Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

2 NOGRAD 1988. JÚLIUS 16., SZOMBAT Á szovjet társadalom demokratizálásának értekezlete Borisz Sztukolín sajtötőJékoztatAfa Az elmúlt hónapokban immár hagyománnyá vált, hogy a Szovjetunió belső életének, illetve külpolitikai törekvé­seinek legfontosabb fejleményeiről időről időre a magyar sajtó képviselőinek széles - nyilvánossága előtt adjon tájé­koztatást Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Pénteken a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban megtartott sajtókonferenciáján ezúttal a nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjában álló esemény­nyel, az SZKP XIX. országos értekezletének eredményeivel foglalkozott a nagykövet, aki maga is küldöttként vett részt a konferencián. A hét két kérdése A tanácskozást mind gyak­rabban emlegetik úgy — utalt rá Borisz Sztukalin —, mint a társadalom demokra­tizálásának értekezletét. Jog­gal, hiszen az ott elfogadott határozatok lényegéhez tar­tozik a szovjet társadalom életenek átfogó demokratizá­lása, a politikai rendszer reformja, a párt szervezeti felépítésének és tevékenysé­gének reformját is beleért­ve. Ezt a szellemet tükrözte a történelmi jelentőségű ta­nácskozáson megnyilvánuló élénk vitázó kedv, amely te­ret engedett az eltérő, gyak­ran ellentmondó vélemé­nyeknek, értékeléseknek is. Az értekezlet központi kér­dése volt a párt szerepének meghatározása, munkastílu­sának, -módszereinek gyöke­res megújítása. A lenini de­mokratikus elvekhez vissza­nyúló határozatok értelmé­ben ismét meghonosodik a pártéletben a többes jelölés, az apparátus feltétlen alá­rendeltsége, korlátozzák a mandátumok idejét, helyre­állítják a választott párt­szervek szerepét, megterem­tik az egységes ellenőrző- íevíziós rendszert. A válto­zások egy jó részét már az idén bevezetik. az SZKP alapszabályát érintő módosí­tásokra pedig várhatóan a párt XXVIII. kongresszusán térnek vissza. A társadalom politikai íendszerének reformjában döntő jelentőségű a tanácsok teljhatalmának biztosítása A szocialista államiság és a népi önkormányzat hordozó­iként növekszik felelősségük és önállóságuk az adott te­rület fejlesztésével kapcso­latos problémák megoldásá­ban. Élénk érdeklődést váltott ki ki az a döntés, m’szerint a tanácselnöki posztra rend­szerint az érintett terület Roland Lajoie amerikai dandártábornok szerint minden nehézség nélkül fo­lyik a közepes és a rövi- debb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről kötött szovjet—amerikai szerző­dés végrehajtásának hely­színi ellenőrzése. A tábor­nok, az amerikai megfigye­lők vezetője, csütörtökön egkezdödött a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülé­sé, amelyet nagy várako­zás előz meg: milyen új javaslatokkal állnak elő a szocialista országok a béke, a biztonság és a leszerelés kulcskérdéseiben. Ez az el­ső felsőszintű VSZ-találko- zó a középtávú atomraké­ták felszámolására vonatko­zó egyezmény aláírása, és a moszkvai szovjet—ame­rikai csúcs után. A találkozó kivételes jel­lege összefügg a megválto­zott politikai-katonai hely­zettel, amelyben a súlypont áthelyeződött a hagyomá­nyos fegyverek csökkentésé­re az európai földrészen. Éppen ezért keltett nagy érdeklődést az a három javaslat, amelyet Mihail Gorbacsov a lengyel par­pártbizottságának az első titkárát jelölik. Ezzel kap­csolatban a mostani sajtótá­jékoztatón is feltették a kér­dést Borisz Sztukalinnak: vajon ezzel a megoldással nem kerül-e ellentmondásba a két poszt. Az ellentmondás csak látszólagos — hangzott a válasz. Ezzel a kettős funkcióval azt kívánják elérni, hogy a párt tekintélyével erősödjék meg a tanácsok tevékenysé­ge, ugyanakkor a népképvi­seleti szervek is hallathas­sák hangjukat a pártbizott­ságok tevékenységében. Ez a döntés egyébként sem jelent valamiféle köte­lező automatizmust. A párt- bizottság vezetőjét titkos szavazással kell megválasz­tani a tanácselnöki posztra. Előfordulhat tehát, hogy eset­leg alkalmatlannak találják a tanácsi vezetői posztra. Az értekezlet szükségesnek tartotta a felsőbb államha­talmi szervek megújulását is. Ennek megfelelően az ország vezető szerve ezentúl a népképviselők kongresszu­sa lesz, amely a legfonto­sabb alkotmányos, politikai, szociális és gazdasági kér­désekben dönt. A kongresz- szus aránylag kis létszámú, kétházas legfelsőbb taná­csot hoz létre, amely állan­dóan működő törvényhozó, rendelkező és ellenőrző szerv lesz. Különös figyelmet fordított az értekezlet a nemzetiségek kapcsolatának kérdéseire is. A még fellelhető hibákra figyelmeztetve mindenekelőtt a társadalmi igazságosság el­vének következetes érvénye­sítését szorgalmazták a nem­zetiségek viszonyában. Hang­súlyozták, hogy gondokat csak a szövetségi állam ke­retein belül, a nemzeti és az össznépi érdekek összehan­golásával lehet megoldani.. Washingtonban a sajtó kép­viselői előtt a legnagyobb elismeréssel szólt a szovjet fél részéről tanúsított ru­galmasságról és együttmű­ködési készségről. Az amerikai megfigyelő­csoportok 133 támaszpontot ellenőriznek a Szovjetunió­ban, az NDK-ban és Cseh­lamentben vetett fel: a Szovjetunió kivonja a légi­erőit a kelet-európai támasz­pontokról, ha a NATO le­mond a Spanyolországból ki­vonandó 72. F—16 vadász­bombázó Olaszországba te­lepítéséről, tartsanak euró­pai csúcsértekezletet a ha­gyományos fegyverzet csök­kentéséről, hozzanak létre összeurópai központot a háborús veszély csökkenté­sére a NATO és VSZ kép­viselőinek részvételével. Ezek minden bizonnyal felmerülnek a politikai ta­nácskozó testület ülésén is. Várható, hogy a VSZ-ülé­sen is az európai hagyomá­nyos leszerelésre összponto­sítják a figyelmet. Feltehe­A magyar újságírók kér­dései nyomán Borisz Sztu­kalin beszélt arról is, hogy az értekezleten éles hangú, ugyanakkor konstruktív vita folyt a glasznoszty proble­matikájáról, különösen a tö­megtájékoztatási eszközök helyéről és szerepéről az át­alakításban. Bár a tanács­kozás nyílt szellemének megfelelően valóban elterő vélemények fogalmazódtak meg a sajtó tevékenységé­ről, abban egyetértettek a küldöttek, hogy szerepe fel­becsülhetetlen a reformtö­rekvések megvalósításában. Tömören megfogalmazva: nyilvánosság nélkül nincs demokratizálás. Kérdésekre válaszolva a nagykövet elmondta, hogy a tanácskozáson kritikus érté­kelések hangzottak el az élei" miszer-ellátás helyzetéről. A küldöttek javaslatait két fő csoportba lehet sorolni. Egyrészt szorgalmazták a mezőgazdaságban az irányí­tás tökéletesítését, a mun­kaszervezés javítását, a dol­gozókat gúzsba kötő, elavult szabályok felszámolását, a bérleti, a családi vállalkozói rendszer elterjesztését, az agráripari egyesülések ön­kéntes gazdasági társulások­kal való felváltását. Más­részt állást foglaltak a me­zőgazdaságban dolgozók szo­ciális ellátásának fejlesztése mellett. Végezetül egy kérdésre válaszolva Borisz Sztukalin —, bár részletekkel nem tu­dott róla szolgálni — meg­erősítette, hogy Észtország­ban egy népfront jellegű szervezetet hoztak létre, amelynek tevékenysége a magyar Hazafias Népfronté­hoz hasonlítható. Ugyanakkor utalt arra ip, hogy a Szovjetunióban az elmúlt időszakban több .ezer hasonló jellegű, úgynevezett nem formális társadalmi, tö­megszervezet alakult a pe­resztrojka támogatására. E szervezetek működéséről is szó esett a pártkonferencián. A küldöttek egyetértettek Gorbacsov főtitkárnak azzal az értékelésével, hogy egy olyan formát kell létrehozni, amely egységes mozgalommá fogná össze ezeket a kezde­ményezéseket. Szlovákiában. A szovjet fél 30 támaszpontot keres fel az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Szovjet katonai szakér­tők negyvenfőnyi csoport­ja érkezett csütörtökön Wa shingtonba, hogy amerikai katonai létesítményeken folytasson ellenőrzést. tőén nagy figyelmet szen­telnek majd a NATO és a Varsói Szerződés meglévő egyenlőtlenségeinek (aszim­metriáknak), amelyekről — amennyiben a NATO ki­mutatja készségét — tár­gyalásokat kell folytatni, meggyorsítva a bécsi 23-ak közötti előkészítő megbe­széléseket a leendő tárgya­lási fórum feladatairól és felhatalmazásairól. Felmerülnek nyilván Var­sóban más kérdések is, ame­lyek iránt a Nyugat érdek­lődik: új biztonságerősítő intézkedések és a katonai doktrínák kölcsönös módosí­tása, védelmi jellegűvé ala­kítása. Valószínűleg megvitatés­Támadás Kabul ellen Pénteken reggel rakéta- iamadást intéztek Kabul ellen az afganisztáni kor­mányellenes erők. Több mint húsz rakétával támad­ták az afgán fővárost. Húsz ember meghalt, harminc­négy megsebesült. Az anya­gi kár jelentős. Kambodzsa­konferencia Vietnam pénteken meg­erősítette, hogy részt vesz a kambodzsai rendezést szol­gáló, július 25-én sorra kerülő dzsakartai találko­zón. Ezt a hanoi rádió kö­zölte, hozzáfűzve, hogy Viet­namot Nguyen Co Thach külügyminiszter képviseli majd a tanácskozáson. A konferenciát két szakasz­ban tartják majd meg: az elsőben a kambodzsai kor­mány és a vele szemben álló erők tárgyalnak majd, a másodikban már ott lesz­nek rajtuk kívül Vietnam, Laosz és az ASEAN tagor­szágainak képviselői is. Gandhi elutazott Belgrádból Hivatalos baráti látoga­tását befejezve, pénteken elutazott Jugoszláviából Radzsiv Gandhi, indiai mi­niszterelnök. Belgrádi tár­gyalásai során a kétoldalú kapcsolatokról, mindenek­előtt a gazdasági együttmű­ködés fejlesztéséről, vala­mint az el nem kötelezett országok mozgalmáról, a mozgalom nemzetközi sze­repének, befolyásának nö­veléséről tárgyalt. Reagan— Cuellar találkozó Ronald Reagan amerikai elnök és Javier Pérez de Cuellar, ENSZ-főtitkár pén­teken Washingtonban talál­kozott, hogy a nemzetközi szervezet költségvetéséről és világpolitikai kérdésekről ta­nácskozzon. A világpolitikai témák kö­zött első helyen szerepelt az iráni légibusz ügye és ennek kapcsán az irak—iráni há­ború, valamint Afganisztán kérdése és a kábítószer elle­ni küzdelem­A pénzügyek tekintetében Marlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője a két politi­kus találkozója előtt úgy nyilatkozott, hogy az elnök a megbeszélés során az ENSZ-nek nyújtott amerikai hozzájárulás csökkentése mellett foglalt állást, tekintet­tel az amerikai költségvetés jelenlegi nehéz helyzetére­ra kerülnek a szövetség bel­ső kérdései is, hiszen a szocialista országokban fo­lyó átalakítás nem marad­hat hatás nélkül a Varsói Szerződés katonai szerve­zetére sem. A politikai tanácskozó testület kétségtelenül meg­vonja majd külpolitikájá­nak mérlegét az 1987. má­jusában Berlinben tartott tanácskozás óta, s elemzi a jelenlegi nemzetközi helyze­tet. Várhatóan ez alkalom­mal több lesz a politikai„ mint a katonai mozzanat. A VSZ politikai tanácskozó testületének ülésén ., kul­csot keresünk a békéhez” — mondta a szczecini ha­jógyári találkozón Mihail Gorbacsov. Erre a kulcsra reménykedve vár az egész vilig. Jerzy Mjrrktwtki O Sikerüll-e megnyernie Gorbacsovnak a len­gyelek rokonszenvét? Mihail Gorbacsov, szov­jet pártvezető a nyugati közvélemény után meg­nyerte a lengyeleket is. Nem a vezetőkről van szó, akik eddig is támogatták, hanem az „utca emberéről”, aki­nek véleménye szerint az SZKP főtitkára az első olyan szovjet vezető, aki nemcsak vendég volt Len­gyelországban, hanem igazi beszélgetőpartner, a vezető­kön kívül az egyszerű em­bereknek is. Néhány éve még senki sem gondolta volna, hogy ilyen légkörben bonyolódik egy lengyel—szovjet hivata­los tárgyalás, és így fogad­nak egy szovjet pártveze­tőt. Az útnak talán ez a legfontosabb eredménye. Évtizedek óta nyílt titok, hogy a két szocialista or­szág kapcsolatait történelmi ellenségeskedések, „fehér foltok”, megoldatlan prob­lémák terhelik. A közös múlt vitás kérdéseinek sze­mérmes takargatása hivata­losan is véget ért 1987 áp­rilisában, amikor Wojciech Jaruzelski moszkvai láto­gatásán megállapodtak, hogy tisztázni fogják a ké­nyes kérdéseket. A „fehér foltok” tisztázása nyilván­valóan hosszú időt vesz igénybe, de maga a meg­hirdetett szándék is meg­teremtette már az alapot, hogy a két nép között — elsősorban lengyel részről — enyhüljön a bizalmat­lanság. Gorbacsov látogatása alatt többször is hangsú­lyozta: ideje, hogy ne csak a vezetők, a szervezetek képviselői találkozzanak. Meg kell szüntetni a turiz­mus fejlesztése útjában álló mesterséges akadályokat, lehetővé kell tenni, hogy az emberek ismerjék meg egy­más életét. „A szovjet pe­resztrojka és a lengyel megújulás politikájának egybeesése minden alapot megteremt ehhez” — mond­ta. „Még ma is nagy a sza­kadék a politikai deklará­ciók és a gyakorlat között” — mutatott rá Sandauer és Svmanszki professzor lengyel értelmiségiekkel A vasasüzemek 600 ezer dolgozóját képviselő több mint 300 szb-titkár pénteki országos értekezletén —, amelyet a Vas-, Fém- és Vil­lamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének székházá­ban tartottak — a szakszer­vezeti mozgalom megújítá­sáról tanácskoztak. Ezt meg­előzően, ugyancsak pénteken az ágazati szakszervezet el­nöksége és központi vezető­sége külön-külön is megvi­tatta a témát. Paszternák László főtitkár hangsúlyozta, hogy az adó­rendszer bevezetése, a nö­vekvő infláció, a munkanél­küliség fenyegető veszélye növeli az elégedetlenséget a társadalomban, s a kialakult helyzet miatt egyre több tá­madás éri a szakszervezeti mozgalmat is. A tagság jo­gos igénye, a társadalmi ki­bontakozás sürgető szükség- szerűsége a mozgalom meg­újítása. Az állami irányí­tásban már megindult az átszerveződés, s most a szakszervezeten a sor. A tanácskozáson felszólalt Nagy Sándor, a SZOT fő­titkára is. Hangoztatta, hogy a szifkszervezeti mozgalom önmagában nem vállalhatja a felelősséget az elmúlt idő­tartott élénk vitalégkörben lefolyt találkozón, de az egyik részvevő köszönetét mondott Gorbacsovnak. hogy a Szovjetunió emlék­művet állít a sztálinizmus áldozatainak; az ő apja is, mint annyi sok lengyel kommunista, a sztálini ön­kény áldozataként tűnt el. O Kik lehettek a görög kirándulóhajó támadói? Világszerte hatalmas fel­háborodást keltett a- City of Poros nevű görög ki­rándulóhajó utasai ellen hétfőn intézett terrorista támadás. A még ismeretlen fegyveresek ismét védtelen emberekre nyitottak gép- pisztolytüzet, hogy a terro­rizmus értelmetlen és iga­zolhatatlan logikájának megfelelően, ártatlan em­berek halálával „harcolja­nak” egy ügyért. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy kik állnak a tá­madás mögött, és melyik ez az ügy. A görög hatósá­gok alig rendelkeznek va­lamilyen adattal, inkább csak találgatnak a terroris­ták személyére vonatkozó­an. s annyi látszik biztos­nak, hogy a tettesek közül több is arab származású volt. Néhány nappal a me­rénylet után jelentkezett is egy eddig teljesen ismeret­let palesztin szervezet hogy az ő fegyveresei áll­tak bosszút „cionistákon és amerikai katonákon”. Csak­hogy a hajón sem izraeliek, sem amerikaiak nem vol­tak. Valószínű, hogy ezt a szervezetet („Palesztin Né­pi Forradalom Mártírjainak Szervezete”) utólag találták ki az akció szervezői. A Palesztinái Felszabadítási Front határozottan elítélte a merényletet. Ugyancsak szóba került és nem zárható ki, hogy Irán állt volna így bosz- szút az iráni utasszállító óriásgép Perzsa-öböl fölött történt lelövése miatt az egyik libanoni síita fegy­veres szervezet útién. Sajnos nem kizárt, hogy az áldozatok között (még a számukat sem lehet teljes bizonyossággal tudni) ma­gyar állampolgárok is vol­tak. A hajón három ma­gyar utas tartózkodott egy állítás szerint, s közülük kettő eltűnt. szak hibás döntéseiért, de tevékenységével hozzájárult a kialakult helyzethez. A SZOT őszre tervezett kon­ferenciáját azért szükséges megtartani, mert a gondok sűrűsödve jelentkeznek, ezek­re mind választ kell adni, mégpedig úgy, hogy abban a tagság véleménye jelenjen meg. ☆ Az országos tanácskozást megelőző központi vezetősé­gi ülésen a testület korábbi döntésének megfelelően úgy foglalt állást, hogy — szem­ben azzal a SZOT-határo- zattal, amely az év utolsó negyedében az üdülési dí­jak emelését helyezte kilá­tásba — az év végéig nem emeli fel e térítési díjakat. A többletköltséget a vasas­szakszervezet magára vál­lalja. Ez főleg a nagyszámú nyugdíjasnak és az alacsony keresetűeknek kedvez, akik általában az utószezonban veszik igénybe az üdülési le­hetőségeket. A központi vezetőség Hódi Zoltánt, a testület titkárává választotta, több elnökségi, illetve központi vezetőségi tagot felmentett, illetve koop­tált. (MTI) Szakértők a helyszíni ellenőrzésről „Kulcs a békéhez" Vasastitkárok országos értekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents