Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 174. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1988. JÚLIUS 22.. PÉNTEK f J <•' ' . ( ' -----------------­^ mmmm^^^ r '7 Bátrabb vállalkozást, következetesebb számonkérést! (3. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (4—5. oldal) Magyar sikerek a második napon (7. oldal) Grósz Károly „Feledhetetlen" Chicagóból Kaliforniába érkezett Grósz Károly az MSZMP főtitkára, miniszterelnök július 20-án, a chicagói Sears Towerba látogatott. A képen a ven- dégek az épület makettje előtt. MTI-telefotó Rövid városnézéssel foly­tatódott a délelőtti zsúfolt munkarend után Grósz Ká­roly chicagói látogatása, a második napon. Az MSZMP főtitkára, a Miniszterta­nács elnöke kíséretével, a Mich.igan-tó partján fekvő nagyvárosban kezdte meg kedden délután hivatalos látogatását az Egyesült Ál­lamokban. Találkozott a McDonald’s International cég vezetői­vel, látogatást tett a chica­gói árutőzsdén és részt vett a Guardian amerikai üveg­ipari vállalat és a magyar Üvegipari Művek által léte­sített új közös vállalat meg­alapításáról szóló szerződés aláírásán. A kormányfő rö­vid sajtótájékoztatót is tar­tott a sajtó képviselőinek. Délután még két találko­zó következett a magyar küldöttség szállásán. Grósz Károly előbb Jim Edwardsot Illinois állam államminisz- terét fogadta, aki a hivata­los ügyekben távol levő kormányzó nevében köszön­tötte a vendéget. Majd ta­lálkozott Tom Drttmerrel, a Reíco tőzsdecég elnökével. Este a Mid-America Com­mute for International Bu­siness and Government Cor­poration, az amerikai közép­nyugat üzleti köreinek leg­tekintélyesebb üzleti és he­lyi kormányzati vezetőit tö­mörítő társaság adott va­csorát Grósz Károly tiszte­letére. A szívélyes, baráti han­gulatú találkozón Grósz Ká­roly beszédet mondott. Egye­bek között utalt arra, hogy Magyarországnak ma — mint történelme során sok­szor — alkalmazkodnia keP a világhoz, a megváltozott körülményekhez. — Ezt tesszük ma, amikor keressük a közeledés új szabályait a világban, meg akarjuk ismerni a világot, hogy el tudjunk igazodni benne. Ez tulajdonképpen lá­togatásunk célja — hangoz­tatta. — Mit akarunk Magyaror­szágon? Olyan korszerű gazdaságot, amely képes ar­ra, hogy alkalmazkodjék a megváltozott világhoz, min­denkivel együtt akar élni és dolgozni, aki hajlandó erre. Ez a mai vezetés felfogása. — Politikánk azt jelenti, hogy több nyíltságot, több szabadságot, több demokrá­ciát akarunk. A gazdaságban azt jelenti, hogy jobban és szabadabban gazdálkodó, önálló vállalatokat, önnön törvényei által szabályozott piacot, olyan alkotási lehe­tőségeket, ahol az egyén és a közösség is boldogul, de az egyént nem szürkíti el a közösség. — Negyven év beidegződé­se után nem könnyű a kor mai szellemének megfelelő programot megfogalmazni és főként megvalósítani. — Ilyen programot azért sem könnyű megvalósítani, mert a világban még mindig él a gyanakvás szelleme. Hosszú ideig éltünk olyan (Folytatás a 2. oldalon.) Erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet Sok az ismeretlen tettes a szabálysértésben Vezetői értekezleten tár­gyalta meg a napokban a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság a tulajdon el­leni szabálysértések felde­rítésének eredményességét, tervszerűségét és határozta meg a jövőbeni feladatokat. E szabálysértések zömét azok a vagyon elleni Jog­sértések teszik ki. amelyek­nél az okozott kár nem éri el a kettőezer forintot. Az elkövetési magatartás ugyan­az, mint a bűncselekmé­nyek esetében, tehát főleg lopásról, csalásról, sikkasz­tásról, szándékos rongálás­ról van szó, csupán kisebb az okozott kár összege. A tulajdon elleni szabály­sértési eljárások jelentős része rendőri észlelés, tet­tenérés után indul, s e kör­ben a megyében az ügyek egyharmadát a rendőrök fe­dezik fel, s teszik meg a szükséges intézkedéseket, küldik meg az elbíráló ha­lóságoknak a feljelentése­ket. Az elmúlt három évben folyamatosan csökkent a rendőrök által tett szabály­sérési feljelentések száma: míg három éve közel öt­száz elkövetővel szemben kezdeményeztek eljárást, addig tavaly az elkövetők száma nem érte el a 350*et. A csökkenés okát elsősor­ban abban látják, hogy mind az állampolgárok, mind az üzemek, intézetek, vállalatok az utóbbi idők­ben jobban vigyáznak érté­keikre. A csökkenéshez nagymér­tékben hozzájárult a meg­előzést szolgáló rendőri mun­ka s a több ízben megtar­tott vagyonvédelmi szemle, ám azt is el kell mondani, hogy nem minden rendőri szervnél kezelik súlyának megfelelően a tulajdon el­leni szabálysértéseket. A közvetlen rendőri észlelés­sel. tettenéréssel felfedett szabályszegések mellett szin­te ugyanilyen számban ér­keznek tulajdon elleni sza­bálysértés miatt feljelenté­sek a rendőrséghez. . Ezek legnagyobb részét lopás és szándékos rongálás miatt teszik meg a károsultak. A rendőri szervekhez ér­kezett szabálysértési felje­lentések döntő többsége — megközelítőleg 85—90 szá­zaléka — ismeretlen tettes ellen irányul. Ezek feltárá­sa igen nagy terhet ró a közbiztonsági szervekre, s az ügyek több mint fele fel­derítetlen marad, a többi esetben az elkövető kilété­nek megállapítása után az eljáró tanácsi hatóságoknál kezdeményezik az eljárást. Míg a vizsgált ügyek 5—8 százalékában a szabálysér­tésként indult eljárásból — valamilyen később ismertté vált minősítő körülmény folytán — büntető eljárás lesz. A tulajdon elleni szabály- sértésekkel foglalkozó érte­kezleten úgy ítélték meg, hogy erősíteni kell a tulaj­donosi szemléletet, s érde­keltté kell tenni a károsul­takat abban, hogy a felde­rítéshez minden fontos ada­tot közöljön a rendőri szer­vekkel. annál is inkább, mert e cselekmények ugyan még nem tartoznak a bűnö­zés körébe, de eljuthatnak oda. hat hónap a BUFI-ban Mészáros Andrea és munkatársai a belföldi piacra kerülő szabadidő-ruhát készítik. (kép: Rigó) A főmunkaidőre helyez­ték a hangsúlyt a Budapes­ti Finomkötöttárugyár ba­lassagyarmati gyárában. Az idei szabályozóváltozások miatt egyre-másra szüntet­ték meg tevékenységüket a vállalati gmk-k, s eleinte úgy tűnt, hogy munkájukat a gyár nem tudja nélkülöz­ni. A termelékenység növe­lésével azonban a gmk-k megszűnése miatti 17,5 ezer normaórát pótolni tudták az első fél évben, a tavalyi időszakhoz képest 80 száza­lékkal kevesebb túlórát hasz­náltak fel. Mindezektől függetlenül nem sikerült teljesíteniük a tőkésexporttervet. Az első hat hónapban a gyárnak 25 millió forint értékű termé­ket kellett volna nyugatra eladnia. Ezzel szemben mindössze 4,9 millió forint­nyi dollárt tudtak elköny­velni. Hasonló a helyzet egyébként a nagyvállalat­nál is: ez évre 125 millió fo­rintot terveztek, ezzel szem­ben eddig kevesebb, mint 13 millió forint konvertibilis- valuta-árbevételt értek el. A jelentős elmaradást azzal magyarázzák, hogy a válla­lat nem rendelkezett elegen­dő megrendeléssel az év el­ső felében. Ami nem kelt el nyuga­ton, az vevőre talált belföl­dön, illetve a Szovjetunió­ban. Ez utóbbi helyen több mint 14 százalékkal vásá­roltak többet, a hazai áru­házakban pedig harmadával több balassagyarmati ter­mékkel találkozhattunk. En­nek köszönhetően a gyár ár­bevételi tervétől mindössze 3 százalékkal maradt el: jú­nius 30-ig, 104,5 millió fo­rintot könyvelt el. Termelésében emelkedett a szabadidős, jogging ruhák részaránya. A második fél évben a tőkésexport jelentős fellendülésére számítanak: erre ad reményt többek kö­zött az a tény is, hogy a közelmúltban első ízben szál­lítottak alkalmi női ruhákat Angliába, s a termékek ked­vező fogadtatásra találtak a szigetországban. Az év hát­ralévő ideje alatt női ruhák, szoknyák indulnak útnak Franciaországba, Svédor­szágba, Ausztriába, az NSZK-ba, az USA-ba, de még a Kanári-szigetekre is. A másik oldalon a Szovjet­unió továbbra is vásárlója marad a női ruháknak, és kosztümöknek, valamint a férfipulóvereknek. A feszített tempójúnak ígérkező második fél év csak részben tudja feledtetni az első hat hónapot: a tetemes lemaradást teljesen behozni, már nem lehet. A vállalati tőkésárbevétel az év végére — várhatóan 95 millió fo­rint körül lesz. Kiosztották a Szegedi Ipari Vásár dijait Kiosztották a július 22-én nyíló Szegedi Ipari Vásár díjait. A zsűrizésre 68 kiál­lító 340 termékkel nevezett, ezek 12 nagydíjért és 50 vásárdíjért versengtek. A 12 nagydíjat a követke­ző vállalatok, szövetkezetek, illetve termékek nyerték el: az Alföldi Tüzép új ajtócsa­ládjáért; a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat „Barbarie” kacsa termékei­ért; a Békéscsabai Konzerv­gyár „Tetra” elnevezésű csomagolórendszeréért; a Dél-alföldi Tégla- és Cse­répipari Vállalat holland tí­pusú tetőfedő-termékcsalád­jáért; a Magyar Kábel Mű­vek kisteleki gyára a CATV típusú kábeltermékeiért; a szegedi Medikémia Ipari Kisszövetkezet Prevent egy- komponensű poliuretánhab- termékcsaládjáért; a Hód­mezővásárhelyi Mérleg Kft. elektronikus tartálymérleg­rendszeréért; a Pécsi Mező­gép Vállalat automatikus széntüzelésű kazánjáért; a Szegedi Konzervgyár az Expressz tubusoshúskrém- termékeiért; a Szegedi Mun­kás Áfész kiskundorozsmai vágóhídja a dorozsmai házi vastagkolbászért és a ra­kott csülökért; a Szegedi Ruhagyár síruházati termé­keiért; a Szegedi Szűcs- és Szabóipari Kisszövetkezet nercbunda-kollekciójáért. Szünidő a munkapad mellett Nyári vakációját tölti az ipolytarnóci Török Rita és Balogh Annamária is. Igaz, hogy ők a dolgozók szakkö- zépiskolájában kapták ki a szünidőt, így csak á tanul­mányi kötelezettség alól szabadultak, a BRG szécsé- nyi gyáregységben a munkaköri elfoglaltság maradt nyárra is. A két fiatal szeptemberben már a harma­dik évfolyamot kezdi meg középiskolájában. —kulcsár—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents