Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
1988. JÚNIUS 6., HÉTFŐ NOGRAD 3 A huszadik vétója Az adószakértő válaszai A megbízásokról, a gyermekekről Eseti megbízás alapján ugyanazon személynek már eddig is több esetben fizettem 2000 forintot meghaladó összegeket. Továbbra is várható, hogy lesz ilyen megbízása az illető magánszemély' nek. Mindig a 48 ezer forintos összegből kell kiindulnom az adóelőleg levonásánál? (Művelődési otthon) Nem, csak az első esetben. Ha ugyanazon kifizető valakinek többször is fizet az év során, például másodállásból, mellékfoglalkozásból, vagy többszöri megbízás alapján, akkor az intézménynek összegezni kell a már korábban ugyanannak a magánszemélynek a tőle származó jövedelmeit — kivéve a 2000 forint alatti, kisösz- szegű kifizetéseit — és azt kell a 48 ezer forinthoz hozzáadni. Az egy kiszámított adó és a már korábban levont adóelőlegek különböze- tét kell levonnia az éppen esedékes kifizetésekből. Segítő családtagként dolgozom kisiparos férjemnél. Fizeti utánam a társadalom- biztosítási járulékot. Tudom, munkabéremet szja terheli, de tudni szeretném, jogosult vagyok-e az ezer forintos havi alkalmazotti kedvezményre? (G. Gyné) Nem. A segítő családtagi viszony nem munkaviszony, a segítő családtag a vállalkozóval (ön esetében a férjével) nem áll munkaviszonyban, következésképpen nem is veheti igénybe az alkalmazotti kedvezményt. A Magyar Agrártudományi Egyesület országos ügyvezető elnökségének ajánlása alapján, az agrártudományi ismeretek hatékonyabb fejlesztése, alkalmazása céljából több mint egy évvel ezelőtt a pásztói termelőszövetkezet szakemberei megalakították önálló MAE-tagcsoportju- kat. A szervezet munkájában valamennyi közép- és felsőfokú szakember részt vesz. A közös Adókötelezettségét nem a törvény 5. §-a, hanem a 13. §-a alapján kell megállapítani (az úgynevezett egyéb jövedelem), az adóelőleg számításánál is a törvény 22. §. (4) bekezdéséből kell kiindulni. Kisiparos vagyok, könyveim vezetésével mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkező feleségemet bíztam meg, mint segítő családtagot. Részére fizetek is munkabért. Egyik kisiparos társammal való beszélgetésünk alkalmával szóba került, hogy ő munkabéren kívül jutalmat is fizetett és számolt el. Kérdem, van-e törvényes lehetősége ennek? (P. T.) Igen. A vállalkozói adó alanya, mivel a segítő családtag a 49 1987. (X. 15.) PM. sz. rendelet értelmében alkalmazott — csakis a költségelszámolás szempontjából — így a részére fizetett bér, jutalom st.b. vállalkozási költségként elszámolható. Köztem és a vállalatom között eddig vita volt, de most végérvényesen közölte velem, hogy nem veszi figyelembe a három gyermek utáni kedvezményt. (Három gyermek közül kettő 14 éven aluli, egy 20 éves, de esti tagozaton folytatja egyetemi tanulmányait.) Kérdésem az, hogy jól döntött-e vállalatom? Hiszen nekem nem mindegy még az a 36 ezer forintos kedvezmény sem! (N. N.) Sajnos, azt kell közölnöm, hogy vállalata jól döntött. A munka eredményeként kidolgozták, bevezették a müvelőutas gabonatermesztést, kialakították annak technikai feltételeit. Növényvédelmi gépeket alakítottak át, hogy az előbbi tevékenységet jól oldják meg. Ezzel egymillió forintot takarítottak meg. Hasonlóképpen gépek átalakításával növelték a gabonabetakarító „masinák" számát, ami újabb egymillió forint fejlesztési pénz megtakarítását jelentethárom gyermek utáni adó- kedvezményt az 1987. évi VI. tv. 17. § (2) bekezdése abban az esetben teszi lehetővé, ha minden gyermek 14 éven aluli, vagy ha az ennél idősebb, de 25 évnél fiatalabb gyermek nappali tagozaton tanul. Az Önök esetében a harmadik gyermek már 14 évesnél idősebb és esti tagozaton tanul, így a két feltétel közül egyiknek sem felel meg. Három gyermekem van. A legidősebb műszaki egyetemre készül. Hallottam, hogy ha felveszik, bevonultatják egy évre katonának. Ilyen esetben jár-e a három gyermek után a kedvezmény, vagy elvesztem, és majd csak akkor kapom meg, ha egyetemre jár a fiam? (P. T.) Sajnos, nem írta meg, hogy nappali vagy levelező tagozaton kívánja folytatni fia az egyetemi éveit, így pontosan nem tudok válaszolni. Ha azonban elolvasta az előző kérdésre adott válaszomat, akkor el tudja dönteni. Egyébként az előfelvételi nyert és erre tekintettel sorkatonai szolgálatot teljesítő gyermeket — 25. életévének betöltésével bezárólag — úgy kell tekinteni, mintha felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulna. E kedvezményt már az év elejétől lehet érvényesíteni, vagy egész évre megilleti a 3 gyermek utáni kedvezmény, a legidősebb fiának egyetemi évei alatt, ha közben az a 25. életévét nem tölti be. te. A növénytermeszésben kísérletképpen megkezdték a folyékony mű trágya-felhasználást. A gödöllői fejlesztési intézettel közösen hozzákezdtek a szőlőtermelés mennyiségét növelő kísérletekhez. Az előbbiek mellett a 35 főt számláló tagcsoport tagjai közül 17-en vállalkoztak újítások kidolgozására. Ennek értéke eléri a hárommillió forintot. Üjí- tási díjként 70 ezer forintot vettek fel az ötletemberek. Tervszerű megelőző karbantartás; szinte mindenki ismeri a fogalmat, de kevesen tudják, mi a jelentősége valójában. Nézzülk csak sorjában! Tervszerű, mert a műszakilag megállapított át- vizsgáiási, bemérési feladatok programozhatóak, s időpontjukat többnyire előre határozzák meg a termelőüzemek. Megelőző, hiszen a meghibásodást kísérő jelenségek jó előre észlelhetők és elháríthatok. Karbantartás, tehát tényleges beavatkozás szükséges a végrehajtásához. Ezek után egyértelmű a tmk felelőssége egy eseleges üzemzavar esetén, már amennyiben lehetőségük volt a kitűzött feladat ellátására. Mint jelen példánk bizonyítja, nem mindig egyértemű a dolog... A történet táviratváltással kezdődött az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatósága és a Salgótarjáni Ruhagyár között. A március elején keltezett áramszolgáltatói dokumentum felhívja a címzett figyelmét arra, hogy a közép- feszültségű hálózat tmk-ja miatt áramszünetre kell számítania május 11-én és 12"én. Az adott időpontban vizsgálják felül Jobbágyi és térsége villamos * berendezéseit, cserélik ki az elhasználódott alkatrészeket. A kikapcsolás érinti a lakosságot és húsz termelőüzemet — köztük a ruhagyár jobbágyi telepét. A választáviratban Hajas András, a Salgótarjáni Ruhagyár igazgatóhelyettese közli, hogy a telep fontos tőkésexportot teljesít az említett időpontban, s kéri az ÉMÁSZ, álljon el a hétköznapi munkálatoktól, s ütemezze át feladatát a hét végére. Az ÉMÁSZ nemleges válasza után az igazgatóhelyettes megállapodott a Magyar Villamos Művek Tröszt hálózati igazgatójával abban, hogy átütemezik a tmk-t egy kölcsönösen alkalmas időpontra, s mivel a túlmunkát illetően jelentős kiadás terhelné a vállalatot, ezért egy nap túlóra bérét állná a ruhagyár, egy másikét — szombatra, vagy vasárnapra gondolva — az ÉMÁSZ. Ennyi előzmény után kerestem fel az üzemigazgatóság vezetőjét: Czeglédy Ferencet. Véleményét nem az „összeugrasztás” szándékával adjuk közre, annál is inkább, hiszen e konkrét esetben létezik kompromisszumos megoldás is. — Előírás számunkra, hogy az oszlopkapcsolókat három- évenként cserélnünk kell — mondja. — Jobbágyi térségében ez a kitűzött napokon lett volna aktuális, amiről értesítettük a lakosságot és a húsz üzemet. Tejjes mértékben megértem a ruhagyár érvelését, hiszen exportjuk teljesítése népgazdasági érdek is. De gondoljunk bele: ha bárkinek lesz ezentúl egy „kis igaza”, egyszerűen nem tudunk dolgozni. A középfeszültségű hálózat tmk-ja mellesleg azért esett a második negyedévre, mert a megfigyelések szerint az ezt követő zivataros, nyár eleji időszak okozza a legtöbb hibát. A megelőzés ezt hivatott kivédeni. — Tizenöt éve, ha az ég megdördült Nógrád megye fölött, félnapos kimaradások miatt szidtak bennünket — folytatja a gondolatot. — A tehenészetekben nem tudtak fejni, pocsékba ment a drága tej. Napjainkban érezhetően jobb a helyzet, hiszen korszerű automaták figyelik a rendszert, javult a védelmet szolgáló készülékek színvonala, ha kell feszütség alatt tudunk dolgozni és számos helyen kétirányú villamos betáplálás küszöböli ki a zavar okozta kiesést. Sajnos ma még az iparunk által gyártott villamos berendezések nem garantálják — mondjuk — 25 évre a biztonságot, ezért elkerülhetetlen a felülvizsgálat és a csere. De vajon miért nem történik mindez termeléskiesés elkerülésével: hét végén? — Sokkalta több munka adódik ilyenkor, mintsem hogy szombat-vasárnap végeznénk vele — magyarázza Czeglédy Ferenc. — Aztán nem biztos, hogy közmegelégedést vívnánk ki a lakosság körében a hét végi kikapcsolással. Harmadrészt: az ÉMÁSZ nem bírná anyagilag, hiszen jelentős túlmunkabért kellene kifizetni. Az már előfordult, hogy egy adott üzem vállalta a többletmunkadíjat, persze ehhez a lakosságot is meg kellett nyerni. Valamint azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a többi üzem már megtette a szükséges intézkedéseket, így a kár már most számottevő. Ügy tűnik, a ruhagyár a szerencsére bízta a dolgot... Bűnöst keresni felesleges, ám ügyes kompromisszumokra van kilátás. Elsőként adódik az aggregátoros áram- biztosítás a javítás idejére. Emellett a zúgolódó varrónők tájékoztatása a lehetséges következményekről, hiszen — mint arról Hajas András tájékoztatott —, nem fogadta osztatlan lelkesedés Jobbágyiban az esetleges hét végi túlmunkát. A varrónők többsége családos, így érthető az aggodalom. A tájékoztatás persze megvilágítaná számukra, hogy az ÉMÁSZ hét végi ..felvonulása” eredményeként időszakos vízkimara- dással kellene számolni, nem beszélve az áramszünetről. — örülnénk, ha az ÉMÁSZ egy szakembere eljönne és elmondaná mindezeket — tette hozzá az igazgatóhelyettes, aki egyébként nem tartja tragikusnak a kialakult helyzetet. A fevetést tolmácsoltam Czeglédy Ferencnek, aki örömmel vállalta az együttműködésnek ezt a szokatlan formáját. Az viszont egyáltalán nem megnyugtató, hogy a térség termelőegységei mindaddig Fortuna kiszolgáltatottjai amíg, a tmk meg nem történik. A villám helyett egy isteni szikra kellene most már... T. Németh László Milliókat kozó tudományos ismeretek m i Boihapiac — csípésekkel Mire tartjo?” - mutotot! o »államon tortott fényképezőgépre a bajszos fiatalember. Nem eladó, dolgozom vele!" - utasítottam el, s bizonyításképpen szemem elé emeltem. - Menjen innen, ne zaklasson minket I Mit mutogatják a nyomorúságunkat? - emelte fel a hangját távolabb egy szikkadt asszonyság, majd fenyegetően rázta felém a kezét. Szombat délelőtt, salgótarjáni vásárcsarnok szabadtéri eladóterülete. Bolhapiac. Premier után néhány héttel érdektelen csellengés, unott, megfáradt eladók, vékony pénz- fárcájú vevők. Amikor mindezt kitalálták, nem erre gondoltak a szervezők: érdekességeket, egyeseknek megunt, másoknak viszont még szükséges cikkek kínálatát. Régiségek cseréjét, forgatagot, ahol a hét végi nézelődés hasznos a kirakodónak és bámészkodónak egyaránt. Sok helyen, tőlünk gazdagabb országokban is vigasságnak, látványosságnak számító vásári forgatag a használtcikk- piac. Salgótarján talán' még nem érzi hiányát. Be kell járódnia a csencsem-bencsének. A négyzetméternyi eladóhelyek bérlői panaszkodnak: Miért nem hagyták meg nekünk a hétfői és pénteki piocnapokat? Akkor legalább volt tömeg, vitték a portékát! Most kiültettek bennünket a napra, s hunyorgunk vevő nélkül. Legalább megengednék, hogy a piactér másik oldalára kerüljünk, hátunk mögül kerülne a napsütés.“ Néhány csalódott vevőjelölt: Arra gondoltam, hogy olyan lesz mint Krakkóban vagy Becsben, dehát használt cipő engem nem érdekel!" Másikuk így véli: Talán szervezni lehetne az első időkben a kirakodást. Fiatalok, diákok hoznák el megunt játékaikat, könyveiket! Talán a helyszín sem az igazi, mert ócskás hangulatot áraszt. Talán közelebb a városközponthoz és szombat délután lenne mindez? Amolyan szabadidős elfoglaltságot jelentene felnőttnek, gyereknek f” .Tolányok, kérdések, kívánságok. Néhány villanás egy ígéretes lehetőségről. Csípések és csipkelődések helyett szórakoztató vásárrá váljon a bolhopiael - kulcsár Cipő börze „Aldozotra” várva Lada-pullon iáriányi áru Ponyvára került „Az aranyember" A kocsi kicsi nélkül elAfó
