Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-09 / 137. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j XLIV. ÉVF., 137. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK John Whitehead és Horn Gyula sajtótájékoztatója (2. oldal) Fullánkok a méztermelésben (3. oldal) Áz olvasók fóruma (4. oldal) 1 „Erősíteni kell a kutatás és oktatás pozícióit!” Mauno Koivisto elutazott hazánkból Szerdán: partnertárgyalások - Előadás a Parlamentben Zsúfolt programja volt szerdán a finn köztársasági elnöknek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke reggel a Parlament Nándorfehérváritermében találkozott Mauno Koivistóval. Grósz Károly tájékoztatta a vendéget Magyarország helyzetéről, szólt az elmúlt években megnövekedett gazdasági nehézségekről, ezek okairól. Áttekintést adott azokról az elhatározásokról — így az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági, társadalmi kibontakozási programjáról, a kormány stabilizációs munkaprogramjáról, valamint a közelmúltban megtartott országos pártértekezlet döntéseiről _, a melyek e gondok megoldása érdekében a gazdasági és politikai reformfolyamatok felgyorsítását és kiteljesítését szolgálják. Hangsúlyozta, hogy céljaink eléréséhez az eddiginél is nagyobb mértékben kívánunk támaszkodni a nemzetközi együttműködésből adódó előnyökre- Aláhúzta, hogy a magyar gazdaság szerkezetének korszerűsítésére irányuló lépéseink jó lehetőséget biztosítanak külföldi partnerek — köztük finn vállalatok — bekapcsolódására. Mauno Koivisto országa ■helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy a hetvenes évek derekának stagnálása után az elmúlt tíz esztendőben gyakorlatilag töretlen volt a finn gazdaság fejlődése. Kiemelte, hogy ebben a folyamatban meghatározó szerepe volt az ipari szerkezet korszerűsítésének, az oktatásnak és a szakképzésnek, valamint a kiterjedt nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. A két államférfi egybehangzóan kitűnőnek minősítette Magyarország és Finnország kapcsolatait, s Tapasztalatcserék, szakmai megbeszélések, valamint Nógrád megyével való ismerkedés szerepel annak a négytagú szovjet delegációnak a programjában, amely szerdán délelőtt, a Balassagyarmati Ipoly Bútorgyárba látogatott. Négyéves testvérkapcsolat fűzi össze a balassagyarmatiakat és a novokuznyecki bútorgyárat, amelynek képviseletében Miller Ottó Ar- turovics, a gyár igazgatója,_ Lovrena Valentyina Gri- gorjevna szállításvezető, Fimegerősítette az együttműködés fejlesztésére irányuló kölcsönös készséget. Mauno Koivisto finnországi látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A délelőtti órákban Mauno Koivisto feleségével az Iparművészeti Múzeumba látogatott, s megnyitotta a Finn forma című kiállítástA múzeumból az Országházba vezetett a finn államfő útja: részt vett és beszédet mondott az Országgyűlés külügyi bizottságának kibővített ülésén a Parlament Kongresszusi termében. (Beszéde a 2. oldalon.) A nap folyamán partnertárgyalásokra, szerződéskötésekre is sor került. Bényi J óz se f k ü 1 ügymin i sz tér- helyettes Matti Kahiluotóval, a finn külügyminisztérium politikai főigazgatójával folytatott megbeszélést. A tanácskozáson a helsinki folyamat jelenlegi helyzetéi értékelték. A Paksi Atomerőmű Vállalat és az Imatran Voima OY cég az atomenergetikában folytat együttműködés'.. Az IVÓ loviisai atomerö műve és a PaV között több mint 10 éves kapcsolatán alapul az új egyezmény, amelyet szerdán Pónya József vezérigazgató és Ka- levi Numminen elnök írt alá Finnország budapesti nagykövetségén. A megálla • podás a közös érdekeltség új területeit határozza meg: továbbfejlesztik az üzemviteli tapasztalatok cseréjét, elvégzik a paksi, illetve a loviisai atomerőművi blokkok biztonsági elemzésének és biztonsági rendszereinek összehasonlítását, s közösen tanulmányozzák az atomerőművi berendezések és rendszerek megbízhatóságát, amely egy további munka alapjául szolgálhatA finn államelnököt kísérő vállalatvezetőkből és üzletemberekről álló delegálippova Nyina Alexandrov- na főkönyvelő és Szirov Alekszandr Tyimofejevics, a területi pártbizottság munkatársa érkezett az Ipoly- parti város bútorgyárába. Tegnapi programjuk elején Csízek Ferenc igazgató tájékoztatta a vendégeket a vállalat tevékenységéről, időszerű, gazdasági kérdésekről, majd gyárlátogatással folytatódott a program. A Szé- csényben működő két leány- vállalat tevékenységével ismerkednek csütörtökön a ció délelőtt a Magyar Gazdasági Kamarában kerek- asz.tal-megbeszélésen vert részt. Nádor György, a Nemzet közti Kulturális Intézet fő igazgatója Heikki Koskival, a Finn—Magyar Társaság elnökével folytatott megbeszélést. Egyeztették a további munkaprogramot, kiemelt figyelmet szentelve a közelgő magyar—finn barátsági hét rendezvényeinek és az ehhez kapcsolódó testvérvárosi konferenciá • nak. Mauno Koivisto látogatása ünnepélyes búcsúztatással fejeződött be. A finn államfőt Sarlós István, Szűrös Mátyás, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Villányi Miklós pénzügyminiszter, valamint politikai, gazdasági és kultú- rális életünk több más vezető személyisége búcsúztatta a fellobogózott Kossuth Lajos téren, ahol felsora - kozott a Magyar Néphadsereg diszegysége. A búcsúztatáson megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. Ott voltak a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének diplomatái és a finn kolónia képviselői is. Mauno Koivisto Traut- mann Rezső társaságában fogadta a díszegység tisztelgését, majd a finn államfő és felesége, valamint a kíséretükben lévő személyiségek díszmotorosok kíséretében a repülőtérre hajtattak. A Ferihegyi repülőtéren Trautmann Rezső, Katona Imre és felesége, valamint Horn Gyul'a kísérete a kü- löngéphez Mauno Koivis- tót és feleségét. A szívélyes búcsúztatást követően a kedves vendégek beszálltak a repülőgépbe, amely a késő délutáni órákban elindult Helsinki felé- (MTI) csaknem ezernyolcszáz alkalmazottal dolgozó szovjet üzem képviselői. A találkozó a szakmai tapasztalatcserék mellett jó alkalom a kapcsolatok fel- frissítésére, az új formák, lehetőségek kidolgozására. A szovjet delegáció programjában szerepel még ismerkedés megyénkkel, így a többiek mellett ellátogatnak a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumba, valamint megtekintik a világörökség részét, Hollókőt. Képzeljünk el egy mérleget: egyik serpenyőjében a veszteséges ágazatok állami támogatását, másikban az innovációs folyamat alapjait jelentő kutatás és műszaki fejlesztés erőforrásait. Köny- nyen belátható, hogy akkor esik nagyobb súljyal latba a tudomány, a szellemi energia — s ez országunk jelenlegi gazdasági helyzetében a legfőbb előrelépési lehetőség —, ha az elsőként említett serpenyőben lévő pénzt csökkentjük, a második javára. Üj kormányunk ezt a fejlődést kívánja serkenteni, következetesen végrehajtani. A téma fonadékairól Rakusz Lajos, a kormány tudomány- politikai bizottságának titkárhelyettese tartott érdekfeszítő előadást szerdán, a salgótarjáni Technika Házában, a Szilikátipari Tudományos A megyei távközlés helyzete, az elkövetkező évek fejlesztésének üteme volt napirenden azon a feladategyeztető megbeszélésen, amelyet dr. Oláh László, a Magyar Posta elnökhelyettese folytatott a megyei tanács vezetőivel Salgótarjánban. A tárgyaláson áttekintették azt a múlt év ’május végén született megállapodást. amely a VII. ötéves tervidőszak megyei fejlesztésének ütemezéséről készült a távközlés, a telefon- hálózat korszerűsítése érdekében. A megbeszélés arra a kialakult helyzetre épült, hogy a telefonhálózat fejlesztése érdekében minden megye és település anyagi áldozatokat vállal, pénzügyi forrásokat keres, s ezzel együtt, hogyan tud eleget tenni a posta a távközlés korszerűsítésében j jelentkező igények kielégítésére. Az említett tavalyi megállapodást áttekintve úgy ítélték meg, hogy Salgótarjánban és körzetében — ideértve Bátonyterenyét és Mátraterenyét — a terv szerint halad a telefonközpont bővítése, illetve létesítése. A posta elnökhelyettese kijelentette. hogy Salgótarjánban biztosítottak a kibővített telefonközpont jövő évi üzembe helyezésének feltételei, bár mindez csak 3—400 Egyesület síküveggyári csoportjának szervezésében. Rámutatott, hogy az iparilag élenjáró országok a tudomány — s ezzel összefüggésben az informatika, a számítástechnika — erőteljes „mozgósításával” értek el mai fejlettségi szintjükre. Magyarországon pont akkor — a 70-es évek elején — fékeződött le a reform, amikor a jelenlegi gazdaság ütőképességét javíthatta volna. Gyengülő pozíciónk a gazdasági és társadalmi struktúra gyökeres átalakítása nélkül nem javítható — utalt rá az előadó —, s ebben a folyamatban döntő szerep jut a kutatás és az oktatás kondíciói erősítésének, a szférára jutó ráfordítások és kedvezmények növelésének. Hazánkban a 3 százalékot sem éri el a K+F (kuta- tás-j-műszaki fejlesztés) részesedése. A hazai szellemi előfizető bekapcsolását teszi lehetővé. Bátonyterenyén az év második felében kezdődhet a technológiai szerelés, míg Mátraterenyén ősszel indul az építkezés, s tavaszra már a szerelőknek át is tudják adni az épületet. A megyei tanács vezetői az említett munkák határidőben való teljesítéseSerdekében határozottabb odafigyelést és következetesebb magatartást kértek a posta képviselőitől. A crossbarközpont építésének egyik neuralgikus pontja volt a megbeszélésen a pásztói fejlesztés, hiszen annak ellenére, hogy a tanács 35 millió forint hitelt ajánlott fel a postának, e kedvező ajánlat mellett is úgy döntött a posta, hogy Pász- tón a távközlés fejlesztésében csak a minimális program megvalósítására van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy épület helyett konténeres központ létesül Pásztón a közeljövőben. A megyei vezetők a tegnapi megbeszélésen elmondták, hogy érthetetlennek tartják a posta döntését, bár érveiket kénytelenek elfogadni. Éppen ezért, a tegnapi tárgyaláson emlékeztetőben rögzítették: már az idén és a jövő évben olyan műszaki előkészítést végez a posta, a'mi lehetővé teszi, hogy a telefonközpont épületének kivitelezését megkezdhessék 1990-ben. potenciál még mindig magasabb szinten mozog, mint ahogy azt a gazdaság visz- szatükrözi. Ez pedig azt jelenti, hogy az önnfenntartó képesség megtartására kárhoztatott kutatóhelyek szürkeállománya nem a perspektivikus irányokat célozta, hanem tiszavirág-életű fejlesztésekbe fogott, s ez hosszú távon a tudományos munka elaprózottságát eredményezte. A rövid távú gyakorlati haszonkeresés negatív hatással volt (és van) a kultúrára is, pedig egy ország fejlődésének dinamikáját leginkább a műveltség színvonala határozza meg. A szellemi beruházás már csak azért sem odázható el — hangsúlyozta végezetül —, mivel a fizikai munka részaránya felmérések szerint már az ezredfordulón akár 20 százalék alá csökkenhet. Ütköztek a vélemények a balassagyarmati korszerűsítés ütemében, határidejében is. Az eredeti terv szerint ugyanis jövő évre ütemezték a crossbarközpont épületének befejezését, s ’90-re azt, beüzemeli a telefonközpont. Több egyeztetés után, most úgy állapodtak meg, hogy Balassagyarmaton, 1991 januárjában megkezdődhet a telefon-előfizetők bekapcsolása. Szécsény és Rétság távbeszélő-ellátottságának fejlesztésére elkészült a tanulmányterv, s az idén megkezdődnek az egyeztetések a két település vezetőivel. A tegnapi megbeszélésen a megyei vezetők jogos kritikával vetették fel az utóbbi napokban a televízióadások vételében Salgótarjánban mutatkozó bosszantó — már- már folyamatosnak ítélhető — üzemzavarokat. Ezt annál is inkább méltatlannak ítélték, mert a közelmúltban, az új relé felszerelésére a megyei tanács adott támogatást. A posta elnökhelyettese elmondta, hogy az ügyben — éppen a megyeiek felvetése után — vizsgálatot rendeltek el, s kötelezték a Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságot, hogy e hónap végére véglegesen hárítsa el azokat a műszaki problémákat, amelyek a televíziós adások vételét zavarják a megye- székhelyen. Novokuznyecki delegáció Balassagyarmaton Egyeztető tárgyalás telefonról, vételi zavarokról Mikorra lesznek korszerű telefonközpontok ? Egy hónapja kezdték el gyártani a vizestejes süteményt (zsömlét és kiflit) a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat pásztói üzemében. Ezt, egy nagyobb teljesítményű lésztakészitő berendezés üzembe helyezésével és a két műszakos termelésről a három műszakosra történő átállással sikerült megoldaniuk. A város és körzetébe az eddig Salgótarjánból érkező péksüteményeket, a frissebb 13 ezer zsömle, 26 ezer siókifli és 230 darab nagykifli válja ki.