Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-06 / 160. szám
2 NOGRAD 1988. JÚLIUS 6.. SZERDA Grósz Károly hazaérkezett Moszkvából Hazaérkeztek Bartók Béla hamvai (Folytatás az 1. oldalról.) nalva — történelmi fordulat történt, látszik, hogy ez sikeres tanácskozás volt, amely újabb lendületet ad ahhoz a programhoz, amelyet három esztendővel ezelőtt a Szovjetunióban elhatároztak. A magyar párt vezetője elmondta, hogy Mihail Gor- bacsowal folytatott tárgyalásain szó volt a gazdasági együttműködés bővítéséről is. Azt tanácsolom a magyar vállalatvezetőknek — folytatta —, hogy szívósan kereskedjenek, és keressék az együttműködés lehetőségeit. A megbeszélésekből kitűnt, hogy a szovjet vezetés nagyon akarja a hatékony, korszerű együttműködésit. A szovjet fél tisztában van azzal, hogy az érdekeltségi rendszer nem megfelelő, nem ösztönzi kellőképpen az együttműködésit, és tisztában van azzal is, hogy a gazdasági együttműködés mechanizmusa sem felel meg a mai igényeknek. Ugyanakkor elhatározott szándékuk, hogy ezen változtatnak. Ezért, aki ma kellő türelemmel és szívóssággal rendelkezik, az később egészen biztosan megtalálja a számítását — mondotta Grósz Károly. A SzovGrósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, aki az SZKP Központi Bizottságának meghívására munkalátogatáson tartózkodott Moszkvában, július 5-én megbeszélést folytatott Mihail Gorba- csovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárával. Mihail Gorbacsov melegen üdvözölte Grósz Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárává történt megválasztása alkalmából és sok sikert kívánt munkájához. Megköszönve az üdvözletei, Grósz Károly hangsúlyozta, hogy új megbízatásában első külföldi útjára, Moszkvába utazott. Ez is megerősíti, hogy a magyar kommunisták megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióhoz fűződő barátságnak és egy üt t m űk öd és n ek. Az MSZMP és az SZKP KB főtitkára több mint háromórás megbeszélésük során a fő figyelmet a szocializmus megújulásának, a társadalmi-politikai és gazdasági struktúrák átalló,ki- tásának szentelte, s véleményt cserélt a párt vezető szerepe korszerű értelmezéséről és érvényesítésének módszereiről. Mihail Gorbacsov tájékoztatást adott az SZKP XIX. értekezletéről. Elmondta, hogy sok évtized óta ez volt az első valóban nyílt pártfórum, amelyen a küldöttek szenvedélyesen és érdeklődéssel vitatták meg az ország legégetőbb problémáit. A vélemények minden különbözősége, s esetenkénti ütközése mellett a peresztrojka stratégiája erős erkölcsi és politikai támogatást kapott és ez a legfontosabb. A Szovjetunió anyagi erőforrások és képzett emberek szempontjából egyaránt óriási lehetőségekkel rendelkezik. Sokmindent el lehet érni a rend megteremtésével, de természetesen különösen fontos az, hogy valóban működésbe lépjen az új gazdasági mechanizmus. Ezen a téren sok szervezési nehézséget kell leküzde- nünk, és nincs még minden rendben a társadalmi tudat tekintetében sem. Ebben az értelemben a pártkonferencia is hangsúlyozottan véleményt nyilvánított az újító, útkereső, kezjetunió hatalmas ország, ahol óriási energiákat fognak a jövőben is fordítani a gazdaság dinamizálására. Grósz Károly egy kérdésre válaszolva közölte, hogy a tárgyalásokon nemzetközi kérdések is szóba kerültek, s ezen belül az enyhülési folyamat elmélyítésére helyezték a hangsúlyt. A Szovjetunióban élő magyar nemzetiségűek helyzetével kapcsolatban feltett kérdésre válaszul az MSZMP főtitkára elmondta: az elmúlt években sok erőfeszítést tettek a Kárpátalján élő magyarok nemzeti kultúrájának, magyarságának gazdagítására. Szélesedett az uíazási lehetőség, bár a magyar megítélés szerint még mindig léteznek olyan, elsősorban ügyintézési korlátok, amelyek lelassítják ezt. A magyar utcanevek használata, a magyar nyelv oktatásának szélesítése a nemzetiségi politika lenini megközelítését demonstrálja — mutatott rá a nyilatkozatban a magyar párt vezetője. ☆ Grósz Károly moszkvai látogatásának utolsó progdeményező emberek mellett. Hatalmas jelentőséggel bír a pártkonferencia által kijelelt politika, amely a párt, és a társadalom demokratizálását, a politikai intézményrendszer reformját tűzte ki célul. Természetesen a demokrácia feltételei mellet a vezetőknek nehezebb a dolguk. De ennek így kell lennie. Korábban ugyanis — mit tagadjuk — néhányan közülük úgy tekintettek a dolgozókra, mint valamiféle alattvalókra. Most pedig, hogy vezető lehessen valaki, alulról kell elismerést szereznie, s állandóan jó munkával kell igazolni azt. Grósz Károly az MSZMP időszerű feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a társadalmi megújulásnak nincs alternatívája. Az MSZMP értekezlete nyomán erősödött a társadalmi egyetértés, megnőtt a párt iránti bizalom. Kedvezők a feltételek ahhoz, hogy határozott lépések történjenek a gazdasági helyzet javítasara, a nyitottabb, racionális gazdálkodás kialakítására. Az MSZMP határozott törekvése a politikai intézményrendszer korszerűsítése, a demokrácia és a társadalmi nyilvánosság erősítése a párt vezető szerepének korszerű érvényesítése, az ügyek megoldása a dolgozók bevonásával. Grósz Károly kitért arra, hogy Magyarországon óri- si figyelemmel és érdeklődéssel figyelték az SZKP XIX. konferenciája munkájának minden napját. Ez azzal magyarázható, hogy az MSZMP májusban megtartott országos értekezletén is a gazdasági és politikai rendszerben megérett változásokkal kapcsolatos döntéseket hoztak. A szocialista társadalom megújításának sürgető feladata áll előttünk — mondta a magyar vezető. — Habár országaink között nem kevés a különbség, ennek a folyamatnak egységes stratégiája van. S nálunk is első számú probléma a dolgozók bevonása, az állami és társadalmi ügyekbe. S keressük a párt — mint a társadalom politikai élcsapata, amely nem helyettesítheti az állami, s még kevésbé a gazdasági szerveket — tevékenységének optimális munkamódszereit és formáit. Mihail Gorbacsov szólt ramjaként kedden délután a szovjet sajtó képviselőivel, illetve szovjet közéleti személyiségekkel találkozott a külügyminisztérium nemzetközi sajtóközpontjában. A magyar vezető a baráti, nyílt légkörű találkozón rövid Ismertetést adott hazánk fejlődéséről, gondjairól és eredményeiről, politikai, társadalmi és gazdasági életünk időszerű tennivalóiról az MSZMP értekezletét követő időszakban. Az MSZMP főtitkára tájékoztatott Mihail Gorba- csovval megtartott tárgyalásairól, méltatva, a megbeszélések őszinte, tárgyszerű és lényegre törő légkörét, az érintett kérdésekben megnyilvánuló kölcsönös megértést, az álláspontok egységét, a nemzetközi helyzet, valamint a szocializmus fejlődése kérdéseit illetően. Grósz Károly kitért a magyar—szovjet politikai és gazdasági kapcsolatok helyzetére, fejlődésük távlataira, az MSZMP és az SZKP együttműködésének jelentőségére. ☆ Moszkvai tárgyalásait be* fejezve kedden a kora esti arról, hogy az SZKP vezetése figyelmesen tanulmányozta a magyar országos páirtértekezlet dokumentumait, összehasonlították saját elgondolásaikkal, mintegy ellenőrizve magukat a barátok tapasztalatai alapján. „Természetesen nálunk más a helyzet, de sok az egybeesés, elsősorban ami a szellemet, az elméleti elképzeléseket és koncepciókat illeti.” A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak olyan időszerű témáról is, mint a választott szervek szerepének növelése, és az apparátus e testületeknek való kötelező alárendelése. Grósz Károly elmondta, hogy Magyarországon nemrég, az MSZMP KB tagjainak sorából munkabizottságot alakítottak, amelynek az a feladata, hogy elemezze az ország fejlődésének utolsó évtizedeit. Ezt a pártprogram dokumentumainak előkészítése teszi szükségessé. A többi munkabizottság a szervezeti szabályzatban, az ország alkotmányában szükséges változtatásokkal, valamint a hosszú távú gazdasági terv kidolgozásával foglalkozik. Nálunk körülbelül ugyanezekről az elképzelésekről van szó — mondotta Mihail Gorbacsov. Egyebek között azon gondolkozunk, miként lehetne elérni, hogy a Központi Bizottság tagjai, fő munkájuk mellett aktívan kivegyék részüket magának a Központi Bizottságnak a tevékenységéből a politikai döntések meghozatalának ' minden szakaszában. Feltehetőleg nálunk is munkabizottságokat kell létrehozni a bel- és külpolitika legfőbb kérdéseiben. Így lehet majd pontosabban meghatározni a pártapparátus helyét abban. hogy elősegítse a párt, mint a társadalom élcsapata tevékenységének kibonta' kozta fását. Mihail Gorbacsov és Grósz Károly véleményt cserélt a szovjet—magyar kapcsolatok helyzetéről. Elégedettségüknek adták hangot az erősödő bizalom és kölcsönös megértés kapcsán. Hangsúlyozták a nézetek összevetésének, a tapasztalatok kölcsönös tanulmányozásának. az információ- csere bővítésének fontosságát. Egyetértettek abban, hogy át kell alakítani a gazdasági kapcsolatok kialakult rendszerét. Erőfeszítéseket órákban hazautazott Moszkvából Grósz Károly. Grósz Károlyt Moszkva Seremetyevo 2. repülőterén Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja és Vagyim Medvegyev. a KB titkárai búcsúztatták. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. •ír Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július 4—5-én munkalátogatást tett a Szovjetunióban, kedden az esti órákban hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Be- recz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. tesznek annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható döntések szülessenek a két ország kereskedelmi és fizetési mérlegének kiegyensúlyozására, az árucsere mértékének megőrzése, és lehetőség szerinti növelése érdekében. Kiemelték, hogy szükség van a szakosodás és a kooperáció elmélyítésére, a tuományos-műszaki haladás korszerű vívmányaira építve. Mindkét fél abból indul ki, hogy sokkal cse- lekvőbben kell hasznosítani az olyan öszönzőt, mint az együttműködésben résztvevő vállalatok és szervezetek közvetlen anyagi érdekeltsége. Tovább folytatják azt a politikát, amelynek célja a két ország állampolgárai közötti, érintkezés ki- szélesítése. az ifjúsági kapcsolatok megélénkítése a felnövekvő nemzedéknek a szovjet—magyar barátság szellemében való felnevelése érdekében, a helyi szintű kapcsolatok elmélyítése. A megbeszélésen érintették a jelenlegi nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. Grósz Károly nagyra értékelte a szovjet—amerikai csúcstalálkozók eredményeit, hangsúlyozva, hogy ezeknek köszönhetően sikerült utat nyitni ahhoz, hogy Európa fokozatosan megszabaduljon a nukleáris fegyvertáraktól. A megbeszélés résztvevői rámutattak, hogy jelenleg a kontinens elsőrendű külpolitikai problémájává az európai hagyományos fegyverzet és haderők csökkentése lép elő. Az a kezdeményezés, amelyet a VSZ tagállamai tettek két évvel ezelőtt, az elmúlt időben számos új javaslattal gazdagodott. Most az a feladat, hogy ne lehessen halogatni az erről a kérdésről folytatandó tárgyalást, amely elsőrendű jelentőségű a kontinens valamennyi népének jövője szempontjából. Magyarország és a Szovjetunió a jövőben is konzultációkat folytat és együtt fog működni az európai témakörben, amely külpolitikáink egyik kiemelt kérdése. Grósz Károly és Mihail Gorbacsov találkozója szívélyes és baráti volt, az elvtársi nyíltság és a teljes kölcsönös megértés légkörében zajlott le. A találkozón részt vett Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára. (Folytatás az 1. oldalról.) Az ünnepség a Szózat elhangzásával ért véget, majd elindult a díszmenet a főváros felé. Győr-Sopron megye településeinek lakói a Budapestre vezető fellobogózott útvonal mentén tisztelgő sorfalat álltak, így fejezték ki mély tiszteletüket a hazatérő Bartók Béla iránt. Délután négy órakor Budapestre, a Magyar Tudományos Akadémiára érkezett a Bartók Béla hamvait kísérő menet. A zeneszerző földi maradványait őrző koporsót az . MTA székházának feldíszített oszlopcsarnokában ravatalozták fel. A délutáni órákban itt rótták le kegyeletüket a zenetudós emléke előtt tisztelegve a magyar politikai, kulturális élet vezetői, művészek, tudósok, Bartók Béla tisztelői. A nagy magyar zeneköltő ravatalánál Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet: — Amiképp Rákóczinak, Kossuthnak, Károlyinak porait fogadtuk egykor, akként tisztelgünk ma Bartók hamvai előtt. Hányatott történelmi sorsunk, hibáink, nemzetvesztő politikusaink, egykori — remélhetően örökre eltűnt — önsorsrontó hajlandóságaink, történelmi léptékű tévedéseink csupa olyan dolog, ami miatt sokszor csak késve tudunk tisztelegni nagyjaink előtt- Nemzetünk többé ezt nem engedheti meg magának. E hazának olyan feltételeket kell teremtenie, hogy az önkéntes száműzetés a történelem lomtárába kerüljön. Vigasz és megnyugvás számunkra, hogy Bartók Béla végső nyughelye — ha megkésve is — július hetedikétől az általa oly annyira szeretett budai helyoldalban, Farkasréten lesz, a város által adományozott díszsírhelyen. Végre teljesül egyik kései levelében megfogalmazott vágya: „szeretnék hazamenni, de végleg”A zeneszerző pályáját, életművét méltatva elmondta: Bartók Béla 1899 őszén költözött Budapestre. Dohnányi Ernő tanácsára főiskolai tanulmányait a budapesti zeneakadémián folytatta. Ezzel sorsát az európai zenei életben egyre jelentősebb helyet elfoglaló Budapesthez és a Liszt Ferenc-i hagyományokat őrző zeneakadémiához kötötte. Akkor még senki nem sejtette, és nem is sejthette, hogy a fővároshoz való kötődése milyen nagy hatással lesz életére. Budapesten nemcsak a liszti hivatástudatot örökölte a nemzeti zeneművészet további fejlesztésének eltökélt céltudatosságával, hanem megismerte, elfogadta és támogatta a század elején újult erővel feltörő nemzeti függetlenségi mozgalmak haladó eszméit is. Elkötelezetten vállalta a Tanácsköztársaság, zenei direktóriumában való aktív részvételt, Az ellenforradalmi időszakban az őt ért zaklatásokat emelt fővel, öntudatosan viselte el. Elhatárolta magát a népeket egymásra uszító soviniszta politikától. Később, amikor e rendszer képviselői törlesz- kedni próbáltak hozzá, ezt bátran és felelőssége tudatában utasította vissza. Alkotói útkeresése közben talált rá a népzenére, amely megérlelte benne zeneszerzői ars poeticáját csakúgy, mint életfilozófiáját a Duna menti népek barátságáról, egymásrautaltságáról. Alkotásaiban megszólalnak a környező európai népek dallamai. Több szlovák, román népzenei anyagot \dolgozott fel, mint magyart. S amikor ezért vádolták, büszkén vállalta: „Az én .igazi vezéreszmém ...a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére.” E gondolatok nemesítik meg korszakos remekművét, a Táncszvitet, amelyet 1923- ban, a főváros felkérésére írt, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára. Bartók olyan magyar művész, akinek alkotása az emberiség egyetemes kincse. Zeneművei otthonra leltek a világ operaházaiban — hangversenytermeiben; korunk legnagyobb előadóművészei keltik azokat új életre. Mindaz, amit a népzenekutatásban — a gyűjtés és rendszerezés terén — megteremtett, e tudományág csúcsát jelképezi mindmáig. Bartók 1940. októberében írt végrendeletében kikötötte, hogy róla utcát, teret, középületet halála után ne nevezzenek el, neki emléktáblát ne állítsanak mindaddig, amíg fasiszta vezérek nevét terek őrzik Budapesten. Ez is mutatja kompromisszumot nem ismerő felfogását, amelyre egy róla szóló mű címe világít rá: ^Bartók nem alkuszik”. És valóban, Bartók nem alkudott; sem zenéjében, sem életében. Emberi tartása követendő példa mindenki számára. E határozottság évtizedeket ível át, okulásul szolgál mindannyiunknak. A felszabadulást követően teljesült végakarata, de arról se lehet megfeledkezni, hogy nem sokkal- ezután — ha csak átmenetileg is — akadtak olyanok, akik Bartók zenéjét, szellemét ki • akarták szorítani a legnagyobb magyar művészek, és alkotásaik sorából. Bartók művészi nagysága a magyar nép alkotóerejét példázza. A zeneszerző és a főváros kapcsolatáról, Iványi Pál elmondta : Legkedvesebb lakóhelye a Rózsadombon, a Csalán utcában volt. A házat emlékhellyé alakították át. Bartók Béla emlékét utcák, szobrok, dombormfi- vek őrzik Budapesten. Zeneiskolák, zenei együttesek, közművelődési intézmények kötelezték el magukat a név- választással a bartóki életművel. ötévenként Budapest a helyszíne a Liszt— Bartók nemzetközi zongoraversenynek és a főváros vált a nemzetközi Bartók- kutatás elismert központjává is. — Alkotásaiban eddig is velünk élt Bartók Béla. Immár hamvai is megérkeztek, amelyeket tisztelettel, szeretettel, meghajtott fővel fogadok a főváros lakossága nevében — mondta végezetül Iványi Pál. A főváros lakossága szerdán 10 és 18 óra között ró- hatja le kegyeletét Bartók Béla ravatalánál, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. "(MTI) A VSZ honvédelmi miniszteri bizottságának ülése Kedden Moszkvában megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai honvédtmr miniszteri bizottságának ülése. A tagállamok honvédelmi minisztereit tömörítő bizottság ülése előtt a résztvevők megkoszorúzták a Lenin-mauzólieumot, az ismeretlen katona sírját, és ellátogattak Lenin egykori Kreml-beli lakására és dolgozószobájába, amely ma múzeum. Közlemény a tárgyalásokról
