Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-07 / 135. szám

1988. JÚNIUS 7., KEDD NÖGRÄD 3 Csak amiben fantáziát látnak Három év alatt lOO millió forint hálózatfejlesztésre, új vállalkozásokra A tavalyi felvásárlási idő­A holnap nyomában - ma leadó eladó! szak a Palócker kollektívá­ját hozzásegítette az 1987- ben elért 10 százalékos for­galomfelfutáshoz. Vagyis si­került zavartalanul lebonyo­lítaniuk az ugrásszerűen meg­nőtt forgalmat. Ezen kívül soha nem látott terhekkel birkóztak meg az év elején, amikor a későn érkező ár­jegyzékek, ellentétes intéz­kedések ellenére, kifogásta­lanul megoldották az átára­zást. Ez a pluszmunka 5 milliót vitt el a 22 százalék­kal megnövelt nyereségből. ☆ önállóság — menedzselés. — Idei üzletpolitikai cél­jaink változatlanok. Tovább­ra is meg kívánjuk tartani az eddig megszerzett jó hírne­vünket az alapellátás érde­kében, s ahol nagyon szük­séges, ott az idén is fenntar­tunk néhány veszteséges bol­tot. Garantálni, illetve lehe­tőség szerint javítani kíván­juk az ellátás színvonalát, keressük a jó üzleti befek­tetések lehetőségét, nem en­gedünk rugalmasságunkból. Nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre, ami pénzt hoz a kollektívának — foglalja össze a tennivalókat Gecse István, a vállalat igaz­gatója. A fentiek aprópénzre vál­tása a tervezéssel kezdődött. — A vélemények megosz­lottak: négy, vagy tizenkét százalék legyen-e az idei forgalomfelfutás — érzékel­teti az idei munka lényeges momentumát az igazgató. — A vállalati tanács végül a 10 százalék mellett döntött. Az első negyedévben több mint 110 százalékot megha­ladó forgalmat értünk el. Vagyis nem romlott az áru- beszerzés színvonala, illetve boltjaink kínálata. Sőt, az utóbbi időben szállítópartne­reink monopol helyzete is szűnőben van. Ügy néz ki, hogy erősödik a vevők pia­ca. — Miben jelentkezik ez? — A húsipar vezetői már a múlt év derekán jelezték, hogy az általunk kertnél több húst tudnának adni. Azt vá­laszoltam: az üzletvezetők­kel beszéljétek meg. Ök tud­ják, mikor, miből, mire van A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár aprócikküze­me kollektívájának elsődle­ges feladata a Pirotherm tí­pusú hulladékégetők gyártá­sa, telepítése, üzembe helye­zése, az állandó szerviz biz­tosítása. Jelenleg nyolc ké­szüléket telepítenek az or­szág különböző területén, s a munkát augusztus végéig kell befejezni. A hulladékégetők megfelel­nek a környezetvédelmi előírásoknak, de a törvény szigorítására számítva por­leválasztó beépítését terve­zik a szakemberek. A tűz­helygyáriak a Szellőző Mű­vekkel közösen fejlesztenek ki egy új rendszerű szűrőt, amely előreláthatóan egy nagyságrenddel csökkenti majd a levegőbe kerülő szennyezőanyagokat. Az üze­meltetési költségek mérsék­lése érdekében, a jelenleg gázolajjal üzemelő égőket fáradtolajjal működőkkel váltják ki a közeljövőben. szükségük. Annyit mondha­tok, hogy a gyenge árut nem veszik át, a pontatlan ki­szolgálást sem fogadják el. Ugyanezt mondhatom az ál­talunk működtetett nagyke­reskedelmi raktárunkkal kapcsolatban. Boltvezetők csak akkor vesznek innen árut, ha az nekik minden tekintetben — ár, minőség sfb. — megfelel. Kínálati helyzet van még a szesznél, a száraztésztánál, a díszdo­bozoknál, a csokoládéknál, a rostos ivóleveknél és a teá­nál. A tejipar az eddig őt terhelő költségek nagyobb mértékű áthárítására törek­szik annak ellenére, hogy bizonyos rugalmasságot is tanúsít. A sütőipari vállalat kenyere pedig lassan jobb minőségű lesz, mint a ma­szekoké. önként adódik az újabb kérdés: — Önök a központban mi­vel foglalkoznak, ha ilyen nagymértékben növelték a boltok önállóságát? — A jövőben méginkább a menedzseléssel járó fel­adatokkal, bár még csak a folyamat kezdetén vagyunk — hangsúlyozza 'Gecse Ist­ván. ☆ Boltbezárások, új jövede­lemérdekeltségi formák. — Ügy tudom, hogy vége felé tartanak a veszteség­források felszámolásában ? — öt-hat évvel ezelőtt kezdtünk hozzá a vesztesé­ges boltok folyamatos bezá­rásához. A kis húsmérők­kel kezdtük, mert itt na­ponta csak két órai elfog­laltság volt. Ezzel egyidőben más üzleteinkben meghono­sítottuk a csomagolt hús árú- sításét. Ebbőh is látszik, hogy a boltok megszüntetésével egyidejűleg előnyös változás következett be vásárlóink ja­vára. Évenként 25—30 bol­tot zártunk be, ugyanakkor néhány újat is nyitottunk. Mára az ön által is említett folyamat a befejezéséhez kö­zeledik. A bezárásra ítélt kis üzletek száma évi ötre csökken. A sikeres megol­dáshoz segítséget kaptunk a kormánytól is. A jóirányú változások tükröződnek a jövedeJemérdekeltségi üzle­tek számának növekedésében A fejlesztők dolgoznak azon is, hogy az eddig csak import útján beszerezhető szabályozó és vezérlő rész­egységeket hazai gyártásúak­is. Jelenleg 35 üzletünk mű­ködik ilyen alapon. A koráb­bi 35 szerződéses üzlet szá­ma 15-re csökkent, jórészt az adminisztrációs előírások bo­nyolultsága miatt. Ebben vi­szont nem nyugszunk be­le... ☆ Szokatlan a szakmában. — Mivel nyitottak va­gyunk, minden olyan kez­deményezésre, amely mind a fogyasztók, mind a mi szá­munkra előnyösek, ezért a szakmában szokatlan profil- váltásra határoztuk el ma­gunkat. A hagyományos élel­miszerszakma mellett, amennyiben fantáziát lá­tunk benne, úgy más belke­reskedelmi árufőcsoportok­ban is jelentkezünk. Még az évben megkezdjük az ÉVI II. 1000 négyzetméteres üz­letház építését a hozzá tar­tozó parkolóval, 50 kocsi számára. Számításaink sze­rint ez a létesítmény 60 mil­lióba kerül majd. Nagyobb részét pályázat útján bérbe adjuk, kisebb részét pedig mi üzemeltetjük. Ugyancsak Salgótarjániban, az öblös- üveggyárral szemben, még ebben az évben sor kerül az új ABC-árulház építésére. Romhányban készül az új boltunk, Jobbágyiban pedig év végén nyitjuk meg új lé­tesítményünket. Három év alatt 100 milliót költünk fej­lesztési elképzeléseinkre — mondja nem kis büszkeség­gel a hangjában, nem feled­ve a várható gondokat, a nehézségeket, a vitát sem az igazgató. ☆ Még nagyobb kitekintés­re. Üzletpolitikai elképzelése­ik megvalósítása az idén egy- milliárd 650 millió forint ér­tékű forgalom lebonyolítását jelenti. — Teljesítése egyúttal bő­vülő érdekeltségi alapot je­lent, mely nélkülözhetetlen új kezdeményezéseink meg­valósításához. Ezen kívül még plusz vállalásokra, meg­valósítható ötletekre, vagy­is az eddiginél még nagyobb kitekintésre lesz szükségünk — vélekedik Gecse István. Venesz Károly kai cseréljék ki. Az elképze­lések értelmében a jövő év közepére 5 százalék alá mér­séklődik majd a felhasznált importanyagok aránya. Forgó Nem volt kockázatmentes vállalkozás a balassagyar­mati kábelgyárban a műszaki fejlesztési osztály átszervezé­se. Két okból sem. A más­fél évvel ezelőtt összeállt névsorban ugyanis olyan „ütőképes”, a termelésből „kivett” emberek is szere­peltek, akiknek a pótlása, munkakörük megfelelő szak­emberekkel való betöltése rizikóval járt. De vállalták! S hogy miért, ez már a má­sik ok: a hazai kábeliparnak nincs gyártó-fejlesztő háttér­bázisa, ezért csakis a gyáron (műveken) belüli szellemi energiára támaszkodhat. Mindez abban az időszakban történt, amikor a szerkezet- átalakítás honi gyakorlata jobbára csak szólamok for­májában létezett és a szel­lemi munkás megbecsülése is legfeljebb írott malaszt- ként került a köztudatba... A gyár „krémjévé” igazá­ból akkor vált a műszaki fejlesztői stáb, amikor jelen­tős megtakarításokkal járó feladatokat oldott meg; az ún. forgó leadó kifejleszté­sével devizát is. Az említett berendezés külföldön is jól értékesíthető kábelek gyár­tását teszi lehetővé. A társ- vállalatok körében nagy ér­deklődést keltett az általuk létrehozott hulladékhaszno­sítási rendszer, melynek be­vezetéséből már több millió forint hasznot húzott a ba­lassagyarmati kollektíva. Rá­jöttek ugyanis, hogy a ko­rábban a begyűjtő helyeknek leadott hulladék kábel sok­kal jobban kamatozik, ha saját gépeiken feldolgozzák és értékesítik. Az újítás so­rán született elgondolás és kivitelezés országos pályáza­ton is előkelő helyet vívott ki, amit nem kevés jutalom kísért. Képlelmódosilás A feladatorientált ösztön­zés más témákban is bevált, ám a képlet felállítása szem­pontjából elegendő az emlí­tett két példa. Mert miről is van szó? Megfelelő szerve­zéssel és érdekeltséggel •— nem utolsó sorban a helyi szakemberek mozgósításával — új értéket hoztak létre a kábelgyáriak, s ez számotte­vően növelte az eredményü­ket. Feladataikat minimális külső segítséggel oldották, meg. ami további nyereség- növelő tényező. Tevékenysé­gük révén ’ korszerűsíthették a termékgyártást, egyes technológiai folyamatokat. Azaz a belső tartalékok fel­tárása növelte a gyár élet- képességét, profitot hozott. Gazdaságunk jelenlegi helyzetében már ez is nagy eredménynek számít, a kép­let azonban módosult. A be­fektetett szellemi energia egyszeri felhasználása az em­lített egyenletben puszta összeadási művelet, ami elé egy szorzójel került. Magya­rázata: ami hasznos a gyá­ron belül, az hasznos lehet más számára is, csak meg­felelő csatornákat kell talál­ni az értékesítésre. Az osz­tály tehát nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy a szakemberei tudósából Nagy a fluktuáció a kisipa­rosok körében Rétság közigaz­gatási területén. A különböző szakmákban jelenleg dolgozó iparosok száma 1985-höz ké­pest hatvan százalékban kicse­rélődött. Több kisiparos prob­lémája, hogy szakmájában a városi jogú nagyközség terü­letén nincs megfelelő munka- lehetőség. Ezt csak fokozza, hogy a tevékenység gyakorlá­sához szükséges anyagbeszer­származó „tőkét” kamatoz­tassa. A néhány fős mérnöki team-et megtalálni nem könnyű, hiszen valamennyi­en témájuk megoldása körül sürögnek. Sziráki Mihályt is csak néhány szóra tudom el­csípni Sümegi Tibor osztály- vezető szobájában: — Ma már a rezet, meg az alumíniumot nem lehet kiönteni a szemétdombra — magyarázza. — Szükség van a másodnyersanyagok hasz­nosítására, erre készülünk fel a gyárban is. Most azon dolgozom, hogy a feldolgozó gépek minősíttetéséhez meg­felelő dokumentumokat ösz- szeállítsam, hiszen ettől vá­lik termékké a feldogozó gépsor. Ezután kezdhetjük el a gyártását és az értékesí­téséit. — Kellő számú megren­delés esetén akár gyártó üze­met is létesíthetünk — veszi át a szót az érkező osztály- vezető. — A tmk egyszerű­en nem győzné ezt a fajta „melléktevékenységet”. — Körvonalazódtak-e már az üzletek? — Igen, sőt konkrétumok­ról is beszámolhatok — foly­tatja. — Megközelítőleg 3 millió forintért vásárolja meg hulladékfeldolgozó gép­sorunkat a Magyarnándori Állami Gazdaság. Érdeklőd­nek a szovjetek is, akik ellentételként S—Z sodró­berendezést ajánlottak fel, s az erről szóló megállapodást a közeli napokban írja alá vezérigazgatónk. A felkínált beredezés korszerű sodrást tesz lehetővé, ami számunk­ra rendkívül előnyös a tech­nológia megújításában. A kiadóéi (csehszlovák) kábel­gyár PVC alapanyagot kül­dene a gépekért cserébe, ami viszont egy svéd piacra kerülő kábel gyártását gyor­sítaná. Ugyancsak a szovje­tek szeretnék megvásárolni — devizáért — forgó leadó szerkezetünket. Valamennyi tárgyalás előrehaladott álla­potban van, mindössze né­hány aláírás időpontja nem dőlt még el. — Az ötletről még annyit — kapcsolódik a beszélgeté­sünkhöz Magyar József fej­lesztőmérnök —, hogy belső kényszer szülte a kábelipari gépgyártásban jelentkező űr kitöltését. Aztán úgy gondol­kodtunk: ha ezek a berende­zések máshol is adaptálha­tók, miért ne értékesítenénk azokat. Ebben a szakmában zés sem zavartalan. A szocia­lista szektorban a lakossági szolgáltatás 1983 óta nem bő­vült. Időközben megszűnt a szolgáltatóházban a Ramovill- szerviz, a fényképező és az órajavítás. így a jelenleg hely­ben igényként jelentkező szol­gáltatások közül egyre több azon kisipari szakmák köre, amelyet helyben a lakosság nem vehet igénybe. Ezek közé tartozik egyebek között az nagyon fontos a gyors elha­tározás és megvalósítás. Példaként említhetem, hogy a sodrott kábel gyártásánál jelentkező lágyítási problé­mát mi már régen megol­dottuk „házon belül”, ami­kor jelentkezett egy cég, hogy eladná a szükséges szabadalmat... — Megéri az osztály dol­gozóinak is a szellemi munka további értékesítése? — Ezen még töprengenünk sem volt időnk — így az osz­tályvezető —, bár szóba ke­rült, hogy gyárigazgatói csekken kiutalnák számunk­ra jutalmat, a rendkívüli vállakózást figyelembe véve. Ebből azonban leghamarabb jövőre látunk valamit, de nyilván tisztázni kell majd a szervezeti kérdéseket is. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy ezt a tevékenységet nem csi­nálhatjuk a fő profil mel- lékcsapásaiként, főként ilyen nagy érdeklődés mellett. A magyarnándoriak szán­dékáról faggattam dr. Sza­bolcs Istvánt az állami gazdag ság műszaki igazgatóhelyet­tesét. Számukra az új vál­lalkozás — előreláthatólag — nyolcmillió forintba ke­rül. — Honnan a pénz rá? — Pályázat útján jutottunk hozzá, elsősorban az ipari tevékenység bővítése céljá­ból. Alapvető szándékunk az ágazat nyereséghozamának növelése. Ma az országban jelentős mennyiségű kábel- hulladék* keletkezik; ez az üzem 500 tonna ledolgozásá­ra lenne képes, az első idő­szakban a meglévő begyűj­tő vállalatoktól történő fel­vásárlása révén. Az értékesí­tés is megoldott: a kohászat és a gyógyszeripar igényli a másodlagos nyersanyagokat. Márpedig hulladék jócskán keletkezik, például a bá­nyászatban, az áramszolgál­tatóknál és még sorolhat­nánk. Az üzemindítás költ­ségeit csökkentendő egy is- tállóápületet alakítanak át erre a célra. A menedzserszemlélet gya­korlati „alkalmazásának” le­hetünk tanúi e sorok olvas­tán. A kábel gyáriak törek­vése mindenképpen modell­értékű. Modell azok számára, akik a belső tartalékok em­lítése kapcsán „kimerülés­ről” beszélnek. Íme a példa: gazdag még a tárház! üvegező-képkeretező, a ház- tartásikisgép-javító, hőszigete, lő, műanyagburkoló, bognár­kádár, kulcsmásoló stb. Egyes szakmák más településekhez hasonlóan Rétságon is diva­tossá váltak, míg más szak­mákban nincs kellő fiatalítás. Gondot okoz a szolgáltató­ház kihasználtsága is, mivel ott megszűnt a korábbi kereske­delmi szolgáltatás. flz SVT aprócikküzemében Tovább korszerűsítik a hulladékégetőket T. Németh László Kép: Bencze Péter Kevesebb a kisiparos I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents