Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9:00: Napközben 11.00: Századunk sodrában 11.31: A Pickwick klub 12.00: Déli krónika. Szerkesztő: Forró Ta­más. Bartók Béla ham­vainak ünnepélyes fogadása Magyarország határán — Hegyes­halmon. Riporter: Rapcsányi László és Meixner Mihály. 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Kapcsoljuk a nyír­egyházi stúdiót 15.20: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak 15.40: Bioritmus 18.05: Szívesen hallgattuk. Mesélő mikrofon. Lévai Béla és ökrös Lászlóné rádiótörté­neti sorozata. 1<945—1947. Lévai Béla mondja: — Emlékezések, jegyze­tek, glosszák után — még a negyvenes évek végén — az első „összetett rádiómű­sorom a háborús pusztításokból megma­radt, túlnyomórészt kulturális hangarchív- kincsekből készült. Vagy hárem és fél évtizeddel később, a nyolcvanas évek derekán aztán — szerkesztő társnőmmel együtt — ezt az ötletet ismételjük meg, de most már ..szélesebben”: hét adásban felidéztük az 1945-től 1955-ig ter­jedő, nem akármilyen korszak rádiós esemé­nyeit. Úgy tapasztal­tam, hogy a sorozatot mind a kort megélt hallgatók, mind az azt csak hírből ismerők érdeklődéssel fogadták. Remélem, az ismétlésé­vel is így lesz! 17.00 17.20 17.28 17.45 18.02 19.15 19.30 20.25 20.59 22.00 22.30: 23.35 rt műsor Ajtay Andor, Basilides Mária, Bánki Zsuzsa, Békés András. Csorba Győző, Dálnoki Miklós Béla, Fedics Mihály, Ferencsik János, Himler Márton, Jávor Pál, Kapitány Annié, Keleti Juliska, Otto Klemperer, La- jfóoyj. .Ferenc, Mányai Lajos, Major Tamás, Mezei Mária. Ortutay Gyula, Pintér Sándor, Radó Árpád, Aurelien Sauvágeot, Sándor Erzsi, Skoff Elza, Sós Imre, Stein Aurél, Szász Péter. Szirtes Adám és Tolnai Klári hangját idézi. Zenei munkatárs: Kelemen László. Szerkesztő: László György. Rendező: Bányai Gábor. (VII/2. rész: csütörtök, K. i6.( : Áttörés nélkül : Bartók Mikrokozmo­szából zongorázik Ránki Dezső : Bartók ravatalozása Hagyományápolók Beszélni nehéz Isaac Stern hegedül Rádiószínház Lakáshelyzetek. 4. : Hangportrék. Rádiós emlékek fényében. Palcsó Sándor Hírvilág Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Sibelius: VII. szimfónia 8.05: 9.05: 9.40: 11.10: 12.10: 13.05: 14.00: 15.15: 17.30: 18.30: 19.05: 20.00: 20.25: 20.35: 21.05: 21.33: 22.20: 23.10: 23.50: PETŐFI RÁDIÓ: Napraforgó Népdalkörök pódiumí Rivaldafényben Térkép és útravaló Magyar zeneszerzők népdalfelidolgozásaibó; A Nyitnikék postája Abody Béla és bari III 1. rész Csúcsforgalom Kamaszpanasz Tál pa láva ló Csak fiataloknak! Kérted — hallgathat Venezuelai népi dallamok Botrány a tőzsdén. Részletek Elmor Bernstein zenés játékából Az aranyszamár. Apuleius regénye : Nótaest Messze, messze. . . Régi magyar világ­utazók nyomában : A dzsessz története Pa üdíts Béla énekel MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me­gyéből. Reklám. 17.30: Műsor- ismertetés, hírek, időjárás. 17.50: Fiatalok zenés találkozó­ja. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00—18.15: Észak-magyarországi króni­ka. — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. 1. MŰSOR: 16.20: Tévétorna nyugdíjas o k n ak 10.25: Képújság 10.30: Szünidei matiné Csak gyerekeknek! 1. Aranyszabályok. NDK-kisfilm 2. A kutya és az ő professzora. Csehszlovák rajzfilm. (Csücsök az űrben) 3. Morc bácsi baklövése. Szovjet bábfilm 11.00: Allatszelídítők.. Szovjet filmsorozat. 11.25: Heltai Jenőr Menazséria. (FF) 12.25: Bartók Béla hazatérő hamvainak ünnepélyes fogadtatása 12.55: Mozgató 13.05: Képújság 17.20: Hírek 17.25: Bartók Béla ham­vainak ünnepélyes fogadtatása. Kapcsol­juk a Magyar Tudo­mányos Akadémia auláját 17.55: Egy város emlékezete. Francia rövidfilm 38.15: Három nap tévéműsora 18.30: Tévétorna 18.35: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Eltűnt otthonról. Angol tévéfilm­sorozat. VI/l. rész. 20.55: Stúdió '88. 21.40: Felkínálom 22.30: Híradó. 3. 2. MŰSOR: 17.35: Képújság 17.40: Stiri. Hírek román nyelven 17.45: Országos ökölvívó- bajnokság döntői 18.45: Sakk-matt 19.05: Mindenki tanköteles. (Ism.) 20.00: Képújság 20.05: Szentgyörgy-nap Somberekén 20.40: Bartók-bemutatók nyomában. (FF) 20.50: A Magyar Állami Hangversenyzenekar Bart ók-hang versenye 21.15: Híradó, 2. 21.30: Régi magyar táncmuzsika 21.35: Betűreklám 21.40: Kedves Arthur NSZK-tévéfilm 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Tévéjáték 10.10: Sportvisszhangok 11.10: Elégedetlen nő, tévéjáték 16.35: Objektív magazin 17.05: A nap percei 37.15: Publicisztikai műsor katonákról 17.40: Publicisztikai műsor 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok 19.30: Híradó 20.00: Elégedetlen nő, tévéjáték 21.00: Aktuális kérdések 21.20: DokumentumfiLm 22.15: Komolyzenei koncert 2. MŰSOR: 18.15: Kelet-szlovákiai magazin 18.40: Fiatalok magazinja 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Látogatás a leningrá- di Orosz Múzeumban 22.45: Kérem a következőt MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Aladdin. Színes, szinkroni­zált olasz kalandfilm. — Ka­mara: Ártatlan gyilkosok. Magyar film. — Kohász: Vong asszony kincsei. Szí­nes. szinkronizált szovjet ka­landfilm. — Tarján vendéglő: A nindzsa színre lép. Színes amerikai karatekalandfüm. — Balassagyarmati Madách: Gyilkosság a sötétben. Színes dán krimi. — Kamara: Anna és a vámpír. (16) Színes len­gyel bűnügyi filim. — Kiste- renyei Petőfi: A halálosztó. (18) Színes amerikai fantasz­tikus kalandfilm. — Bátony- terenyei Bányász: A rózsa neve. (16) Színes NSZK— olasz—francia történelmi ka­landfilm. — Petőfi: Asterix és Caesar ajándéka. Színes francia rajzjátékfilm. — Pásztói Mátra: fél 6-tól: Tűz van, babám! Filmvígjáték. Fél 8-tól: Tex és a mélység ura. Színes, szinkronizált olasz western. TELEXEN ÉRKEZETT... Vélemény Mestersége: színész Bartók hamvai Ausztriában A Bartók Béla hamvait szállító gépkocsisor hétfőn reggel megérkezett az NSZK és Ausztria határára, a Salzburg közelében lévő ha­tárátkelőhelyre. Itt Nagy János bécsi magyar nagy­követ és Salzburg tartomány kormányának képviselője fogadta a menetet, s üdvö­zölte a koporsót kísérő if­jú Bartók Bélát és Bartók Pétert, a nagy zeneszerző fiait. A gépkocsioszlop ezután Bécs felé folytatta útját. Este az osztrák fővárosban, a Musikverein székházá-ban emlékünnepséget és hang­versenyt rendeztek. Új Népszava-kiaJvánv 10 kérdés Erdélyről A Népszava Lap és Könyv­kiadó az elmúlt évben „10 kérdés” címmel egy igen népszerű sorozatot indító ■ A sorozat eddig megjelen füzetei; 10 kérdés a sze­mélyi jövedelemadóról; 10 kérdés a nyugdíjakról, a táppénzről; 10 kérdés az inflációról és a megtakarí­tásokról; 10 kérdés az or­szág jövőjéről. A k°zt,r múltban megjelent újabb kiadvány is aktuális so lehet mondani az egyik leg­aktuálisabb témát tárgyalja az erdélyi menekültek ügyét. Az új füzet címe: 10 kérdés az erdélyi me­nekültekről”. A szerzők: Ács Zoltán, Deáki László. Gátfalvi Ba­lázs Joó Rudolf. Koros László Szőnyei Tamás nagy- nagy felelősségtudattal, mérlegelve, de ki is mond­va az igazságot, a követ­kező kérdéscsoportok is- mertetésére vállalkoznak ^ Miért lenne „közös haza Erdély? Milyen jogaik van­nak a kisebbségeknek? Mi szabályozza a romániai ki­sebbségek helyzetet? Mi­lyen nálunk az áttelepültek jogi helyzete? Mi vár a hozzánk érkezőkre? Mire lenne szükségünk? Miben segíthetnek az egyhazak? Használ-e az önkéntes ado­mányozás? Mit írtak eddig a lapok? Hogyan látják külföldről? A kiadvány előszava rö­vidre fogva ismerteti mi­ért volt szükség a füzet közreadásában, megállapítva: örvendetes, hogy hosszú évek hallgatása után a ma­gyar politikai vezetés állás­pontja is nyilvánosságra ke­rült a határainkon kívül elő _ különösen az erdélyi — m agyarság ügyében, bevezetőben Ács Zoltán tö­mören fogalmazva szol a teendőkről is: „Addig is, amíg megnyugtató megol­dás nem születik az erdé­lyiek sorsát illetően, a test­ben és lélekben végképp megfáradt magyarokon se­gíteni mindnyájunk köteles­sége és önként vállalt fe­lelőssége kell, hogy legyen. S. Hasznos időtöltés, egészséges táplálkozás Angolt tanulhatnak, szá­mítógépekkel ismerkedhet­nek, sportolhatnak. játsz­hatnak a gyerekek a Sal- góbányán hétfőn megnyílt napközis táborban, amit a KISZ KB kezdeményezésé­vel és támogatásával a me­gyei kórház KISZ- és szak- szervezeti bizottsága, vala­mint a megyei tanács egész­ségügyi osztálya szervezett A háromhetes táborban egészségügyi dolgozók gyer­mekei pihenhetnek, tanul­hatnak. a gazdag program­ban az egészséges táplálko­zás népszerűsítése is helyet kap. A főcímben jelzett — egyébként rendszerint na­gyon érdekes — sorozat leg- frisseb darabjában Tímár Évát, a Miskolcon még ál­lásban lévő, de az új évadra szerződéssel nem rendelke­ző, Szolnokról megyénkben is jól ismert, kiváló szí­nésznőt mutatták be. Tí­már Éva érdemes művész, életében nem először él át nehéz pillanatokat: a Buda^- pesti Nemzeti Színházból a hatvanas évek közepén — maga fogalmazta így — mint bukott színésznőt ki­rúgták. A mostani szituáció azon­ban egészen más: Tímár Éva nem bukott színésznő, és egy érdemes művészt kü­lönben sem lehet kirúgni, ha óhajtaná, akár nyugdíja­zásáig az északi iparváros­ban maradhatna. Ö viszont menni akar... A színésznő őszintén és természetesen tárulkozott fel a kamerák előtt, s oly­kor nem csak a riporteri feladatot ellátó kritikussal, Koltai Tamással találta szemben magát (mert Kol­tai véleményével nem értett teljesen egyet), hanem saját jellembeli tulajdonságaival: most mondja, vagy ne mond­ja azt, ami a szájára jött? Végül mindegyik meditá­cióját a színész józan meg­nyilatkozási vágya oldotta fel, s lettünk a gondolatok által gazdagabbak, illetve lett az maga a Tímár-portré. A Siklóson polgári csa­ládban született színésznő a felszabadulás után került fel családjával Budapestre. Édesanyjának mindig hálás, aki negyvenévesen maradt özvegyen, és három gyerme­ket nevelt fel tisztességgel. A színésznő Gerber Éva né­ven kamaszlányként az Birtok belülről FTC színeiben műkorcso­lyázott, gyakran indult kül­földi versenyeken is. De, jobban vonzotta a színészi pálya, s mikor a főiskolán kettős vonzódása miatt fe­szültségek keletkeztek, a színművészet mellett dön­tött. Az ötvenes évek közepén még nem kellett érettségi ahhoz, hogy valaki jelent­kezzen a színművészetire. Tímár Éva a sikeres felvé­teli után így kezdhette meg a második gimnáziumi év után főiskolai tanulmánya­it. Huszonegy évesen dip­lomás színésznő. Első útja Debrecenbe visz. A hatva­nas évek elején Szendrő Jó­zsef igazgató-rendező-szí- nész körül tehetséges fia­talokból álló, jó szinházi társulat szerveződött. Az­tán következtek a kudarc­ként átélt nemzeti szín­házi évek, majd Kaposvár, Pécs, Szolnok, végül Mis­kolc. Tímár Éva szeretettel gon­dol vissza vidéki éveire, mert ezeken a helyeken mindig olyan emberekkel dolgozott, akik a művészet­ben valami újat, addig álta­la nem ismertet vagy mű­veltet akartak, és közös­ségként tudtak együttélni. A kaposvári színház példá­ul ennek következtében vált országos hírűvé, egy időben egyik legjobb színházunk­ká. Az új szellemi közeg vonzza Pécsre, ahol azon­ban a legnagyobb élményt a közönség jelenti a számára: tódul a színházba, míg Ka­posvárott akkoriban sok­szor játszottak gyér nézőtér előtt. Szolnokra Székely Gábor eredeti tehetségű művészetének alaposabb megismeréséért ment, Mis­kolcra a Csiszár Imre el­gondolásai iránti csodálata repítette. Tíz év ez utóbbi helyen, nem csekély idő! Általánosítható igazságok és kérdések szűrhetők le a művésznő szavaiból. Meg- erősítődik, hogy minden színháznak megvannak a maga meghatározó rendező- és ízínészegyéniségei, akik köré a szép emlékezet sű­rűsödik; hogy az új is csak a tehetség és a közösség ál­tal hitelesítve jelent való­di értéket; hogy a jó mun­kához nem elég a szorga­lom, kell a hit, a cselekvés fontosságának tudata is, hogy rendező nélkül — aki összefog, irányít, meghatá­rozza a fő irányt — elkép­zelhetetlen a színház (ez­zel pontot is tehetünk a ko­rábbi évek színész vagy rendező álvitájára). Tímár Éva valóban attól jó művész, aminek a ké­pességéről vall: el tudja vá­lasztani az igazat a hamis- > tói. Egyébként ennek a ké­pességnek a birtokában ne­vezhető jónak a közönség is. De ezt ki kell fejleszteni az emberben, és folytonosan pallérozni. Miskolcról sok jó prózai rendező, színész távozott az utóbbi két-három esztendő­ben. A színház ugyanis teljesen — fenntartója aka­ratára — a zenés műfaj irányába fordult, azt gon­dolván, az ilyen művek kel­lenek az iparváros közönsé­gének. Számosán máskép­pen vélik. Kinek van igaza, nem tudom. Miint azt sem, hogy az évadkezdésig sike­rül-e színházi szerződést kötnie Tímár Évának, vagy alkalmi szerveződésekben dolgozik. Mindenesetre úgy tűnik, mindkettő a művé­szet, az értékes vesztesége. Sulyok László Visszataláltak a regiek - jönnek az új olvasók Tíz óra előtt gyerekek tu­catjai álldogálnak az épület előtt ajtónyitásra’várva, az­tán mikor kitárják előttük, betódul a gyerekhad az im­pozáns épület belsejébe. Is­merősként vonulnak a galé­riára, ahol az ő birodalmuk is helyet kapott a salgótarjá­ni Balassi Bálint Megyei Könyvtárban, s nem is akár­milyen környezetben. Tágas tér a helyiben olva­sóknak, vendégmarasztaló fotelok a folyóirat-lapozgató- ban, no és emellett mi min­dent ígér az ötletes „kuckó”? Video pergeti a mesefilmeket, s játszhatnak is akiknek ar­ra van kedvük, de legtöbb­jük a zenei részlegbe vonul. Nagy keletje van az apróbb- nagyobb gyerekek körében ennek a szolgáltatásnak, amit bizonyít az is, hogy a nyitva tartás óta idelátogató több mint kétezer ember kö­zül az ő arányuk meghalad­ta a háromötöd részt. Köny- nyűzene a legkapósabb, de szívesen hallgatnak jazzt, meselemezeket és komoly zenét is­— Naponta átlagosan szá­zan keresik fel ezt a részle­get, ahol huszonnyolc lehall­gatóhelyre tizenhat progra­mot tudunk kivezérelni szem­ben a régi tíz lehallgatóval, illetve hét programmal szem­ben — tájékoztat Oroszné Katona Anna az olvasószol­gálati osztály vezetője. — Rátaláltak hát újra a könyvtárra a városiak? — Három bét alatt ezer­háromszázán iratkoztak be, s jelentős a forgalomnöve­kedés is. Három hét alatt a kölcsönzött kötetek száma meghaladja a tizenhatezret, a látogatóké pedig a nyolc­ezret. Bár hozzá kell azt is tenni, hogy sokat pusztán az új épület megtekintése von­zott. A gyerekek már birtokba vették a könyvtárat, s nem maradnak távol a felnőtt könyvtárhasználók sem, akik bizonyára értékelnek számos újdonságot, amit egyrészt az intézmény méretei, másrészt pedig a könyvtárvezetők öt­letessége tett számukra le­hetővé. Figyelemre méltó, hogy a könyvtár tulajdonát képező 260 ezer darab doku­mentum közül, amelyből 230 ezer a könyv, a kölcsönző­térben az eddigiekkel szem­ben, 55 ezer kötetből válo­gathatnak. Az olvasóterem­ben ötezer helyett tízezer ké­zikönyv kapott helyet, s va­lamennyi — hatszázféle — periodika teljes évi számát itt találhatják, a lapozgató- ban pedig hetvenféle napila­pot, képes magazint és folyó­iratot tudtak kipakolni. Mit várnak az olvasók az új könyvtártól? — tették fel a kérdést a könyvtár vezetői az építkezés megkezdése előtt látogatóiknak. A válaszokból sok hasznosítható ötletet kap­tak, s a reális igényeknek megpróbáltak eleget tenni. Bagatellnek tűnik, de hogy mennyire központi helyet foglalt el a könyvtárhaszná­lók körében például a büfé és a mellékhelyiségek témá­ja, az egyértelműen kiderült, hogy szinte mindegyik vá­laszadó hiányolta ezeket. A velük való törődést pedig jelzi, hogy pótolták a hiá­nyosságokat az új intézmény­ben. Olyan teljesen űj kezde­ményezéssel is meglepték az olvasókört, mint kutatószo­bák kialakítása például, amelyekben elmélyült mun­kát folytathatnak a munkál­kodók, vagy például az ál­talános tájékoztatási pont, ahol sok egyéb mellett köz­napi információt kérhet az érdeklődő akár telefonon is.

Next

/
Thumbnails
Contents