Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-03 / 132. szám

2 NOGRAD 1988. JÚNIUS 3., PÉNTEK Kohl októberben látogat Moszkvába Grósz Károly találkozója a KGST-tagországok KB-titkáraival Helmut Kohl nyugatné­met kancellár október má­sodik felében tesz Moszkvá­ban hivatalos látogatást, amelyet Gorbacsov főtitkár Az egységes vállalkozói adórendszerről, annak tar­talmi elemeiről és a beveze­tésével kapcsolatos elképze­lésekről (a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdé­sére) szólva, a Miniszterta­nács szóvivője kifejtette: mi­vel a hosszas vita sem tu­dott megnyugtatóan megol­dani minden kérdést, a Mi­nisztertanács úgy foglalt ál­lást, hogy szakértői mun­kálatok elvégzése után a' nyáron még egyszer napi­rendre tűzi a kérdést. A Magyar Rádió munka­társa emékeztetett arra, hogy a legutóbbi szóvivői értekezleten elhangzott: az Országgyűlés következő ülés­szaka elé kerül az adóre­form tanulságainak megvi­tatása, ezen belül például a gyermekruházati cikkek árá­nak újragondolása. Az Elnö­ki Tanács közleményéből vi­szont nem derül ki. hogy ezt a témát napirendre tűz­ték-e? A csecsemő- és a gyer­mekruházati cikkek árával kapcsolatban a kormány alternatívát terjesztett az Országgyűlés illetékes bizott­ságai elé, és az egyik el­gondolás az volt, hogy gyer­mekenként havi 100 forinttal növeljék a családi pótlék összegét — mondotta Bá­(Folytatás az 1. oldalról.) Megnyitó szavaiban hang­súlyozta, egy olyan dolgot jöttünk össze ünnepelni, amely természetszerűleg ben­ne él mindennapjainkban, akár a levegő, tehát hiánya katasztrófa volna. Ezután szólt a műveltség és a tár­sadalmi fejlődés kapcsolatá­ról, mai helyzetünkben be­töltött szerepéről. öt követően Ipacs Lász- lóné, a Nógrádi Sándor könyvesbolt vezetője kiváló könyvterjesztőknek nyújtotta át a könyvkiadói egyesülés és a SZOT elismerő okleve­lét, majd Sándor Zoltán egy (Folytatás az 1. oldalról.) vő szakmai önállóságra és szakmai-közéleti demokra­tizmusra épít, megcélozva az önálló arculattal és ön­fejlesztő képességgel ren­delkező iskolát. Ugyanakkor többen szóvá teszik, hogy az adott gazdasági helyzetben a kormányzat nem tudta a törvény megvalósításának anyagi feltételeit kellőkép­pen megteremti. Pálinkás József szóbeli ki­egészítőjében elmondotta, hogy egyelőre mérhető ered­ményekről nem lehet szá­mot adni, csupán a kezdeti lépések konstatálhatok. Ügy vái, az oktatás még mindig nem vált igazából nemzeti üggyé, s még mindig több a szóbeli, mint a tényleges támogatás. A jelentés éppen ezért, illetve a szükségsze­rűen és kényszerűen gyor­sabb előrehaladás érdekében javasolja a Művelődési Mi­nisztériumnak, hogy vizsgál­ják felül az oktatás jelen­legi részesedési arányát a nemzeti jövedelemből, kez­deményezze a tankönyvi mellett a tantervi korrekci­a jövő év tavaszán viszo­noz. Ezt a bejelentést az a nyilatkozat tartalmazza, amelyben a bonni kormány­fő és kabinetje megbízásá­nyász Rezső. Tekintettel ar­ra, hogy az Országgyűlés bi­zottságai eleve emellett vok­soltak, ezt a kománynaik nem kell a parlament elé terjesztenie. A rádió munkatársa arról is érdeklődött, hogy az Or­szággyűlés a pártértekezlet után újjáválasztja-e az El­nöki Tanácsot, és sor kerül-e a miniszterelnök által kilá­tásba helyezett kormányala­kításra. A szóvivő elmondotta: az a terv, hogy változások lesznek a kormány összeté­telében. Az Elnöki Tanács újjáválasziása azonban érte­lemszerűen nem tartozik, nem tartozhat a kormány hatáskörébe. A Magyar Nemzet mun­katársa a felsőoktatás to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos elképzelésekről tudako­zódott. A kormány hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásnak meg­különböztetett fejlesztést, ki­emelt prioritást kell kapnia. A Minisztertanács azt kí­vánja, hogy növekedjék az egyetemi önállóság, önkor­mányzat. a személyi és tes­tületi felelősség, tegyék nyi­tottabbá a felvételi rend­szert. Hogyan próbálja a kor­mány az új programhoz szük­József Attila-verssel zárta a megnyitóünnepséget. A salgótarjánit követően, megyénk mondhatni vala­mennyi településén, a na­pokban nyílik a rendezvény- sorozat. így Balassagyarmaton, pénteken délelőtt Pomogáts Béla irodalomtörténész, kri­tikus két előadásával kez­dődik az ünnepi hét. A Boty- tyán János Honvédkollé­giumban és a Szántó Ko­vács János Gimnázium és Szakközépiskolában talál­kozhatnak vele az olvasók. A Tenkes kapitányának szerzőjével való beszél­őt, a pedagóguskölcsön visz- szaállítását. A pedagógusok szakszer­vezeti megyebizottságának ülésén élénk eszmecsere bontakozott ki a fenti té­makörben. Závorszky István (salgótarjáni nyugalmazott iskolaigazgató) a törvény előremutató jellegét hang­súlyozva, általánosan tapasz­talható türelmetlenségünkre irányította a figyelmet, mondván: igazi eredményt csak több év múlva érzékel­hetünk. Hasonlóan véleke­dett Pólyák Ferenc balassa­gyarmati iskolaigazgató. Var­ga János rétsági igazgató­helyettes többek között a személyi és anyagi feltéte­lek hiányosságait elemezte, Kovács Tibor (balassagyar­mati ipari szakmunkáskép­ző intézet) a szakoktatás je­lenkori feszültségeit és el­lentmondásait ecsetelte; meggyőző érvekkel. A meg­alapozott. gyors intézkedést nem halogathatjuk gazda­sági-társadalmi kibontako­zásunk érdekében. Dr. Po- nyi Béla (a megyei gyer­mekvédő intézet igazgatója) arról szólt, hogy a gyermek- védelemmel ugyan sem a törvény, sem az elölerjesz­ból Friedhelm Ost állam­titkár csütörtök délután a moszkvai csúcstalálkozó si­kerét üdvözölte. séges pénzt előteremteni ? — érdeklődött a Jövő Mérnöke munkatársa. A felsőoktatás idei műkö­dési kiadásai mintegy 8 milliárd forintot tesznek ki Minden jogos igény kielégí­téséhez a szakemberek vé­leménye szerint, még továb­bi 8 milliárdra lenne szük­ség. Ezeket a forrásokat csakis az Országgyűlés dön­tése alapján, a költségvetés átcsoportosításával lehetne megteremteni, illetve az or­szágnak kell többletforráso­kat előállítania. A finanszí­rozást azonban nem lehet csak az államra hárítani Előreláthatóan felhasznál­hatók lesznek nem jelenték­telen nemzetközi források is A fejlesztés egyik forrása­ként a kormány a mostani ülésen létrehozta a felsőok­tatási fejlesztési alapot, amelynek célja az oktatás szelektív korszerűsítésének megindítása. A kormány megbízást adott több illeté­kes tárca vezetőinek és az Országos Tervhivatal elnö­kének, hogy vizsgálják meg közösen, mekkora az a maxi mális összeg, amely 'már az idén ennek az alapnak n rendelkezésére bocsátható — válaszolta Bányász Re­ZiSŐ. getés nyitja a szécsényi eseménysorozatot: örsi Fe­renc íróval először a szécsé­nyi, majd a rimóci gyere­kek találkozhatnak. A fel­nőtt olvasókat este a BRG szécsényi gyárának klub­jában Baranyi Ferenc költő és Kassai Franciska gitár­művész irodalmi délutánja várja. A megnyitókat követően számos író-olvasó találkozó­ra, irodalmi délutánira, elő­adásra kerül sor. neves al­kotók, előadóművészek köz­reműködésével. De lesznek vetélkedők, irodalmi játékok a gyerek és felnőtt olvasók­nak egyaránt. tés nem foglalkozik, nem feledhetjük el, hogy az e területen dolgozók is a gye­rekekért vannak. Vincze János SZMT-tit- kár azt a gondolatot emelte ki, hogy a törvény termé­szetszerűleg a kívánalmat fo­galmazza meg, s mindenkép­pen jobban ráirányította a figyelmet az oktató-nevelő munkára. Hartlv Jánosné megyetitkár a dokumentum újszerűségét, s az ebből kö­vetkező nehézségeket húzta alá. Véleménye szerint a nehezebb terepen dolgozó pedagógusok munkáját anya­gilag is jobban el kellene ismerni, és célszerű lenne a felvételizők pályaalkalma.s- ságát komolyabban meg­vizsgálni. Zárda Gábor, a központi vezetőség osztály- vezetője szerint a nógrádi pedagógusok jól mérték fel az oktatási törvény kétéves tapasztalatait, s egyetértett a jelentés javaslataival is. A megyebizottság Nagy Géza kezdeményezésére egy­hangúlag fogadta el az elem­zés sokszorosítását, megkül­dését az iskoláknak, majd az alapszervezetekben tör­ténő megvitatását. (Folytatás az 1. oldalról.) re kedvezőbbek ahhoz, hogy gyorsabb és hatékonyabb munka folyjék a gazdasági feltételrendszer minőségi megváltoztatásában, az áru- és pénzviszonyok követke­zetes érvényesítésében. Különösen nagy jelentősé­ge van annak, hogy a szo­cialista országok előrelépje­nek műszaki-tudományos té­ren, s az emberi tudás min­den vívmányának alkal­mazásával biztosítsák né­peik jobb életét, segítsék Budapesten rendezték meg 1988. június 1-jén és 2-án a KGST-tagországok kommu­nista és munkáspártjai gaz­dasági kérdésekkel foglalko­zó központi bizottsági titká­rainak soros tanácskozását. A résztvevők elvi kérdé­seket vitattak meg és tapasz­talatcserét folytattak a KGST-tagországok műszaki- tudományos fejlesztési komp­lex programjának megvalósí­tásával kapcsolatos munká­ról, a tudományt és a tech­nikát érintő párthatározatok­ról, a nemzetközi szocialista munkamegosztás kidolgozás alatt álló kollektív koncep­ciójáról. Véleményt cseréltek az együttműködés és a szo­cialista gazdasági integráció időszerű kérdéseiről. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást az országaikban megvalósuló tudományos és műszaki fej­lesztés eredményeiről és idő­szerű feladatairól, kiemelt figyelmet fordítva a legújabb eredmértyek népgazdasági elterjesztésére. A testvérpártok központi bizottsági titkárai megálla­pították, hogy a KGST-tag­országok műszaki-tudomá­nyos fejlesztési komplex programjával kapcsolatos leiadatok végrehajtásában megjelentek az első eredmé­nyek, amelyeket a termelés­ben hasznosítanak. Ezzel együtt aggodalmukat fejez­ték ki az eddig elvégzett munka gazdasági hasznossá­gának elégtelensége, vala­mint a komplex program egyes kiemelt témaköreiben tapasztalható lemaradás mi­att. Hangsúlyozták a tudo­mány és a technika terüle­tem kialakított együttműkö­dés hatékonysága növe­lésének a szükségességét. A tanácskozás résztvevőinek véleménye szerint jelenleg elsőrendű feladat, hogy a tartalékokat és az erőfeszí­téseket azokra a problémák­ra koncentrálják, amelyek megoldása rövid távon tech­nológiai áttörést eredményez, képes forradalmasítani a termelést, és ennek alapján lényegesen növelni annak hatékonyságát. Ezt hivatot­tak elősegíteni azok, a komplex program keretében előkészítés alatt álló tudo­mányos-termelési és techno­lógiai tervek, amelyek át­fogják az innovációs ciklus egészét — a kutatástól és a Az MSZMP országos érte­kezletéről, a KISZ további feladatairól, az ifjúsági szö­vetség szerveinek, intézmé­nyeinek, valamint az úttörő- elnökségeknek a tavalyi gaz­dálkodásáról, továbbá a XIII. VIT magyar nemzeti előkészítő bizottságának lét­rehozásáról tanácskozott csü­törtöki ülésén a KISZ Köz­ponti Bizottsága. Elsőként Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ KB el­ső titkára tájékoztatta a tes­társadalmi-gazdasági célja­ik elérésének meggyorsítá­sát, a szocialista közösség világgazdassági pozícióinak erősödését. Grósz Károly hangsúlyoz­ta, hogy a világpolitika ked­vező tendenciáinak erősödé­se bővíti a szocialista or­szágok lehetőségeit a kelet— nyugati párbeszéd fejlesz- téssében, a nemzetközi mun­kamegosztásban való széles körű részvételben. Aláhúzta, hogy a közepes és röyidebb hatótávolságú nukleáris esz­fejlesztéstői a termelésig és a késztermékek értékesíté­séig. A testvérpártok erőfe­szítéseinek egyesítése a tu­dományos-műszaki haladás kiemelt feladataira elősegí­ti a gazdaság struktúrájá­ban szükséges változásokat, az élenjáró pozíciók elérését a tudományban, a techniká­ban. a termelésben a nép jólétének további növelése érdekében. Megfogalmazódott az a vélemény, hogy a kölcsönös együttműködés, a termelési kooperáció és a szakosodás fejlesztésekor és elmélyíté­sekor az egyes országokban létrehozott gazdasági és műszaki-tudományos poten­ciálból. valamint az anyagi és munkaerőforrások, a ter­melőkapacitások leghatéko- nvabb hasznosításának szük­ségességéből kell kiindulni. A találkozó résztvevői ki­fejezték véleményüket, hogy a koncepció megvalósítása — részben a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó konkrét kérdésekben a termeléssza­kosításról és kooperációról kidolgozott programok és megállapodások alapján — elősegíti a szükséges feltéte­lek létrejöttét a KGST-tag­országok gazdasági teljesítő- képességének állandó növelé­séhez, exportlehetőségeik bő­vítéséhez. világgazdasági po­zícióik megszilárdításához. Ennek célja az is, hogy hoz­zájáruljon a KGST-tagorszá­gok fejlettségi szintje foko­zatos kiegyenlítési folyama­tának meggyorsításához; min­denekelőtt a Vietnami Szo­cialista Köztársaság, a Ku­bai Köztársaság és a Mon­gol Népköztársaság, illetve az európai KGST-országok kö­zött. A testvérpártok képviselői síkraszálltak a kölcsönös együttműködés és a szocia­lista gazdasági integráció, valamint az ezek mechaniz­musának fokozatos tökélete­sítésével kapcsolatos konkrét lépések mielőbbi tanulmá­nyozásáért és egyeztetéséért. Hangsúlyozták a KGST-tag­országok gazdaságpolitikája és tudományos-műszaki po­litikája egyeztetésének jelen­tőségét azokon a területeken, amelyek a kölcsönös együtt­működéssel, illetve az érde­kelt országokkal kapcsolato­sak, valamint a társadalmi- gazdasági fejlesztés más te­rületein is. Kiemelték a nép­tületet az országos pártérte­kezleten végzett munkáról, annak hazai és nemzetközi visszhangjáról. Kiemelte, hogy a KISZ pártértekezletet követő feladatai között sze­repel: szervezze meg széles körű részvételét a reform- munkálatokban. A cél az, hogy az ifjúság érdekeit is tükröző korszerű véleményt, alternatív elgondolásokat ala­kítson ki olyan fontos tár­sadalompolitikai kérdések­ben, mint az alkotmányre- íorm, a bérreform, a válasz­közök felszámolásáról kötött szovjet—amerikai megálla­podás, a Szovjetunió és az Egyesült Államok párbeszé­dének folytatása erősíti a nemzetközi élet előremutató változásait. A Magyar Nép- köztársaság támogatásáról biztosította azokat az erő­feszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy előrehala­dás következzék be a lesze­relés más területein is. A tanácskozás záróközle­mény elfogadásával befejezte munkáját. gazdasági tervkoordináció — mint az egyeztetés fő esz­köze — korszerűsítésének a fontosságát. A vállalatok és az egyesülések bevonása a tervkoordinációba, amit a jövőben is a központi terve­zőszervek irányításával vé­geznek, a testvérországok együttműködésének fontos mozzanata lesz. Ezt megala­pozza a KGST-tagországok gazdálkodó szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok fejlő­dése is. Véleménycserét foly­tattak az árképzés, valamint a KGST-tagországok közötti együttműködés valutáris- pénzügvi és más gazdasági eszközeinek szakaszos kor­szerűsítéséről. A találkozó résztvevői tá­mogatásukról biztosították a r^oszkvai legfelsőbb szintű szovjet—amerikai tárgyalá­sokon képviselt szovjet ál­láspontot. és reményüket f^ jezték ki, hogy e tárgyalá­sok eredményei hozzájárul­nak a nemzetközi helyzet további javításához, min­denekelőtt a fegyverkezési hajsza és a leszerelés kér­déseiben az előrelépés meg­gyorsításához. Ez lehetővé tenné a katonai kiadások lényeges csökkentését és az így felszabaduló eszközök átirányítását a békés alko­tás és fejlesztés céljaira. A tanácskozás résztvevői ismételten megerősítették országaik eltökéltségét, hogy a jövőben is az egyen­lőség és a kölcsönös elő­nyök alapján fejlesztik gaz­dasági és tudományos-mű­szaki kapcsolataikat vala­mennyi szocialista állammal, a fejlődő országokkal és tár­sadalmi rendszerüktől füg­getlenül. más államokkal is. A találkozón kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti hivatalos kapcsolatok kö­zelgő létrehozásának és az erről szóló nyilatkozat alá­írásának a fontosságát. Ismételten megerősítették, hogy továbbra is szükség van a fejlődő országok el­maradottságával és külső eladósodásával kapcsolatos problémák megoldására igazságos és demokratikus alapon új nemzetközi gaz­dasági rend megteremtésére. A tanác-kozást alkotó elvtársi légkör, a barátság és a kölcsönös megértés iel- lemezte. (MTI) tási törvény, az egyesülési törvény, a tanácstörvény, a népszavazás, a költségvetési reform, a szociálpolitika. A hosszabb távra kijelölt feladatok közül szólt arról is, hogy az országos KlSZ-érte- kezlet összehívásáról az ifjú­sági szövetség Központi Bi­zottságának kell döntenie, ez viszont legkorábban a nyár közepén lehetséges. A legfontosabb tennivalók között sorolta fel az ifjúsági szövetség bevételi forrásainak bővítését is. Kormányszóvivői tájékoztató A nyomtatott betű hete A Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának értekezlete Közlemény a tanácskozásról Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents