Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-21 / 147. szám
2 1988. JÚNIUS 21.. KEDD NÖGRÁD Párt- és állami vezetők fogadták a finn politikai küldöttséget Magyar párt- és állami vezetők fogadták hétfőn a VIII. magyar—finn barátsági hét rendezvénysorozatára hazánkba érkezett finn politikai küldöttséget. A finn politikai, gazdasági és kulturális élet képviselőiből álló delegációt Ilkka Kanerva államminiszter vezeti. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke kötetlen eszmecserét folytatott a finn vendégekkel a Parlamentben. A delegáció tagjait köszöntve a mindenekelőtt a Magyarországot és Finnországot ösz- szekötő hagyományosan jó kapcsolatokat méltatta. Emlékeztetett arra, hogy a kapcsolatépítés kiemelkedő állomása volt a közelmúltban Mauno Koivisto köztársasági elnök budapesti látogatása. Megemlítette azt is, hogy bár a felhőtlenül alakuló kétoldalú kapcsolatok részeként a gazdasági együttműködés is fejlődött, e területen még számos lehetőség vár kiaknázásra. Ennek egyik okaként a magyar gazdálkodók aktivitásának hiányát jelölte meg a miniszterelnök, hangoztatva, hogy a politikai kontaktusok a gazdaságban is nagyobb mozgásteret teremtenek, amivel a hazai cégeknek jobban kellene élniük. A magyar belpolitika időszerű törekvéseit vázolva Grósz Károly elmondta, hogy hazánk megújulási törekvései négy fő irányban bontakoznak ki. Ezek sorában fontos feladatnak tekintjük égy korszerűbb állami felépítményrendszer kialakítását, amely a többi között magában foglalja a párt- és az állami szervek munkájának különválasztását, illetve az állami struktúrában a parlament és a kormány újfajta viszonyának kialakítását. A legnagyobb feladatot azonban a gazdaság korszerűsítése jelenti. Ennek kulcselemei közé tartozik a gazdaságirányítás megújítása; végcélként egy, az állam által befolyásolt önszabályozó piac létrehozásával. Ez — hangzott el a tájékoztatón — az állami és a magántulajdon jelenlegi részarányának megváltoztatását is szükségessé teszi; tőkeerejétől és a gazdasági struktúrában betöltött szerepétől függően a magántulajdon akár 20—25 százalékkal is részesedhetne a hazai gazdálkodásban. További fontos lépés a gazdaság szerkezetének átalakítása, és nem utolsósorban a munkafegyelem javítása, a minőségi munka megkövetelése.' A megújulás főbb törekvései ezenkívül felölelik az ideológiai élet megújítását, és a jelenleginél is nyitottabb külkapcsolatok kialakítását. A finn delegáció nevében Ilkka Kanerva köszönetét mondott az őszinte hangú tájékoztatásért. Hangsúlyozta: Finnországban nagy érdeklődéssel és mély rokon- szenvvel kísérik Magyarország építőmunkáját, illetve azt a szabad szellemi légkört, amelyet Grósz Károly szavai is tükröztek. Finnország törekvéseit sok tekintetben hasonló elképzelések vezérlik; a legfontosabb feladatnak a tudásra és a technikára építő intenzív gazdálkodás kialakítását tartják. Nem kevésbé jelentős, hogy Finnországban ezeket a feladatokat az európai államok szoros együttműködésének tükrében vizsgálják. A finn politikai küldöttséget a nap folyamán a Parlamentben fogadta Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és .Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. A magyar vezetők tájékoztatást adtak áz Elnöki Tanács, illetve az Országgyűlés tevékenységéről, majd időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdéseket tekintettek át. A finn vendégek délután eszmecserét folytattak Vár- konyi Péter külügyminiszterrel. (MTI) Penavin Olga kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Penavin Olgának, az újvidéki egyetem magyar nyelv és irodalom tanszéke nyugalmazott tanárának kiemelkedő népnyelv- és néprajzkutatói munkássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság Csil- Lagrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn Űjvidéken Györke Sándor, hazánk belgrádi nagykövete nyújtotta át. Penavin Olga jugoszláviai magyar népnyelv- és néprajzkutatási tevékenységét a negyvenes évek végén kezdte meg, 1948-ban nyílt először alkalma, hogy bejárja a szlavóniai „szigetmagyarság” falvait. Legnagyobb munkája a három vaskos kötetű, ma már klasszikus értékű „Szlavóniai (Kórógyi) szótár”. Tucatnyi könyvet és több száz tanulmányt írt, amelyek közül a jugoszláviai magyar tannyelvű általános • és középiskolák számára készült nyelvtankönyvek, továbbá a szlavóniai magya. rok népi életével, folklórjával foglalkozó „Szlavóniai hétköznapok”, valamint a „Horvátországi magyar nyelvjárási atlasz”, a „Jugoszláviai magyar népmesék”, „A jugoszláviai székely telepesek nyelvjárása” és „Petőfi a jugoszláviai magyarok emlékezetében” címűek a legjelentősebbek. (MTI) Hehézségek Vietnamban Lépéshátrányban a feldolgozóipar Élesen bírálja a vietnami sajtó a megújulást gátló erőket. A Vietnam Hangja rá- dió a hét végén több kommentárban idézte Nguyen Van Linht, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkárát, aki szerint az ország gazdaságát a csőd szélére sodorták a régebbi hibák. — Az elosztásos rendszer és az erőltetett natu- rálgazdálfcodás felemésztette az ország erőforrásait — mondta a főtitkár. — Az ésszerűtlen állami támogatások nem tarthatók fenn tovább, s általában véve is csak az elhatározott gyökeres gazdasági és társadalmi megújulás nyújt kiutat. A Nanh Dan, a párt központi napilapja élesen bírálta a visszahúzó erőket, amelyek é)5y kudarcot valA rosszabbodó életkörülmények elleni tiltakozásul meghirdetett sztrájk, nyílt rendszerellenes tüntetésbe, zavargásokba átcsapó felvonulás, amelynek a rendkívüli állapot kihirdetése, a szovjet egységek megjelenése vetett véget — így összegezhető a Berlinben 1953. június második felében történt események krónikája. Az NDK múltjának e fájdalmas eseményéről a 35. évforduló alkalmából a napokban a sajtóban a korábbinál jóval részletesebb, s az akkori események kiváltó okait sokoldalúbban vizsgáló visszaemlékezések, értékelések jelentek meg. Az NDK fővárosa és Nyugat'Béri'n, azaz a város szocialista és kapitalista fele között az ötvenes években még teljesen nyitott volt a határ. Ezt kihasználva a frontvárossá nyilvánított Nyugat-Berliniből a hidegháború szellemében igen intenzív fellazító, felforgató tevékenységet folytattak a szocialista német állam ellen. A júniusi események kiváltó okait vizsgálva az idei emlékező írások a külső körülmények ismertetése mellett hangsúlyosan rámutatnak a Német Szocialista Egységpárt vezetésének elhilott koncepció melletti ragaszkodásukkal végső soron saját kiváltságaikat védik és akadályozzák az egészséges megújulást. Aggasztó, hogy ezek az erők ma is, a lassan két éve folyó reform- és párttisztogatás után is hallatják hangjukat, gátolják a reformok kibontakozását — írja a hanoi újság. A néphadsereg napilapja, a Quan Dói Nhan Dán vasárnapi írása megállapítja: — Semmi sem indokolja, legkevésbé az ország helyzete azt, hogy ne valósuljanak meg az 1986-os párt- kongresszuson elhatározot- tak. Aki nem akar, vagy nem képes együtt haladni a megújulással, álljon félre — idézi a lap a kongresszus állásfoglalását. (MTI) bázott döntéseire, amelyek — mint a Neue Berliner Illustrierte című hetilap megállapította — elégedetlenséghez, tiltakozáshoz vezettek. A szocializmus alapjainak gyorsabb ütemű megteremtése érdekében a párt vezetése 1952-ben egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek a helyzet és a lehetőségek téves értékelésén alapultak. Csakúgy, mint ez idő tájt más szocialista országokban- is, irreális módon emelitek a tervfeladatokat, óriási ütemben fejlesztették a nehézipart, elhanyagolták az élelmiszeripart, a fogyasztási cikkek termelését. Ezzel egyidejűleg kemény támadást indítottak a még igen jelentős kiskereskedő- és kisiparosréteg ellen. A munkásság rosszabbodó életkörülményei láttán, a növekvő elégedetlenséget tapasztalva a párt- és állami vezetés 1953. június elején több korábbi döntését korrigálta. Am az események már felgyorsultak, mimdin(Folytatás az 1. oldalról.) Sándor (Csongrád m.) is ezzel foglalkozott. Az ülésen jelenlevő Kollarik István pénzügyminiszter-helyettes bejelentette: a kellő forrás összességében a pénzügyi rendszerben rendelkezésre áll a felvásárolt áru fedezetéhez, a kérdés az, hogy miképpen osszák fel a bankok között az összegeket. A refinanszírozásban tartalékalapot is képeznek, és így adott esetben gyors központi intézkedésre is lehetőség lesz. Ehhez kapcsolódóan Rednágel Jenő hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság hiteligényére — az ágazat sajátosságainál fogva — fokozott figyelmet kell fordítani. kább ellenőrizhetetlenné váltak, s az eredeti követelések — béremelés, normarendezés, életszírwonakemeliés — mellett elszaporodtak a szocialista-ellenes és szovjetellenes jelszavak. Sok üzletet, sőt pártirodát felgyújtottak, a brandenburgi kapuról letépték és elégették a vörös zászlót. Mindezek láttán a szovjet városparancsnok rendkívüli állapotot hirdetett ki és páncélosokat vezényelt az utcákra. Az NDK több más ipari nagyvárosában is voltak sztrájkok és tüntetések, de nem váltak tömegessé. A hivatalos adatok szerint 21 halálos áldozatot követelő júniusi ellenforradalmi kísérletet Nyugaton, elsősorban az NSZK-ban mindmáig „népfelkelésnek” minősítik. A nyugatnémet felfogás szerint „a szovjet zónában' élő németek a szabadságukért küzdöttek, s ezzel egyben hitet tettek a németek együvé tartozása mellett” — ezért június 17_e az NSZK-ban A képviselők közül többen — így -például Vona Ferenc (Pest m.), Csipkó Sándor, Szántó Sándor (Sza- bolcs-Szatmár), Biacs Péter (Budapest) — a szerkezet- váltással kapcsolatos ellent- .mondásakról fejtették ki véleményüket. Kifogásolták, hogy a feldolgozóipar — a mindig lépéshátrányban van teljesítmény terén — még az alapanyagot adó ’mező- gazdasági ágazatokkal szemben, de észrevételezték azt is: az átalakításhoz, a struktúra módosításához gazdagabb információs anyagra lenne szüksége a termelőknek. A bizottság a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést elfogadta. hivatalos állami ünnepnap, „a német egység napja”. Az ellenforradalmi puccskísérlet okait elemezve — írja önéletrajzi visszaemlékezéseiben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára — a párt vezetése több alapvető feladatot tűzött ki: a párt és a munkásosztály közötti bizalom erősítését, egységük szilárdítását, a szocialista vívmányok fegyveres védelmének biztosítása érdekében a munkásőrség felállítását. Lépéseket tettek a párton belüli demokrácia és a párt egységének javítása érdekében, s több intézkedést hoztak a lakossági ellátás javítására. Az NSZEP története című, 1978-ban megjelent könyv tárgyalta elsőként részletesen az 1953-as eseményeket, rámutatva a külső ellenség aknamunkája mellett a belső okokra, hibákra is. önálló könyv, részletes tanulmány, elemző monográfia eddig nem jelent meg e témáról az NDK-ban. Az események publicisztikai, irodalmi feldolgozása is várat magára, bár Stefan Heym, a neves író „öt nap júniusban” címmel már évekkel ezelőtt írt egy dokumentumregényt, de ez eddig csak Nyugaton jelent meg. Pach Ferenc Berlini 19S3 — emlékezések ......;............................. ..... ...... B ARÁTAINK ÉLETÉBŐL II szarmaták kincse A doni Rosztov egyetemének archeológusai ritka szerencsével kezdték az idei ásatási szezont. A város környékén egy érintetlenül maradt szarmata sírt tártak fel. A lelet az i.u. első évszázadból való. A sírban ritka szépségű arany karpereceket, gyűrűket, ónnal finoman díszített tömjénesüvegcsét találtak. A női csontváz koponyáján épségben megmaradt a bőrből készült fejdísz, amelyet szarvasfigurák díszítenek. Találtak a csontváz mellett egy vékony aranylemezzel bevont kantárt is. Minden lelet arra vall, hogy előkelő szarmata nő nyugodott a most feltárt sírban. A szarmaták — az iráni nyelvcsaládba tartozó nomád törzsek sokasága — jelentős nyomokat hagytak Oroszország déli részének régmúlt történetében. A Don felső folyása körüli térségben különösen sok archeológiái lelet bizonyítja egykori létezésüket. Képünkön: A sírban ritka szépségű arany ékszereket találtak. Kubai látnivalók Kubában az utóbbi időben mind nagyobb figyelmet szentelnek az idegenforgalom fejlesztésének, hogy az eddiginél jóval több külföldi turista keresse fel a szigetországot. Annál is inkább érthető ez, mivel egykoron a Karib-tenger gyöngyszemének tartották Kubát — természeti adottságai alapján teljesen jogősan, — ám a forradalom győzelmét követő első évtizedekben a meglévő erőforrásokat elsősorban a népgazdaság más ágazataiba fektették be. Kubai idegenforgalmi szakemberek például a feltétlenül megtekinthető látványosságok közé sorolják Trinidad városát. A fővárostól, Havannától mintegy négyszáz kilométerre,keletre fekvő kisváros volt a harmadik település, * amelyet egykoron a spanyol hódítók alapítottak. Napjainkban a városkát nemzeti emlékműnek nyilvánították. Történelmével és a XVI—XVIII. századból fennmaradt szinte sértetlen épületegyüttesével rá is szolgált e megtisztelő rangra. A műemléképületek egy jelentős része ma múze. umként működik. A városka történetéről annyit kell tudni, hogy egészen a múlt század első feléig kiemelkedő fontosságú gazdasági és kulturális központ volt. Ezt tanúsítják a lakások, villák berendezési tárgyai, a bútorzat, no meg az „öreg kontinensről” hozatott fényűző étkészletek, evőeszközök is. A helyi arisztokrácia mindent megtett tehát akkoriban, hogy semmiben sem maradjon el a főváros mögött a hivalkodásban. A függetlenségi háborúk időszaka azonban me. redek visszaesést okozott s az így keletkezett pangás ideje egészen a legutóbbi évtizedekig tartott. Trinidad ma egy másodvirágzását élő kisváros, amelynek a spanyol gyarmati korszakot idéző hangulatos atmoszféráját a civilizáció „ártalmai” sem tudták megváltoztatni. Éppen ezért nem véletlenül mondják, hogy az a turista, aki felkeresi e festői városkát, mindenfajta „időgép” nélkül évszázadokkal ezelőtti múltban érezheti magát. Nagy ütemű vasút-villamosítás a KNDK-ban A befejező szakaszához érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a vasút villamosítása. A munkálatok a II. világháborút követően kezdődtek, amikor Koreában véget ért a japán félgyarmati uralom. Az első villamosított vonalat 1949- ben adták át a forgalomnak. A hatalmas ember- és anyagi áldozatokat követelő koreai polgárháború természetesen visszavetette a munkát, de hamarosan már újabb szakaszokon járhatott elektromos szerelvény. A pályák villamosításával egyidőben a KNDK ipara kifejlesztette és szériában gyártani kezdte a hazai villanymozdonyokat. Különösen felgyorsult az építkezés üteme a hetvenes évek közepén s ennek is köszönhető, hogy már a 3. hétéves tervidőszak elején elmondhatják: a vonalak 89 százalékán elektromos már a vontatás s az elkövetkezendő pár év feladata, hogy ez az arány százszázalékos legyen.
