Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON ___ (Z^> TELEXEN ÉRKEZETT... A kiről beszélnek cTCtCt Húzd cigány, ki tudja meddig húzhatod... Sokan drukkoltak nemcsak Salgótarjánban, hanem szerte a megyében Gabora Károlynak és cigányzeneka- ránák a televízió képernyője előtt. A fiatal prímásnak már az is elismerés, hogy a több mint száz meghallgatott zenekar közül ők is részt vehettek a 13 együttessel Szolnokon megrendezett országos cigányzenekari fesztiválon. — Az igaz, hogy ezen a fesztiválon nem volt győztes vagy vesztes, itt a részvétel volt a fontos. Annak örülünk, hogy nem vallottunk szégyent — annak ellenére, hogy a gálán nem szerepeltünk. Nos, ennek több objektív oka is van. Az egyik feltétel az volt, hogy legalább hattagú legyen az együttes. Nékem nem volt csellósom, az egész megyében sincs. A másodhegedűst is az utolsó pillanatban tudtam megszerezni. Az eredeti számunkat is „kilőtték'’ azzal, hogy azokat más zenekarok játsszák. Éppen ezért én a biztos játékra mentem . . . Kis idegesség is uralkodott bennem, hiszen előttünk is, utánunk is nyolc- tíz tagú együttesek szerepeltek a színpadon. Persze, így Is dicsőség ez a megyének, hiszen eddig nógrádi csapat még nem szerepelt a televízió nyilvánossága előtt. . . Ülünk a salgótarjáni Narancs Szálló éttermében, s az alig 39 éves prímás élete pereg előttem. Valóban sok dicsőséget szerzett már a megyének. Tehetséges muzsikus. Mint mondja, már a dédnagyapja is koptatta a vonót. Ö az édesapjától tanulta a művészetét, csakúgy, mint testvérei, akik szerte az országban gyarapítják a Gabora család hírnevét. S míg szól a zene, felcsendülnek a legszebb dallamok, magam is átérzem a magyar nóták szépségét. Hallom a Madár vígan dalol a lombos ágon-t, a salgótarjáni Rétháti Kövér Ferenc szerzeményét, a Nyíló búza virág volt a szemed kékje .:. kezdetű magyar nótát, nézem a prímás brillírozó ujjait, ahogyan kicsalja a hangokat a hegedűből. Aztán szünetet tart á zenekar, folytathatjuk a beszélgetést. — Alig voltam ötéves, amikor édesapám kezembe adta a hegedűt. Azóta nem tettem le. Elvégeztem az iskolákat, Salgótarjánban és Budapesten, leérettségiztem, hiszen anélkül ma már nem képzelhető el egy prímás. Letettem a hivatásos zenész- vizsgát, s már húsz éve, hogy itt a Narancs Szálló éttermében szórakoztatom a vendégeket.. . Emlékeim ? Hű, az sok van! A zenekarommal én muzsikáltam a Fekete gyémántok című filmben. Együtt muzsikáltam a 120 tagú Alekszandrov együttessel. Muzsikáltam külföldi és hazai államférfiaknak, például a svéd építési miniszternek, Fülöp hercegnek, a legkiválóbb magyar énekeseknek. Kitüntetés volt számomra, amikor 1975- ben a prímások országos bálján én állhattam a hattagú cigányzenekar élén, én szórakoztattam az idősebb kollégákat és hozzátartozóikat .. . — Ismerik muzsikánkat a Szovjetunióban. Lengyeror- szágban. Csehszlovákiában, Romániában és a Német. Demokratikus Köztársaságban. Legkedvesebb számaim? A magyar nóták mellett szeretem a klasszikusokat, a különböző országok nemzeti dalait, világslágereket, filmzenéket. Nem akarok dicsekedni, de széles a repertoárunk. Szükséges is ez, hiszen kísértem már Solti Károlyt, Szalai Lászlót, Holtai Bertalant, Talabér Erzsébetet, Jákó Verát, meg ki tudná felsorolni, hogy kiket még... Az étterem közönsége a zenekar elé kéri Gabora Károlyt. Élvezem a zenéjét. Ahogyan ráhajol hegedűjére, ahogyan átérzi a zenét — hegedűjéből tisztán hangzanak fel a dallamok. S arra gondolok, de kár, hogy megyénkben is kihalóban a régen híres cigányzenekarok tevékenysége. Hiszen Salgótarjánban is már csak Ga- boráék képviselik ezt a műfajt, a megyében is összesen csak két és fél (!) cigányzenekar működik, legtöbbjük már nyugdíjas. Kár lenne, ha végleg megszűnnének; a magyar nóta legszebb dallamai mennének feledésbe. Vörösmarty egyik verssora jut eszembe: Húzd cigány, ki tudja meddig húzhatod . . . A Tanácsköztársaság téren még leülök az egyik padra. s élvezem az étteremből ki- hallafszó gyönyörű melódiákat. A lassút és a csárdást, a magyar nótát és a. külföldi dalokat. Meggyőződésem- Gabora Károly ,a dalok tolmácsolására született... (Somogyvári László) Kevés és sok az ügyfél Felmérést készített a Sa 1 - gótarjáni Ingatlankezelő Vállalat I. számú körzeti házkezelősége az ügyfélforgalomról. Április közepétől május végéig hetente — átlagosan — 82—96 fő kereste fel irodájukat. Különösen a hétfői és szerdai napok voltak zsúfoltak, hiszen előfordult, hogy egy- egy fogadónapon 28-an is jelentkeztek. Egy minisztertanácsi rendelet értelmében szerdán nyújtott munkaidőben várják az ügyfeleket, s ezen túl szombatokon is — a munkaidőalap védelme érdekében. Az említett időpontokban rendkívül kevesen: átlagosan ketten, hárman veszik igénybe az ún. ügyeleti szolgálatot. A más napokon megfigyelt növekedés összefügg a körzethatárok átrendezésével. Márciustól ugyanis a II. számú házkezelőség hatáskörébe tartozott lakásokat is az I. számú házkezelőség felügyelete alá vonták. Így területükön 2800-ra növekedett a „gondnokságuk” alá tartozó lakások száma. AIDS Áz álszemérem nem segít Jó ideig tabunak számított. Bár egyre több híresztelés, innen-onnan szerzett iformá- ció borzolta lel az emberek fantáziáját. Üj betegség van terjedőben a világon, olyan járvány, amely csendben terjeszti a végzetes kórt. A tudományos világ AIDS- nek akkor nevezte el a betegséget, amikor már világossá vált, hogy immunhiányos állapotról van szó: 1982 elején. Azt is felfedezték, hogy a fertőzést a HIV-vírus okozza, melynek szülőhelye minden bizonnyal Afrika volt és majmokat fertőzött. Hogy mikor és hogyan került a vírus az emberbe? Nem tudni. Jó néhány éve észlelték az Egyesült Államokban, s azóta világméreteket öltött. A vírus azokat a sejteket fertőzte meg, amelyeknek éppen az a feladata, hogy a fertőzések elleni küzdelmet irányítsák. Azoknak a folyadékoknak, testnedveknek az útján terjed. melyek az élet fenntartását, továbbvitelét biztosítják. Magyarországon ma még elég alacsony a fertőzöttség szintje, s hogy ez n,e öltsön nagyobb méreteket, felvilágosításra van szükség. Tudni kell, hogyan védekezhetünk az AIDS ellen. Az országos egészségügyi intézetek — így az Országos Közegészségügyi Intézet, a Bőr- és Nemikórtani Klinika, az Országos Haematológiai és Vé: transzfúziós Intézet — behatóan foglalkoznak a betegséggel, a megelőzés lehetőségeivel, s adnak tájékoztatást a szakembereknek a kutatások. a felfedezések eredményeiről, módszertani útmutatás alapján kívánják valamennyi megyére is kiterjeszteni az AIDS elleni védekezést. Több ilyen tudományos tanácskozás résztvevője volt már dr. Magyari Ildikó, a megyei bőr- és nemibeteggondozó intézet vezető főorvosa. A birtokában lévő információk alapján kérdezzük, észilelhető-e, ha valaki AIDS- fertőzést kap? — Vannak olyan fertőzöttek, akiknél nem fedezhetők fél tünetek, másoknál enyhe tünetek jelentkezhetnek és vannak betegek, akiknél az AIDS teljesen kifejlődik és halállal végződik. A fertőzést továbbadhatják mindhárom csoportba tartozók. Ezért nagy a veszélye a továbbterjedésnek, hiszen a fertőzött tünetmentesek vannak többségben. akik talán nincsenek tisztában azzal, hogy vírus- hordozók. — Beszéljünk arról is, hogyan terjed a HÍV! — Először is a homo- és heteroszexuális nemi érintkezés során, ilyenkor a partnerek egymást fertőzhetik. A másik a vér útján történő terjedés. Így kaphatják meg az intravénás kábítószeresek, ha közös tűt, fecskendőt használnak. Azt is tudjuk, hogy vérátömlesztéssel, vérkészítmények adásával is terjedhet a vírus. Hazánkban azonban 1986 júliusától minden donor vérét vizsgálják és csak a negatívat használják fel. Az Brigádok a településért Tizennégy szociolista brigád segíti önkéntes vállalásaival a termelést a Szerszámipari Vól- lallat érsekvadkerti PORCON gyárában. Emellett számottevő a kollektíváknak az a társadalmi munkája is, amellyel a parkosított gyárudvart tartják rendben és a községfejlesztést támogatják. Egyebek között körülkerítették a sportpályát, világító- testeket szereltek az általános iskola kézilabdapályája köré, dolgoztak az ifjúsági ház építésén. Jellemző a brigádok segítőkészségére, hogy valameny- nyi patronálja a helyi gyermekintézményeket. HÉT várható eseményei Hétfőn könyvpremier lesz a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárban. A könyvnap alkalmából Csanádi János új kötetéből rendezőiek irodalmi műsort. Tanács Vb-üléselkre kerül sor Salgótarjánban, Pásztón és Balassagyarmaton. Réti Zoltán kiállítása nyílik a szécsényi Rákóczi Galériában. Csütörtökön KISZÖV-küldöttgyűlésre kerül sor Salgótarjánban'. A Hazafias Népfront salgótarjáni elnöksége kibővített ülésén szó esik az MSZMP országos értekezletének tanulságairól, az állásfoglalás érvényesítéséről. Pénteken finn fajáték-kiállítás nyílik Salgótarjánban. Diákjuniálist rendeznek Balassagyarmaton. A fogyasztók megyei tanácsa ülésezik Salgótarjánban. Vasárnap tartják évadzáró koncertjüket a salgótarjáni szimfonikusok. A házasságok új helyen köttetnek Az elmúlt napokban látványos ceremónia, különösebb avatóünnepség nélkül megkezdődött a munka a salgótarjáni új városházán. A korábbinál meghittebb, bensőségesebb hangulatot árasztó házasságkötő terem szombaton fogadott először vendégeket. Ekkor rendezték az első családi ünnepeket az új helyen — s az esemény jellegét a külsőségek is hangsúlyozták. A krónikák feljegyezhetik, hogy Kecskés Mónika hivatalos közreműködése mellett elsőként a hét hónapos Tóth Viktória kapott ezen a helyen nevet; az édesapa gyermekfelügyelő a hétközi diákotthonban, az édesanya pedig az SKÜ műszaki rajzolója. Az első esküvő két főszereplője Fiikor Pál, a Nógrádi Szénbányák gépkocsivezetője és Soós Erika, a Pa- lócker ÉVI áruházának élelmiszer-eladója. Hámor Jenő anyakönyvezető köszöntő után átadta a címeres nemzeti színű szalagot Balázs Sándornénak, aki huszonöt éven keresztül adta össze a fiatalokat, s immár ötödik éve nyigdíjban van. Az első névadáson és az első esküKecskés Mónika anyakönyvvezető, köszönti a névadó ünnepség vendégeit. képek: kulcsár józsef vön a régi anyagkönyvezetők mellett ott volt C. Becker Judit, Salgótarján Város Tanácsának elnöke is, aki virágcsokorral köszöntötte az első névadás, illetve házasságkötés ünnepeltjeit. Az első családi eseményeket a gitár- és orgonamuzsikáról, szavalatról is gondoskodó Családi Intézet szervezte, ezúttal ingyenesen. Szombaton egyébként a névadás mellett összesen négy esküvő volt. Az utolsón közreműködött Medved Sándor is, aki ugyancsak több évtizeden keresztül dolgozott anyakönyvvezetőként. Az első hitvesi csók ■ városháza házasságkötő termében összes megyei vértranszfúziós állomás rendelkezik már olyan készülékkel, amely a donorok vérét szűri. — Említette, hogy a fertőzött tünetmentesek vannak többségben, akik maguk sem sejtik, hogy vírushordozók. Ez félelmet keltő megállapítás... — A fertőzés terjedését csak úgy lehet megelőzni, ha reális képet kapnak a szakemberek arról, mi is a helyzet ma Magyarországon. Ezt a célt szolgálja az a rendelkezés, melynek értelmében 1985 végétől az ország valamennyi bőr- és némibeteg- gondozó intézete megkezdte a HIV-szűréseket. Így mi is. A vérvizsgálatra önként lehet jelentkezni, hogy mindenki meggyőződhessen saját állapotáról. Ám, tapasztalataim szerint az emberek álszemér- mességből félnek bejönni a vizsgálatra annak ellenére, hogy az teljes titoktartás mellett, anonim módon, tehát névtelenül történik. Csupán a személyi számot írjuk be egy naplóba, s az illetőt csak akkor keressük meg, ha pozitív eredményt kapunk. A, fent említett napló tanúsága szerint a három év alatt csupán 1200 ember jelent meg HIV-szűrésen. Ezeknek alig tizenöt-húsz százalékát teszik ki az önként jel étkezők, a többiek nemibetegek, vagy annak gyanújával keresték meg az intézetet. Hogyan történik a szűrés? — Mi levesszük a vért, s az abból fivért vérsavót Budapestre küldjük az Országos Bőr- és Nemikórtani Klinikára. Az átfutási idő körülbelül egy hónap, mivel kéthetente viszi az autó a vérmintákat, a vizsgálat pedig egy hét alatt készül el. — Nógrád megyében találtak-e már pozitív esetet? — A bőr*, nemibeteggondozó hálózat által kiszűrt pozitív eset eddig még nem fordult elő. A fertőzötteket, viszonylag kis számuk miatt egyelőre az országos intézetek gondozzák — az állandóan változó számadatok ismeretében mintegy 170-en lehetnek. De, mivel fertőző betegségről van szó, arányuk növekedhet és akkor a gondozási munkát a közeljövőben a megyéi bőr- és ne- mibeteggondozók veszik át. — Felkészültek erre? Adottak a feltételek? — Ügy érzem igen. A betegség eddig gyógyszerrel még nem kompenzálható, bár javában folynak a kísérletek a vírus ellenszerének kidolgozására. A legfontosabb a felvilágosítás, a diszkrét beszélgetés a kulturált szexuális életről. Akár hetero- szexuáis, akár homoszexuális nemi életet él valaki, de meggondolatlanul és gyakran váltogatja nemi partnerét, az veszélyben van. Még egy fontos szempont: nemcsak a testet, de a lelket is rombolja a felelőtlen nemii élet! A legjobb tanács — kerüljük a futó kalandokat! A fertőzött ember pszichoterápiás kezelést igényel, ismernie kell a betegség tüneteit, meg kell tanulnia, hogy ezentúl hogyan éljen, dolgozzon. A társszakmákkal jó a kapcsolatunk, s ez nagyban segítheti a majdani gondozói munkát. — Amelyre — reméljük — egyre később kerül sor. De ehhez...! — Mégegyszer hangsúlyozom, a megelőzés a legfontosabb. Ezért kérem a lakosságot, éljelek a lehetőséggel, jöjjenek a szűrésre, bízzanak a diszkréciónkban, a titoktartásunkban. Annál is inkább, mivel a megelőzésben mindenkinek megvan a maga felelőssége is. Kiss Mária
