Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-23 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 149. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1’88- JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Az adószakértő válaszol (3. oldal) J Az olvasók fóruma (4. oldal) Egy hét a rádióban és a tv-ben (5. oldal) Ülés« tart a Ml agyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Félév-zárás előtt vállalataink i Növekvő termelés. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését június 23-ra össze­hívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a feladatter­vet az MSZMP országos értekezlete állás­foglalásának végrehajtásáról, a párt vezető szervei munkájának nyilvánosságáról, vala­mint a választási törvény alkalmazásának tapasztalatairól és módosításának főbb irá­nyairól szóló előterjesztést. (MTI) A Salgótarjáni MED vizsgálta Lassú az újítások, licencek bevezetése Igencsak időszerű téma az, amit a közelmúltban vizsgál­tak a népi ellenőrök, hiszen a műszaki megújulással, a gazdasági fejlődéssel, a pia­ci és termelési szerkezetvál­tással, a hatékonysággal igen szoros összefüggésben van. Salgótarján kilenc nagy­üzemében — az SKÜ-ben, SVT-ben, öblös- és síküveg­gyárban, BRG-ben, ruha­gyárban, ötvözetgyárban, bá­nyagépgyárban és a Vegy- épszerben — arra voltak kí­váncsiak a népi ellenőrök, miként hasznosulnak a ta­lálmányok és újítások az iparban. Foglalkoztak azzal is, hogy az idei évtől érvé­nyes gazdasági szabályozók milyen változásokat indítot­tak meg az innovációs telje­sítmények és az érdekviszo­nyok terén. A Szalai János vizsgálat­vezető által összeállított je­lentést tegnapi ülésén tár­gyalta meg a Salgótarjáni Népi Ellenőrzési Bizottság. Egyértelmű volt az a megál­lapítás, hogy az újítások ré­vén az elmúlt három évben viszonylag nagy — 34 száza­lékos — megtakarítást értek, ennek ellenére az újítási mozgalmat a lassúság, a nem megfelelő ösztönzés és bi­zonyos érdektelenség jellem­zi. Ám még elgondolkodta- tóbb az a tény, hogy — az ötvözetgyáron kívül — a több mint 10 milliárd forint termelést képviselő vállala­toknál nincs szabadalmi te­vékenység. Nem vált gyakor­lattá sem az újítások, szaba­dalmak vétele, sem eladása. Bár az utóbbi három év­ben több újítást adtak be a vizsgált salgótarjáni vállala­toknál, több volt a kifizetett díj és az újítási megtakarí­tásból adódó nyereség is na­gyobb volt, de a saját szel­lemi termékek értékesítése más vállalatoknál nem ho­zott eredményt, s szabadad mi tevékenység csak az öt­vözetgyárban folyt. Gyártmányfejlesztésre alig- alig nyújtottak be újítást az üzemeknél, a legtöbb javaslat anyag- és energiatakarékos­ságra, hulladékhasznosításra irányult. Az elfogadott újí­tások majdnem felét nem vezették be az adott évben, ami a javaslat és a haszno­sítás közötti átfutási lassúsá­gát jelzi. Ugyanez jellemző az igen kevés licencvásárlás eseté­ben is. Ezzel összefüggésben a vizsgálat azt is feltárta, hogy az újítási javaslatok el­bírálásában csak kivétel a gyorsaság, alacsonyak a díj- kulcsok, sok az eszmei dí­jas újítás, s ezek nem ösz­tönzik az újítókat. Ugyan­csak negatív hatása van az ösztönzésre az adórendszer­nek, ami az eddig eltelt hó­napok eredményein is lát­szik. Nemzetközi tanácskozás a termelési kooperációról nagyobb export Túlszárnyalja feszített ter­vét a salgótarjáni síküveg­gyár. A kollektíva az eddig eltelt csaknem hat hónapban program felett teljesített. A múlt év hasonló idősza­kához képest másfélszer any- nyi készült hőszigetelő üveg­ből, s edzett biztonsági üveg­ből is a korábbinál nagyobb volt a termelés. Kedvezően alakult a ragasztott bizton­sági üveg gyártása és el­adása. A húzott síküveg elő­állítása meghaladja a tava­lyit. Mivel azonban az érté­kesítés, kis mértékben elma­radt a tervezettől, nagyobb mennyiség került továbbfel- dolgozásra. Az első öt hónapban csak­nem 682 millió forint árbe­vételre tett szert a munkás­gárda, amelyből 100 millió forint a tőkéspiacról szár­mazik. Mindezt úgy érte el a gyár, hogy a tavalyi 2215 főnyi létszámot csaknem 200- al csökkentette. A Fűtőber bátonyterenyei gyárának első félévi ered­ményei várhatóan 3 száza­lékkal elmaradnak a tervtől. Ennek oka, hogy a bevezetett új termékek munkaigénye­sek, s így a kelleténél szű­kösebb a termelési kapaci­tás. Ennek ellenére az elő­irányzott nyereségét várható­an hozni tudja a munkás­közösség. Az év második fe­lére biztatóak a kilátások a gyárban. Üj termékek gyártása kez­dődött meg, melynek egy része tőkés- és szocialista piacokon talál majd gazdára. A termelést már egész évre lekötötték a partnerek. Az alapanyagok eddig ismert áremelkedését a július 1-től életbe lépő termékáremelés­sel szeretnék kompenzálni a bátonyterenyeiek. Megyénk egyik legnagyobb exportőre, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyá­ra az első hat hónapban előreláthatóan 700 millió fo­rint értékben szállít nyugati országokba. Ez az idei tőkés­árbevételi terv közel 60 szá­zalékának felel meg. A ki­vitel több mint felére az in­diai fél volt a megrendelő. Osztrák, finn, svéd, angol olasz és a kínai cégek voltak még vásárlók. Különsiker, hogy a gyártó a svéd piac kivételesen ma­gas minőségi követelményei­nek is megfelelt az elmúlt időszakban. A kábelgyár minden esetben tartani tud­ta a szerződésben rögzített határidőket, amely a piaci stabilitás fontos eleme. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek az idén a tavalyinál többet akar exportálni. A kohászok az év eltelt idő­szakában csaknem 20 ezer tonna árut szállítottak nyu­gati partnereiknek, 7,5 mil­lió dollár értékben. Ezt csaknem 2,5 millió dollárral szárnyalja túl a tavalyi első félévi tőkéséjtékesítést. Nemcsak a múlt évhez ké­pest, hanem az idei terv teljesítésében is jól áll az SKÜ. A megnövelt terv 45 százalékának tett már ele­get a kollektíva, míg 1987- ben ilyenkor még csak 40 százalékos volt ez az arány. A kereslet további fellendü­lése várható, így elképzel­hető, hogy éves tervüket de­cemberig teljesítik a salgó­tarjáni kohászok. Szinte minden termékből növekedett az értékesítés, méghozzá jó áron. Jól fo­gadták Ausztriában a Dexi- on-elemeket, amelyekből ta­valy csak mutatóba rendel­tek. A fekete lágyhuzal, il­letve a precíziós szalagacél is kedvező fogadtatásra ta­lált. Képünkön: A Közép­magyarországi Kőbánya Vál­lalat az első fél évben mint­egy 532 ezer tonna követ szándékozott kitermelni. Az első hat hónapban előrelát­hatóan 580 ezer tonna kő kerül ki a bányákból. A nye­reség jócskán meghaladja majd a reméltet, s eléri a 11 millió forintot. Ez főként annak tudható be, hogy a nagy nyereségtartalmú sós­kúti talajjavító mészkőpor­ból a tervezettnél is többet értékesített a vállalat. Emel­lett javult a költséggazdál­kodás, növekedett a maga­sabb egységáru termékek aránya. Termelési kooperáció és .termékminőség címmel, szer­dán háromnapos nemzetkö­zi tanácskozás kezdődött Budapesten, a Mezőgazdasá­gi, Erdészeti és Vízügyi Dol­gozók Szákszervezetének székházában, a Gépipari Tu­dományos Egyesület, a Ma­gyar Gazdasági Kamara és az Ipari Minisztérium ren­dezésében. A szemináriu. mon —, amely a kooperáció és a minőség általános prob­lémái mellett a szocialista országok vállalatai közötti együttműködés kérdéseivel is foglalkozik — bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK- beli és szovjet szakemberek is részt vesznek. A tanácskozást Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, kereskedelmi miniszter nyitotta meg. Elöl­járóban arról szólt, hogy a nemzetközi munkamegosztás különböző formáinak, köz­tük a szakosításnak és a kooperációnak ma kiemelt jelentősége van a világgaz­daság változásaihoz való gyors alkalmazkodásban Különösen igaz ez a szükebl belső piaccal, korlátozót erőforrásokkal rendelkezi kisebb országok, így hazán] esetében is. Magyarország külgazdasá gi kapcsolataiban továbbri ii meghatározó a KGST-in tegrációban való részvéte -4- mondta. A szocialista or szágokkal folytatott árucse re-forgalmunknak körülbe­lül 30 százaléka a szakosítá­si és kooperációs egyezmé­nyeken alapul. Iparunk kü­lönböző ágazataiban jelen­leg mintegy 120 sokoldalú gyártásszakosítási és koope. ráoiós egyezmény van ér­vényben. A szocialista országokkal kialakított együttműködés­ben még számos olyan minő­ségi tartalék van, amelynek kiaknázása hozzájárulhat népgazdaságunk fejlődésé­hez. Szükség van azonban az együttműködés közgazda- sági és jogi feltételrendsze­rének új alapokra helyezé­sére — mutatott rá a mi. (Folytatás a 2. oldalon) Bankok egyiittmükiidése Június 21—22-én Buda­pesten ülésezett a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a holland—angol érde­keltségű Unilever multina­cionális cég exportvállala­tának vegyesbizottsága. Köl­csönösen úgy ítélik meg, hogy a már kialakult kap­csolatok, a kezdeti ered­mények megnyithatják az utat a kereskedelmi forga­lom további növelése és a magasabb szintű ipari együttműködés megvalósí­tása előtt Zöldtakarmány betakarítása folyik a Nagyoroszi Egyesült Erő Mgtsz 36 hektáros területén. Fotó: Bencze Növelni kell a háztáji érdekeltségét Szerdán Budapesten Sza­bó Istvánnak, a TOT elnö­kének vezetésével ülésezett a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnök­sége. A testület ajánlást fogadott el a termelőszö­vetkezetek belső szabályza­tainak korszerűsítéséről, Hazánkban a háztáji gaz­daságok a mezőgazdasági termelés bruttó értékének 17 százalékát állítják elő, és a szövetkezetek tevé­kenységének kezdettől fog­va szerves részei — álla­pította meg a testület elé terjesztett írásos anyag. Elősegítették a tagok kötő­dését a szövetkezetekhez, fenntartották a tulajdonosi tudatot, fokozták a tagok vállalkozói kedvét és ki­egészítették a szövetkezeti családok jövedelmét. .Bebi­zonyosodott, hogy a közös és háztáji gazdálkodás szer­vezett együttműködése az egész szövetkezeti gazdál­kodást is eredményesebbé teheti. Éppen ezért célsze­rű növelni e téren a közös gazdaságok kezdeménye­zőkészségét. Fontos a közös és a háztáji anyagi kap­csolata; javítani kell a kö­zös és a háztáji gazdasá­gok anyagi érdekeltségét. Aratási ügyelet az AGROTEK-nél Aratási ügyeletet tart al­katrészraktáraiban június 27-től, hétfőtől a legnagyobb nyári munka befejezéséig az AGROTEK Mezőgazdasági TermeLőesziköz Kereskedelmi Vállalat. A budapesti, XV. kerületi Cservenka Miklós utca 103. szám alatti telepén munkanapokon 7-től 19 órá­ig, szombaton 7-től 17 óráig, vasárnap 7-től 13 óráig szol­gálják ki alkatrészekkel a mezőgazdasági nagyüzeme­ket, az aratásban és a nyári tattajmunkában részt vevő gé­pek javítóit. A jelzett időben telefonügy eletet is tartanak, a kombájnok alkatrészeit a 637-283-as, a magtisztító, rendsodró, bálázó", talajmű­velő gépek alkatrészeit a 630-066-os, a műszaki áru­kat — gumiabroncsokat, ék­szíjakat, láncokat, csapágya­kat, — a 635-289-es telefo­non, illetve a 22-4852-es te­lexszámon rendelhetik meg a gazdaságok. A vállalatnál elmondották: az idén az elmúlt három­évihez hasonló, kiegyensú­lyozott alkatrészellátásra számíthatnak az érintettek, csupán az NDK-gyártmányú kombájnok néhány fontos alkatrészét nem tudták még beszerezni, A nyári munkák gépeihez mintegy 1,7 milli­árd forint értékű alkatrészt szereztek be, ami — folyó áron számolva — körülbe­lül 200 millió forinttal több mint egy évvel korábban. Az AGROTEK az aratási ügyelet ideje alatt együttmű­ködik a megyei AGROKER vállalatokkal és a gépjaví­tást vállaló hazai mezőgép­ipari üzemekkel, amelyek — tudomásuk szerint — szintén fenntartanak ügyeleti szol­gálatot. Elutazott Budapestről Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnoka, aki Anato- lij Gribkov hadseregtábor­nok, az egyesített fegyve­res erők törzsfőnökének kí­séretében rövid munkalá­togatást tett hazánkban, szerdán elutazott Budapest­ről. A delegáció búcsúzta­tására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Kárpáti Ferenc vezérezredes, hon­védelmi miniszter, vala­mint a Honvédelmi Mi­nisztérium katonai taná­csának több tagja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents