveket: foglalkozzanak a sokoldalú együtt­működés új és konkrét intézkedéseinek ki­munkálásával, közöttük azzal, hogy a fűtő­anyag-, az energia- és a nyersanyagforráso­kat az érdekelt KGST-tagországok közös erő­vel aknázzák ki. • A kollektív koncepció rendelkezéseinek fi­gyelembe vételével elfogadták az 1991—1995. évi népgazdasági tervek koordinálásának programját, valamint a gazdasági együttmű­ködés sokoldalú alapon koordinálandó prob­lémáinak jegyzékét. Az ülésszakon elfogadták azokat a javas­latokat, amelyek szakaszosságot irányoznak elő a sokoldalú együttműködésnek, a szocia­lista gazdasági integráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének az átalakítására. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szov­jetunió és a Vietnami Szocialista Köztársa­ság megerősítette korábbi megállapodását arról, hogy fokozatosan kialakítják a feltéte­leket az áruk, a szolgáltatások és az egyéb ter­melési tényezők szabad áramlásához. A nagy magyar zeneköltő földi maradványainak rava­talánál a hazai politikai, kulturális élet vezetői álltak fel­váltva díszőrséget. Az ország minden tájáról tisztelgők ezrei gyűltek össze csütörtökön a Farkasréti te­metőben, hogy végső nyughe­lyére kísérjék az egyetemes zeneirodalom kiemelkedő al­kotójának, Bartók Bélának hamvait­A nagy magyar zeneköltő földi maradványainak rava­talánál a tisztelgő katonák sorfala mellett a hazai poli­tikai, kulturális élet vezetői álltak felváltva díszőrséget. Pontosan három órakor kez­dődött a temetési szertartás, amelyen elsőként Ferencz József unitárius püspök lé­pett a lobogó kandeláberek­kel körülvett, fekete gyász­lepellel borított ravatal elé. Felelevenítve Bartók Béla több nemzet kulturális érté­keit egybeforrasztó életpá­lyáját szólt oktatói, tanári, zeneszerzői munkájáról. Ugyancsak a ravatalnál búcsúzott Bartók Bélától Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Az esemény, amelynek ré­szesei vagyunk — mondotta — emlékezésre késztet. Századunk kimagasló ze­neszerzője. Bartók Béla messze túl művészete értői­nek körén, évtizedek óta ele­venen fénylő jelképe ha­zánknak. Jelképesnek tekinthető hogy egy többnemzetiségű torontáli faluból indult el életútja. Elhatározása, hogy útrakelve a többnyelvű Po­zsonyból, felsőbb tanulmá­nyainak színhelyéül nem Bécset, hanem Budapestet választotta, már tudatos döntést érlelt. Azt írja édes­anyjának : „Én részemről Feszült helyzet Jeveránban továbbra is feszült a helyzet, a munkabe­szüntetések folytatódnak de egyes üzemekben különféle napszakokban teljesen vagy részlegesen felveszik a mun­kát — közölte Jerevánból egész életemben minden té­ren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szol­gálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát.” Az Ady Endrére felnéző fiatal nemzedék progresszív gon­dolkodóival egyidőben is­merte fel azonban azt is, hogy a magyar nép a vele évszázadok óta együtt vagy a szomszédságában élő más nemzetiségűekkel alkot élet- közösséget. Bartók Béla, miközben a magyarral együtt megismer­te és megszerette a Kárpát­medence szlovák, román te­rületeinek, sőt más ki­sebb népcsoportjainak pa­rasztzenéjét. saját művésze­tének ihletéséhez kimeríthe­tetlen forrásra talált, ö, aki a nyugati művészet, a né­met. az olasz, a francia mu­zsika klasszikusainak zenéjét is olyan bensőségesen birto­kolta, időről időre visszatért ehhez a termékenyítő erejű forráshoz. „Ezt az eszmét igyekszem — amennyire erőmből telik — szolgálni zenémben; ezért nem .vonom ki magam sem­miféle hatás alól. eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészsé­ges legyen az a forrás!” De azt sem feledte: ..... a ma­gyar forrás van hozzám leg­közelebb, ezért műveimben a magyar hatás a legerő­sebb.” Életműve tehát min­denekelőtt itt gyökerezik, nálunk szól * mintegy zenei anyanyelvként. A fasizmus németországi hatalomátvételétől kezdve a legrosszabbra készült. Jerevánban telefonon az Armenpressz hírügynökség munkatársa az MTI moszkvai tudósítójával. A városi tömegközlekedés részlegesen üzemel, a repü­lőtér a hétfői és keddi meg­mozdulást követően normá­lisan működik. Megkezdődtek a vasutasnapi ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról.) meneti lassulás a munkála­tok befejeztével jelentősen javítja az utazás, az áru- szállítás feltételeit. Kétségtelen, hogy a leg­nagyobb munkát a hatvani csomópont korszerűsítése jelentette, melynek hivata­los átadása a mai, pénteki igazgatósági ünnepségen tör­ténik meg. Ugyancsak ma nyitja meg Papp Gábor igazgatóhelyettes a vasúti dolgozók képzőművészeti ki­állítását a hatvani állomás emeleti galériájában. Me­gyénket a Somoskőújfalui ál­lomás dolgozója, Antal Ist­ván képviseli. A hatvani rekonstrukció — amely több száz millió fo­rintot emésztett fel — során megújultak az épületek, gya­logos-aluljárókat, peronokat alakítottak ki. Megtörtént a villamos felső vezeték teljes cseréje, valamint a vágány­hálózat korszerűsítése. Az ünnepségek alkalmá­val kitüntetéseket adnak ál a munkájukat legjobban végzőknek. A pásztói, nagy- bátonyi, kisterenyei, salgó­tarjáni és Somoskőújfalui ál­lomás dolgozói közül 9-en vehetik át a szolgálati em­lékérmet, 39-en a szolgálati időnek megfelelő törzsgárda- fokozatot. öten részesülnek a Kiváló dolgozó és kilen­cen az Élenjáró dolgozó ki­tüntetésben. Négyen rend­kívüli előléptetésre is rá­szolgáltak. Jutalomképpen több mint 150 ezer forintot osztanak szét az említett ál­lomások dolgozói között a 38. vasutasnapon. A budapesti búcsúkoncert után, 1940 októberében uta­zott el feleségével együtt az Amerikai Egyesült Államok­ba. ö tudta legjobban: „Ez az utazás voltaképpen ug­rás a bizonytalanságba, a biztos elviselhetetlenség- ből.” ^Nem emigrált, nem adta fel állampolgárságát: „önkéntes menekültként” élt Amerikában. A háború utol­só szakaszában egyre jobban aggódott Európáért. Mélyen gyászolta a fasizmus elleni harcokban, a feldúlt ottho­nokban, valamint a haláltá­borokban elpusztult ember­milliókat. Á felszabadulást követő itthoni eseményekről hiányos ismeretei voltak. De hallott a szörnyű pusztulás­ról, a háború végnapjainak borzalmairól. 1945. július 1- jén azt írta: „amint én lá­tom, egyelőre gondolni sem lehet hazamenetelre.” És hozzátette: „Pedig én is sze­retnék hazamenni, de vég­leg ..Hazatérése életében már nem válhatott valóra. De óhaját ígéretnek tekin­tette a felszabadult ország. A magyar nép mély tisz­telettel és nagy megnyug­vással fogadja Bartók Béla hazatérését. Végleges nyug­vóhelye legyen mindannyi­unk — az ország és a nagy­világ — számára emlékezte­tő. Emlékeztessen bennün­ket kimagasló művészetére, humánumára, eszméinek és törekvéseinek igazságaira — halhatatlanságára. A zeneszerző földi ma­radványait őrző koporsót és a ravatalt borító koszorú­kat ezután fekete gyászau­tók vitték a sírhoz, amelyet Borsos Miklós szobrászmű­vész fekete gránittömbből faragott, lírát mintázó szob­rával jelöltek meg. A hant­nál Uifalussy József, a Ma­gyar Tudamányos Akadémia alelnöke búcsúzott Bartók Bélától, a magyar muzsikus-, művész- és tudóstársadalom nevében. A temetési szertartást Fe­rencz József püspök szavai zárták; az egyházi vezető — Bartók szülőföldjére emlé­keztetve — a Hargitán sze­dett havasi gyopárt dobott a sírgödörbe. A győri le­ánykar elénekelte a Him­nuszt, majd a gyászünnep­ségen összesereglett tisztel­gők virágcsokrokkal borí­tották el a nagy magyar zeneszerző sírját. (MTI) Északi-tengeri katasztrófa Ülést tartott csütörtökön a brit kormány az amerikai Occidental Petroleum tulaj­donában levő északi-tengeri olajfúró tornyon, a Piper Al- phán történt robbanássoro­zat ügyében­A Piper Alpha körül egyébként a helyzet a kora délutáni órákban még min­dig meglehetősen áttekint­hetetlen volt, az eltűntek és sérültek számáról nincsenek igazán megbízható adatok. A legfrissebb jelentések szerint holttestet eddig csak egyet találtak ugyan, de még min­dig mintegy 170-re tehető az eltűntek száma. A reg­geli órákig kórházba kerül­tek közül többeknek igen súlyos az állapota. Sokan nem csupán megégtek, ha- ném egyéb sérüléseket is szenvedtek, amikor leugrot­tak a lángoló toronyból. Az első robbanás többeket ál­mukban ért, s így feltételez­hető, hogy akadtak olyanok, akik egyáltalán nem tudtak menekülni a percek alatt égő pokollá változó fúrótorony­ból-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents