Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-21 / 173. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. . . MAI AJÁNLATUNK telexen Érkezett. Történelmi­FILMJEGYZET KOSSUTH RADIO: 8.30: Beszélni nehéz 8.42: A Magyar Rádió és Televízió gyermek- kórusa énekel. 9.00: Napközben 11.00: Operettkeringők 11.31: A Pickwick klub Charles Dickens regé­nye folytatásokban 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Népdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában 14.30: Jean-Pierre Rámpái szonátafelvételeiből 15.00: Szóról Szóra Zenés irodalmi magazin 10.05: Szívesen hallgattuk 17.00: Agrárműhelyekben 17.30: Nóták 17.55: Mese-zene Weöres Sándor verseire 19.23: Utazás a koponyám körül. . . 20.33: Változatok — a politológiára 21.03: Mi. a titka? — Vladimir Askenazi művészet« 22.00: Hírvilág 22.30: Népdalkórusok, hangszerkettősök 23.00: Operaest. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Napraforgó 9.05: Operettkedvelőknek 10.00: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: A népművészet mesterei 12.28: Újdonságainkból 13.05: Gyermekeknek: Sztrogoff Mihály Verne Gyula regénye 13.37: Szív Edmondo De Amicis regénye 14.00: A Szabó család 14.30: A könnyűzene legszebb melódiái 15.05: Névforduló. Vágó István játéka 15.20: Szántó Ferenc nótáiból 15.40: Lelátó 16.20: Duna menti rock­találkozó. Paks 17.05: Szerencsecsütörtök 19.10: Debreceni dzsessz- napok 20.00: Kérted — hallgathatod! 20.30: Slágerlista 21.05: Pillangó Móricz Zsigmond legénye 21.32: József és a bűvös kabát. Részletek Lloyd—Webber zenés játékából 22.02: A repülő elefánt 23.10: Interpop fesztivál, ’88. II/l. rész BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Zenekari muzsika 11.10: Magyarán szólva 11.25: Olasz muzsika 12.20: Történelmi operákból 13.05: A heavy metal kedvelőinek 14.00: A Regensburgi Dóm kórusa énekel 14.40: Politechnika, ’88. Prága 15.00: VIII. nemzetközi I gitárfesztivál. 1987. VII/7. (befejező) rész 16.10: Új Melódia lemezeinkből 16.51: Norma. Részletek Bellini operájából 17.51: Konstanty Andrzej Kulka hegedül, Jerzy Marchwinski zongorázik 18.30: In limba materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Zenekari muzsika 20.20: Jevgenyij Nyesztye- renko operaáriákat énekel. 21.00: Gyulai Gaál János szerzeményeiből 21.30: Tükörképünk 37 darabban 22.00: Mozart: B-dúr divertimento K. 196. 22.12: Varsói ősz A katowicei filhar­monikus zenekar hangversenye MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltató­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. Reklám. 17.30: Mű­sorismertetés, hírek, időjá­rás.-17.35: A Tiszától a Du­náig. Zenés magazin. Szer­kesztő: Jakab Mária. (Köz­ben: 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika — Rek­lám) 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: Szünidei matiné 9.25: Utazz velünk! Magyarországon Táj a Duna ölelésében 10.00: A hetedik út titka Holland filmsorozat XIII/5. rész: Rosmarejn kisasszony 10.25: Allatkertek 2000-ben 10.55: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Hármas csatorna 17.45: Tájak, városok, emberek 18.15: Reklám 18.20: Telesport 18.45: Reklám 18.55: Tévétorna 19.00: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Pálmai Gyula—Zimre Péter: A védelemé a szó. Szorítás — tévé­játék 20.45: Új hullám 21.30: Unokáink sem fogják látni 22.10: Népdalkórusok Bárdos Lajos: Becske- reki menyecske 22.15: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Správy — Hírek szlovák ía.eo: 19.30: 20.00: 20.45: 21.15: 21.30: 22.50: Mozart Magyar—francia tévé­filmsorozat Vl/3. rész: Vihar és szenvedély Unser Bildschirm A rövidfilmstúdiók műhelyéből . bubik, királyok, dámák. . . ” Bridzsműsor kezdőkne és haladóknak Híradó 2. Interpop ’88. Nemzetközi dalversem Közvetítés Siófokról Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 16.30: Orion. Magazin 17.15: A nap percei 17.25: Orvosi tanácsok 17.35: Kulcsok az ismerethez. Művelődési sorozat 18.00: Orbis Cecullas. Dokumentumfilm. 18.20: Esti mese* 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Az én hét világcsodám. Sorozat 20.30: Publicisztikai műsor 21.15: Dalok a képernyőről 21.35: Autósok, motorosok magazinja 22.15: Komolyzenei koncert 2. MŰSOR: 18.25: Közép-szlovákiai magazin 18.45: Angol természetfilm 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Linda. Magyar tévésorozat 21.15: Portréfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: A bűntett és a büntetés. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: De. 10-től: Zorro. Színes, olasz—francia kalandfilm. — politikai játék A KISZ KB legutóbbi ülé­sén döntött a közelgő Ist­ván király-évforduló moz­galmi megünnepléséről. A tervek szerint ennek formája történelmi-politi­kai játék lesz, résztvevői pedig táborozó középisko­lás diákok. Az augusztus 19—20-án zajló országos játék gerincét az államala­pítás, az államiság, az alkot­mány gondolatköre terem­ti meg. Az egy-egy évszá­zadhoz kötődő részfeladatok felölelik a XI. századtól napjainkig a társadalmi fej­lődés fontosabb állomásait. A szervezők szeretnének minél több állami, politikai vezetőt, tanácstagot bevon­ni az országos játékba, hogy a diákok tájékozódhassa­nak a képviseleti szervek működéséről, a döntéshoza­tal mechanizmusáról. A győztes csapatok részt vesznek a televízió augusz­tus 20-i műsorában, s emel­lett értékes jutalmakban — többek között külföldi uta­zásban — részesülnek. A vár legendája Kiigiz archeológusok meg­találták azt a várat, ame­lyet a nagy középkori hó­dító, Timur építtetett az Isszik-Kul hegyi tó egyik szigeten. A több mint 1500 méteres magasságban fek­vő Isszik-Kul tóhoz sok legenda fűződik. Az egyik szerint, miután Timur a XIV. század közepén meg­hódította ezt a területet, a tó egyik szigetén hatalmas várat építtetett magának. A várhoz egy nagy pincerend­szer is tartozott, ahová Ti­mur rengeteg előkelő fog­lyot záratott be. Egy napon azonban a tó megtelt a ra­bok könnyeivel és elöntötte a szigetet. A múlt század hatvanas éveiben az ismert orosz uta­zó. Csókán Valihanov is írt már a várról. Egy másik orosz kutató Pjotr Szemjo- nov Tjan-Sanszkij pedig megpróbálta meghatározni az eltűnt sziget helyét. Az erődítmény nagy kő­blokkokból épült, a szak­értők szerint a X. század­ban és egy földrengés pusztí­totta el a XV. században. Az expedíció vezetője, Vla­gyimir Mokrinyin szerint a vár egy ősi szák város rom­jain épült fel. A szákok nemzetsége 3000 évvel ez­előtt élt ezen a helyen. Más források alapján is ismere­tes, hogy akkor ott egyet­len város létezett Csigu. a szákok fővárosa. Csigu váro­sát több mint két évszáza­da kutatják és úgy tűnik, hogy valahol az Isszik-Kul hullámai alatt alussza örök álmát. — Zsivago doktor Zsivago doktor vagy Dok­tor Zsivago? Mára már el­évült ez a nyelvi probléma. Borisz Paszternák botrányo­kat kiváltott remekművének magyar kiadása Zsivago dok­torként jelent meg. Az ame­rikai filmváltozat ugyanezt a címet kapta. Mostantól kezdve mindenki számára hozzáférhetővé vált korunk egyik zseniális, de nálunk eddig tabuként kezelt alko­tása. Mint sok más értékes fil­mek (Hair, Jézus Krisztus szupersztár) ennek is meg­volt a kivárási ideje. Pasz­ternák ellen azért indult valóságos hajtóvadászat, mert regényében „a forradalom egyáltalán nem olyan, mint a habos sütemény”- Azzal is megvádolták kisszerű ellen­felei, hogy „kést döfött a for­radalom szívébe”. Az volt a legfőbb „bűne”, hogy a való­ságról nem kora kívánalmai szerint 'ítélkezett- A politi­zálást nem sematikusan ér­telmezte, ezért Nobel-díja sem védte meg attól, hogy ki ne tiltsák az ígéret föld­jéről. Mert rá is érvényes Mark Twain mondása: az embert beengedik a temp­lomba, ha hisz, és kiűzik onnan, ha (sokat) tud­A peresztrojka és a glasz- noszty nélkül egészen biztos nem jött volna tel a nagy re­habilitálások ideje, amely először az irodalomban kez­dődött (Paszternák Zsivagó- ját ez. év januárjában kezdte közölni a Novij Mir, amely 1957-ben visszautasította; Az Arbat gyermekei), majd a filmben folytatódott (Vezék- lés, Zsivago doktor) és végül kiterjedt a politikára is (Buharin). Ezeknek köszön­hető, hogy a sztálini időszak teljes képe bontakozik ki előttünk. A Zsivago doktor című re­gényét Paszternák 1946 és 1956 között írta, hazájában nem jelentették meg, így 1957-ben az olasz Feltrinelli kiadó segítségével kezdte meg diadalútját: két esztendő alatt 24 nyelvre fordították le. 1958-ban Nobel-díjat ka­pott érte, de nem vehette át, mert politikai okok miatt meg kellett tagadnia. Az író pedig semmitől sem idegen­kedett jobban, minthogy ar­ra kényszerítsék: annak örül­jön, ami boldogtalanná te­szi. Hogy milyen is a rég várt Zsivago doktor filmen? Jurij Zsivago életének törté­netét végigkísérhetjük gye­rekkorától haláláig. Sorsá­ban összesűrűsödik az orosz és a szovjet történelem négy és fél évtizede. Pár sorban szinte lehetetlen elmesélni a sok szálon futó cselekmény- sort. Jelzésként csupán any- nyit, hogy nyomon követhet­jük a költő-orvos hányattatá­sait, túlzott magába fordulá­sát, szerelmeit és összeütkö­zéseit a politikával. Nem láttam eddig még olyan filmadaptációt, amely vetekedett volna az eredeti művel. Kell-e, érdemes-e, szerencsés-e egybevetni a két művészeti ágat, vagy önálló alkotásként kell kezelni? Kezdje el hát a mozinéző űz összehasonlítást a világhírű regénnyel? Ez mindenkép­pen elkerülhetetlen. Ha így nézzük az 1965-ben készült David Lean rendezte, Robert Bolt „igazította” filmet, ak­kor nagy csalódás, mert ez nem az a Zsivago doktor, amelyet Borisz Paszternák írt. Az orosz miliőt ugyan né­mi romantikus színezettel igaznak hisszük, véljük. Ko- marovszkij (Rod Steiger) és Antyipo'v—Szrelnyikov (Tom Coürtenay) alakja a leghitelesebb. De Omar She- rif Zsivago doktora, Julie Christie Larája (egyáltalán nem a végzet asszonya, aki mágnesként vonzza bűvköré­be a magatehetetlen férfit), Geraldine Chaplin Tonyaja nagyon távol állnak a re­génybeli nagyszerű jellemek­től. A főhősöket alakító sztá­rok nem orosz típusok! Nem tudjuk elhinni mozdulataikat, könnyeiket, szenvedéseiket! Ha tehát a regényhez ha­sonlítunk, akkor nagy-nagy üresség, hiányérzet a vég­eredmény! A magánélet szfé­ráira szűkül a csatatér- A csillapíthatatlan szerelmi szenvedély melodrámába ful­lad. A történelem, a forra­dalom eseményei ugyanakkor csak díszletül szolgálnak, mintegy dekorációként. Sztá­lin arcmása csak egy utcai plakáton jelenik meg jelzés­szerűen. Nagy adóssága a filmnek, hogy nem mutatja be azt, hogyan illeszkedik az ember élete a történeimbe. De ha.a filmét önálló egy­ségként nézzük, igazi holly­woodi szuperprodukciót lá­tunk. S bennünk még órákig zsong az andalító zene, Dara híres dala. Nem véletlen, hogy Maurice Jarre dallamos muzsikája, Freddie Young festőket megszégyenítő képei érdemelték ki az Oscar-díjat. A Paszternak-kötet lapjai bizony nehezen fogytak el­olvasásakor. Dehát az író ezt előre megjósolta: „... a könyv nem azoknak szól, akiknek nincs meg ü megfelelő felké­szültségük.” Nem könnyű ol­vasmány, súlyos mondani­valóval. A film három és fél órája röpke perceknek tűnt. Fajsúlyra is ilyen nagy a kü­lönbség köztük. Buzafalvi Győző Bakos Ferenc kiállítása Kevés amatőr festő mond­hatja el magáról, hogy ön­álló kiállításon mutatkozott be. Akinek ez megadatik, az kiemelkedő egyéni sajátos hangvételű, jó színvonalú al­kotásával, gondolatokat meg­fogalmazó és közvetítő, ér­zelmeket kiváltó munkájával érdemelte ki. Bakos Ferenc ez a fiatal, szimpatikus szé- csényi fiatalember ezen ke­vesek közé tartozik. Szécsényben a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ galériájában kiállított 24 ké­pe közül különösen a 17 grafikája tanúskodik arról, hogy alkotójuk megtalálta egyéni kifejezésmódját. Ezek azok az alkotások, amelyek amatőrmércével mérve a legjobbak közé sordlják, amelyek hitet és bizalmat adhatnak a további munká­jához, művészi beteljesedé­séhez. Valójában ki Bakos Fe­renc, ez a 30 éves fiatalem­ber, aki több megyei ama­tőr képzőművészeti tárlaton már sikerrel mutatkozott be. Győrben született. A vi­zek városa, a gyermekévek élményanyaga nagy hatás­sal volt rá. Budapesten a képzőművészeti szakközép- iskolában érettségizett. Meg­szerezte a kirakatrendezői képesítést. Felesége révén Szécsénybe került, ahol előbb kirakatrendező, majd a művelődési központ mun­katársa lett. Fiatal kora ellenére alko­tásain gyakran visszatér a múlt. Bakos Ferenc vallja: Jelenünk a múltba gyöke­rezik. Mai cselekedetünket akarva-akaratlanul megha­tározza az elmúlt évek ha­tása. Bakos Ferenc képein a tér és az idő koncentráltan találkozik, de a képe nem csupán a tér és az idő ke­retek közé szorított egy da­rabja, annál több. Az eszté­tikai élményhatás mellett gondolati sort indít el a szemlélőben. Éppen ez a lá­tásmód a belső gondolati töltet, az asszociációs ké­pesség az, amely többet fej­tet meg az amatőradottság­nál. Technikájában a ke­mény litográfia és a lágy íesztészet közötti egyéni, grafikai ábrázolásmódot ala­kította ki. A fiatal festő vallja: a festészetnek legyen az ama­tőr, vagy profi, szolgálni kell, az emberről az embe­rekhez kell szólni. Hogy ezen a szolgálati úton milyen messzire jut el, az elsősorban rajta mú­lik, hogy az adottságával, te­hetségével, hogyan sáfárko­dik. szenográdi Ritz-fürdőház. (16) Színes, szinkr. angol filmbohózat. — Kamara: Broadway Danny Rose. Színes, szinkr. USA- film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Fantasztikus labi­rintus. Színes, szinkr. ameri­kai kalandfilm. — Madách Kamara: Sophie választása. I—II. Szines amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: Hegedűs a háztetőn I—II. Szines, lát­ványos amerikai musical. — Pásztó: A kicsi kocsi Monte- Carlóba megy. Szines, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Vi­deo: Négy lovas. Színes hong­kongi akciófilm. — Szécsény: Tűz van babám! Szinkr. filmvígjáték. — Karancslapuj- tő: Szárnyas fejvadász. (16) Színes, szinkr. amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Nagy- lóc: A halálosztó. Színes, amerikai fantasztikus ka­landfilm. Könyvárusit ás a takarék- szövetkezetben Sikeres ötletnek bizonyult Jobbágyiban az Ecseg és Vi­déke Takarékszövetkezet ki- rendeltségén könyvárusítás­sal foglalkozni. Az idén 30 ezer forint értékű kiadványt vittek az érdeklődök a pénz­ügyi dolgokkal foglalkozó intézményből, s ezekben a betekben sem csökken az olvasási igény. Többen a vakációra, mások üdülésük­re visznek regényeket, Vígh- né Kiss Éva helybeli peda­gógus és gyermekei a pász­tói strandra utaznak, előtte a négyéves Noémi és a hat- esztendős Norbert válogat­nak a takarékszövetkezet könyvkínálatában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents