Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-06 / 134. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Mit üzen a Rádió? 9.20: A hét zenemüve Berlioz: Faust elkár­hozása 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék — Kisiskolá­sok műsora 10.35: A hét költője: Federico Garcia Lorca 10.46: Korai verbunkosok 11,00: „Egész életében érc volt. . .” Bogdán István írása Baross Gábor köz­lekedési miniszterről 11.20: Hidas Frigyes — Raics István : Az utak énekelnek 11.27: A Pickwick Klub 12.45: A Falurádió műsora 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Kortársunk: Bertha Bulcsu 14.35: Régi magyar táncmuzsika 15.00: A Biblia városának festője 15.30: Kóruspódium 16.05: Hangoló 17.00: Eco-mix 17.30: Ünnepi könyvhét — 1988. 19.15: Nyílt szín 19.45: Operettmúzeum 20.15: Miniszteri szemle 20.50: Sándor György önálló estje 21.30: Amiről a világ vitatkozik 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 23.30; Szimfonikus táncok PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Népdalok, néptáncok 9.05: Napközben J2.10: A cseh Muzsika együt­tesének felvételeiből 12.30: Balogh Albert népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tip-top parádé 19.05: Nóták 19.30: Sportvilág 20.03: ..Ilyesmiért érdemes élni. ..” 21.05: Szűcs Judit és Délhúsa Gjon énekel 21.32: Canessi kulisszák 22.00: Randevú a Jókai Klubban 23.10: Slágerfilmek — filmslágerek 0.05: Rita Pavone énekel MISKOLCI STUDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Regge­li körkép. Hírek, tudósítások, információk. szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me. gyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjá­rás. — 17.35: Hétről hétre, nétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Csonka László — El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. (Közben: 16.00—18.15: Eszak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes — Reklám.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti tévéstúdiók — Budapest — Pécs — Szeged BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.50: A nap percei 17.00: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.30: Vitaműsor 19.30: Híradó 20.00: Karmester — tévéjáték 21.20: Sportvisszhangok 22.20: Rendkívüli állapot — dokumentumfilm 2. MŰSOR: 16.50: Francia természetfilm­sorozat 17.15: Az atlétikáról 17.35: A halakról és a halászokról 18.00: Az elveszett melódia — tévésorozat 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Finn dokumentumfilm 20.20: Veres lakodalom — spanyol balettfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Érdekességek a Szovjetunióból 22.55: Kérem a következőt! — magyar rajzfilmsorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A csitri. Színes, szinkronizált francia film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A halálosztó. (18) Színes ameri­kai fantasztikus kalandfilm. — Kamara: Sóbálvány. Magyar film. — Kohász: Kellemes húsvéti ünnepeket! Színes, szinkronizált francia filmvíg­játék. — Zagy vápái falva: Li­dérces órák. Szinkronizált amerikai tragikomédia. — Ba­lassagyarmati Madách: Kairó bíbor rózsája. Színes, szinkro­nizált. fantasztikus amerikai filmvigjáték. — Madách Ka­mara: Az őrült család. (16) Színes, szinkronizált japán film. — Kisterenyei Petőfi: A bolygó neve: Halál. (16) Szí­nes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: Nincs kettő négy nélkül. Színes, szinkronizált, plasz filmvígjá­ték. — Pásztói Mátra: Fél 6- tól: A kis Muok története. NDK filmfelújitás. Fél 8-tól: Távoli kiáltás. Színes japán íilirn. — Szécsényi Rákóczi: 4- től: E. T. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. Este 6-tól: A taxisofőr. (18) Színes amerikai film. — Ka- rancslapujtő: Piedone Egyip. tómban. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Jobbágyi: A csitri. Színes, szinkronizált francia film.. — Nagylóc: Is­kolamozi: Hupikék törpikék és a csodafurulya. — Ersekvad- kert: Feltámad a vadnyugat. Színes, szinkronizált fantasz­tikus amerikai kailandfilm. Me­semozi: Hajnalban az udvaron. Népművészek országos küldöttközgyűlése A népművészek egyesü­letének küldöttközgyűlé- -sét szombaton a tatabá­nyai népházban rendezték meg. Az 1800 népművészt képviselő 136 küldött az egyesületi munka megújí­tásának lehetőségeit vitat­ta meg. Péterf.v László, az egyesü­let elnöke és Kriski Zoltán, az egyesület titkára elmon­dotta, hogy a megváltozott gazdasági és társadalmi kö­rülmények időszerűvé tették az egyesület szervezeti-mű­ködési szabályzatának módo­sítását. Elsősorban a me­gyénkben működő területi egyesületek jogkörének a bő­vítése, ezzel együtt felelőssé­güknek a növelése szükséges. Az országos egyesület veze­tői célszerűnek tartják, hogy a területi szervezetek a jö­vőben a népművészek egye­sületének önálló jogi szemé­lyiségű helyi csoportjaiként dolgozzanak tovább, az or­szágos egyesület pedig nép- művészeti szövetségbe tömö­rítse tagjait. Az önállóvá váló területi csoportokban nagyobb lehetőség nyílik a közvetlen gazdálkodói érde­keltség kialakítására, az ed­diginél jobban szolgálhatják a népművészeti kultúra ápo­lását, nagyobb segítséget nyújthatnak például a külön­böző népművészeti ágazatok képviselőit tömörítő faluhá­zak, alkotóműhelyek, tábo­rok építéséhez, kialakításá­hoz. A küldöttközgyűlés részt­vevői úgy foglaltak állást, hogy az egyesület szervezeté­nek módosításával együtt új­ra meg kell fogalmazni a programját is. A népművészek küldöttei elfogadták azt a határozati javaslatot, amely kimondja, hogy az egyesület területi szervezetei a jövőben önálló jogi személyként működnek, s az országos egyesület cél­jaival összhangban dolgoz­nak, önálló programmal, munkatervvel és költségve­téssel. Határozatukat eljut­tatják jóváhagyásra a Műve­lődési Minisztériumnak. telexen Érkezett. .. Színházi esték EVITA A Rock Színháznak sze­rencséje van Andrew Lloyd Webberrel és Tim Rice-szal; a két amerikai színpadi kompozíciói olyan műves és sikeres előadásokat eredmé­nyeztek a magyar együttes által, hogy a létezésüket megkérdőjelező bármiféle hang — kezdetben volt be­lőle elég — alaptalanná, egyben rosszindulatúvá vált. Persze a fiatal együttes nem csupán Webber—Rice Evitá- jával, Jesus Christus Super- starjával bizonyította létjo­gosultságát, tehetségét és fe­lelős, komoly művészi mun­káját, de ez az a két szerző, aki — nyilván túlzás, ám a kapcsolat minőségét ponto­san kifejezi — a Rock Szín­ház afféle háziszerzőjének számít. Először az Evita került nálunk színre, aztán — a szerzők látván jó kezekben van művük, engedélyezték a Superstart. S az előbbi az­óta is a játékrendben szere­pel, (talán mert kevésbé kö­tődik tartalma a midenkori divatokhoz, mert megértése kevesebb ismeretet, jártassá­got igényel a nézőtől az em­beri kultúra alapművében, a Bibliában és az ókori törté­nelemben). Persze az Evita pontosabb megértését sem nélkülözheti bizonyos mértékű történel­mi tudás, minthogy valósá­gos személyeket és esemé­nyeket fogalmaz újra, ter­mészetesen a szubjektum, a művészi szándék szűrőjén át­eresztve, ami azt jelenti, ko­rántsem biztos: a részletek­be menőig ugyanolyan volt az életben is Eva Duarte és Juan Perón kapcsolata, mint amilyennek látjuk. Ám erre a tökéletes azonosságra nincs is szükség — nem történel­mi tanulmányt, nem törté­nelmi drámát írtak a szer­zők. A fő, hogy az életből merített alakjaik megálljá­nak a lábukon a színpadon is, a teremtett helyzetekben, s úgy viselkedjenek, hogy szavaikat és tetteiket való­ságosként foghassuk fel. S ebből a közelítésből, nem érheti semmiféle vád Web­ber és Rice Evitáját. A peronizmus — 1946— 1955 között — bizonyos elő­relépést jelentett Argentíná­ban az előző kormányzatok­hoz képest, de megváltást — mint a színésznőből lett el­nökasszony, politikusné gon- dolta-hirdette — nem hozott a népnek. Halvány antiimpe- rialista színezetű, szociális demagógiával erősen átha­tott katonai, illetve szemé­lyes diktatúra volt. A pero- ni időszak a legjobb rossz volt a megvalósult és eset­legességként fennálló lehe­tőségek között. S nagy a valószínűsége annak, hogy erről az aktivan politizáló, kokottmúltú fele­ség, Evita nem tudott, illet­ve a jelenségek lényegének megértéséig nem jutott el, végtére ő nem felkészült po­litikus volt, hanem egysze­rű, elősorban az intuícióira, az érzelmeire és a színpadi hatásmechanizmusokra építő színésznő. Webber és Rice erre a mozzanatra épít, s végül is a néző ezt fogadja el tőlük, és nézi-hallgatja ér­deklődéssel a 32 éves korá­ban elhunyt, sugárzó asszony felnőttkori életének történe­tét. Az Evita zenéje — mint rockopera — nem csak a rockzenére alapoz, hanem az argentin gyökerű tangóra is. Ennek megfelelően kemé­nyebb és lágyabb részek váltakoznak benne, s hozzám az utóbbiak állnak közelebb. Zseniális ötlet a narrátor­énekes szerepeltetése; nél­küle érthetetlen, pontosab­ban: féleérthető lenne mind Evita, mind a korszak törté­nete. Ügy vélem azonban, hogy az Evita ilyen hosszú élete honi színpadjainkon elsősor­ban nem a zenének, a me­sének szól (e tekintetben a Superstar jobb), hanem a ki­tűnő előadásnak. Katona Imre rendező bravúrosan ál­modta színpadra a művet, Csányi Árpád a való- és álomszerűt keverte stíluso­san díszleteiben, Horváth Kata a ruhák hitelességére, tánchoz való alkalmasságára ügyelt. Rinthaller Éva kore­ográfiái kifejezőek és látvá­nyosak, s ami nem mellé­kes: a szereplők által jól el is táncolhatok. A Rock Színház társulata az egyetlen — persze ezért is szerveződött — hazai vi­szonyaink között, amelynek olyan művészei vannak, akik egyformán jól énekelnek és táncolnak. S ez csak a fizi­kum, a pszichikum és a szellem folyamatos, tudatos karbantartásával lehetséges, amire más társulatokban ez idáig nem adódott mód. A népes gárdából — minthogy nekik nevük is van a szín­lapon — kiemelkedő Kovács Kriszta, Homonyik Sándor, Bardóczy Attila. Balogh Bo­dor Attila és Csuha Lajos teljesítménye. Miklós Tibor a zenészstáb élén remekel. Átfutva a jegyzetet, látom, csupa jót írtam az előadás­ról. Nincs okom változtatni, így gondolom. S éppen ezért vagyok tanácstalan magam­ban: ha tudom, hogy jó a produkció, miért nem érzem az élményt, a szív, a lélek örömét. Csak nem azért, mert ehhez a műfajhoz nem szoktam hozzá, vagy mert netán kissé elszállt fölöttem az idő? Sulyok László Tartalmas, látványos Je­lenetek ecéss sorával kát az Evita előadása, (Bencze Péter felv.) Éva Duarte és Juan Pe­rón (Kováts Kriszta és Bardóczy Attila) hatal­muk csúcsán. Három hónapos szünet után ma délelőtt ismét megnyit­ja kapuit az olovasók, láto­gatók előtt a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár, új helyen, új épületben. A korábbi 940 négyzetmé­ter helyett, az új épületében már 5400 négyzetméteres alapterületen fogadja láto­gatóit. A legnagyobb előnye az új épületnek, hogy itt már minden szolgáltatást egy helyen vehetnek igénybe az olvasók. Az alapterületi bővülés mellett nőtt a nyitva tartási idő is, már hétfőnként is lesz kölcsönzés. Nagyban bő­vült a zenei részleg is, amely tulajdonképpen au­diovizuális egységgé ala­kult, s 22-féle zenei folyó­irattal, ötezer könnyű- és (komolyzenei lemezzel, vala­mint 28 lehallgatóhellyel — amelyeken egyszerre 16‘féle program élvezhető — várja látogatóit. A gyerekrészLeg, amely most már anyaintézményével egy épületben van, 28 ezer kötetet és hatvanféle folyó­iratot, képeslapot kínál gye­rekolvasóinak. Több mint 200 hangos könyv áll a vakok és csök­kentlátók rendelkezésére, s mi több ezekhez magnó is kölcsönözhető az intézmény­ben. Az sem kisebb „érdeme'1 az új épületnek, hogy a a könyvtár teljes állomá­nyát így egy helyen lehetett elhelyezni, a korábbi szét­szórtság helyett. Éppen^ en­nek eredménye, hogy a fel­nőttrészlegben a könyvek négyötöde szabadpolcon áll, csaknem ötvenezer kötet várja a könyvbarátökat. Előrelépés "á7 is, hogy az olvasóterem — ahol mintegy 95-féle külföldi és 340 hazai sajtótermék áll a tárlókban — mellett kialakítottak egy folyóiratolvasó-termet is. (hlavay—kulcsár) Egy helyen a teljes állomány Kapun yifás a megyei könyvi árban A belépőt impozáns esaraek fogadja, ahol a kölcsönzéssel kapcsolatos teendőkről is A felnőtt olvasók birodalma tájékoztatják A gyermekek részére fenatarloti olyasé- terembe« térét is ■ézheteek. Gyermeket is rimák a tágas koltsöeié- fcelyek.

Next

/
Thumbnails
Contents