Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

2 NOGRAD 1988. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK Grósz Károly a közeljövőben # az Egyesült Államokba utazik John Whitehead és Horn Gyula sajtótájékoztatója Julin Whitehead, a* Egyesült Államok külügymi­niszterének első helyettese vendéglátója, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár társaságában szerdán nemzetközi sajtókonferencián összegezte magyaror­szági látogatásának tapasztalatait. A Külügyminisz­tériumban megtartott tájékoztatón John Whitehead és Horn Gyula a mostani látogatás kapcsán rövid be- vezető nyilatkozatban értékelte a magyar—amerikai kapcsolatok alakulását, majd válaszoltak a hazai es külföldi sajtó képviselőinek kérdéseire. Fejlődnek az új típusú együttműködési formák Európában Mauno Koíuísto beszéde John Whitehead m'nde- nekelőtt örömét fejezte ki, hogy rövid idő — fél eszten­dő — elteltével ismét Ma­gyarországra látogathatott. A mostani út alkalmat ado*t arra, hogy vendéglátóival, s magyar politikai, gazdasági élet vezetőivel — Grósz Károly miniszterelnökkei, Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettessel, Szűrös Mátyással, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titká rával és Horn Gyulával, — rövid, de annál behatóba eszmecserét folytassanak a kölcsönös érdeklődésre szí- mottartó kérdésekről, a si­keresen alakuló amerikai- magyar viszony fejleme nyeiről. John Whitehent különös hangsúllyal szólt arról, hogy az Egyesült A'- Jamokban nagy érdeklődés előzi meg Grósz Károly jú­liusban esedékes látogatá sát. Reagan elnök és Gorba­csov főtitkár közelmúltban megtartott moszkvai talál­kozójának amerikai értéke­lését tolmácsolva John vVh'- tehead úgy foglalt állás. — és a csúcsról adott tájékoz­tatójában magyar partnerei­nek is ezt fogalmazta meg —, hogy a két nagyhatalom vezetői a személyes kapcso­latok elmélyítésén túl hala­dást értek el az amerikai— szovjet viszony alakulásá­ban, de még §ok tennivaló áll mindkét fél előtt. Az elmúlt időszak magyar belpolitikai változásairól a külügyminiszter-helyettes el­mondta: az Egyesült Álla­mokban nagy érdeklődéssel kísérték a pártvezetésben végbement személyi válto­zásokat, s érdeklődés övezr a magyar gazdaságban b .- vezetett reformintézkedé- seket- A bürokratikus kö­töttségektől mentes szabad gazdaság jelentőségét han­goztatva John Whitehead annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új ve­zetés új lehetőségeket te­remt. a kétoldalú kapcso­latok további építésének lé­nyegét pedig éppen e lehe­tőségek közös feltárása, k;- aknazása jelenti. John Whitehead magyar- országi látogatását üdvö­zlőivé Horn Gyula kiemel­te: az esemény az Egyesük AlJarrjok vezető politikai köreinek hazánk irán* megnyilvánuló érdeklődé­séről tanúskodik. A vezető beosztású amerikai diploma­ta útjának különieges hc.ng- súiyt ad, hogy az MSZMP országos értekezlete óla el­ső ízben érkezik hazánkba magas rangú látogató az Egyesült Államokból­John Whitehead látogatá­sa során napirendre került a kétoldalú kapcsolatok ala­kulása is. Ezzel összefüg­gésben az államtitkár leszö­gezte: a két ország problé­mamentesen fejlődő, sok­rétű kontaktusai szinte az élet minden területét átf ig ják;az együttműködés nap­jainkban sok olyan szfé­rára i.s kiterjed, amely ko­rábban kimaradt a kétolda­lú kapcsolatok építéséből. A kontaktusok élénkül é sének jeleként említette Horn Gyula az utóbbi öt év­ben minden korábbit felül­múlóan gyakorivá vált ma­gas szintű látogatásokul. Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Miniszterta­nács elnökének egyesült ál­lamokbeli útja betetőzi ezt a folyamatot, hiszen a kétol­dalú kapcsolatok történeté­ben első alkalommal tesz látogatást a tengerentúli országban a párt főtitkára. Grósz Károly látogatása mi­niszterelnöki tisztében is út­törő jellegű lesz; 1946 óta ő az első magyar kormán fő »ki látogatást tesz i Egyestüt ÁliamoKban. Ü'- ut vái hatóan hozzájárul a két ország örvendetesen fej­lődő gazdasági kapcsolatai­nak erősítéséhez is. John Whitehead és Horn Gyula ezután kérdésekre vá­laszolt. Egy külföldi tudó­sító érdeklődésére — elkép­zelhetőnek tartja-e egy eset­leges ötödik amerikai—szov­jet csúcstalálkozó megrende­zését Budapesten — az ame­rikai külügyminiszter-helyet­tes annak a véleményének adott hangot, hogy jelenleg kicsi a valószínűsége egy újabb Reagan—Gorbacsov csúcsnak. A találkozó meg­rendezése mindenekelőtt a stratégiai fegyverek korláto­zásáról folyó tárgyalások eredményeitől függ. Kevés az esélye annak, hogy olyan eredmények születnének amelyek a legfelsőbb szintű vezetők személyes eszmecse­réjét tennék szükségessé. Ennek megfelelően egy ilyen találkozó színhelyéről sem gondolkodtak még az érin­tettek. Mind több szó esik a nyu­gati sajtóban arról, hogy a kelet-európai régió gazdasá­gi gondjait egyfajta új Marshall-segéllyel kellene orvosolni. Mi az Egyesült Államok álláspontja ezzel kapcsolatban — tették fel a kérdést. John Whitehead le­szögezte: nincs tudomása ar­ról, . hogy egy efféle tervet mérlegelnének az Egyesült Államokban. Emlékeztetett arra, hogy a Marshall-tervet annak idején a II. világhá­borúban tönkrement európai gazdaság talpraállítására dol­gozták ki. A helyzet ma egé­szen más; bár a magyar gaz­daságnak lehetnek gazdasá­gi nehézségei, távolról sem áll a csőd szélén. Magyaror­szágnak nem Mairshalt-se­gélyre van szüksége; a nyu­gati országok több beruhá­zással, a kereskedelmi forga­lom növelésével segíthetik leginkább a magyar gazda­ságot. A világra kaput nyitó nyílt gazdaságpolitika nyo­mán mind több nyugati cég kapcsolódhat be a magyar gazdaság tevékenységébe, ami a többi között vállalatirányí­tási ismeretek, fejlett keres­kedelmi módszerek elterjesz­tésében kamatozik. John Whitehead megerő­sítette, nagy érdeklődéssel tekintenek Grósz Károly kö­zelgő látogatása elé, amelyet Németh Miklósnak, a Poli­tikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak egyesült államokbeli út­ja előz meg. Kérdésre válaszolva Horn Gyula a gazdasági kapcso­latok fejlesztése mellett fog­lalt állást, mindenek előtt a vegyes vállalatok alapításá­nak és a közvetlen termelési kooperációknak jelentőségét hangsúlyozva. A kapcsola­tok elmélyítését várhatóan elősegíti William Verity ke­reskedelmi miniszter látoga­tása. A közeli napokban ese­dékes útja alkalmával írják alá a két ország üvegipari együttműködésről szóló megállapodást. A nap folyamán John Whitehead és Mark Palmer, az Egyesült Államok buda­pesti nagykövete látogatást tett a Budapest Bank Rt-nél, ahol a pénzintézet vezetői tájékoztatták a vendégeket a magyarországi kötvény- és részvénypiac jelenlegi hely- zétéről, illetve a jövőben várható legfontosabb fejle­ményekről. John Whitehead — aki korábban hosszú időn ke­resztül a New York-i tőzsde -elnöke volt — nagy érdeklő­déssel tanulmányozta a ma­gyar értékpapír-kereskedelem módszereit, szokásait. Kifej­tette, hogy megítélése szerint a magyar gazdasági reform következetes továbbfolytatá­sának fontos területe lehet az értékpapírpiac fejlesztése. Ez ösztönzőleg hat a meg­takarítások növekedésére, és elősegíti, hogy a vállalatok­nál és magánszemélyeknél felhalmozódott beruházási források a tőkepiacon keresz­tül a legjobb'befektetési le­hetőségek felé áramoljanak. John C. Whitehead, az jEgyesült Államok külügy­miniszterének első helyettese, aki Horn Gyula külügymi- inisztériumi államtitkár ven­dégeként június 7—8-án hazánkban tartózkodott, iszerdán elutazott Budapest­iről. Az amerikai politikust (fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kor­mány elnöke, Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. (MTI) Változó Európa című elő­adásában a földrészen bekö- vetkézett változásokat ele­mezte. A Kelet és a Nyugat közötti konfrontáció mellett és helyett mindinkább az ál­lamok közötti függőség fej­lődik — mutatott rá. A tör­ténelem legsúlyosabb örök­ségeinek leépítésével egyidő- ben Európa országai gyors ütemben fejlesztik az új tí­pusú együttműködési formá­kat. Új politikai központok Korunk egyik jellemzője­ként említette az új gazdasá­gi és politikai hatalmi köz­pontok létrejöttét, amelynek következtében csökkent Eu­rópa viszonylagos jelentősé­ge. A nemzetközi életet a jövőben valószínűleg nem uralja majd a régi módon a 'két nagyhatalom konfrontá­ciója sem. Ettől függetlenül a hatalmi politika szilárd alapokon áll a nemzetközi rendszerben. Ez azonban nem akadályozta a politikai sta­bilitás erősödését, különösen Európában, ahol a légkört 40 évig a Kelet és Nyugat közötti konfrontáció jelle­mezte. Bár földrészünk kato­nailag és ideológiailag to­vábbra is megosztott, a biz­tonságot csak az egymástól való növekvő függőségre és az együttműködésre lehet építeni — jelentette ki. Finn­ország és Magyarország kül­politikai törekvései gyakran azonosak voltak a békés együttműködés fejlesztésében — hangsúlyozta. — Különö­sen a széle? körű európai együttműködés érdekében küzdöttünk együtt. Létfon­tosságú érdekeink továbbra is Európához fűződnek, sor­sunk Európa sorsával fonó­dik össze, s itt született kö­zös szellemi örökségünk. A magvarok hosszú és dicső történelmük során bebizonyí­tották, hogy a legnagyobb megpróbáltatások sem je­lenthetnek leküzdhetetlen akadályt egy erős, belső tar­tasd, egységes nemzet szá­mára. Erős és sajátos nemzeti ar­culatot alakítottak ki, ame­lyet világszerte nagyra be­csülnek. A finn nép büszke a magyarokhoz fűződő nyelvrokonságra és a szoros, bizalomteli együttműködés­re. Finnország biztonságának alapjait — mindenekelőtt a szomszédos országokkal — a bizalomra és az egyre széle­sedő együttműködésre épí­tette, egyúttal arra töreked­ve. hogy jó kapcsolatokat építsen ki a világ valamenv- nvi országával — emlékezte­tett az államfő, s felhívta a figyelmet arra, hogy egy új és veszélves közös kihívás­sal állunk szemben. A kör­nyezetszennyeződés tartós és gyorsuló folyamatával, amely nem tiszteli a nem­zetközi politika régi törvé­nyeit, hanem teljesen újfaj­ta gondolkodásra és cselek­vésre kényszerít, s összekö­ti a földgömb valamennyi lakóját. Már megtörténtek az első lépések a levegő­szennyeződés határokon túli terjedésének megakadályozá­sára és az Európával határos tengerek szennyeződésének megállítására. Mauno Koivisto kifejtette: országában nagy érdeklődés és figyelem kíséri az euró­pai szocialista országok tö­rekvéseit a gazdasági refor­mok megvalósítására, és a kölcsönös együttműködésük hatékonyabbá tételére. Re­ményét fejezte ki, hogy e re­formtörekvéseik megvalósul­nak, s növekvő hasznot hoz­nak a gazdasági és a társa­dalmi infrastruktúra fejlesz­tésében. A szocialista orszá­gokkal folytatott kereskedel­met fontosnak és hasznosnak ítélte, s kijelentette: e keres­kedelem folytonos megerősí­tését tűzték célul. Erősíteni a kereskedelmet Az utóbbi évtizedekben megélénkült az együttműkö­dés földrészünkön, ennek eredményeképp megerősödött a politikai stabilitás. Egyút­tal különösen a kisebb euró­pai államok helyzete erősö­dött meg. Az európai bizton­sági és együttműködési konferencia megteremtette azt az együttműködési struk­túrát, amelynek fórumain felemelhetik a szavukat a földrész kisebb országai is — emlékeztetett rá az elnök, majd arról beszélt, hogy Eu­rópa helyzetének alakulása a biztonság szempontjából is rendkívül jelentős. Finnország mindent' meg­tesz annak érdekében, hogy ez a kedvező helyzet fenn­maradjon és a továbbiak­ban is erősödjön. A stock­holmi európai leszerelési konferencia eredményeit ele­mezve kifejtette: a jövőben a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről is tárgyalni kell. Nagyra értékelte a nagy­hatalmak közötti párbeszéd elmélyülését, s a moszkvai csúcsértekezletről megállapí­totta, hogy a találkozó to­vább erősítette az együttmű­ködés esélyeit. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a béke iránti felelősség nem korlá­tozódik csupán a nagy és atomfegyverekkel rendelkező •országokra. Az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia most keresi a saját szerepét a katonai biz­tonság és bizalom megerő­sítésében. Európa számára —- hasznos lenne, ha enyhíteni lehetne az ideológiai és ka­tonai kettéosztottságot. Itt Magyarországon, Európa Szívében érezhető a kultu­rális örökség, amely már az antik idők óta összekötötte földrészünk népeit. A Buda­pesten három évvel ezelőtt megrendezett kulturális fó­rumon földrészünk kultu­rális életének vezető képvi­selői lerakták a további együttműködés alapját. Be­bizonyosodott: képesek va­gyunk megérteni egymást a nyelvek és nemzetiségek sokaságától függetlenül. Ép­pen ebben az egymástól kü­lönbözők közötti dialógusban, ebben a toleranciában és hu­manitásban rejlik európai örökségünk legnagyobb kin­cse. Lehetőség a; együttműködésben Közös történelmünk meg­tanította az európaiakat ar­ia, hogy a lehetőségeink az együttműködésben vannak, nem pedig a korlátok és aka­dályok felállításában. Európa ereje továbbra is a szellemi gazdaságban, a megújuló­képességben és a nyílt köl­csönhatásban van — jelen­tette ki Mauno Koivisto, majd földrészünk gazdasági megújulásáról szólva az Európai Közösségek és a KGST közötti kapcsolatok hivatalos szintre emelésének fontosságáról beszélt. A finn államfő reményét, fejezte ki, hogy a befejezé­séhez közeledő bécsi harma­dik utókonferencia sikerrel zárul. Mint megállapította: az 1975-ben aláírt záróok­mány folyamatosan új lehe­tőségeket teremtő együttmű­ködési programnak bizonyult. Finnország semleges státusá­ból kiindulva közreműködött abban, hogy Európa az eddi­ginél biztonságosabb és élet­képesebb legyen. A Helsin­kiből kiindult folyamat si­kere azon múlik, bogy ho­gyan tükrözi korunk problé­máit és keretei között meny­nyire lehet azokra megoldá­sokat találni. Az európai együttműködési törekvések eddig nem tapaszait gazda­sági és szellemi erőforráso­kat szabadítanak fel. Európá­ban újfajta alkalmazkodás­ra van szükség. Földrészünk jövője egyre döntőbb módon közös ügyünk — mondotta végezetül Mauno Koivisto. Nagy tetszéssel fogadott előadását a következő — ma­gyarul elmondott — szavak­kal fejezte be a finn elnök: „Éljen a finn—magyar ba­rátság! Éljen az európai biz­tonság!” (MTI) Mit tanácsol a színházlátogató? Barátsági gyűlés Rétságon Koszorúzás a lidicei emlékműnél Magyar—csehszlovák ba­rátsági gyűlést rendeztek Rétságon a Glóbus Nyomda gyáregységében. Az esemé­nyen ott volt Csehszlovákia budapesti nagykövetségé­nek kulturális attaséja, Jo­sef Kis, valamint dr- Jaros- lav Muszilek követségi ta­nácsos, a csehszlovák kul­túra igazgatója. A barátsá­gi gyűlésen Medéné Gyökér Éva országgyűlési pótkép­viselő mondott beszédet. A barátsági gyűlést köve­tően megkoszorúzták a lidicei emlékművet. Cseh­szlovákia nagykövetségének képviselői, a Lidice brigáo tagjai, a Globus Nyomda budapesti központjának kép­viselői mellett számos más brigád is elhelyezte a meg­emlékezés virágait, az em­lékművön. A barátsági gyű­lésein a Glóbus gyáregyse­gének dolgozóin kívül ct1 voltak más üzemek, vala­mint a nagyközség párt- ál­lami, és tömegszervezetei­nek képviselői is. Ma „Forum" a tévében I Csütörtökön este 20.05-kor ismét jelentkezik a Fórum című műsor, a televízió 1 -es programján. A 80 perces, élő adásban Németh Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Pozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának íötitkára, az MSZMP Poii- titkai Bizottságának tagjai. Ivarjai József minisztelnök- heiyettes. kereskedelmi mi- rjiszter és Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezés­3 gyi miniszter válaszol a ézők kérdéseire. Végéhez közeledik Salgó­tarjánban, a József Attila Műyelődési Központban is az 1987—88-as színházi évad, s ahogyan ehelyütt már lenni szokott, ez a szezon sem múlt el műsoreltolódások és — cserék nélkül. A változások egyaránt sok bosszúságot okoztak bérleteseknek, alkal­manként érdeklődőknek, szervezőknek. A bizonytalan műsorrend­ért a közművelődési intéz­ményt nem terheli felelősség, mert a mai műsorlekötési gyakorlat lényegében a színházak számára biztosít szabad kezet. „...minden színház és minden szereplő fenntartja magának a jogot, hogy televíziós vagy rádiós elfoglaltsága, vagy külföldi vendégszereplése esetén le­mondhassa az előadást” — olvashatjuk a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ által kibocsátott, stencilezett tájékoztató-tuda­kozódó lapon. A mű­sorváltozások fő oka azonban. hogy a szer­ződéseket már akkor megkötik, (kölcsönös bizton­ságból, megszokásból, szük­ségből?) amikor még nem egészen biztos egy-egy szín­ház műsorrendje. A József Attila Művelődé­si Központ szeretne változ­tam a jelenlegi áldatlan helyzeten, s ehhez a színház- látogatók segítségét, javas­latait kéri: egyedi, vagy — mint eddig is, fenntartva a műsorcserék és — torlódások lehetőségét — bérletes elő­adásokat szeretnének látni. Az egyedi előadások frissebb, jól rendszerezhető program összeállítását teszik lehető­vé, bizonyos költségnöveke­déssel. Ám szükségesnek mu­tatkozik a bérletek árának emelése. Azok a színházlátogatók, akik valamilyen oknál fogva nem jutottak a stencilezett lapokhoz, a 12-637ues tele­fonszámon mondhatják el június 10ig javaslataikat.

Next

/
Thumbnails
Contents