Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j XLIV. ÉVF., 137. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK John Whitehead és Horn Gyula sajtótájékoztatója (2. oldal) Fullánkok a méztermelésben (3. oldal) Áz olvasók fóruma (4. oldal) 1 „Erősíteni kell a kutatás és oktatás pozícióit!” Mauno Koivisto elutazott hazánkból Szerdán: partnertárgyalások - Előadás a Parlamentben Zsúfolt programja volt szerdán a finn köztársasági elnöknek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke reggel a Par­lament Nándorfehérvári­termében találkozott Mau­no Koivistóval. Grósz Ká­roly tájékoztatta a vendéget Magyarország helyzetéről, szólt az elmúlt években megnövekedett gazdasági nehézségekről, ezek okairól. Áttekintést adott azokról az elhatározásokról — így az MSZMP Központi Bizottsá­gának gazdasági, társadal­mi kibontakozási program­járól, a kormány stabilizá­ciós munkaprogramjáról, valamint a közelmúltban megtartott országos párt­értekezlet döntéseiről _, a melyek e gondok megoldá­sa érdekében a gazdasági és politikai reformfolyamatok felgyorsítását és kiteljesíté­sét szolgálják. Hangsúlyoz­ta, hogy céljaink eléréséhez az eddiginél is nagyobb mértékben kívánunk tá­maszkodni a nemzetközi együttműködésből adódó előnyökre- Aláhúzta, hogy a magyar gazdaság szerkeze­tének korszerűsítésére irá­nyuló lépéseink jó lehetősé­get biztosítanak külföldi partnerek — köztük finn vállalatok — bekapcsolódá­sára. Mauno Koivisto országa ■helyzetéről szólva hangsú­lyozta, hogy a hetvenes évek derekának stagnálása után az elmúlt tíz esztendőben gyakorlatilag töretlen volt a finn gazdaság fejlődése. Kiemelte, hogy ebben a fo­lyamatban meghatározó sze­repe volt az ipari szerke­zet korszerűsítésének, az oktatásnak és a szakkép­zésnek, valamint a kiterjedt nemzetközi gazdasági kap­csolatoknak. A két államférfi egybe­hangzóan kitűnőnek minő­sítette Magyarország és Finnország kapcsolatait, s Tapasztalatcserék, szakmai megbeszélések, valamint Nógrád megyével való ismer­kedés szerepel annak a négytagú szovjet delegáció­nak a programjában, amely szerdán délelőtt, a Balassa­gyarmati Ipoly Bútorgyárba látogatott. Négyéves testvérkapcsolat fűzi össze a balassagyarma­tiakat és a novokuznyecki bútorgyárat, amelynek kép­viseletében Miller Ottó Ar- turovics, a gyár igazgatója,_ Lovrena Valentyina Gri- gorjevna szállításvezető, Fi­megerősítette az együttmű­ködés fejlesztésére irá­nyuló kölcsönös készséget. Mauno Koivisto finnor­szági látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. A délelőtti órákban Mau­no Koivisto feleségével az Iparművészeti Múzeumba látogatott, s megnyitotta a Finn forma című kiállítást­A múzeumból az Ország­házba vezetett a finn állam­fő útja: részt vett és beszé­det mondott az Országgyű­lés külügyi bizottságának kibővített ülésén a Parla­ment Kongresszusi termé­ben. (Beszéde a 2. oldalon.) A nap folyamán partner­tárgyalásokra, szerződéskö­tésekre is sor került. Bényi J óz se f k ü 1 ügymin i sz tér- he­lyettes Matti Kahiluotóval, a finn külügyminisztérium politikai főigazgatójával folytatott megbeszélést. A tanácskozáson a helsinki fo­lyamat jelenlegi helyzetéi értékelték. A Paksi Atomerőmű Vál­lalat és az Imatran Voima OY cég az atomenergetiká­ban folytat együttműködés'.. Az IVÓ loviisai atomerö műve és a PaV között több mint 10 éves kapcsolatán alapul az új egyezmény, amelyet szerdán Pónya Jó­zsef vezérigazgató és Ka- levi Numminen elnök írt alá Finnország budapesti nagykövetségén. A megálla • podás a közös érdekeltség új területeit határozza meg: továbbfejlesztik az üzem­viteli tapasztalatok cseré­jét, elvégzik a paksi, illetve a loviisai atomerőművi blokkok biztonsági elemzé­sének és biztonsági rendsze­reinek összehasonlítását, s közösen tanulmányozzák az atomerőművi berendezések és rendszerek megbízható­ságát, amely egy további munka alapjául szolgálhat­A finn államelnököt kí­sérő vállalatvezetőkből és üzletemberekről álló delegá­lippova Nyina Alexandrov- na főkönyvelő és Szirov Alekszandr Tyimofejevics, a területi pártbizottság mun­katársa érkezett az Ipoly- parti város bútorgyárába. Tegnapi programjuk elején Csízek Ferenc igazgató tájé­koztatta a vendégeket a vál­lalat tevékenységéről, idősze­rű, gazdasági kérdésekről, majd gyárlátogatással foly­tatódott a program. A Szé- csényben működő két leány- vállalat tevékenységével is­merkednek csütörtökön a ció délelőtt a Magyar Gaz­dasági Kamarában kerek- asz.tal-megbeszélésen vert részt. Nádor György, a Nemzet közti Kulturális Intézet fő igazgatója Heikki Koskival, a Finn—Magyar Társaság elnökével folytatott meg­beszélést. Egyeztették a to­vábbi munkaprogramot, ki­emelt figyelmet szentelve a közelgő magyar—finn ba­rátsági hét rendezvényei­nek és az ehhez kapcsolódó testvérvárosi konferenciá • nak. Mauno Koivisto látogatá­sa ünnepélyes búcsúztatás­sal fejeződött be. A finn államfőt Sarlós István, Szűrös Mátyás, Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes, kereskedelmi minisz­ter, Villányi Miklós pénz­ügyminiszter, valamint po­litikai, gazdasági és kultú- rális életünk több más ve­zető személyisége búcsúz­tatta a fellobogózott Kossuth Lajos téren, ahol felsora - kozott a Magyar Néphadse­reg diszegysége. A búcsúz­tatáson megjelentek a bu­dapesti diplomáciai képvi­seletek vezetői és tagjai. Ott voltak a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségé­nek diplomatái és a finn ko­lónia képviselői is. Mauno Koivisto Traut- mann Rezső társaságában fogadta a díszegység tisztel­gését, majd a finn államfő és felesége, valamint a kí­séretükben lévő személyi­ségek díszmotorosok kísé­retében a repülőtérre haj­tattak. A Ferihegyi repülőtéren Trautmann Rezső, Katona Imre és felesége, valamint Horn Gyul'a kísérete a kü- löngéphez Mauno Koivis- tót és feleségét. A szívélyes búcsúztatást követően a kedves vendégek beszálltak a repülőgépbe, amely a ké­ső délutáni órákban elin­dult Helsinki felé- (MTI) csaknem ezernyolcszáz al­kalmazottal dolgozó szovjet üzem képviselői. A találkozó a szakmai ta­pasztalatcserék mellett jó alkalom a kapcsolatok fel- frissítésére, az új formák, le­hetőségek kidolgozására. A szovjet delegáció prog­ramjában szerepel még is­merkedés megyénkkel, így a többiek mellett ellátogatnak a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumba, valamint megte­kintik a világörökség részét, Hollókőt. Képzeljünk el egy mérle­get: egyik serpenyőjében a veszteséges ágazatok állami támogatását, másikban az innovációs folyamat alapjait jelentő kutatás és műszaki fejlesztés erőforrásait. Köny- nyen belátható, hogy akkor esik nagyobb súljyal latba a tudomány, a szellemi ener­gia — s ez országunk jelen­legi gazdasági helyzetében a legfőbb előrelépési lehetőség —, ha az elsőként említett serpenyőben lévő pénzt csökkentjük, a második ja­vára. Üj kormányunk ezt a fej­lődést kívánja serkenteni, következetesen végrehajtani. A téma fonadékairól Rakusz Lajos, a kormány tudomány- politikai bizottságának tit­kárhelyettese tartott érdekfe­szítő előadást szerdán, a sal­gótarjáni Technika Házában, a Szilikátipari Tudományos A megyei távközlés hely­zete, az elkövetkező évek fejlesztésének üteme volt napirenden azon a feladat­egyeztető megbeszélésen, amelyet dr. Oláh László, a Magyar Posta elnökhelyette­se folytatott a megyei ta­nács vezetőivel Salgótar­jánban. A tárgyaláson átte­kintették azt a múlt év ’má­jus végén született megálla­podást. amely a VII. ötéves tervidőszak megyei fejlesz­tésének ütemezéséről ké­szült a távközlés, a telefon- hálózat korszerűsítése érde­kében. A megbeszélés arra a ki­alakult helyzetre épült, hogy a telefonhálózat fejlesztése érdekében minden megye és település anyagi áldozatokat vállal, pénzügyi forrásokat keres, s ezzel együtt, hogyan tud eleget tenni a posta a távközlés korszerűsítésében j jelentkező igények kielégíté­sére. Az említett tavalyi megál­lapodást áttekintve úgy ítél­ték meg, hogy Salgótarján­ban és körzetében — ide­értve Bátonyterenyét és Mátraterenyét — a terv sze­rint halad a telefonközpont bővítése, illetve létesítése. A posta elnökhelyettese kije­lentette. hogy Salgótarján­ban biztosítottak a kibőví­tett telefonközpont jövő évi üzembe helyezésének felté­telei, bár mindez csak 3—400 Egyesület síküveggyári cso­portjának szervezésében. Rámutatott, hogy az ipari­lag élenjáró országok a tu­domány — s ezzel összefüg­gésben az informatika, a szá­mítástechnika — erőteljes „mozgósításával” értek el mai fejlettségi szintjükre. Ma­gyarországon pont akkor — a 70-es évek elején — féke­ződött le a reform, amikor a jelenlegi gazdaság ütőképes­ségét javíthatta volna. Gyen­gülő pozíciónk a gazdasági és társadalmi struktúra gyö­keres átalakítása nélkül nem javítható — utalt rá az elő­adó —, s ebben a folyamat­ban döntő szerep jut a ku­tatás és az oktatás kondíciói erősítésének, a szférára jutó ráfordítások és kedvezmé­nyek növelésének. Hazánkban a 3 százalékot sem éri el a K+F (kuta- tás-j-műszaki fejlesztés) ré­szesedése. A hazai szellemi előfizető bekapcsolását teszi lehetővé. Bátonyterenyén az év má­sodik felében kezdődhet a technológiai szerelés, míg Mátraterenyén ősszel indul az építkezés, s tavaszra már a szerelőknek át is tudják adni az épületet. A megyei tanács vezetői az említett munkák határidőben való teljesítéseSerdekében határo­zottabb odafigyelést és kö­vetkezetesebb magatartást kértek a posta képviselőitől. A crossbarközpont építésé­nek egyik neuralgikus pont­ja volt a megbeszélésen a pásztói fejlesztés, hiszen an­nak ellenére, hogy a tanács 35 millió forint hitelt aján­lott fel a postának, e ked­vező ajánlat mellett is úgy döntött a posta, hogy Pász- tón a távközlés fejlesztésé­ben csak a minimális prog­ram megvalósítására van le­hetőség. Ez azt jelenti, hogy épület helyett konténeres központ létesül Pásztón a közeljövőben. A megyei vezetők a teg­napi megbeszélésen elmond­ták, hogy érthetetlennek tartják a posta döntését, bár érveiket kénytelenek elfo­gadni. Éppen ezért, a tegna­pi tárgyaláson emlékeztető­ben rögzítették: már az idén és a jövő évben olyan mű­szaki előkészítést végez a posta, a'mi lehetővé teszi, hogy a telefonközpont épü­letének kivitelezését meg­kezdhessék 1990-ben. potenciál még mindig ma­gasabb szinten mozog, mint ahogy azt a gazdaság visz- szatükrözi. Ez pedig azt je­lenti, hogy az önnfenntartó képesség megtartására kár­hoztatott kutatóhelyek szür­keállománya nem a perspek­tivikus irányokat célozta, ha­nem tiszavirág-életű fejlesz­tésekbe fogott, s ez hosszú távon a tudományos munka elaprózottságát eredményez­te. A rövid távú gyakorlati haszonkeresés negatív ha­tással volt (és van) a kultú­rára is, pedig egy ország fej­lődésének dinamikáját leg­inkább a műveltség színvo­nala határozza meg. A szellemi beruházás már csak azért sem odázható el — hangsúlyozta végezetül —, mivel a fizikai munka rész­aránya felmérések szerint már az ezredfordulón akár 20 százalék alá csökkenhet. Ütköztek a vélemények a balassagyarmati korszerűsítés ütemében, határidejében is. Az eredeti terv szerint ugyanis jövő évre ütemezték a crossbarközpont épületének befejezését, s ’90-re azt, be­üzemeli a telefonközpont. Több egyeztetés után, most úgy állapodtak meg, hogy Balassagyarmaton, 1991 ja­nuárjában megkezdődhet a telefon-előfizetők bekapcsolá­sa. Szécsény és Rétság táv­beszélő-ellátottságának fej­lesztésére elkészült a tanul­mányterv, s az idén meg­kezdődnek az egyeztetések a két település vezetőivel. A tegnapi megbeszélésen a megyei vezetők jogos kriti­kával vetették fel az utóbbi napokban a televízióadások vételében Salgótarjánban mutatkozó bosszantó — már- már folyamatosnak ítélhető — üzemzavarokat. Ezt annál is inkább méltatlannak ítél­ték, mert a közelmúltban, az új relé felszerelésére a me­gyei tanács adott támoga­tást. A posta elnökhelyettese el­mondta, hogy az ügyben — éppen a megyeiek felvetése után — vizsgálatot rendeltek el, s kötelezték a Rádió és Televízió Műszaki Igazgató­ságot, hogy e hónap végére véglegesen hárítsa el azokat a műszaki problémákat, amelyek a televíziós adások vételét zavarják a megye- székhelyen. Novokuznyecki delegáció Balassagyarmaton Egyeztető tárgyalás telefonról, vételi zavarokról Mikorra lesznek korszerű telefonközpontok ? Egy hónapja kezdték el gyártani a vizes­tejes süteményt (zsömlét és kiflit) a Nóg­rád Megyei Sütőipari Vállalat pásztói üzemében. Ezt, egy nagyobb teljesítmé­nyű lésztakészitő berendezés üzembe helyezésével és a két műszakos termelés­ről a három műszakosra történő átállás­sal sikerült megoldaniuk. A város és körzetébe az eddig Salgótarjánból érkező péksüteményeket, a frissebb 13 ezer zsömle, 26 ezer siókifli és 230 darab nagy­kifli válja ki.

Next

/
Thumbnails
Contents