Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-21 / 173. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Meddig tart még? Kertünk fölött július 8-a óta ég a szemétdomb, és az ezáltal elpusztult állatok, a lángoló műanyag és gumi elviselhetetlen bűzt áraszt. A patkányok az udvarba menekülnek, a sűrű füsttől pedig nem lehet ablakot nyitni. A városgazdálkodá­si üzem miért nem oda hor- datja a szemetet, ahol nem laknak? Kis fuvar nem fuvar? Salgótarjánban július 1- én a tehertaxisok többszöri kérésemre sem vállalták, hogy elviszik festőszerszá­maimat és a lakásfestéshez szükséges anyagokat. Mond­ván ,,ez nem kifizetődő szá­mukra”. Az ilypn fuvar semmit nem hoz a konyhá­ra. Kérdezem: Ha én is így végezném a munkámat, mi lenne? Miért kapták meg az engedélyeket? Mi legyen a göngyöleggel? Környékünkön idős, be­teges emberek élnek, akik örültek annak, hogy pár éve megszűnt az erőműből szál­ló füst és korom. Már szól­tunk a KÖJÁL-nak és a vá­rosgazdálkodási üzemhez is bementem, de semmi intéz­kedés nem történt. Meddig kell még várnunk, tűrnünk? Krizs Gyuláné Salgótarján, ötvözetgyár út 29. Július 2*án, szombaton. Kékesi András SJ 78—99 rendszámú kocsijával fuva­rozott el a lakásfestéshez szükséges felszereléssel együtt, aki segített is fel­rakni a szerszámokat. Ta-^ Ián ő mentette meg a teher­taxisok becsületét? Balázs László szobafestő és mázoló Salgótarján egfontolt dfintéi Űj iskola, tornaterem és uszoda lesz Szirákon? Pár hete vendégek érkez­tek hozzánk, akiktől már nem áll módomban megkér­dezni, hol vásárolták a lite­res Sztár-narancs üdítő­italt. Július 18-án szerettem volna az üres üvegeket visz- szaváltani Salgótarjánban. Először a Pécskő Uzletház- ban próbálkoztam, ahol el­utasítottak. Ott ugyanis ilyet nem árusítanak, így az üvegeket sem veszik vissza. Ugyanezt a választ kap­tam a Centrum-csemegében, az ÉVI-csemegében, a De- likáteszben, a vásárcsarnok­ban, két helyen is, a vásár­téri bisztróban, a vegyesbol­tokban és még sorolhatnám. Reggel nyolc órától fél 11-ig jártam a várost üvegekkel Más adta a Lapunk július 19-i szá­mában a „Türelmet kérnek a bontás miatt” címmel kö­zöltünk egy olvasói észrevé­telt, ' amely sajnálatos tech­nikai hiba miatt úgy jelent felpakolva. Hiába. Minde­nütt azt a felvilágosítást kap­tam, hogy az említett üdítőt Budapestről szállítják, így az üres üvegeket is csak ott, a vásárlás helyén váltják be. Szeretném felhívni a Sztár-narancsüdítőt fo­gyasztók figyelmét, hogy Salgótarjánban, ha ilyet vá­sárolnak, fölöslegesen jár­ják majd a várost, hogy „göngyölegeiket” visszavált­sák. Jobb lenne, ha ezt a fajta italt is dobozokban áru­sítanák, így nem lenne gond és munka sem a vásárló­nak, sem az eladónak az üvegvisszaváltással. G. Andrásné Salgótarján, Ybl út felvilágosítást meg, mintha az információt Mező Sándor adta volna. A valóságban az ő felvetésére reagált a Salgótarjáni Vá­rosi Polgárvédelmi Parancs­nokság őrnagya, Molnár Jó­zsef, ő adta a felvilágosítást. Több kenyér, kevesebb péksütemény A korábbinál több. csak­nem 7100 tonna kenyeret sütöttek az év eddig eltelt időszakában a Nógrád Me­gyei Sütőipari Vállalat üze­meiben. Üröm az örömben: gondot okoz a joghurtos kenyér alapanyagának be­szerzése. A diabetikus bú­zakorpás kenyér előállítása viszont zavartalan, s az el­múlt hat “hónapban 315 ezer darab került a boltokba. Kenyérből tehát több, pék­süteményből ugyanakkor kevesebb fogyott tavalyhoz képest, melyben közreját­szik a megemelt ár. Egyér­telmű sikere van az idén bevezetett kenyérkiflinek, s a nemrégóta forgalmazott méteres kalács is kedvező fogadtatásra talált. A tölteléksütemények iránt számottevően mérséklődött az igény. Ezzel szem­ben tortából többet vettek a vásárlók, mint a múlt év hasonló időszakában. Részvétel a légibusz- programban Az egyesített európai légi- buszprogram A—340 és A— 330 jelzésű utasszállító gé­peihez gyárt alkatrészeket a mostari SOKO vállalat. A francia Aerospatiale céggel kötött szerződése a követ­kező 12 évre rögzíti az együttműködés feltételeit. Ugyancsak francia céggel kooperál a mostari üzem az úgynevezett Puma helikop­terek alkatrészeinek szállí­tásával. A jugoszlávok ter­mékei jó piacot találnak a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, Algériában, Olasz­országban. Franciaország­ban és Svájcban. Ez a tanácsülés is úgy kezdődött Szirákon, mint bármelyik más eddig. Tari Gyula, a községi közös ta-, nács elnöke üdvözölte a meg­jelenteket, Fodor Tibor, a végrehajtó bizottság titkára pedig elmondotta a két ülés közötti fontosabb eseménye­ket- Ismertette a lejárt hatá­rú határozatok végrehajtá­sát, a tanácselnök pedig a végrehajtó bizottság tevé­kenységéről adott számot. Ezután a tanácsülés napi­rendjét határozták meg­Tari Gyula a nyolc tanter­mes általános iskola, a tor­naterem és az uszoda építé­sének lehetőségét ismertette a tanácstagokkal. Elmondot­ta, hogy a megyei tanács cél­támogatásos feltétele lehető­vé teszi a VII. ötéves tervben induló és a VIII. ötéves terv­ben befejeződő nyolc tanter­mes iskola építését. Ezzel egyidőben a Kastély Szálló­nál felmerült egy uszoda és egy tornaterem megépítése is, úgy, hogy az közös haszná­lattal legyen üzemeltethető. Vagyis a Kastély Szálló vendégei mellett az uszodát és a tornatermet az iskolá­sok is igénybe vehetik. Itt került szóba a községi mű­velődési otthon és a húsz­ezer kötetes könyvtár többcé­lú hasznosítása. Mindezek együttes célja, hogy a Kastély Szálló az idegenforgalom nö­velését tudná elősegíteni, a megépülő létesítmények pe­dig az oktatás magas színvo­nalú ellátását biztosíthatnák. A tanácselnök a megol­dást indokolta is. Még pe­dig úgy, hogy az épület- együttes szervesen beilleszke­dik a kastély műemléki ter­mészeti környezetébe, a Minél magasabbra kapasz­kodik valaki az Alpok csú­csaira, annál szembetűnőb­ben fogyatkozik azoknak az állat- és növényfajoknak a száma, amelyek a nagy ma­gasságok kedvezőtlen vi­szonyai között is megélnek. A központi Alpokban, a há­romezer méter . magasság­ban levő klimatikus hóha­tár térségében már csak száz különböző virágos nö­vényfaj él. Számuk gyorsan csökken sportlétesítmény — tornate­rem, uszoda — lehetővé te­szi az elkülöníthető, váltott használatát. Az étterem és a konyha pedig kiszolgálja a létesítményeket, sőt otthont ad ünnepi rendezvényeknek is. Érdeklődéssel hallgatták a tanácstagok az indoklást an­nak ellenére, hogy a beruhá­zási programot ismerték, hi­szen a tanácstagi beszámoló­kon a lakosság széles köré­vel megvitatták. Azt is tud­ják, hogy az iskola két ütem­ben épülne, s 1992-re feje­ződne be. A beruházás érté­ke a jelenlegi árak mellett mintegy 100 millió forint. Éppen ezért a testület is a megyei tanács javaslatát fo­gadta el, hogy válasszák ket­té a beruházást, hiszen az uszoda építésére eddig még nincs fedezet. Persze felvető­dött a pedagógus szolgálati lakások megépítése is- A leg­nagyobb gond azonban a vízellátás, hiszen az iskola és az uszoda építése csak a vízellátás javításával oldható meg. A tanácstagok a kérdések özönét zúdították Tari Gyu­lára- Veizer Pál azt kérdez­te: milyen cég végzi a terve­zést? Történt-e már valami­re kifizetés? Kié lesz az uszoda? Molnár Istvánná an­nak a gondnak adott kifeje­zést, hogy miért vannak út­ban a szolgálati lakások? Ehhez kapcsolódott Ruga Já­nosáé, aki felvetette: van-e fedezet három új szolgálati lakás építésére? A kérdezések után — ha nem is olyan nagy vita kö­vette — de mindegyik hozzá­szólásból érződött a felelős­ség. A jó tanáccsal sem fu­karkodtak a szirákiak. Mol­a magasság növekedésével. Háromezernégyszáz méte­res magasságban már csak 30 faj, újabb száz méterrel magasabban már csak há­rom különböző növényfaj számít állandó lakónak. A legnevezetesebb magassági csúcstartó a gleccserboglár­ka, amely még négyezer méter magasságba is felka­paszkodhat. Abszolút magassági csúcs­nak számít, hogy ezt a nö­vényt a berni Alpok legma­nár Béla például azt java­solta, hogy a megszünteten­dő szolgálati lakást a helyi és a megyei tanács közösen oldja meg. Király Istvánná így fogalmazott: nehéz dön­tés előtt állunk. Az iskolf», az uszoda megvalósításához nagyon sok társadalmi mun­ka, jó szervezés, és példa- mutatás szükséges. Kurnász Pálné már a meg­valósulás célszerűségét bon­colgatta, s azt javasolta: valóban vegyék figyelembe a megyei tanács tervosztá­lyának javaslatát, válasszák külön az iskola és az uszoda építését. A lakossági és a tanácsta­gi vita után határozathoza­talra került sor. Ebbén ki­mondták, hogy a program jó, mutatja a beruházás meg­valósításának lehetőségét. Az uszodáról: a tanács elnöke tárgyaljon a Szénhidrogén- ipairiTCutató és Fejlesztő In­tézettel és mivel a kastély­nak ő a tulajdonosa, ott szor­galmazza az uszoda meg­valósítását. A határozatban a tanács az iskolára vonat­kozó részt egyöntetűen el­fogadta. Végül utasította a tanács elnökét, hogy az is­kola építésére az engedélye­zési okiratot adja ki és meg­építéséhez a szükséges intéz­kedéseket tegye meg. A tanácsülés óta már el­telt egy kis idő. Az már biz­tos, hogy az iskola építésére az engedélyt kiadták, a meg­bízás kell még a lebonyolí­táshoz- Szinte egészen biztos, hogy megkezdik az uszoda építését is. Mindez a Sziráki Községi Közös Tanács testü­letének megfontolt, meggon­dolt döntése után történik­gasabb csúcsán, A Finsteraar- hornon is megtalálták 4275 méteres magasságban. Kül­sőre semmi nyoma sincs, hogy ez a jelentéktelen nö­vény alkalmazkodhatna a rendkívüli viszonyokhoz, nem különbözik a völgyek megszokott növényeitől. Ami a rendkívüli, az a pél­dátlanul rövid vegetációs periódusa: kedvezőtlen évek­ben a négy héttel is beéri. Ha szükséges, a hó- és jég­takaró alatt is ,,átnyaral”. Somogyvári László Felhők feletti növények Az átriumos udvarban kapott helyet a gazdag tartalmú ki­állítás. Hétköznapi szenzációk Egy belügyi kiállítás képei „A legtöbb betörés nap­közben, főleg a délelőtti órákban történik. Kivá­lasztják — sokszor tipp- adók segítségével — azokat a lakásokat, melyeknek tu­lajdonosai sokat utaznak, hét végéken rendszeresen nem tartózkodnak otthon. A lakótelepeken lévő házak felső emeletét keresik fel előszeretettel és azokat a lakásokat, amelyek hosszú, zárt folyosó végén vannak. Az idézett mondatok a Pénzt mindenáron címmel Salgótarjánban az MHSZ- székházban megnyitott bel­ügyi kiállításon olvashatók. Olyan megállapítások ezek, amire az ember azt mond­ja: Ki hitte volna! S ha még további néhány percet rászánunk a kiállítási tab­lók olvasására, azt is meg­tudhatjuk, hogy másfél óránként követnek el nap­jainkban betöréseket. És minden hétszázadik otthon esélyes arra, hogy hívatlan „látogatók” keresik fel. Nem véletlen, hogy a be­mutatott riasztóberendezések arra kívánnak ösztönözni, hogyan védekezzünk a betö­rők ellen. S habár minél korszerűbbek ezek az eszkö­zök, annál fondorlatosab­bak a betörési módszerek, és sajnos, elmondható, a kettő fejlődése majdhogynem együttjár. Nem véletlen, hogy a bel­ügyi kiállítás — amely va­sárnap estig még látható — éppen ezért figyelmeztet ese­tenként felelőtlenségünkre, gondatlanságunkra, amivel a bűnözőknek szinte tálcán kínáltatik a lehetőség. S nem véletlen, hogy a kiállí­tás iránt nemcsak a bel- ügyesek érdeklődtek, de a jelentős társadalmi vagyont kezelő vállalatvezetők és a rendészetek dolgozói is. A kiállítás legmegrázóbb képei mégis azok, amelyek a fegyveres rablás, a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság helyszíneinek felnagyított képeit mutatják a tablókon. A fényképek emlékezetünkbe idézik a közelmúlt nagy visszhangot és felháborodást kiváltott bűncselekményeit: a cseh­szlovák fiatalember ámok­futását, a benzinkutas meg­gyilkolását, a 11 milliós postarablást... — zs — Hatalmas tablókon „sorakoznak' a bűntények. Képekkel illusztrálták a bűnesetek leírását. —Kulcsár felvételei— *

Next

/
Thumbnails
Contents