Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-21 / 173. szám
1988. JÚLIUS 21., CSÜTÖRTÖK NOGRÄD 3 Az adószakértő válaszol A mezőgazdasági kistermelésről Tájékoztasson kérem: mint mezőgazdasági kistermelőnek van-e lehetőségem áfavisszaigénylésre? Mikor és hogyan igényelhető az visz- sza? (Nagyoroszi kistermelő) Mezőgazdasági kistermelőnek azt a magánszemélyt nevezzük, akinek a mező- gazdasági termékek értékesítéséből származó éves bevételé nem haladja meg a 2 millió forintot. (A 2 millió forint feletti árbevétel esetében már nem mezőgazdasági kistermelésről, hanem mezőgazdasági vállalkozásról beszélünk.) Áfa- visszaigénylésre annak a mezőgazdasági kistermelőnek van joga, akinek a mezőgazdasági kistermelésből származó árbevétele meghaladja az 500 ezer forintot, viszont nem több kétmillió forintnál. Van még egy korlát: az adóhatóság a beszerzést terhelő áfa éves összegéből csak a háromezer forintot meghaladó részt téríti vissza a kistermelőnek. (Ez azt a célt szolgálja, hogy az igénylő ne legyen kedvezőbb helyzetben azzal a mezőgazdasági kistermelővel szemben, aki nem jogosult áfa-visszaigénylésre, mert értékesítése nem éri el az 500 ezer forintot.) Második kérdésére: Ha árbevétele meghaladja a 2 millió forintot, akkor mint vállalkozónak be kell jelentkeznie az adóhatósághoz (adófelügyelőség, Salgótarján), és az általános szabályok szerint kell eleget tenni az adónyilvántartási és -bevallási, illetve -elszámolási kötelezettségeknek. 500 ezer forint éves árbevétel esetén, természetesen csak 1989-ben lesz lehetősége az 1988-ban történő vásárlások után, az áfa-t visz- szaigényelni. Az adóhatóság a 3 ezer forintot az első visszatérítés alkalmával vonja le. Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag vagyok. A szövetkezetben is aktívan részt veszek a munkában és a háztájiban is dolgozom. Kérdésem: megillet-e a mezőgazdasági kistermelőknek járó kedvezményes adózás, vagy összevonják a két jövedelmemet? (T. Imre, Mé- szárosné) A termelőszövetkezetben végzett tevékenységükért díjazásban részesülnek a szövetkezettől. Ezt a jövedelmet a tagsági viszonyukkal összefüggő, illetve tagsági viszonyukból származó jövedelemnek kell tekinteni, és adózására az szja tv. 5. paragrafusában foglaltak az irányadók. Ha a kedves olvasók az előbbi választ figyelmesen elolvassák, választ kapnak, hogy mikor számítanak mezőgazdasági kistermelőnek. Ha a kistermelés bevételéből származó árbevétel 500 ezer forint alatt van, nem kell szja-t fizetni, egyéb esetben igen, de ügyelni kell a megbontás lehetőségére. Itt ugyanis a háztáji kistermelésben a családi munkában aktívan részt vevő — 16. életévüket betöltött — hozzátartozók között a jövedelem egyenlő arányban felosztható, majd csak az önre eső részarányt kell a tagsági viszonyból származó jövedelemhez adni — adóalapként. Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag vagyok. A közös munkában ugyan nem veszek részt, de á háztáji gazdaságban végzett munkám után, a szövetkezetemtől munkaidő-jóváírásban részesülök. Adózás szempontjából, hogy kell majd eljárnom? Mezőgazdasági kistermelő vagyok-e? (örhalmi olvasó) Igen. Az a mezőgazdasági szövetkezeti tag, aki munkavégzési kötelezettségét a háztáji gazdaságban végzi, és munkájáért a szövetkezettől díjazásban nem részesül (csalk munkaidő-jóváírásban), ezt a tevékenységet — adózás szempontjából — mezőgazdasági kistermelésnek kell tekinteni és a bevétel jövedelemtartalmát az szja-törvény 7. paragrafusa alapján kell meghatározni. Nyers Rezső a Központi Bizottság máit heti üléséről Fordulatot a gazdaságban Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja interjút adott az MTI-nek, amelyben a július 13—14-én tartott központi bizottsági üléshez fűzött kommentárt. — Miben látja a mostani ülésszak újszerűségét és jelentőségét? — Tartalmában és formájában is megújult a Központi Bizottság ülése. Formájában annyiban új, hogy közeledik a parlamentáris formához. Nyilvánosság előtt kezdődik az ülés, majd tulajdonképpen a nyilvánosság előtt folyik, hiszen minden hozzászólásról információt kap a közvélemény a sajtón keresztül, a rádió és a televízió pedig ott van az ülésteremben. Ez egy lényeges formai változás, hiszen a párt felszabadulás utáni és természetesen előtti történetében ez eddig sosem fordult elő. Tartalmában azért új, mert ezen az ülésen a gazdasági problémáknak egy, a korábbinál mélyrehatóbb elemzését végezte el a Központi Bizottság. Tágabb és mélyebb információt kapott a közvélemény is a gazdasági életről. Első eset, hogy a KB tagjai adatszerűén is tájékozódhatnak az ország nemzetközi pénzügyi helyzetéről. Természetesen eddig is voltak értékelések, de ezek nem tartalmaztak adatszerű alátámasztást. Annyiból is új volt a KB kétnapos ülése, hogy már az előadói beszédben és a vitában is alternatívákban gondolkodtak. Nem abból indultak ki, hogy egy igazság van, egy helyes út van és azt az előterje_sztés helyesen vagy helytelenül határozza meg. Abból indultak ki, hogy a politikában — és most konkrétan a gazdaság- politikában — több célt kell úgy elrendezni, hogy azok között legyen fontossági sorrend, de amit társadalmi célnak ismerünk el, azok egyike se maradjon figyelmen kívül. Tehát egy többtényezős helyzetképből kell összekombinálni azt a gazdaságpolitikát, amely kivezet a jelenlegi helyzetből. A következő tartalmi változás az, hogy ezen az ülésen a Központi Bizottság tagjai, mind az előadói emelvényről megszólalók, mind a széksorokban ülők, egyaránt azt érezték, hogy fordulatra van szükség. A pártértekezletet megelőző időszakban gyakran hangzott el a KB egyes tagjainak a részéről, hogy fordulatra van szükség, az előadói emelvényről azonban ez nem hangzott el. Tehát azt lehet mondani, hogy nagyjából azonos irányban keresi a PB és a KB a gazdasági kibontakozás reális lehetőségét. — Milyen volt a vita hangulata? — Szabad szellemű volt, útkeresés jellemezte, tehát nem a presztízs ütközött a kritikával, hanem a nyitott vezetés gondolkodásmódja találkozott az utat kereső központi bizottsági tagsági véleménnyel. Koncepcionális vita volt, tehát nem programozható, ami itt elhangzott, és nem úgy hagytuk el az üléstermet, hogy egy programot fogadtunk el. — Mi lesz a kidolgozásra kerülő koncepció megvalósításának menetrendje? — Hosszú idő óta most fordul elő először, hogy két fázisban tárgyaljuk a következő év gazdaságpolitikáját; főbb elveiben most, majd előreláthatólag októberben pedig a programot tárgyaljuk. Tehát a koncepció eldöntésekor a véleményeknek a többfélesége — ha nem is sokfélesége — jelentkezett. Az előterjesztett alternatívák dolgában a döntő többség egy bátrabb, határozottabb fordulat mellett foglalt állást. A kisebbség szintén elfogadta a fordulatot, de annak a politikai közvéleményhez való hozzásimítására nagyobb súlyt fektetett. Tehát simább átmenetet tartana szükségesnek. E körül folyt a vita. A kérdés az lesz majd — s ez a program kidolgozása soráp derül ki, —, hogy politka szempontból végre lehet-e hajtani egy bátrabb fordulatot Magyarországon. A gyorsabb .megoldás a radikálisabb. Egy viszonylag rövidebb, konfliktusos periódus után a gazdaság újra fejlődésnek indulhatna. Lassúbb átmenet esetén, ahogy a vitában elhangzott, nagyobb a visszarendeződés veszélye és nagyobb a veszélye annak, hogy lassúbb fokozatokban végül nem is hajtjuk végre a programunkat. — Milyen társadalompolitikai lépések kísérik majd a gazdasági fordulatot? — Rövidebb távon az úgynevezett szociális háló kiegészítése kerül naprendre. Annak vizsgálata, hogy ameny- nyiben a szerkezetváltozás gyorsabb ütemben megindul, akkor az ezzel járó munkanélküliséget, hogyan kezeljük. A második fontos kérdés abból adódik, hogy egy gyors szerkezetváltás megbolygatja az árrendszert, ez pedig a korszerű piaci árrendszer irányába való előrehaladással, a világpiaciárakhoz való közelítéssel felfelé nyomja az árakat. S, a kérdés az, hogy milyen mértékű inflációt bír el a társadalom. Ez lesz a következő ülésszak egyik legfontosabb vizsgálati témája, és természetesen a bérgazdálkodás rendje is. Vita volt arról is, hogy bérreformnak lehet-e nevezni egyáltalán azt, amiről szó van? Ügy tűnik, hogy bérgazdálkodásra mindenképpen szükség van. Az még bizonytalan, hogy 1989-ben a bérgazdálkodás reformjában milyen nagy lépést tudunk tenni, mert ez összefügg az inflációs veszéllyel. Egy hirtelen ugrás a bér- gazdálkodás szabaddá tételében ugyanis óhatatlanul egy nagyobb, gyorsabb infláció veszélyét rejti magában. Az elhallgatás kényelme A pásztói népfronttitkár tiltakozik, az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának pártbizottsági titkára „nem ért egyet”. Két különféle ügyről van szó, a gyökerek — bitem szerint — mégis ugyanazok. Talán féltucatnyi ember ül körbe egy asztalt, hogy eldöntse, miről olvashasson legközelebb a pásztói polgár a Pásztói Hírmondóban, amikor vita kerekedik és rövid úton leszavazzák e sorok íróját. Semmi gond, előfordul ez manapság mással is. Semmi gond? Felidézve a tanácsülések hiányos széksorait, nagy hevülettel azt találom indítványozni: ugyan közöljünk már egy listát a helyi lapban a helyi parlamentről: a választottak közül kik hányszor jelentek meg egyáltalán a tanácsülésen. Természetesen tudok betegségről, indokolt huzamos távollétről, naiv lelkem mégis azt hitte, mai világunkban ez a kezdeményezés osztatlan sikert arat. Érik az embert csalódások. A városi népfrontbizottság titkára félreérthetetlen fogalmazásban a bevezetőben idézett szóval fejezte ki véleményét: Tiltakozom!”. Tiltakozom, mert így is nehéz a tanácstagságra embereket megnyerni, a jelenlegiek közül is ennyien és ennyien már közölték, a következő ciklusban nem vállalják. Mi lesz akkor — saját szóhasználatommal élve — ha még ez a „mulasztáslista” is megjelenik? Mi lesz? Szerintem nem képzelhető el olyan majdani jelölőgyűlés, ahol ne akadna jelölt és vállalkozó — legföljebb nem az előre gondosan kimunkált lista szerint. Persze, ez csak a jövő, maradjunk a jelennél! Hogy is van ez? — kérdezem Nemes György jó emlékezetben megőrzött meditativ tűdődésével. Hogy is van ez? Hallgassunk a restségről, az el nem végzett munkáról, a választók megbízatásának nem teljesítéséről? A kényelmességről, csak azért, hogy kényelmesebb legyen a majdani munkánk. A látszatmunkánk. Igen, a látszatmunkánk, mert az elnézéssel elérhetjük azt, hogy a „pellengér” nélkül további esztendőkre az is vállalja majd a tanácstagságot, aki eddig sem cselekedett semmit sem. A népfronttitkár tehát tiltakozik a kezdeményezés miatt. Szó nem éri így a ház elejét, csak azt nem tudom, mi változik? Ugyanezen a fórumon egy másik vita. A helyi tájékoztatás céljára létrehozott Pásztói Hírmondó korábbi száma is hiánnyal jelent meg, nem adott hírt ugyanis az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülék- gyára önállósodási törekvéseiről. A betervezett cikket az igazgatói vélemény „fúrta meg”; a lapkészítők egyöntetű elhatározását követően ugyanis továbbították a „döntést”: az írás még nem időszerű. Hogy is van ez? Nem időszerű az, amiről minden ember beszél, amit mindenki tud? Spongya rá. Hónapok teltek el, s a naiv ember azt hiszi, most már tényleg lehet beszélni arról, amit mindenki híresztel. Tévút. A városi tanács elnökhelyettes osztályvezetője — aki mellesleg a helyi tájékoztatás lelkes híve is — még a tanácskozás színhelyéről is hívja a szerszám- és készülékgyár igazgatóját: most már tényleg időszerű lenne az informálás. A válasz: nem! Nincs döntés. De ki akar protokolláris aláíráshírt közölni. Arról lenne szó: miért látnak fantáziát az önállóságban; hogyan segítheti a kibontakozást a nagyvállalat szorításából való kibontakozás. Azaz verdikt helyett szándékokról, elképzelésekről, ne adj’ isten, vágyakról lenne szóRégi nóta: sztornó az egész, mert nem lefutott ügyről van szó. így igaz, de miféle bátorság kell akkor, amikor minden részlet eldöntött. Csak úgy mellesleg jut eszembe, hogy az Üvegipari Művek másik önállósodásra törekvő gyára — a salgótarjáni síküveggyár — igazgatója arra kapacitálta a sajtót: miinél nagyobb nyomatékkai adjon hangot a dolgozók általános véleményének, miszerint halogatás nélkül, gyors és előrevivő döntést várnak az önállóság ügyében. Szóval, erről sem születik írás. A jegyzetet nem számítva. S az el nem hallgatott szándék ismeretében a lapkészítésben érintett és érdekelt szerszám- és készülékgyári pártbizottsági titkár jónak látta megjegyezni: tudja mindenki, hogy ő ezzel nem ért egyet. Szíve joga — a gyár igazgatója tiltása avagy elzárkózása ismeretében. Ügy vélem, a két történet maga ugyanaz. Akkor is, ha az egyikre az „amiről nem beszélünk, az nincs”, a másikra pedig a „majd ha minden eldöntetett’-’ vonatkozik is. S mindez olyan időben, amikor azzal etetjük a szegény újságolvasót és minden érdekelt felet: legyen rész® a folyamatoknak, ne készen kapjon mindent, mint a mervedt marhapörköltet. M erem remélni, hogy nem erőltetett a párhuzam, de a közreadott két leszavazásom után idéztem egy nyilatkozatot. Grósz Károly szavait kommentálta a világ sok hírügynöksége, a kijelentés pedig így hangzott: a pártfőtitkár-miniszterelnök nem tartja kizártnak, hogy majdan Pozsgay Imre legyen a kormányfő. Micsoda felelőtlen locsogás! Se kezdeményezés, se jelölés, se parlamenti döntés — csak egy vélemény. Arról, ami foglalkoztatja az embereket- A többit pedig majd eldönti a produktum, az idő, az értékítélet. Isten ments az erőltetett párhuzamoktól- Mégis megkockáztatom a nyíltság és az őszinte beszéd ürügyén: jó volna hinni, hogy minél kevesebb az olyan ember, aki azt hiszi, a 21*es úton, a Jobbágyi előtti szurdokban, nemcsak megyehatárt jelző táblá, hanem áthatolhatatlan kőfal is van. Kelemen Gábor Az örhalmi Hazafias Népfront Mgtsz-ben több mint ezer hektárról kezdték meg a búza betakarítását. Fotó: Rigó Tibor Megkezdődött a búza aratása Az őszi árpa után a búza is vágás alá érett Szécsény térségében. A varsányi, termelőszövetkezetben —- a körzetben elsőként vágják a kenyérnekvalót. Oláh Antal ágazatvezető a szécsényi malomba irányítja a búzát, itt ad rövid tájékoztatást. Mint elmondja, a sipeki határrészen „foltoznak”. ugyanis a mélyebb területeken még érni kell néhány napig a gabonának. — Ezer hektár vár betakarításra. Az eddigi hozam- mail és minőséggel elégedettek vagyunk — magyarázza. Fiikor Márton, az őrlőüzem vezetője is megerősíti a gyakorlott tsz-szakem- ber véleményét. A varsányi búza tulajdonságai alapján jól megfelel az étkezési búza szigorú minőségi követelményeinek. — A malomba kedd reggelig 40 vagon új búza érkezett. A nap folyamán, ha az időjárás is kedvez, további 30 vagon búza érkezését várjuk — közli. Az üzem silóiban és raktáraiban csak 450 vagon tárolására van lehetőség, a rekonstrukciós munkálatok miatt. A tárolt búzának kiváló minőségűnek kell lenni. meg kell felelnie a sütőipari értékmérőknek. Kovács Istvánná, a malom laboránsa folyamatosan ellenőrzi. méri a búza hektolitersúlyát és víztartalmát, örömmel újságolja: pénteken már az új búza lisztjéből dagasztott, frissen sült kenyeret is megkóstolhatják. — A búza sikértartalma jó, így bízhatnak a kiváló minőségű kenyér sütésében — tájékoztat. — Üzemünknél hétvégére várjuk a csúcsidőszakot — mondja végezetül Fiikor Márton. Több tsz jelentette előzetesen az új búza szállítását. Az őrhalmi és a nóg- rádmegyeri tsz-ben is megkezdték már az aratást. A nyári nagy munka várhatóan a térség többi mezőgazdasági üzemében is ezen a héten veszi kezdetét. KörnvpvAilrímÁlA l\Ui fiyvCvlRIITIvlU BavfSrtMWllI A kőolaj világpiaci robbanása miatt, szerte a világon, egyre több szén fel- használását tervezik, s ettől a környezetvédők joggal tartanak. Mind több kéndioxid és nitrogénoxid kerül ugyanis a légkörbe és ha ez a szennyeződés az esővel visszakerül a felszínre, ezernyi tó, felszíni víz pusztulhat el. Újabb eljárásokkal a szén és más tüzelőanyagok anélkül égethetők el a hőerőművekben, hogy ártalmas mennyiségű, gáz, por, per- m nye kerülne a levegőbe. A DFGD (Dry Flue Gas De- sulphurisation) módszert Svédországban fejlesztették ki, és elsőként Stockholmtól délre alkalmazzák egy 360 megawatt teljesítményű széntüzelésű hőerőműben. A rendszer háromfokozatú : elektrosztatikus szűrőkkel felfogja a pernyét, meszet juttat a kéntelenítő reaktorba a kéndioxid eltávolítására, majd alkalmas szűrővel leválasztja a száraz mészpernyeszemcséket is.
