Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
4 NOGRAD 1988. JÚLIUS 2.. SZOMBAT Határozatok elfogadásával véget ért a szovjet pártkonferencia Ülést tartott a Minisztertanács Andrej Gromikónak, az SZKP KB PB tagjának elnökletével kezdte meg negyedik munkanapját, az SZKP XIX. országos értekezlete. A gazdálkodás új formáinak, a szövetkezeti mozgalomnak és a szerződéses munkaformának a térhódításáról beszélt Valentyin Meszjac, a moszkvai terület pártbizottságának első titkára. Elmondta, hogy elsősorban a minisztériumok részéről ütköznek az új gazdálkodási formák a bürokrácia akadályába. Mint mondta, a progresszív adózás bevezetése szinte már a kezdet kezdetén majdnem megfojtotta a szövetkezeti mozgalmat. Meszjac támogatta a beszámolóban előterjesztett, s csütörtökön Gorbacsov főtitkár által részletesen megindokolt javaslatot, hogy a pártbizottságok első titkárait válaszszák meg az adott térség tanácselnökévé. Nem értett viszont egyet ezzel a Lada gépkocsikat is gyártó volgai autógyár gépmestere, Anatolij Melnyikov. Szerinte a pártnak nem kell a tanácsok ellenőrzésére törekednie. Ügy7 vélekedett, hogy a pártbizottságoknak le kell építeniük a gazdasági szervek munkájával foglalkozó részlegeiket, s az ideológiai munkára kell összpontosítaniuk. A továbbiakban arról beszélt, hogy egyes vezetőknél nincs meg a szavak és a tettek egysége fontos határozatok végrehajtásánál. Ezzel összefüggésben javasolta a független központi pártellenőrző bizottság újbóli életre hívását. E bizottság tagjainak legalább felerészben munkásoknak, parasztoknak kell lenniük. . . A hatalmas ipari beruházások, az ipar koncentrált telepítése elviselhetetlen terheket ró a természeti környezetre — kezdte felszólalását Fjodor Morgun, az állami környezetvédelmi bizottság elnöke. Romlik a talajminőség, csökken a humuszréteg, az ipari központok levegőjének szennyezettsége meghaladja az egészséges szintet. Csaknem általános a folyók vízminőségének romlása, szennyeződik a Kaszpi- és a Balti-tenger, az Aral-tó pedig gyakorlatilag természeti katasztrófa sújtotta övezet. Néven kell nevezni és felelősségre kell vonni azokat, akik lehetővé tették a helyzet ilyenné válását — hangoztatta, hozzátéve, hogy az általa vezetett bizottság éppen erre törekszik. A politikai bölcsesség és bátorság megnyilvánulásaként üdvözölte * a szovjet csapiatok Afganisztánból való kivonását Grigorij Bakla- nav író, a.Znamja című irodalmi folyóirat főszerkesztője. Érintette a bírói, jogi rendszer reformját is, javasolta, hogy növeljék a népi ülnökök számát, s az ő joguk legyen annak kimondása, bűnös-e a vádlott vagy sem. A közszükségleti cikkek gyártását kiemelt fontosságú feladatként kell kezelni, 'közvetlenül az élelmiszerprogram után — mondta Nyina Jemelina, a szmolensz- ki kötöttárugyár igazgatónője. Javasolta, hogy vizsgálják meg a vállalatok jövedelemelvonásának kérdését. Ma a jövedelmek egy részét elvonják a minisztériumok javára, ahelyett, hogy azokat az összegeket a gyárak fejlesztésére fordítanákA szovjet csapatok 1979 végén a törvényes kabuli kormány kérésére, a szovjet —afgán barátsági és segítségnyújtási szerződés értelmében, az ENSZ alapszabályzatával összhangban vonultak be Afganisztánba, s most a Genfben aláírt megállapodás értelmében távoznak az országból — mondta Borisz Gromov altábornagy, az afganisztáni korlátozott létszámú szovjet csapiattest parancsnoka. — Nyugaton arról írnak — folytatta —, hogy vereséggel távozunk, nem akarják megérteni, hogy nem győzni mentünk Afganisztánba, hanem asszonyokat és gyerekeket, falvakat és városokat megmenteni. Ezt a feladatot becsülettel teljesítettük. A tábornok érthetetlennek nevezte, hogy egyesek megkérdőjelezik a fiatal katonák hősiességét. A „sötét időkről” szóló „Fehér könyv” elkészítését javasolta Borisz Olejnyik, az ukrán írószövetség titkára. Mint mondta, igazságosan kell értékelni a múltat, nem szabad a sztálini személyi kultusz leleplezésével egyidejűleg semmisnek tekinteni a nép abban az időben elért vívmányait. Súlyos bűn lenne nem megfelelően értékelni a szovjet nép hősies helytállását, a fasizmus felett aratott győzelmét. Az ukrán író szólt a személyi kultusz idején a nemzetiségi politikában kialakult, mindmáig ható torzulásokrólA jelen történelmi feltételek között a szovjetunióbeli egypártrendszer bármely alternatívája csak ártana az átalakításnak — mondta Jev- genyij Primakov akadémikus. A párt vezető szerepének értelmezése után a tudós kifejtette, hogy ma a többpártrendszer eszméjét a nacionalista és a dogmatikus elemek is kihasználhatnák. Bírálta a brezsnyevi idők néhány külpolitikai lépését. Az afganisztáni katonai segítségnyújtással kapcsolafc- ban kifejtette, hogy annak idején különböző alternatívákat kellett volna kidolgozni a politikai rendezésre. A nemzetiségek Szovjetunión belüli kapcsolatáról szólva, fontosnak nevezte egy országos internacionalista struktúra létrehozását. Mint mondta, a szövetségi köztársaságokban és az autonóm területeken a párt- és gazdasági életben helyi nemzeti káderekre építettek. Primakov azt javasolta, hogy ezt a politikát egészítsék ki a káderek egész országra kiterjedő horizontális rotációjának gyakorlatával. Szemjon Grosszu szerint új módon kell. megközelíteni a hatalom érvénvesítésé- nek koncepcióját. A Moldáviai KP KB első titkára részletesen foglalkozott a párt-, tanácsi és gazdasági szervek funkcióinak pontos elhatárolásával. — Az ország sorsa nagymértékben függ attól, milyen felkészültségűek. milyen képzettségűek a következő korosztályok — mondta Gen- nagyij Jagogyin. Az állami közoktatási bizottság elnöke az oktatás rendszerének átailakításáról elmondta: miinél nagyobb mértékben lehetővé akarják tenni, hogy mindenki azt tanulhassa, amihez képessége és kedve egyaránt megvan. Az iskola demokratizálása elvezet oda, hogy a tanárnak joga lesz saját belátása szerint dolgozni az osztályokban. Borisz Vologyin, a rosz- tovi területi pártbizottság el ső titkára javasolta az apparátusi munkavégzés időbeli korlátozását. Egyetértett a beszámolónak azzal a javaslatával, hogy a kongresszusok közötti időszakban is újítsák meg a Központi Bizottság tagjainak egy részét. A pénteki munkanapon, ezen belül is a délutáni ülésen hangzottak el a pártértekezlet „legélesebb” felszólalásai — állapították mee esyöntetűen a szovjet Dártkonfereroin küldöttei a zárszót megelőző szünetben A televízió helyszíni közvetítése a kongresszusi palotából egyértelműen mutatta: élénk, sokszínű vita folyt nem csaik az üléseken, de a tanácskozás szüneteiben is A nap legtöbb paegjegy- zést kiváltó felszólalása Borisz Jelciné volt. A tévéadásban megszólaló küldöttek is különbözőképperf ítélték meg a felszólalást, csakúgy, mint a volt moszkvai első titkár ügyének egészét Egyöntetű volt ugyanakkor a megszólalók véleménye abban, hogy a taivaly novemberi KB-ülésről, így Borisz Jelcin felszólalásáról és a kialakult vitáról lényegesen alaposabb, bővebb tájékoztatásra lett volna szükség. A pénteki vitában központi helyet foglalt el a párttitkárok tanácselnökké jelölésére vonatkozó javaslat. A televízióban megszólaló küldöttek szinte teljesen egyöntetűen támogatták az elképzelést és igen élénken ecsetelték a két funkció összevonásának előnyeit A vita utolsó, esti szakaszában Mihail Gorbacsov elnökölt. Gumer Uszmanov, a tatár területi pártbizottság első titkára Borisz Jelcinnek a küldöttválasztások demokratizmusára vonatkozó megjegyzése kapcsán kijelentette: e kérdésről p KB iú. niusi ülésén döntöttek, ahol szavazott Borisz Jelcin is. Emlékeztetett arra is, hogy Jelcin tavaly novemberben maga kérte felmentését moszkvai első titkári tisztsége és politikai bizottsági póttagsága alól, amikor kijelentette, hogy nem ért egyet az átalakításnak a párt által diktált ütemével Így elfogadhatatlan az az állítása, hogy októberben elmondott szavainak csak az időzítése volt hibás. Uszmanov végül hangoztatta, hogy nem támogatja Jelcin kérelmét politikai rehabilitálására. A pártnak erőteljes szociálpolitikát kell folytatnia s ennek érdekében meg kell változtatnia a szovjet gazdaság fő irányait — mondta Sztyepan Salajev, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának elnöke Határozatok elfogadásával pénteken befejezte munkáját az SZKP XIX. országos értekezlete. A jóváhagyott hat dokumentum általános politikai problémákat és konkrét kérdéseket — például a bürokratizmús ellen, a nyíltság politikájáért vívott harcot, a nemzetiségi viszonyokat — egyaránt érint, s összességében a szovjet társadalom demok- ratizálásának átfogó programját alkotja. A határozattervezeteket előkészítő bizottság munkájáról annak elnöke. Mihail Gorbacsov számolt be a küldötteknek, akik közül ezután igen sokan kértek szót. s különböző kiegészítéseket fűztek a tervezetekhez. Az SZKP KB főtitkára védelmébe vette az előkészítő bizottságban jóváhagyott megfogalmazásokat, ám a módosítások javaslói több vitás kérdésben szavazást igényeltek. A csaknem ötszáz küldöttnek mintegy egytizede például úgy foglalt állást, hogy a Pravdát vonják ki az SZKP KB ellenőrzése alól és tegyék az egész párt sajtóorgánumává. Végezetül minden határozattervezetet szavazás alapján hagytak jóvá, demokratikusan döntve a hozzájuk fűzött módosításokról is. Mihail Gorbacsov zársza. vával ért véget pénteken az SZKP XIX. országos értekezlete. (MTI) A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta saját, valamint a kormánybizottságok és a Központi Népi Ellenőrzési BiA kölcsönös előnyök alapján Magyar—amerikai külügyi tárgyalásik Kovács László külügyminiszter-helyettes az Egyesült Államok külügyminisztériumának meghívására június 29-én és 30-án látogatást tett Washingtonban. A magyar diplomata találkozott John C. Whiteheaddel, a külügyminiszter első helyettesével, Rozanne Ridgway- vel, európai ügyekben illetékes; Richard Schitferrel, emberi jogi kérdésekben illetékes; és Eugene McAllister- rel, gazdasági együttműködésben illetékes külügyminiszter-helyettesekkel; Allen Moore kereskedelmi miniszterhelyettessel; továbbá a külügyminisztérium, a kereskedelmi minisztérium és a nemzetbiztonsági tanács más vezető munkatársaival, A megbeszéléseken áttekintették a kelet—nyugati viszony, a fegyverzetkorlátozás, valamint az európai biztonsági és együttműködési folyamat legfontosabb kérdéseit- Mindkét részről pozitívan értékelték a magyar— amerikai kapcsolatok alakulását. Egybehangzóan megállapították, hogy a két ország viszonyának kiemelkedő fontosságú eseménye lesz az MSZMP főtitkárának, a magyar kormány elnökének közelgő látogatása, ami alkalmat ad a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés új lehetőségeinek feltárására. A tárgyalásokon jelen volt dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövete. (MTI) Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a püspöki konferencia elnöke bíborosi beiktatásakor nyilatkozatot adott az Üj Ember című katolikus hetilapnak. Nyilatkozatában többek között szól a Szent István király halálának 950. évfordulóján rendezett ünnepségekről, a maradandó megemlékezésekről, majd így folytatja: — Annál nagyobb szomorúság viszont számomra, hogy a bíborosi beiktatáso- i mat követő első megnyilatkozásomban tiltakozó szavamat kell felemelnem a nemzeti kultúra érdekében. Megdöbbenéssel értesült az egész világ arról a döntésről, hogy a romániai kormányzat az ország falvainak nagyobb részét teljesen meg akarja szüntetni. A falvak nemcsak kisebb létszámú települések, hanem egy ország egészének szerves részét is alkotják, sajátos nemzeti értékek és a népi kultúra otthonai. Az épületek, köztük a templomok lerombolása pedig a történelmi és kulturális érzottság 1988. II. félévi munkatervét. A kormány áttekintette a magyar—japán államközi kapcsolatok helyzetét. A Minisztertanács módosította a tanácsi szervek Várkonyi Péter külügyminiszter Bohuslav Chnoupek- nek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügymiMint az Országgyűlés ülésén bejelentették, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács újonnan megválasztott elnöke jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol tudományos konferencián vesz részt. Az MTI washingtoni tudósítójának a Massachusetts államban lévő Cape Córól, a Woods Hole kutatóintézetből telefonon adott interjút. Először amerikai tartózkodásáról szólt. — Még januárban kaptam meghívást arra, hogy Woods Hóiéban, ahol Szent-Györgyi Albert életének utolsó évtizedeit töltötte, s ahol dolgozott, vegyek részt egy emlékszimpóziumon, ahol ugyan a korszerű tudomány kérdéseiről van szó, de Szent- Györgyin«k néhány volt munkatársát meghívták, hogy beszéljenek emlékeikről. Engem arra kértek fel, s azért hívtak meg, hogy a korai szegedi időszakról, a harmincas évekről beszéljek, amikor Szent-Györgyi nagyon szép eredményeket ért el, amikor önállóvá lett. Ezt még csak ezután fogom elmondani a konferencián, amely most kezdődött. Beszélni fogok az izgalmas időkről, amikor még fiatalok voltunk. Csak e meghívás után merült fel annak lehetősége, hogy a parlament esetleg megválaszt erre a magas közjogú funkcióra. Terveiről, elképzeléseiről Straub F. Brúnó a következőket mondotta: tékek elpusztítása függetlenül attól, hogy az ott élő állampolgárok milyen nemzetiségűek. Számunkra különösen fájdalmas, hogy ez a terv Romániában nemcsak a román és a német, hanem a magyar nemzetiségű falvak elpusztítását is jelentené. Teljesen érthetetlen, hogy Európában a huszadik század második felében ilyen elhatározás hogyan születhetett meg. És számunkra ez annál inkább szomorú, mert mindez olyan országban történne. amellyel baráti kapcsolatban akarunk élni, és amelynek lakóihoz annyi rokoni, baráti kapcsolat fűz. Egyházunk tagjai mint magyar állampolgárok a tiltakozók sorába állnak. Ezt igazolja a hozzám érkezett számtalan levél, kérés, aláírásgyűjtés, püspök testvéreim és pap testvéreim megnyilatkozásai. Mindezek alapján a magyar katolikus egyház hívei nevében is kérem a hazai és nemzetközi állami és társadalmi szermunkarendjét és ügyfélfogadását. A kormány létrehozta a Magyar Közvéleménykutató Intézetet, valamint módosított egyes társadalombiztosítási jogszabályokat. (MTI) nisaterének meghívására július 4-én, hétfőn baráti, munkalátogatásra Csehszlovákiába utazik. (MTI) — Ami a jövőre vonatkozó elképzeléseimet illeti: amikor hazamegyek, lesz mit tanulnom, de ez nem először fordult elő az életben. Ha az ember a tudományra adja a fejét, akkor az any- nyit jelent, hogy minden évben, ha éppenséggel nem minden hónapban, valami újat kell tanulni. Ez a közjogi tisztség, amire most a parlament megválasztott, természetesen egész más működési kört jelent. Hazatértem után hozzá kell kezdenem alaposan megtanulni: mit jelent ez a feladat pontosan, hogyan lehet ezt jól csinálni. — Azt, hogy a parlament most egy pártonkívülit, értelmiségit választott az Elnöki Tanács elnökéül, politikai tett. Az Elnöki Tanács elnökének természetesen az egész népet kell képviselnie, de ezen belül nyilvánvalóan különös figyelemmel fogom kísérni az értelmiség helyzetét. a tudományt, a kultúrát, az oktatást. — Hogy mit tud tenni az Elnöki Tanács elnöke, azt a jelenlegi alkotmány nem határolja túlságosan körül. Nyilvánvaló azonban, hogy a változások, az értelmes irányba, a demokrácia fejlesztésére irányuló változások kialakításában — gondolom —, bizonyos részt tud venni, és hasznos munkát tud kifejteni. Ez az én célkitűzésem —, mondotta az MTI tudósítójának adott telefoninterjújában Straub F. Brúnó. (MTI) veket: tegyenek meg min" dent, hogy ez a kultúrát és történelmet, ezzel együtt az embert és nemzeti önazonosságát pusztító szándék ne nyerhessen végrehajtást. Mindezt nem azzal a szándékkal tesszük, hogy egy ország belső ügyeibe beavatkozzunk, hanem hogy védjük mindenütt az alapvető emberi jogok érvényesülését. Bízok abban, hogy a nemzetközi közvélemény hatása meg tudja értetni a romániai kormányzattal, hogy elhatározásának a végrehajtása mennyire káros, sőt tragikus lenne, nemcsak az ott élő nemzetiségek, hanem az egész nép és társadalom számárai is. Nyilatkozatának végén dr. Paskai László bíboros hangsúlyozza : — Az esztergomi érsekek a magyarság nemzeti és kulturális értékeinek a védelmét szolgálták mindig. Ezt a célt akarom szolgálni mint esztergomi érsek, amikor most a bíborosi kinevezést elnyertem. . (MTI) Várkonyi Péter Csehszlovákiába látogat Egyházunk tagjai a tiltakozók sorába állnak Dr. Paskai László nyilatkozata Telefoninterjú Straub F. Brúnóval
